Éjféli nap a Marson a Phoenix felvételein

Bár a Phoenix leszállóhelyén a sarki nyár idején egyáltalán nem sötétedik be, a gyengébben megvilágított és ezért energiában szegényebb időszakot - amikor a Nap a legalacsonyabban jár az égen - általában "pihenéssel" tölti az űreszköz. Legutóbb azonban nem így történt, így a korábbiaknál hosszabban végeztek folyamatos megfigyelést, több berendezéssel is.

Végre sikerült a jégfúrás a Marson - ősi vizes területek képei

Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján ősi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.

Nagyobb tempót diktálnának a Phoenixnek a Marson

Negyvenöt nap után a Phoenix elsődleges küldetésének feléhez érkezett, így itt az ideje, hogy a legfrissebb információk bemutatása előtt rövid mérleget vonjunk az eddigi munkáról. Az egyik legfontosabb feladat még mindig a vízjég biztos azonosítása, ahol a szonda már közel van a célhoz. Egyelőre semmit nem tudunk azonban az egykori életre utaló esetleges egyéb anyagokról, ezért a szakembereknek a jelenleginél gyorsabb tempóra kell sarkallniuk az űreszközt, mert aztán jön a kemény marsi tél.

Minden eddiginél ősibb lehetséges életnyomot találtak

Miközben a Phoenix-űrszonda a Marson próbálja felderíteni az egykori lakhatósági viszonyokat az ősi, egysejtű élet számára, egy új felfedezés több százmillió évvel tolhatja ki az élet keletkezésének időpontját a Földön.

Kutatórobotok raja népesítheti be bolygónk sarkvidékeit

Szélsőséges körülményekről és roverekről hallva sokunknak a Marson jelenleg is dolgozó kutatóegységek jutnak elsőként az eszébe, ám még a Földön is akadnak szép számmal olyan eldugott, zord helyek, amelyek felderítésére az ember szívesebben küld maga helyett robotokat.

Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégről

Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégről, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-űrszonda.

Mars: emberek vagy robotok?

A vörös bolygó megismerésének nagy kérdése, hogy olcsóbb, de kevesebb ismeretet nyújtó robotokkal, vagy költségesebb és veszélyesebb emberes expedíciókkal érdemes próbálkozni. Összeállításunkban a két oldal előnyeit és hátrányait tekintjük át, kiemelve az eddigi tapasztalatokat és a közeljövőben várható tendenciákat.  

A Phoenix megtalálta a jeget a Marson

A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévő világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében.

Phoenix: egyelőre nincs meg a vízjég a Marson

A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-űrszonda elvégezte az első méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekről magyar idő szerint hétfőn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felső, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.

Végre megkezdődhet a marsi talaj elemzése

Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetően végre megfelelő mennyiségű talajminta került a detektorba. Megkezdődhet az elemzés, amelynek során először elsősorban a vízjeget szeretnék kimutatni.

Korszakalkotó jelentőségű lenne egy marsi élőlény - rövidfilmünk a Phoenixről

Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belőle? Hol élnek és milyenek azok a földi élőlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is előfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András űrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világűr rovatunk szerzői foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.  

Kedvenc tévés űrlényeink

A Marson állomásozó Phoenix űrszonda kifejezetten az élet nyomait keresi a vörös bolygón - ha talál valamit, az óriási áttörés lesz az űrkutatásban, sőt az emberiség egész világképét megváltoztathatja. A televíziózás természetesen már sokkal hamarabb felfedezte a földönkívülieket, a képernyőn az ötvenes évek elejétől kezdve számos marslakóval és egyéb űrbéli szerzettel találkozhattunk.

Phoenix: jön a nagy mintavétel

A vörös bolygó északi sarkvidékén leszállt Phoenix az elmúlt napokban kipróbálta robotkarját. Az első éles mintavételt néhány bosszantó technikai apróság késleltette, de ezek mostanra megoldódtak. Így ideális esetben pénteken, június 6-án megkezdődhet a komoly munka. A vizsgálatok során a víz és közvetetten az élet nyomait keresik majd a fagyos talajban. Az első minta elemzése közel négy napig tart, részletesebb eredmény jövő hét közepére várható.

Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix

A Phoenix kiemelte a Mars felszínéről az első anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.

Hókirálynő és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix

Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait kereső Phoenix közel jár első nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az űrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.

A Phoenix készül a nagy ásásra

Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.

Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől

Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfőn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig első - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.

Megjöttek az első képek a Marsról

A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.

Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson

Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben.

Már várják a Marson a Phoenix űrszondát

A Mars körül keringő három űrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.

Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban

A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A főleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni működéssel keletkezhetett, és akár egykori élőlények megkövesedett fosszíliáit is megőrizhette.

Marsi leszállóegységek madártávlatból

A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai űreszközt. Az 1999-ben eltűnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

Hisz a bűntelen Mars-lakókban a Vatikán

Lehet élet a Marson, és teremthetett értelmes idegen lényeket Isten - állítja egy cikkében a Vatikán csillagásza. A vatikáni csillagvizsgálót igazgató Gabriel Funes atya szerint az idegen értelmes lények akár még az eredendő bűntől is mentesek lehetnek.

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Szaladgáló űrhajósok a Holdon és a Marson

A jövő hold- és marsutazó asztronautái a földinél gyengébb nehézségi erőtérben a séta helyett gyakrabban fognak futni, mint a bolygónkon.

Ősi hévforrások nyomait azonosították marsi felvételeken

Egykori hévforrások vizéből kivált anyagokat azonosítottak a vörös bolygó felszínén.

Magyar legénység a földi marsbázison

Milyen legyen a Mars felszínére érkező első legénység ideális időbeosztása? Hogyan lehet minimálisra csökkenteni a helyzetből, a bezártságból és a feszített munkatempóból adódó konfliktusokat? Milyen eszközöket lehet hatékonyan és biztonságosan alkalmazni űrruhában a terepen? A válaszok részben a földi szimulációs bázisokról érkezhetnek, amelyek egyikének áprilisban tisztán magyar legénysége lesz.

Ősi marsi folyókat modelleztek a Földön - a hét asztrofotója

Egy új földi kísérlet alapján elképzelhető, hogy némely marsi folyóvölgy csak nagyon rövid ideig volt aktív, és ezalatt rakta le hatalmas üledékes képződményeit.

Furcsa, pókszerű alakzat a Merkúron

A Messenger-űrszonda első Merkúr-közelítésének eredményeit hazai idő szerint szerdán este hozta nyilvánosságra a NASA. A sok érdekesség között az egyik leginkább meglepő felfedezés egy pókszerű alakzat a felszínen, melynek eredete ismeretlen.

Változatosabb lehet a Mars időjárása

A Mars Express-űrszonda új eredményei alapján a vörös bolygó egyenlítői térségében olyan szén-dioxid felhők jellemzők, amelyek árnyékában a felszín 10 fokkal is hűvösebb lehet, mint a derült területeken.

Űrkutatási pályázatok diákoknak

A jövő űrkutatásával és az űrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.

A Marson is létrejöhettek az élethez szükséges molekulák

Földi vulkáni kőzetekben olyan szerves molekulákat találtak, amelyek az ALH 84001 jelű marsi meteoritban lévő anyagokhoz hasonlóak. Eszerint egykor a vörös bolygón is keletkezhettek olyan összetevők, amelyek a mi planétánkon az élet kialakulásához szolgáltattak alapanyagot.

Barlangok nyomában a Marson - a hét asztrofotója

A Marson korábban felfedezett, barlangszerű nyílásoknak tekintett sötét alakzatokról kiderült, hogy valóban mélyedések, de feltehetőleg nem hosszú lávaalagutak, hanem kisebb üregek beomlásával keletkeztek.

Barlangok a Marson - a hét asztrofotója

A Mars Odyssey amerikai űrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerű képződmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.

Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Veszélyes porviharban a marsjárók

Elképzelhető, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb időszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemző porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.

Újabb bizonyíték az ősi marsi óceánról

Az ősi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kőzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.

Rejtélyes barlangnyílások a Marson

A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerű nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda nagy felbontóképességű HiRISE kamerájával is vizsgálták.

Források nyomai a Marson

Az Opportunity marsjáró leszállóhelye, a Meridiani-síkság 4,0-3,5 milliárd év között forrásvizek hatalmas bepárolódó vidéke lehetett, ahol akár több 100 millió éven keresztül zajlott az ásványok kiválása a felszínen.

Vendégünk volt a Földön kívüli élet

Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.

Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon

A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövő lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.

Óriási jégkészletet találtak a Marson

Az európai Mars Express űrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.

Felszín alatti víz nyoma a Marson

A felszín alatt áramlott ősi víz nyomára bukkantak a Marson. A kőzetek repedéseiben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette.

Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója

A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.

Ez történt a világűrben 2006-ban

Ismét rendszeresen indultak az űrrepülőgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világűr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.

Veszélyes leszállóhely a Marson

A következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.

A Marson magasabbrendű növényzet van - állapítják meg a csillagászok

A legmagasabb felhők a Naprendszerben

Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhőket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.

Megdőlhet a Naprendszer magasságrekordja

Elképzelhető, hogy a Naprendszer legmagasabb hegye nem a Marson, hanem a Szaturnusz Japetus nevű holdján található.