A Lucy űrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat.

Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján

Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Gigantikus üstökös közelít felénk: ez a valaha látott legnagyobb

Gigantikus méretű üstököst fedeztek fel a kutatók: ez eddig a valaha látott legnagyobb. Először törpebolygónak hitték. 

Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?

A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendő mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levő kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.

Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról

Elküldte első felvételét a Merkúr felszínéről az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo űrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el először a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.

Kétfelé válik a Merkúrt megközelítő űrszonda

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka.

Soha nem látott méretű üstökös tart felénk

Korábban soha nem látott méretű üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelű, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külső tartományából, az Oort-felhőből származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének időszakáról.

Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben

A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.

Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?

Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?

Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levő Földet

A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítőleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is. 

Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói

Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretű katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.

Hobbicsillagászok keresik a Naprendszer aszteroidáit

A Naprendszer aszteroidáinak felfedezésében vehetnek részt hobbicsillagászok az Észak-Arizonai Egyetem felhívására.

Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében

Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettől felrobbanjon.

Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...

KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?

Az egyik legizgalmasabb téma az űr és az űrkutatás, a körülöttünk lévő világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyűjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!

Elképesztő mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében

A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.

Megkezdte a kőzetminták gyűjtését a Perseverance marsjáró

Megkezdte az első darab kőzetminta begyűjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón - közölte pénteken az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés

Először észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légneművé válik – olvasható a NASA közleményében.

Holdképző régiót észleltek a Naprendszeren kívül

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül - egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körül ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Hatalmas tavat találtak a Marson

A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségű folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL)  egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtőzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepő, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...

Soha nem látott üstökös száguld a Naprendszer felé

Nagyméretű üstököst fedeztek fel közel a Neptunusz pályájához, amely a Naprendszer peremvidékéről  érkezett. Az üstökös 10 év múlva lesz a Nap közelében, jelenleg a Szaturnusz pályája felé közelít. 

Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon

A Vénusz bolygó felhői "egyszerűen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

Ismeretlen objektum közelít felénk

A Naprendszer külső részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas című tudományos portálon. 

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Ezen az csillaglesen bejárhatjuk az egész Naprendszert

Olyan fotók készültek a Naprendszer legnagyobb holdjáról, mint még soha

Ismét űrszondát küldtek 21 év után a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes felé. Ezúttal olyan fotók készültek róla, mint még soha.

Különleges űrhajót küld a Jupiterre Oroszország

Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.

Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján

A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdődött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elősegítheti a külsőre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkező égitesten.

Meglepő dolgot találtak az üstökösökön

Az ESO VLT távcsőegyüttesével gyűjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gőze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.

TESZT: Mennyit tudsz a rejtélyes vörös bolygóról, a Marsról?

A "vörös bolygó" már régóta mozgatja az emberiség fantáziáját. Nemcsak filmek és sorozatok tucatjai foglalkoznak vele, hanem rengeteg kutatás is célul tűzte ki, hogy minél többet megtudjunk róla. Te mennyire ismered?

Új helyre szállt ötödik repülésén a Mars-helikopter

Továbbszállt 130 méterre a Marson ötödik repülésén az amerikai űrkutatási hivatal minihelikoptere, amely új magassági rekordot is felállított - jelentette be a NASA pénteken, röviddel azután, hogy közzétette az Ingenuity negyedik tesztrepüléséről készült hangfelvételt, az elsőt, amelyet egy idegen bolygón vett fel egy űreszköz egy másik űreszközről.

NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án - adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal.

KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?

Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyűrűs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevő űr általában. Mennyit tudsz róla?

Távoli csillagok anyagkidobódásait is képesek észlelni a kutatók

Távoli csillagok anyagkidobódásainak észlelésére fejlesztettek ki új módszert osztrák kutatók.

KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi csillagászati kérdések?

Csillagokról hallasz és máris felcsillan a szemed? Akkor ezt a kvízt neked találtuk ki! Rugaszkodj el a Földtől néhány percre!

Magyar közreműködéssel készül az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor

Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden.

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében - derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött.

Műszaki hiba miatt elhalasztották az első helikopteres repülést a Marson

Műszaki hiba miatt elhalasztották az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars-helikopterének első, vasárnap estére - közép-európai idő szerint hétfő hajnalra - tervezett tesztrepülését, amely az első lett volna egy idegen bolygó felszínén.

Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót

Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.

Különös jelek érkeznek az Uránusz felől

Titokzatos röntgensugarak érkeznek az Uránusz felől. Egyelőre nem tudni, mi bocsátja ki őket – írja a Live Science tudományos portál.

Lehet, hogy egy ősi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?

A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Ősrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.

Sikerült meghatározni a Mars magjának méretét

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.

Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

Egy olyan, csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

KVÍZ: Mennyit tudsz a Naprendszerről?

Naprendszerünk csodálatos, ugyanakkor félelmetes is. Most kiderül, mennyire figyeltél földrajz órán! Teszteld tudásod az alábbi kvízzel!

A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.

A Naprendszer legtávolabbi égitestje négyszer messzebb van, mint a Pluto

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto.

Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezéséről és fejlődéséről.

Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.