Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik

A Magyar Szocialista Párt a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP jogutódja. Ezt a terhet nehezen gyűrték le a szocialisták, sokáig egyetlen párt sem érintkezett velük. 1992-ben a Demokratikus Chartában egyes politikusai együttműködtek a szabad demokraták néhány képviselőjével, és a két párt kapcsolata koalícióvá fejlődött. 1994-ben az MSZP fölényesen megnyerte a választásokat, és 1998-ban listán több voksot szerzett, mint a győztes Fidesz. A 2002-es választás is az MSZP és a Fidesz között dőlhet el.

Ott felejtették az MSZMP-t az alkotmányban

Az alkotmány szerint az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai "a pártnak" - vagyis az MSZMP-nek. Mécs Imre szabad demokrata képviselő törvénymódosítást kezdeményez, hogy az évek óta az alkotmányban felejtett névelőt töröljék a szövegből. Nem teljesen aktuális az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.törvény sem, amely szerint "az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja".

Interneten lesznek olvashatók az MSZMP jegyzőkönyvei

Körülbelül 650 ezer oldalnyi digitalizált dokumentumot tesz fel az internetre a Magyar Országos Levéltár várhatóan még az idén. Az iratok között lesz 1715-ös országos összeírás, a háború előtti minisztertanácsok, és az MSZMP vezető szerveinek jegyzőkönyvei is - írja a Népszabadság.

Nagy Imre

Hazafiasságból mentek ügynöknek az MSZMP-sek

Az MSZMP tagjai sem úszták meg a beszervezést, így nem igaz az az állítás, hogy nem szerepelhetnek az ügynöklistákon azok az MSZP-s politikusok, akik tagjai voltak az állampártnak is - derül ki a HVG internetes kiadásában megjelent cikkből. Burány Sándor szocialista politikus korábban azt mondta, vélhetően azért hiányoznak a hétvégén megjelent ügynöklistáról az MSZP-s politikusok, mert az MSZMP tagjait tilos volt beszervezni. A hvg.hu által közölt dokumentumokból azonban kiderül: az 1960-as években a beszervezettek 20 százaléka párttag volt.

Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek

Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.    

Interjú Pozsgay Imrével

"Az a merész gondolat, hogy a rendszerváltás belátható időn belül megtörténik, nemigen volt jellemző akkoriban" - mondja Pozsgay Imre, a rendszerváltás egyik legfontosabb személyisége, akivel Bihari Mihály előadása után beszélgettünk.

Álmodtak olvasóink egy elnököt maguknak

A legfontosabb Önöknek, hogy diplomás férfi legyen Magyarország következő köztársasági elnöke - derül ki szavazásunk eredményeiből. Nem túl gazdag, istenhívő elnököt akarnak, aki családi házban él, és nem baj, ha dohányzik. Olvasóink elnöke nem pártpolitikus, és az MSZMP-nek sem volt tagja. Ízlése és a világnézete mérsékelten konzervatív. Az abortuszt például elfogadja, de a melegek házasságát már nem, szereti a visszafogott eleganciát, de azért ultizik, és lecsót fogyaszt. A Győzike-show-t nem szeretheti. Rettentően fontos azonban, hogy szelektíven gyűjtse a szemetet.

Rogán elnézést kért Gyurcsánytól

Elnézést kért a miniszterelnöktől Rogán Antal. A fideszes képviselő október 23-i beszédében ugyanis tévesen állította, hogy 1988 novemberében, az MSZMP nagyrendezvényén, ahol Grósz Károly "fehérterror veszélyéről" beszélt, az elnökségben ott ült Gyurcsány Ferenc mint a KISZ KB titkára.