Magyar Édességgyártók Szövetsége
címke rss- kapcsolódó címkék:
- édesség
- szaloncukor
- karácsony
- húsvét
- csokinyuszi
Csokinyúlból sincs hiány, idén azonban más édesség a sláger
Idén semmiképp sem lesz hiány húsvéti édességből. A kereskedők már jóval a veszélyhelyzet kihirdetése előtt feltöltötték raktáraikat és polcaikat a szokásos mennyiségből, így nem kell attól tartani, hogy valaki lemarad a csokinyúlról, csokitojásról vagy más húsvéti finomságról, akár hazait, akár importot választ. Ebben az évben a Magyar Édességgyártók Szövetsége a húsvéti édességfogyasztás csökkenését valószínűsíti. De kekszből a szokottnál több fogy.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Idén a müzli és a keksz a húsvét slágere
A magyar piacon évente körülbelül 5 milliárd forint értékben 800 tonna húsvéti édesség fogy, elsősorban csokinyúl és csokitojás. Az elmúlt években mindig nőtt a húsvéti édességpiac, és 2017-2018 között különösen nagy ugrás, tízszázalékos forgalombővülés történt. Ez elsősorban a magasabb minőségre váltásból fakadt, nem a tonnák száma gyarapodott ilyen mértékben
Hangyákkal dúsított csokoládé és kenderes müzli a jövő?
Február 5-én zárta kapuit a világ legjelentősebb édesség expója, az ISM Kölnben, amely idén lett 50 éves. A jubileumi rendezvény 148 országból 37 000 szakmai látogatót fogadott, és 76 ország 1 774 kiállítójának adott helyet. Tizennégy magyar kiállító vett részt az eseményen, köztünk a Magyar Édességgyártók Szövetségének több tagja.
Tudja, melyik nemzet készített először kekszet?
A keksz már legalább a hetedik századtól kezdve az emberiség egyik fontos élelme. Először perzsa pékek sütöttek gabonából és vízből száraz és kemény kekszet, amely elsősorban a hajósok, utazók, katonák eledele volt. A római légióknak is elengedhetetlen táplálékul szolgált, mert a nem romlandó, könnyen szállítható és magas energiatartalmú keksz ideálisnak bizonyult a seregek számára.
Céklás csipsz és sajtos csokinyuszi lehet az új húsvéti kedvenc
Évről évre folyamatosan és fokozatosan nő itthon a minőségi és prémiumédesség iránti kereslet. Mind többen választják tudatosan a kiváló alapanyagokból előállított, magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, többek között a magas kakaótartalmú csokoládét, teljes kiőrlésű kekszeket, puha gumicukrokat és különleges édességeket.
Nincs magyar karácsony szaloncukor nélkül
A szaloncukor nélkül elképzelhetetlen a magyar karácsony. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a 18-59 éves lakosság 86 százaléka tervezett idén szaloncukrot vásárolni. Biztos vásárlónak 57 százalék tekinthető, körükben a nők, az alapfokú végzettségűek, valamint a falusiak vannak valamelyest felülreprezentálva.
Melyik Magyarország kedvenc szaloncukorja?
Gyerekként a karácsony legizgalmasabb pillanata, amikor sunyiban kiesszük a szaloncukrot a papírból, azt pedig otthagyjuk a karácsonyfán. Anya picit morcosan néz, ám a szíve mélyén mosolyog, és legközelebb ő oson oda a fához egy kis édességért. A szaloncukorforgalom karácsony előtt rakétaként lő ki. De vajon melyik a kedvencünk? Kiderül a Magyar Édességgyártók Szövetsége megbízásából készült kutatásból.
Rekordot dönthetnek idén a csokoládémikulások
A szezonális édességek forgalma 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a tavalyi 200 milliárd forintról 250 milliárd forintra nőhet. Az ünnepi forgalomban továbbra is a csokimikulás áll az első helyen, a háztartások 86 százaléka pedig szaloncukrot is vásárol karácsonyra, amelyből továbbra is a zselés a legkedveltebb, az alkoholos vagy a gesztenyés ugyanakkor nem annyira keresett - derült ki a Mi fán terem a szaloncukor? című sajtórendezvényen.
Kíváncsi, kik ettek először cukorkát?
Néha jólesik egy-két szem, ám fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, hiszen – ahogy anyukánk mondta régen – tönkremegy a fogunk. Na, mire gondoltunk? Persze, hogy a cukorkára! Van már belőle színes, gumi, savanyú, kemény, töltött és még sorolhatnánk, de egykor mindössze mézbe mártott dió jelentette a desszertet.
A zselés szaloncukor sikere töretlen
A szaloncukrot akár az egyik legnépszerűbb hazai édességnek is nevezhetnénk, mivel a magyar háztartások 93 százaléka vásárolja, sokan az ünnepek előtti és utáni időszakban is. A Magyar Édességgyártók Szövetségének becslése szerint 3500-4000 tonna az éves forgalom mennyisége, értéke pedig körülbelül 6 milliárd forint.
- 1