Mars

címke rss

Fontos pályamódosítást végez éjfélkor a legnagyobb marsjáró

Tudomány2012.01.11, 21:27

Enyhén megnöveli sebességét a Mars felé haladó Mars Science Laboratory. A szerda éjfélkor végrehajtandó, elõre tervezett mûvelet szükséges ahhoz, hogy az ûreszköz augusztus elején elérje a Marsot.

Január 10-étõl hullhatnak az orosz ûrszonda darabjai

Tudomány2012.01.06, 16:29

A Fobosz-Grunt orosz mûholdból legfeljebb 200 kilónyi hullik vissza a Földre január 10. és 20. között, több mint valószínû, hogy 15-én. A számítások szerint nem lehet kizárni, hogy az ûrszemét Magyarországot találja el.

Lehetséges a bakteriális élet a Mars felszíne alatt

Archívum2011.12.12, 14:41

A Mars felszín alatti mélységeinek hatalmas területein kedvezõek a feltételek a baktériumok és más mikrooganizmusok számára - vélik ausztrál kutatók, akik a földi és a vörös bolygón lévõ életfeltételeket modellezték és hasonlították össze.

Gipszet találtak a Marson: újabb erõs bizonyíték a vízre

Archívum2011.12.10, 09:56

Fényes, gipsznek látszó anyagot észlelt a NASA Opportunity marsjárója, amely a víz egykori jelenlétére utal a vörös bolygón.

Radioaktív anyag is van a januárban lezuhanó orosz ûrszondán

Tudomány2011.12.05, 15:01

Az Európai Ûrügynökség szakemberei feladták a próbálkozást, hogy kapcsolatba lépjenek a Föld körüli pályán maradt orosz ûrszondával, a Fobosz-Grunttal. Feltehetõleg az oroszok is hamarosan így döntenek. A szonda január közepén fog visszazuhanni a légkörbe, és 13 tonnányi anyagának jelentõs része elérheti a felszínt. A szondán mérgezõ anyagok és radioaktív izotópok is vannak.

Különleges mûszerrel fényképezték le a távolodó marsjárót - kép

Archívum2011.11.30, 10:01

Apró fénypontként örökítette meg egy fotós a bolygónktól távolodó Curiosity Mars-szondát és a hordozórakéta utolsó fokozatát. A kép érdekessége, hogy az nem saját távcsõvel, hanem egy távoli, interneten irányított mûszerrel készült.

Ûrtörténelmi látvány: így tette meg az elsõ métereket a Mars felé a Curiosity

Tudomány2011.11.28, 15:35

A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az ûrkutatás iránt érdeklõdõ emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.

Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé

Tudomány2011.11.26, 19:37

A terveknek megfelelõen szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az ûreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.

"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"

Tudomány2011.11.26, 18:14

Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövõben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülõ befektetéshez hasonlítható.

Lézerágyúval és beépített atomerõmûvel felszerelt Trabant indul a Marsra

Tudomány2011.11.28, 11:08

Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kõzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek mûszerparkját az õsi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerõmûve 14 évig biztosíthat energiát számára.

Speciális kerekeken gördül majd az új marsjáró

Archívum2011.11.24, 11:06

Egy rohanó pókhoz hasonló sebességgel halad majd a vörös bolygó felszínén a szombaton startoló Mars Science Laboratory marsjáró.

Változhat a megkerült orosz Mars-szonda célpontja

Archívum2011.11.24, 23:14

Sikerült felvenni a kapcsolatot a Föld körüli pályán ragadt orosz szondával. Ha mûködõképes is az egység, a Marshoz már nem juthat el. Felmerült, hogy egy földközeli kisbolygót látogat meg.

Megtalálták az orosz Mars-szondát

Tudomány2011.11.23, 11:28

Az Európai Ûrügynökség ausztráliai rádióállomása megtalálta a két hete elveszett orosz Fobosz-Grunt-ûrszondát. Az ûreszköz reagált a földi parancsokra.

Indul a marsi életvadász

Tudomány2011.11.23, 18:48

Az elõzõ évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.

Mérgezõ anyagok is vannak a visszazuhanó orosz Mars-szondán

Tudomány2011.11.13, 22:04

Egyelõre ismeretlen okból Föld körüli pályán maradt az orosz Fobosz-Grunt-ûrszonda ahelyett, hogy a Marshoz indult volna. Egyre valószínûbb, hogy a szondáról végleg le kell mondani, amely decemberben ég el a Föld légkörében, és lehulló töredékek is várhatók tõle.

Még mindig nincs kapcsolat a süllyedõ orosz Mars-szondával

Tudomány2011.11.10, 13:22

Bajkonurnak eddig nem sikerült kapcsolatot teremteni a Fobosz-Grunt Mars-szondával - közölte csütörtökön az orosz ûrkutatási hivatal. A szonda elsõ alkalommal hozna anyagmintát a Földre egy másik bolygó holdjáról.

Hiba miatt a Föld mellett ragadt az új orosz Mars-szonda

Archívum2011.11.09, 08:20

Sikeresen Föld körüli pályára állt, de onnan nem indult el a Mars felé a kedden felbocsátott orosz Phobos-Grunt-ûrszonda. Az irányítóknak három napjuk van a probléma megoldására.

Fontos lesz a saját szoba a Marsra

Tudomány2011.11.04, 11:49

A Mars-utazás elsõ valós idejû szimulációjának egyik legfontosabb eredménye: a személyes tér, akármilyen kicsi is, alapvetõ fontosságú a legénység jó lelkiállapotának megõrzésében. Ehhez azonban a ma tervezettnél jóval nagyobb ûrhajót kellene építeni, amely körülbelül 30 év múlva startolhatna. Még nem eldöntött kérdés, de úgy tûnik, nõk nélkül problémamentesebb lenne a valódi utazás.

Becsomagolták az eddigi legnagyobb marsjárót - kép

Archívum2011.10.24, 09:54

Már indulásra készen várakozik a Curiosity rover, az eddigi legfejlettebb marsjáró. Látványos kép a felkészülés utolsó fázisából.

Elõször sikerült meleget csinálni a Marson

Archívum2011.10.17, 09:29

Új mérések alapján 18 Celsius-fokon keletkeztek a másfél évtizede viták kereszttüzében álló marsi meteoritban lévõ karbonátásványok. Noha a feltételezett életnyomok eredetéhez nem visz közelebb a felfedezés, egyértelmûen bizonyítja, hogy egykor az élet számára jóval elviselhetõbb körülmények uralkodtak a vörös bolygón.

Ismeretlen kõzetet talált a marsjáró

Tudomány2011.09.02, 11:30

A Mars felszínén korábban vizsgált összes kõzettõl eltér az összetétele annak a sziklának, amelyet nemrég elemzett a Opportunity marsjáró. A szokatlanul világos és lapos, õsi kõzettömb akár a bolygó korai, nedves állapotáról is szolgálhat információkkal.

Bõröndnyi atomerõmû készül a Holdra

Idõjárás2011.08.30, 13:55

Bõrönd méretû atomerõmûvek termelhetnék az elektromos energiát a leendõ Hold- és Mars-telepek számára. A minierõmû a Földön nyolc lakóházat láthatna el árammal. Az eddig tervezett napkollektoroknál jóval hatékonyabban mûködõ reaktorok alkalmazása fölgyorsíthatja a bolygók meghódítását, hangzott el az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) éves szakmai konferenciáján.

A tíz növény, amely szerepelne a marsi konyhakertben

Egészség2011.08.29, 11:41

Az ûrben fogyasztható ételek tökéletesítése az elmúlt 50 évben, Gagarin 1961-es ûrutazása óta folyamatos feladatot biztosít a táplálkozástudományi szakemberek számára. Az elsõ emberi Mars-expedícióra készülve a NASA munkatársai azon fáradoznak, hogy tartós, biztonságos, tápláló és fõleg változatos ételeket fejlesszenek ki az akár 5 évig is eltartó utazás idejére.

2020: egy vérbeli utazás

Life Network 2.02012.03.27, 15:03

Az 1960-as évek sci-fi õrületei szépen lassan valóra válnak. 2020-ban indul el az elsõ olyan Mars-expedíció, ahol már emberek is utaznak. Viszont, hogy elkerüljék az esetleges bolygóközi fertõzéseket, a vérkeringésük tele lesz fecskendezve apró nanorobotokkal, amik szisztematikusan kiszûrik az összes hívatlan vendéget. Egy kis betekintés ez a nem is olyan távoli jövõbe!

Közel Budapest méretû kráterhez érkezett a marsjáró

Tudomány2011.08.12, 10:47

Az eddig meglátogatott legnagyobb becsapódásnyom pereméhez érkezett az Opportunity marsjáró. A 300 méter mély Endeavour-kráter belsõ lejtõjén kibukkanó kõzetrétegek a bolygó múltjába engednek bepillantást.

Nem lesz telihold méretû a Mars augusztusban

Archívum2011.08.11, 12:14

Idén is terjednek az interneten olyan téves információk, melyek szerint a Mars bolygó augusztus 27-én minden eddiginél közelebb lesz a Földhöz, és akkorának látszik majd, mint a telihold. Az állítás kétszeresen sem igaz, a kérdéses dátum ugyanis 2003-ban volt, és akkor sem Hold méretûnek látszott a vörös bolygó az égen.

Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró

Tudomány2011.08.08, 11:42

Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA õsszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévõ üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.

A magyarokéhoz hasonló folyásos alakzatokat találtak a Marson

Tudomány2011.08.05, 09:42

A vörös bolygó felszínén uralkodó rendkívüli hideg és szárazság ellenére sem kizárt, hogy idõnként folyékony víz jelenik meg rajta. Néhány újabb megfigyelés alapján a déli féltekén, a helyi nyáron talán sóoldatok folynak a lejtõn, érdekes alakzatokat létrehozva. A megfigyelés hasonló, de nem azonos a magyar eredményekkel: hazai kutatók a sarkvidék térségében azonosítottak folyásos alakzatokat.

Geológiai történelemkönyv mellett landol az õsszel induló Mars-szonda

Tudomány2011.07.25, 11:42

Egy hegy méretû geológiai történelemkönyv mellett landol jövõ nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover õsi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlõdéstörténetét.

Ritka pillanatot örökített meg a Mars körül keringõ ûrszonda

Archívum2011.06.20, 15:22

Korábban nem látott, szokatlan jelenséget örökített meg a Mars Express ûrszonda a vörös bolygó körül: lefotózta, amint a Mars Phobos holdja elhalad a Jupiter elõtt. Az érdekes jelenségrõl kisfilm is készült.

Hét év kényszermunka a Marson

Tudomány2011.05.30, 11:49

Elõször mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdûnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla.

Hol tud leszállni a marsjáró a vörös bolygón?

Tudomány2011.05.17, 16:05

Szétterülõ deltatorkolat, õsi agyagásványokat rejtõ vidék vagy a Grand Canyon sziklafalához hasonló üledékes rétegsorok területén is landolhat az õsszel induló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, leszállóhelyének kiválasztását többéves munka elõzte meg.

Különleges bolygóegyüttállás mutatkozik a hajnali égen

Tudomány2011.05.13, 16:38

Látványos bolygóegyüttállásban gyönyörködhetnek a korán kelõk. A Vénusz közelében a Jupiter, a Mars és a Merkúr is azonosítható ezekben a napokban. Az égitestek megpillantása kivilágított városokból sem lehetetlen, de a sikeres megfigyeléshez jó körpanoráma szükséges.

Kisbolygót épít a NASA a tengerfenéken

Tudomány2011.05.11, 16:37

Ûrhajósok lebegnek majd egy hatalmas, víz alatti szikla körül Florida partjai mellett idén októberben. A speciális kísérlet célja annak megállapítása, miként lehet majd egy kisbolygó felszínén dolgozni, ahova a tervek szerint emberes expedíciót küld majd a NASA.

Két kilométer mély a marsi Balaton

Archívum2011.04.29, 07:34

Falu méretû kisbolygók vagy üstökösmagok bombázták a vörös bolygó felszínét egykor. Az egymás mellett, egyszerre történt becsapódások összeolvadó kráterek láncát hozták létre. Az így keletkezett furcsa, elnyúlt alakzatot a Mars Express-ûrszonda örökítette meg.

Tíz-húsz éven belül embert tervez küldeni a Marsra egy amerikai magáncég

Nagyvilág2011.04.23, 21:33

A SpaceX tavaly elõször állított Föld körüli pályára ûrhajót.

Kezdõdik az élet keresése a Marson

Tudomány2011.03.30, 11:43

Az idén õsszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb ûreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.

Ilyennek képzelték a marsi életet negyven évvel ezelõtt - kép

Archívum2011.03.28, 02:58

Lapos élõlények, amelyek gyökérszerû csápokkal keresnek táplálékot a Mars szegényes felszínén. Így képzelték el a vörös bolygó feltételezett életformáit az 1970-es években.

Képek és film az õsszel induló, eddigi legnagyobb Mars-járó tesztelésérõl

Tudomány2011.03.24, 09:39

November 25-én elindulhat a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt rover, a Curiosity. A marsjáró mûködését extrém hõmérsékleti viszonyok között, mínusz 130 Celsius-fokon tesztelték. Idõnként nagyon hideg lesz éjszaka a vörös bolygón.

Három jó kép a Marsról, a ma ötéves csúcsszondától

Archívum2011.03.10, 10:22

Évszakos változásokat, vándorló homokdûnéket, lejtõn lezúduló törmeléket és korábban leszállt ûrszondákat örökített meg a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaissance Orbiter ûrszonda eddig. Kereken öt évvel ezelõtt érkezett meg célpontjához, és azóta is sikeresen üzemel az eddigi legtöbb adatot szolgáltató Mars-szonda.

Ritka felvétel: kék homok a Marson

Archívum2011.02.18, 02:47

Kék dûnék a vörös bolygón, amelyek látványos színét a kamerákban fellépõ kontraszthatás és a speciális színkeverés hozta létre. A Rabe-kráterben lévõ bazaltos dûnék kitöltik a felszín egyenetlenségeit, és simává alakítják a tájat.

Elõször sétáltak a szimulált Mars felszínén - videó

Tudomány2011.02.14, 17:51

Sárgásvörös por a rózsaszín ég alatt - ilyen környezetben mozognak és dolgoznak a szimulált elsõ emberes Mars-utazás résztvevõi. A Moszkvában található kísérleti kamrában három, ûrruhába bújt szakember teszteli, miként is fognak majd a Mars felszínén dolgozni a jövõben.

Szombaton szállnak le a Marsra Moszkvában

Tudomány2011.02.11, 20:36

Mérföldkõhöz érkezik szombaton az emberes marsutazás eddigi legteljesebb szimulációja, az ûrhajósok ugyanis menetrendjük szerint eljutottak a vörös bolygóhoz. Hárman szállnak le a Marson február 12-én, méghozzá Moszkvában, az Orvosbiológiai Kutatóintézetben.

Focipálya méretû kráter pereméhez érkezett a marsjáró - kép

Tudomány2011.02.08, 17:30

Focipálya méretû kráterbe tekintett bele az Opportunity rover a Marson. A vörös, üledékes síkságon haladó marsjáró egy kisebb kráter peremére mászott fel, onnan fotózta le a mélyedés belsejét.

Továbbra is rejtély, miért mozog a homok a Marson

Tudomány2011.02.05, 15:35

Kisebb ház térfogatú részek omlanak le egy-egy homokdûne oldaláról a Mars északi sarkvidékén. Az egy-két marsi év különbséggel készült fotók alapján jelentõs változások, elmozdulások vannak a vörös bolygón, amelynek felszíne aktívabb, mint azt korábban feltételezték.

Nagyon látványos lesz az új marsjáró landolása - animáció

Archívum2011.01.25, 21:34

A NASA látványos animációja egy új landolási módszerrõl, amellyel az eddigi legdrágább és legbonyolultabb marsjárót juttatják a vörös bolygó felszínére 2012-ben.

Rövidesen landol a moszkvai Mars-ûrhajó

Tudomány2011.01.21, 20:26

Marsra-szállásra készülõdik az 520 naposra tervezett szimulációs expedíció hatfõs legénysége, amely már 233 napja él bezárva az ablaktalan ûrkabinban.

Gyönyörû magyar fotóval köszöntötte az új évet egy nagy külföldi ûrportál

Tudomány2011.01.12, 08:16

Egy Veszprémben készült felvétellel köszöntötte a 2011-es esztendõt az egyik legnagyobb külföldi ûrportál, a világszerte népszerû Spaceweather.com. A hajnali égrõl készült látványos fotó külön érdekessége a fényírással rátett évszám.

Az elmúlt tíz év legjelentõsebb tudományos eredményei

Tudomány2010.12.19, 20:39

Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élõ baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elkötelezõdött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes õssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlõdõ tudományterületeit.

Szex az Antarktisztól a Marsig: miért küldjünk nõt az ûrbe?

Tudomány2010.11.26, 15:47

A nõk jelenléte csökkenti az összezördülések számát ott, ahol kutatók vagy ûrhajósok hosszabb idõre vannak összezárva. Kiszámíthatatlan azonban, mikor lép fel olyan vonzalom a legénység férfi- és nõtagjai között, ami komolyan befolyásolhatja a küldetés sikerét. Volt már verekedés földi szimuláció során, egy antarktiszi kutatóbázison pedig hatan estek teherbe.