Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- ornitológia
- etológia
- zoológia
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2024. évi szinkronszámlálás időpontja január 19-22. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - írja Kovács Ágnes és Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A kaszpi haragossikló lett az év hüllője 2024-ben
Hazánk legnagyobb, az akár két méter hosszúra is megnövő kígyóját, a kaszpi haragossiklót választotta 2024-ben az év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.
Fél évszázad a természet szolgálatában – 50 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre - a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Keresse Ön is az ország legidősebb gyűrűs nagy fakopáncsát!
November 22-én egy gyűrűs nagy fakopáncsot fényképeztek le, Budapesten, a Margitszigeten (Balog Norbert). A gyűrűről több fénykép készült, így sikerült beazonosítani a madarat. Ezt a nagy fakopáncsot 2011. február elején gyűrűzték a szigeten második éves korában (Lukács Katalin Odett és Sarlós Dávid). - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kezdődik az országos énekesmadár-etetési szezon
Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Fontos természetvédelmi programban vett részt Sigér Dávid
A Provident Pénzügyi Zrt. fenntarthatósági kezdeményezése, a ProviGreen program keretében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatása mellett döntött. A madárgyűrűzéssel egybekötött odúkihelyezési eseményre a káposztásmegyeri Farkas-erdőben került sor, melyen az Egyesület, és a pénzügyi szolgáltató munkatársain kívül részt vett Szűcs Mihály, a Provident által támogatott Soroksár SC elnöke, Lipcsei Péter a Soroksár SC vezetőedzője, valamint a Ferencvárosi Torna Club játékosa, Sigér Dávid is.
Sumonyi nádiposzáta Franciaországban
A hónap folyamán kaptunk hírt egy Sumonyban gyűrűzött cserregő nádiposzáta franciaországi megkerüléséről. A madarat még a tavalyi vonulási időszakban jelöltük szeptember 27-én, és idén augusztus 18-án fogták be ismét a Rhône-folyó szomszédságában található Chateauneuf-sur-Isére nevű helységben, Sumonytól 1019 km távolságra. Ez volt az első sumonyi vonatkozású cserregő nádiposzáta megkerülés Franciaországban. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Biztató idei fiókaszámok fehér gólyáinknál
Bár a gólyák még éppen csak indulóban vannak telelőterületeik felé, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) összesítette új, közösségi adatgyűjtésen (citizen science) alapuló TermészetLesen programjának előzetes költési eredményeit. A Gólyales adatbázisába – jórészt a Turdus elnevezésű telefonos alkalmazással feltöltött – 2035 fészkelőhelyről származó adat alapján az elmúlt 25 év átlagánál jóval jobb költési eredményt ért el a hazai fehérgólya-állomány 2023-ban. - írja Lovászi Péter a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján
Védettséget kapott az orchideás rét Vecsésen
Vecsés szélén egy igen értékes, és az agglomerációban egyedülálló élőhely terül el: az úgynevezett Kosboros-rét. Május közepétől közel 10.000 tő vad orchidea nyílik itt egy alig 10 hektáros területen: többségében mocsári kosborok, de megtalálhatók a hússzínű ujjaskosbor színváltozatai és pompás kosborok is. - írja Kiricsi Ágnes és Lengyel Hajnalka Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Világrekord tízfiókás szalakóta-fészekalj Magyarországon
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja minden évben ellenőrzi a fokozottan védett szalakóták számára a Felső-Kiskunságba is kihelyezett mesterséges odúkat. A faj jellemzően 3-5, ritkán 6 tojásos fészekaljakat rak, de időnként ennél nagyobb fészekaljaméretek is előfordulnak. A korábbi években volt már rekordot jelentő 9 fiókás fészek itt, és az ország más területén is, de az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen, amit Lajosmizse határában találtak az MME munkatársai július 7-én. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A természet helyreállításáról szóló törvényt fogadott el az Európai Parlament
Az Európai Parlament július 12-én megszavazta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Természethelyreállítási Törvény, Nature Restoration Law). A jogszabály túlzás nélkül történelmi jelentőségű: évtizedek óta nincs napirenden az Európai Unióban ennyire határozott, előre gondolkozó és hosszú távú jogi eszköz, amely próbálna érdemi megoldást találni a természeti rendszereket érintő problémákra - az ökológiai válságra, amely nem egyfajta fenyegető veszély a horizonton, hanem egy olyan probléma, amiben derékig gázolunk. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Rekordszámú fehérgólya-fiókát gyűrűztek idén az állatvédők
Rekordszámú, több mint ezerháromszáz fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg idén az állatvédők az ország 17 vármegyéjében.
Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények többsége felderítetlen és szankcionálatlan marad
Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények eddigi legátfogóbb összefoglalója a mai napon publikált jelentés, amely a LIFE SWiPE projekt keretében készült el.
Tényleg elhallgat a kakukk Péter-Pálkor? - megnéztük az MME Madáratlasz Program adatait
A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is. - írja Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Ne etessük a vízimadarakat
A vízimadarak etetésének mellőzésére szólítja fel a vízpart mellett tartózkodókat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az ugyanis nagy tömegben sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat.
Ne etessük a vízimadarakat, akár bele is halhatnak
Természet nélkül nincs élelmiszer
Hazánk területének közel kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll, természeti értékeink megőrzése jelentős mértékben függ a mezőgazdaságtól. A természeti sokféleség, biodiverzitás világszerte tapasztalható rendkívüli mértékű csökkenése a mezőgazdasági területeken különösen riasztó, és ez a negatív tendencia Magyarországon is érzékelhető – többek között a beporzó rovarok vagy a madárfajok állományainak változásában. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület honlapján.
Terített asztal a kaszálókon
Valószínűleg sokan nem is gondolnák, hogy egy-egy lekaszált területen a madarak micsoda lakomákat tudnak rendezni, az pedig biztosan nem jutna eszébe senkinek sem, hogy ezt a táplálékot sokszor az ember „tálalja fel" a számukra. - írja Gál Renáta projekt referens a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Óriási darazsak tűnhetnek fel mindenütt a közeli napokban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében figyelmezteti a lakosságot, hogy májustól lehet számítani a nagyméretű, de ártalmatlan tőrösdarazsak magjelenésére a kertekben, komposztálók környékén.
Tegnap volt a Madarak és Fák Napja
A több mint 100 éves jeles nap a Föld napja testvérünnepe, egy újabb alkalom a cselekvésre, természeti környezetünk megismerésére, védelmére. A madarak mellett a fák is egyre nagyobb szerephez jutnak a madarak és fák napján.- hívja fel a figyelmet a Föld Napja Alapítvány honlapján.
Fák, bokrok kivágása költési időszakban - ne hagyjuk szó nélkül!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek! Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges elöldözését és akár sérülését, pusztulását okozza. Jó hír azonban az, hogy társadalmi összefogással, felelős állampolgárként a hatóságokkal együttműködve tehetünk ez ellen! - hívja fel a figyellmet ...
Védett ragadozómadarak pusztultak el Mórahalmon
Egy gazdálkodótól érkezett bejelentés a Természetvédelmi Őrszolgálathoz április 20-án, hogy a területén járva elhullott ragadozómadarakat talált. A helyszínre érkezve az illetékes természetvédelmi őr két egerészölyv, két barna rétihéja és egy szarka tetemét azonosította. Az elpusztult madarak elhelyezkedése (eltérő fajú egyedek közel egymáshoz) és testhelyzete (görcsösen összeszorított lábak, hátravetett fej) arra utaltak, hogy mérgezés áldozatai lettek. Másnap a nemzetipark-igazgatóság kutyás keresőegysége négy újabb barna rétihéja és egy egerészölyv tetemére bukkant. A tíz védett ragadozó pénzben kifejezett természetvédelmi összérrtéke ...
II. Skywatching Day - Égboltfigyelő Nap
2023. április 29-én várunk minden madármegfigyelőt, hogy csatlakozzon a II. Skywatching Day - Égboltfigyelő Naphoz az ország bármely pontján. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Sikerrel zárult az angolai kékvércse-expedíció
Nyolc magyar, három hét, háromezer kilométer zötykölődés, 40 műholdas jeladó, egy hastífusz-fertőzés, kígyó-kalandok és két terrabájtnyi fotó- és videóanyag. Számokban ezzel jellemezhető a közelmúltban Angolából hazatért kékvércse-expedíció. De az érzés, ahogy az alkonyati fényekben karnyújtásnyira keringő, suhogó, kavargó százezernyi, sőt milliónyi kék vércse körbeveszi az embert, már sohasem múlik el. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Év lepkéje megfigyelési verseny
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya adatgyűjtési versenyt hirdet a 2023-as Év lepkéje, a fecskefarkú pillangó kapcsán. Az első 5 legtöbb megfigyelést összegyűjtő versenyző részesül értékes díjazásban. Az eredményhirdetés időpontja: 2023. december 4. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Települési récefiókák - mikor és mit tehetünk?
Az elmúlt években új, egyre gyakoribb madárvédelmi problémaként jelentkezik március-áprilisban a fővárosi épületeken, erkélyeken és lapostetőkön, városi parkok fáinak ágvilláiban, odúiban vagy akár a bokrok között, sövények tövében a talajon fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka. Ilyenkor naponta akár több telefonos bejelentés is érkezik az egyesület központi irodájába „úton mászkáló", „tetőn maradt" és „udvarban elhagyott" récefiókákról. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Tavaszi természetles
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület TermészetLesen (https://www.mme.hu/termeszetlesen) adatgyűjtő programjának következő állomása a Tavaszi természetles, amely nem csak a környezetünkben élő madarak, de a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelésének rögzítésére is alkalmas. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Felhívás országos cigányréce számlálásra
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén már második alkalommal kerül sor a cigányrécék (Aythya nyroca) országos szintű ún. szinkronszámlálására 2023. április 14. és 17. között. A négy napos számlálás során a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, hosszútávon pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól. hívja fel a figyelmet Csibrány Balázs MME Vízimadár-védelmi Szakosztály munkatára a Magyar Madártani és Természeetvédelmi ...
Beszámoló Homoktövis Természetvédelmi Területen végzett élőhelyekezelésről
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja 2023. március 4-én ismét megszervezte népszerű élőhelykezelési programját a Homoktövis Természetvédelmi Területen, amely az elmúlt évekhez hasonlatosan idén is az értékes élővilággal rendelkező homoki gyepek védelmének elősegítését tűzte ki célul. - számol be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az eseményről honlapján.
Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic
A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Közösségi összefogással a varangyok megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, a Jane Goodall Intézet, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata és II. kerületi lakosok együttműködésének köszönhetően ideiglenes békaterelő kerítésrendszer épült a II. kerületi Völgy utcában található erdősáv szélén. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Élőhelykezelés a Kis-Balatonon
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén a Kis-Balaton I. tározójának nagyradai vizén levő sziget több mint egy évtizeden keresztül a legfontosabb dankasirály, szerecsensirály és küszvágó csér költőhelye volt a területnek és Zala megyének. 2017-ben 250 pár danka-, 8 pár szerecsensirály és 15 pár küszvágó csér költött itt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Keltikék és társaik - Most láthatók a természetveb
A növények rendszerint fény segítségével vízből és szervetlen anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat. A növekedéshez és virágzáshoz szükséges fénymennyiséghez hozzájutni azonban nem mindig egyszerű feladat, gondoljunk például erősen záródó lombkoronaszintű erdők alján élő növényekre. Az egyik lehetséges megoldás tavasszal, lombfakadás előtt az erdő aljára lejutó fény kihasználása. - írja Benedek Veronika a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Indul a Gólyales!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez (https://www.mme.hu/lezarult-9-heten-tarto-teli-madarles-lakossagi-madarszamlalasi-akcio) hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüleet ...
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai fővárosába
Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.
Uniós támogatás segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön
A világszerte veszélyeztetett madárfaj állománya 38%-kal esett vissza 10 év alatt a régióban, így az új projekt legfontosabb célja ennek az ijesztő tendenciának a megértése és visszafordítása. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Megszülettek az idei év első kisviperái
Augusztus végéig több mint 400 új jövevény várható a kiskunsági Rákosivipera-védelmi Központban. - adja hírül a Turista Magazin honlapján.
Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai
Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban. - írja a MAgyar MAdártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Számoljon fecskefészkeket!
Március elején már hírt adtunk róla, hogy az MME „Közösen a természetért!": https://www.mme.hu/kozosen-termeszetert-nevvel-uj-palyazat-megvalositasat-koordinalja-az-mme névvel új projektet indított. Ennek fontos eleme, hogy a lakosság bevonását célzó adatgyűjtő rendszer és mobiltelefonos applikáció is készül, s figyelemmel kísérjük majd a kertekben, parkokban fészkelő madárfajok állományait, az etetőkre érkező téli vendégeket, a ház előtt fészkelő gólyacsaládok és a sárfészkeket szorgosan építő fecskék számának alakulását. –írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Miért van szükség a kaszálás bejelentésére?
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt nappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé. - hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság projekt referense, Gál Renáta a nemzeti park honalpján.
Helyet a természetnek! - Egy új remény
Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- élelmiszerbiztonság
- fenntarthatóság
- Natura 2000
- környezetbiztonság
- peszticid
- vegyszermentesítés
- ökogazdálkodás
- ökológiai válság
- kémiai növényvédőszerek
- Birdlife International
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- Címkefelhő »
Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán
Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.
Embereket ijesztgető madarak
Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az útra. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kiderült, veszélyes-e az emberre Európa legnagyobb darazsa
Májustól a nyár végéig lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére, amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A látvány ellenére nem kell félni tőlük, mert az emberre ártalmatlanok.
Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Kis lilék a Rábán
A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
Óvatosan bolygassuk a lombhalmokat, rőzserakásokat – vigyázzunk a sünökre!
Az éjszakai életmódot folytató, védett (természetvédelmi értéke 25 000 Ft) keleti sün, 2014 év emlőse, előszeretettel választja nappali búvóhelyül, illetve téli álomra a kertekben, parkokban felhalmozott lombkupacokat, rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja. Ennek elkerülésében segít ez a menüpont. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet honlapján.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Friss, költésre alkalmas partfalak készültek a partifecskéknek
Évek óta együttműködünk több önkormányzattal, hogy a hazatérő partifecskéket és gyurgyalagokat költésre alkalmas friss partfalak várják. A kolóniák zavartalan költésének biztosítása törvényi kötelezettség, költési időben a lakott partfalaknál nem lehet munkavégzés. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Felmérik a fészkelő baglyok állományát
Az erdei fülesbaglyok fészkelőállományának felmérésében kéri a lakosság segítségét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Ismét megrendezik a Fülemülék éjszakáját
Két év szünet után április végén indul és egy hónapon át tart majd a Fülemülék éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat, amelyen az ország több pontján lehet majd hallgatni a fülemülék énekét, több helyszínen pedig madárgyűrűzést is tartanak az állatvédők.
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. - írja a Magyar Madártani - és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon
A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.
Szlovák-magyar együttműködés két veszélyeztetett madárfajunk, a kék vércse és a túzok megőrzéséért
A most induló „Steppe on border" LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Nem mindennapi jelenség a Tarna-vidéken
A Föld leggyorsabb állataként ismert ragadozó madár, amely hazánkból a '60-as években jellemző széleskörű DDT használat miatt sajnálatosan kipusztult, a '90-es évektől kezdte visszafoglalni korábbi élőhelyeit a hegyvidéki erdős területeken. -í rja a Bükki Nemzeti Park honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Elkészült a Kárpát-medence újabb sasállomány felmérése
Elkészült a 19. Országos és 5. Pannon-régiós Sasleltár, a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében mintegy 1300 rétisast és 628 parlagi sast, 16 szirti sast és 8 fekete sast figyeltek meg; a sasfajok mellett további 13 ragadozómadár-faj több mint 13 ezer példányát is felmérték a szakemberek - tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén
Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.
Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában
2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.
Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken
Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.
A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket
Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.
Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élőhelyek
- nádas
- lápvidék
- mocsár
- zoológia
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Természetvédelmi Hivatal
- Címkefelhő »
Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon
A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.
Településekre húzódtak a zord tél elől az erdei fülesbaglyok
Télen is itassunk!
Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására.
Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett
Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt – írja honlapján a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület.
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Kullancsok egész évben vannak, de ősszel különösen figyeljünk oda
Az enyhe, csapadékos időjárás kedvez a kullancsoknak. Bár a klímaváltozás hatására már egész évben találkozhatunk velük - pontosabban ők velünk - ősszel különösen érdemes odafigyelnünk kirándulásaink során a "kullancsellenőrzésre". - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közöségi oldalán.
Fecskevédő mobiltokra indult pályázat
Sok más vonulómadárral együtt ősszel fecskéink is elhagyják hazánkat. Kiemelten fontos azon madarak védelme, amelyek ugyanabba a fészekbe térnek vissza tavasszal, amelyet maguk mögött hagytak.
Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.
Denevért találtam-mit tegyek?
Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!
Mit tegyek, ha denevérkölyköt találtam?
A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.
Odúlakó madarak Budapest parkjaiban
A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
Újabb kerecsensólyom fiókák születtek a Balatonnál
Bár korábban nem regisztráltak Somogy megyében sikeres kerecsensólyom költést, tavaly négy fiókát, idén pedig öt fiókát számoltak össze a madarászok egy Siófok közelében létesített műfészekben.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Hüllők a házunk táján
Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Autókat, ablakokat "támadó" madarak
Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.