munkajog
címke rss- kapcsolódó címkék:
- munkajog-munkaügy
- Dr. Sipos Márta
- Munka törvénykönyve
- felmondás
- szabadság
- legfrissebb
- legrégebbi
Új szabályok a munkaviszony megszüntetésére és az alkalmazotti kártérítésre
Munkavállalói biztosíték, súlyosan gondatlan károkozás intézménye, rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás, elmaradt munkabér helyett elmaradt jövedelem és még számos jelentős változás várható a jövő júliustól hatályba lépő, új Munka törvénykönyvének köszönhetően - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Közeledik az év vége: mi legyen a ki nem vett szabadsággal?
Bár elterjedt gyakorlat, hogy a szabadságot a következő évre viszi át a munkavállaló a cég belegyezésével, és e szükség szülte megoldás mindkét félnek előnyös lehet, ám a Munka törvénykönyve szabályai egyértelműek: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.
Megmaradt a kismamák felmondási védelme és juttatásaik rendszere
Nem változtak lényegesen a kismamák felmondási védelmére, illetve alanyi, és biztosítási jogviszony alapján járó jogosultságaira vonatkozó előírások, paragrafusok. Változás azonban, hogy a védelem fennállására a munkavállaló csak abban az esetben hivatkozhat, ha a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót.
Aki tehet az elbocsátásáról, nem kaphat végkielégítést
A júliusi hatálybalépést követően alapvető változásokat hoz a végkielégítések jogintézményében a Munka törvénykönyve. A munkavállaló nem jogosult a végkielégítésre, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása és a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Jobban védi, vagy korlátozza a munkavállalók személyhez fűződő jogait az új Mt.?
Az új Munka törvénykönyve kapcsán érvek és ellenérvek láttak napvilágot arról, hogy a paragrafusok kiterjesztett védelemben részesítik-e, avagy éppenséggel korlátozzák a munkavállalók személyhez fűződő jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az ismert végeredmény tükrében érdemes árnyalni az eddig kialakult képet.
Új Mt.: csorbítja-e a munkavállalók jogait a munkáltató ellenőrzési joga?
Az új Munka törvénykönyve kapcsán számos kritika látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató ellenőrzési joga csorbítja-e, vagy sem a munkavállalók jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jóhiszeműen eljáró munkáltató esetében nem beszélhetünk a munkavállalói jogok automatikus csorbulásáról.
Kezdhetik tanulni a cégvezetők a júliustól érvényes új munkajogot
Az Allen & Overy szakértője szerint alig létezik olyan munkajogi terület, amelyet nem érintenének az új Munka törvénykönyvének júliusban hatályba lépő változásai, ezért a hazai vállalatok vezetőinek, és a munkaüggyel foglalkozó szakembereknek már most el kell kezdeniük az új szabályozásra történő felkészülést, tanulást.
A megváltozott munkaképességűek március 31-ig kérhetik átminősítésüket
Rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás jár az idén januártól megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, továbbá a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális, illetve, az úgynevezett átmeneti járadék helyett. Az érintettek szempontjából azonban nagyon fontos különbséget kell tenni a tekintetben, hogy járt-e már tavaly a támogatás, vagy csupán az idén szereztek rá jogosultságot - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Júliustól enyhül a munkáltató, szigorodik a munkavállaló kárfelelőssége
Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.
Jön a munkavállalói biztosíték
Új és sokat vitatott intézményt vezet be az új Munka törvénykönyve, a munkavállalói biztosítékot. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új szabályok az eddigieknél nagyobb lehetőséget adnak a bírói jogértelmezésnek, így annak szerepe a jövőben várhatón felerősödik.