Meghökkentő, de az Arktisz melegedése okozhatta a texasi hóviharokat

Az Északi-sarkvidék felmelegedése okozhatja az extrém hideg időjárást délen, állítják a kutatók.

Szibéria válhat a Föld éléskamrájává a globális felmelegedésben

A világ legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hőség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében. Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak.

Ezért problémás, hogy korábban kezdett el olvadni idén az Alpok hava

Korábban kezdett el olvadni idén tavasszal az Alpok hava a klímaváltozás és a hegyi ökoszisztémában bekövetkezett hirtelen változások miatt a Manchesteri Egyetem kutatói szerint. A tudósok bemutatták azt is, hogy milyen hatással van mindez a mikrobák fontos funkcióira.

Még nehezebb helyzetbe kerültek az Északi-sark állatai

Az északi-sarkvidéki jégveszteség miatt jóval nagyobb energiára van szükségük az ott élő állatoknak, például a jegesmedvéknek és narváloknak a helyváltoztatáshoz és táplálékszerzéshez - állapították meg amerikai kutatók.

Később érkezhettek az északi féltekére a növényevő dinoszauruszok

Vélhetően a klímaváltozás miatt húsevő társaikhoz képest évmilliókkal később érkezhettek az északi féltekére a növényevő dinoszauruszok - állapította meg egy új kutatás.

KVÍZ: Mennyit tudsz bolygónk legégetőbb problémájáról?

Bizonyára te is tudsz a klímaváltozás okozta problémákról, sőt, tapasztalod is a változásokat. A rövid ősz és tavasz, a nyári forróság, valamint a téli meleg, és a soha el nem érkező hó mind-mind jelei annak, hogy változás történik a Földön. Érdemes erről többet tudnod, hisz csak azután tudsz fellépni ellene, ha realizálod, valójában mennyire súlyos a helyzet.

Robotokkal vizsgálják a darabokra tört óriásjéghegyet

Távirányítású vízalatti robotokkal vizsgálják brit tudósok, hogy milyen környezeti hatásai vannak az A68A elnevezésű óriási jéghegy szétdarabolódásának.

Sir David Attenborough hatalmas jégszobra figyelmeztet a klímaválságra

Kína és az Egyesült Államok nélkül nem lehet hatékony klímapolitikát folytatni

Az Egyesült Államok új elnökének klímapolitikájáról és a klímaváltozás elleni lehetséges lépésekről beszélgetett Bartus Gábor környezetgazdásszal Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

Így méri Lisszabon a klímaváltozás hatásait

Sapka, sál a nappaliban - Még csatlakozhatunk a nemzetközi vastag pulcsis naphoz

A klímaváltozás a koronavírus-járvány ellenére is foglalkoztatja az embereket Magyarországon

Közel egy éve annak, hogy a koronavírus-járvány megjelent Magyarországon. A világ ez idő alatt sokat változott, a nemzetközi és a hazai közbeszédet is a betegséggel kapcsolatos aggodalmak határozták meg. A klímaváltozást érintő nyugtalanság azonban a COVID-járvány ellenére sem csökkent Magyarországon - írja sajtóközleményében a Klímapolitikai Intézet.

Az Alpok átalakulása a klímaváltozás tükrében

Az első hó szeptemberben takarta be Tirol erdeit, két alpesi zerge szökkent elém, amint felfelé haladtam. A helyi zerge populáció már szinte zavartalanul fogadja érkezésem, hiszen közel 3 éve találkozunk rendszeresen hajnali túráim alkalmával.

Kiderült: így vélekednek az emberek a klímaváltozásról

A klímaváltozásról valaha készült legnagyobb közvéleménykutatás válaszadóinak a 64 százaléka globális vészhelyzetnek tartja a klímaváltozást. Az ENSZ Fejlesztési Programja és az Oxfordi Egyetem által közösen végzett felmérésben a világ 50 országában 1,2 millió embert kérdeztek meg, köztük nehezen elérhető fiatalokat játékplatformokon keresztül. Az eredmények szerint a megkérdezettek azt akarják, hogy a kormányok tegyenek azonnali lépéseket a globális felmelegedés feltartóztatására.

Bálnák úsznának a párizsi Didalaív felett ha a klímaapokalipszis bekövetkezik

Klímaváltozás okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban - állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány.

57 százalékkal gyorsabban olvad a Föld jege, mint 30 éve

Mintegy 57 százalékkal gyorsabban olvad a Föld jege, mint három évtizeddel ezelőtt egy hétfőn megjelent tanulmány szerint.

Ezért kaphat 100 millió dollárt Elon Musktól

Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezére, új jótékonysági akciót jelentett be csütörtökön. Közölte ugyanis, hogy 100 millió dollárt, azaz 30 milliárd forintot ad annak, aki a legjobb technológiát dolgozza ki a szén-dioxid légkörből való kivonására.

Gyorsabban kell alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, különben óriási lesz a kár

Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is.

A három legmelegebb év egyike volt 2020

A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta.

Német Lajos rémisztő előrejelzése: "Hamarosan két évszakossá válhat az időjárásunk"

Nem nagyon lesznek már olyan telek, mint régen, amikor térdig érő hó is hullott. Németh Lajos szerint hazánk időjárása hamarosan két évszakosság válhat.

A szlovén tenger koralljait is veszélyezteti a klímaváltozás

Az Adriai-tenger szlovén részét sem kímélte az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás, a korallfajokat is fenyegeti - közölte Lovrenc Lipej szlovén tengerbiológus.

Jégmentessé válhatnak az antarktiszi vizek is

Erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben a klímaváltozás. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek.

Törpe zsiráfokat találtak Afrikában

Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.

Bezöldül az Antarktisz

Erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben a klímaváltozás. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek.

2,3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet

A már a levegőben lévő szén-dioxid miatt nagyjából 2,3 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint, akik a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták tanulmányukat.

Gyorsabban tűnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték

Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.

Új sorozattal jelentkezik a Földről David Attenborough

Új sorozatot készített a klímaváltozásról A Perfect Planet címmel David Attenborough annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány szinte egész évben otthonához szögezte a világhírű brit természettudóst.

Sosem volt még ilyen nagy az ózonlyuk a Déli-sark felett

Minden eddiginél nagyobbra növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett

Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett decemberben.

Nem Dzsingisz kán hódító hadjárata okozta a középkori közép-ázsiai városállamok bukását

Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején.

Az Antarktiszra indul a Polarstern kutatóhajó északi-sarki expedíciója után

Októberben befejeződött egyéves északi-sarki expedíciója után december 20-án az Antarktiszra indul a Polarstern német kutatóhajó - jelentett be hétfőn az Alfred Wegener Sarkkutatóintézet.

Zöld egyetem: egyre jobb eredményeket érnek el a magyar intézmények

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) idén az előkelő 59. helyre került a regisztrált 84 ország 912 egyeteme között a világ környezettudatos felsőoktatási intézményeit rangsoroló, hétfőn közzétett listán - tájékoztatta az oktatási intézmény szerkesztőségünket. A lista szerint a világ "legzöldebb" egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet a brit University of Oxford, illetve a szintén brit Nottingham University követ.

Eltűnnek Európa kedvelt síparadicsomai

A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserjét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból.

WMO: rekordmeleg volt 2020 első tíz hónapja Európában

A 2020-es év októberig tartó időszaka, vagyis az első 10 hónapja Európában melegebb volt, mint bármikor a rendszeres mérések kezdete óta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint.

Stabil az Észak-atlanti áramlat

Az Észak-atlanti áramlat a klímaváltozás során nem változott az 1990-es évek óta egy új kutatás szerint.

Egyre északabbra terjednek a vadvilág betegségei

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint, amelyet pénteken publikáltak a Science című tudományos folyóiratban.

A vándorló fajok "gyorsan élnek és fiatalon halnak"

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint "otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot nemzenek - derült ki a Nature Communications című folyóiratban megjelent új tanulmányból.

Egyre többször támadják az embert a halálos csípésű kullancsok

Több mint kétszer akkora valószínűséggel csíp meg embert az alapvetően kutyákon táplálkozó, halálos csípésű kullancs, amikor megemelkedik a hőmérséklet - állapították meg kutatók a klímaváltozás kockázatait hangsúlyozva.

A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét

A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét.

Akár a negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra

A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra, jósolja egy frissen publikált tanulmány.

A nagyobb, idősebb fák több szén-dioxidot képesek tárolni

Minél nagyobb egy fa, annál több biomasszát, ezen belül szenet tartalmaz. Egy most publikált tanulmány szerint az idősebb, nagy átmérőjű fák a korábban véltnél nagyobb mennyiségű szenet képesek tárolni a kisebb társaikhoz képest. Ezeknek a fáknak nagyobb a szén-dioxid megkötő képessége is, ami azt mutatja, hogy a fák mennyire fontosak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében, amelyek segítik a klímaváltozás lassítását.

Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak

A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.

A húsra vetnének ki klímaadót a briteknél 2025-től

2025-től megadóztatnák a súlyos környezeti hatással bíró élelmiszereket az Egyesült Királyságban, ezzel is elősegítve így az üvegházhatású gázok kibocsátásának szinten tartását.

Ebbe a gleccserre helyezett égbolt modellbe be is léphetünk

Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt

Forrón gőzölgő lehetett a Föld 55 millió évvel ezelőtt - állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói fosszilis mocsári talajból származó ásványok vizsgálatával.

Hárommilliárd fát ültetnének a következő tíz évben

A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megőrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelőzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.

Nem fogod elhinni, mi mellett kampányol Pumped Gabo

A sztár most olyan posztot osztott meg Instagram-odalán, amihez hasonlót eddig nem igen láthattunk tőle. Pumped Gabo egy komoly ügy mellé áll, úgy döntött felszólal a környezetvédelem mellett.

Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - erre figyelmeztetett egy pénteken megjelent új tanulmány.

Extrém gyorsan emelkedik a hőmérséklet az óceán legmélyebb pontjain

Bár igen messze vannak az emberek élőhelyeiről és a fosszilis tüzelőanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztően fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.

Kéjgáz melegíti a bolygót

A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyeire figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya.

Újra kilyukadt az ég az Antarktisz fölött

Az elmúlt 15 év egyik legnagyobb méretű ózonlyukát mérték az Antarktisz felett az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) kutatói.

Egyedülálló elektromos kamiont állított szolgálatba egy, az Audinak szállító győri cég

Elektromos kamiont állított szolgálatba az Audinak szállítást végző, győri logisztikai vállalkozás, az Innovatív-cégcsoport. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a járművet bemutató győri sajtótájékoztatóján európai és globális összevetésben is egyedülállónak nevezte a fejlesztést, hiszen sehol máshol nem fejlesztettek még, és nem állítottak ipari hasznosítási szolgálatba 40 tonna össztömegű, teljesen elektromos kamiont.

Az idei volt az eddigi legmelegebb szeptember

Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon - jelentette be szerdán az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS).

Több ezer éves múmiákat találtak az Antarktiszon

Több tucat mumifikálódott ősi pingvintetemet talált kutatók egy csoportja az Antarktiszon - írja a Live Science tudományos portál.

Három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén

Több mint három évtizede nem volt olyan meleg az Antarktiszi-félszigeten, mint idén - közölte a Santiago de Chile-i Egyetem.

El tudja képzelni, hogy a Szaharában vízilovak éljenek?

Valamikor 11 ezer és 5 ezer évvel ezelőtt, nem sokkal az utolsó jégkorszak vége után a Szahara sivataga teljesen átalakult: zöld növényzet nőtt a homokos dűnék tetején, és a fokozott csapadékmennyiség a száraz barlangokat tavakká változtatta. Ez a buja paradicsom már rég a múlté, de azóta is foglalkoztatja a kutatókat a tudományos kérdés: visszatérhet-e valaha ez az állapot?

Egyre hosszabbak és melegebbek az óceánok hőhullámai

Egyre hosszabbak, melegebbek és gyakoribbak lesznek az óceánok hőhullámai az ember okozta klímaváltozás miatt - állapították meg a Berni Egyetem kutatói a Science című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Művészek mutatják mennyi időnk maradt, míg beüt a klímakatasztrófa

Egy új lézeres eljárással örökre fennmaradhat Velence

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, melynek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsőként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.

Trópusi növények a városban - ilyen lesz London, ha tovább melegszik a Föld

A Google utcaképein láthatjuk, hogyan önti el a tenger a városokat 300 év múlva

"Bár az életünk számos területe széttöredezett 2020-ban, a klímaváltozás zavartalanul folyik tovább"

A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához - derült ki a Meteorológiai Világszervezet által összeállított United in Science 2020 című jelentésből. A tanulmány szerint a globális járványügyi korlátozások jelentős és azonnali hatással voltak az üvegházhatású gázok kibocsátására: áprilisban a napi globális szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékkal esett vissza az előző év becsült napi átlagához képest - olvasható a BBC hírportálján.

Évezredek óta nem volt ilyen kevés jég a Bering-tengeren

Évezredek óta a legalacsonyabb volt a Bering-tenger felszínén lebegő jégmező kiterjedése a 2018-as és a 2019-es teleken - derült ki egy új tanulmányból.

Világszerte gyors ütemben növekednek a gleccsertavak

Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben - állapították meg brit kutatók, akik műholdfelvételekre alapozták eredményeiket.

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

Horrorisztikus, mit tett a savasodó óceán ezzel a cápával

Hiányzott a bőre és fogai sem voltak annak a foltos cápának, amit a közelmúltban fogtak ki az óceánból. Nagy valószínűséggel a világtenger savasodása tette torzzá az állatot.

A kullancsok a klímaváltozás nagy nyertesei

A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt a kullancsok az északabbra fekvő és a magasabban lévő területeket is meghódítják, emellett aktivitási időszakuk is meghosszabbodik - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Központjának közleménye.

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás, bizonyos régiókban ugyanis a megnövekvő csapadékmennyiség erőteljesebben mossa el a talajt.

Villámok okoztak újabb erdőtüzeket Kaliforniában

Egy hét alatt négyszázezer hektárt pusztítottak el Kaliforniában a bozóttüzek.

A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó

A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.

Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt

Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Nem lehet megmenteni a grönlandi jégmezőt

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint.

Klímavédelmi zónákat hoztak létre Bécsben

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi

A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.

Darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege

Így nézne ki Szeged sivatagi városként

Öt hazai település mutat példát, hogyan vegyük fel a harcot a klímaváltozással

A klímaváltozás és a migráció összefüggései a Száhel-övezetben

Afrikában a klímaváltozás következményei egyre markánsabb jelekkel figyelmeztetik a kontinens lakóit arra, hogy a megfelelő adaptációs technikák hiányában radikális gazdasági és társadalmi átalakulás várható. A földrész legtörékenyebb válságzónájában, a Száhel-övezetben pedig még intenzívebben mutatkoznak ezek az akut tünetek, s a feltételek rosszabbra fordulása esetén korábban még nem tapasztalt migrációs dinamikák bontakozhatnak ki - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.

Hatalmas robajjal tört darabokra az északi-sarkvidéki jégtábla

Hatalmas robajjal darabokra tört csütörtökön az az észak-sarkvidéki jégtábla, amelyen ősszel felépítették a kutatótábort és a mérőállomásokat minden idők legjelentősebb északi-sarkkutató expedíciójához.

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában

Négy évtized hőmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott időjárást, hőhullámokat és szélsőséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeiről a Journal of Climate című tudományos lapban számolt be.

3 hónapos erdőmonitorozási program indul Nagy-Britanniában

Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban

Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.

Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

Még mindig küzdenek az életükért a koalák Ausztráliában

Több mint hat hónappal az Ausztráliában országszerte pusztító bozóttüzek után a természet még mindig nagyon nehezen tér magához. A korábbi, óvatos becslések mintegy egymilliárd elhullott állatról számoltak be, ám ha az egész élővilágot, köztük a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestűeket, madarakat nézzük, akkor jól látható: egész ökoszisztémák válhattak semmivé. A veszteség valójában tehát nem is számszerűsíthető és a világjárvány is lelassította a helyreállítási erőfeszítéseket.

Megrendítő: nem érintetlen földrész többé az Antarktika

Az Antarktika távoli és érintetlen vadonja a bolygónk földterületének utolsó sértetlen területe. Ám az elmúlt két évszázadot lefedő új kutatások azt mutatják, hogy a jeges földrésznek ma már nagyon kevés olyan része akad, amely az emberi aktivitástól érintetlen maradt.

Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedő vízben

A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvő Akabai-öbölben élő korallok rezisztensek a vízhőmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítői zátonyokon élő virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon

Először fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről.

Eltűnhetnek a jegesmedvék a század végére

Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

Vitorlás alakú, úszó lakóházak épülhetnek a tengerekre

Szélsőséges hőséget és esőt jeleznek az elmúlt harminc év adatai

A világ több pontján elhelyezkedő, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerősítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a heves esőzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb időtartamúak lesznek.

Viharos katasztrófák, emberi sorsok

Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan időjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belőlünk a segítő szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentő előtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.

A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt

A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.

Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hőség

Az Alpok magasabban fekvő területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékeléséből.

El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hőmérsékletben?

A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hőmérő higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékű szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az időjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élők tapasztalhatják.

Drámai folyamat zajlik az Alpokban

Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.