Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Érdekes meteorit a Holdról
Égi kísérõnkrõl származó, ritka meteoritot találtak az Antarktiszon. A kõzetdarab segíthet a Hold fejlõdéstörténetének rekonstruálásában.
Az eddigi legtávolabbi galaxis
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Gigantikus szerelés az ûrben
Még átlagos földi körülmények között is igen bonyolult egy olyan szerkezetet a helyére illeszteni, amelynek szerelését jelenleg végzi az Atlantis ûrrepülõgép legénysége odafent az ûrben. Az asztronauták eddig hibátlanul hajtották végre feladataikat az emberes ûrrepülés történetének egyik legbonyolultabb küldetése keretében. Képes beszámolónk.
Új egzotikus és lakható bolygók
Egy új modell alapján olyan csillagok körül is lehetnek Föld-típusú bolygók, ahol korábban ezt nem feltételezték.
Jó erõben az Atlantis
Az Atlantis külsõ burkolata sérülésektõl mentes. Megkezdõdött az új napelemtábla felszerelésére az ûrállomásra.
Tökéletes formában az Atlantis
Sokszori halasztás után szombaton végre elindult az Atlantis ûrrepülõgép, hat fõs legénységgel a fedélzetén. Az eddigi vizsgálatok alapján nem történt számottevõ sérülés a startnál, és az Atlantis tökéletes "formában" van.
Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetõleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.
Plútó: élt 76 évet
A Plútó végleg kikerült a nagybolygók körébõl: tegnaptól a 134 340-es sorszámú kisbolygóként tartják nyilván.
Csütörtökön este sem indulhat az Atlantis
Egy elektromos áramot termelõ folyadékcella hibája miatt lefújták az Atlantis szerdára és csütörtökre tervezett startját. Legközelebb pénteken indulhat az ûrrepülõ.
A legmagasabb felhõk a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhõket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.
A Holdba csapódott az európai ûrszonda
Az európai SMART-1 ûrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idõ szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelõen a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos elsõ tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
Csillagkeletkezést gátló fekete lyukak - a hét asztrofotója
Egy új felmérés szerint az elliptikus galaxisok centrumában lévõ szuper-nagytömegû fekete lyukak akadályozzák a csillagok keletkezését.
Visszaindult az Atlantis a startpadhoz
Az Ernesto trópusi vihar elõl fedél alá szállított Atlantis legkorábban szeptember 6-án indulhat.
Leszerelik az indítóállványról az Atlantist
Hazai idõ szerint kedden kora délután megszületett a döntés: az Atlantis ûrrepülõgépet a közeledõ vihar miatt leszerelik a starthelyrõl, majd az üzemanyag leeresztése után védett, fedett helyre szállítják.
Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben
A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.
Ugráló Mars-szondák
Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az elsõ tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eltûnt lítium nyomában
Az új megfigyelések igazolták a feltételezést: az õsi lítium jelentõs része a csillagok belsejében bomlott le.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- csillagok
- ESO
- Címkefelhõ »
Nyolc új molekula a csillagközi térben
Nyolc, az élet keletkezése szempontjából fontos összetett molekulát most azonosítottak elõször a csillagközi térben.
Gazdátlan bolygók
Két olyan bolygószerû objektumot azonosítottak, amelyek központi csillag nélkül, mondhatni "gazdátlanul" mozognak az ûrben.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygók
- csillag
- ûr
- ESO
- Címkefelhõ »
Gyilkos por a Marson
Az új vizsgálatok és modellek alapján a marsfelszíni porban az általunk ismert élõlényekre nézve halálos mérgek halmozódhattak fel.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Marson
- por
- modell
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
A leghalványabb csillag
Egy rendkívül halvány objektumot találtak a Naptól 16,2 fényévre, amelyhez hasonlóból még sok rejtõzhet a közelünkben.
Két Vörös Folt egymás mellett - a hét asztrofotója
A Jupiter második legnagyobb légörvénye megközelítette a Nagy Vörös Foltot, és békésen elhaladt mellette.
Jön az augusztusi csillaghullás
A következõ napokban számos fényes, kékes-zöldes csíkot húzó meteor tûnik fel az égen. A Perseida-meteorraj idei maximuma hétvégére esik, de a telihold zavaró hatása miatt érdemes már a most megpróbálkozni az észlelésssel.
Elnyúlt lehetett a Hold õsi pályája
Az õsi Hold, születése után kissé elnyúlt pályán keringhetett a Föld körül.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- pálya
- Hold
- Címkefelhõ »
Túlélte a bekebelezést a barna törpe
Egy megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy egy barna törpe megfelelõ körülmények esetén túlélhet egy vörös óriás felfúvódott légkörében töltött idõszakot.
Keressen csillagport a Földön!
A NASA az internetezõ közösséget hívja segítségül a Stardust-ûrszonda által a Földre szállított porszemek megtalálásához.
A Venus Express elsõ eredményei
Az európai Venus Express 2006. április 11-én érkezett meg belsõ bolygószomszédunkhoz, majd 2006. május 7-én elérte végsõ, 24 óra keringési idejû pályáját. Az alábbiakban az eddigi eredményekbõl mutatunk be néhányat: például egy szokatlan, kettõs sarkvidéki légörvényt és az átlagosnál magasabb felhõzetet.
A nagy galaxisok születtek elõször
Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegû csillagvárosok születtek elsõként a Világegyetemben, majd késõbb követték õket kisebb társaik.
Egy lusta neutroncsillag
Egy társainál sokszor lassabban forgó neutroncsillag röntgensugárzását vizsgálták. Az objektumnak 6 óránál is hosszabb idõ kell egy fordulathoz.
Csillagokat fékezõ bolygók
Egy új felmérés alátámasztja a régi elgondolást: a csillagok forgását születõ bolygóik erõsen lassítják.
Három rendkívüli galaxis - a hét asztrofotója
Ezúttal három olyan, egymástól igen különbözõ csillagvárost mutatunk be, amelyek alakját különféle kölcsönhatások torzítják el.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhetõ, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
Meteoritot talált a Spirit - a hét asztrofotója
A Spirit második telét tölti a vörös bolygón, miközben téli pihenõhelyén véletlenül két meteoritot is talált.
Szokatlan ûrutazás baktériumoknak
Egy új elméleti modell alapján elképzelhetõ, hogy a Föld globális mágneses tere révén baktériumok repülnek ki az ûrbe. A folyamat akár az õsi Marson is lejátszódhatott.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Marson
- ûrutazás
- ûr
- Pilis
- Címkefelhõ »
Földi táj a Titanon
A Cassini-ûrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztetõ vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elõ, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitõl merõben eltérõ környezetben is mûködnek.
Az Androméda-galaxis fejlõdéstörténete
Új megfigyelések alapján az Androméda-galaxis korongja körülbelül 6 milliárd éve keletkezett. Galaktikus szomszédunk a két magterület között számos fiatal csillagot is tartalmaz, amelyek port szórnak szét maguk körül.
Discovery: eddig teljes siker
A Discovery ûrrepülõgép küldetése eddig teljes siker. A földi irányítók megállapították, hogy sem a szárnyak belépõélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést. A NASA szerint a fejlesztések biztonságosabbá tették a rendszert.
Ahol fémesõ hullik az égbõl
Az elmúlt évek megfigyelési alapján készült modellek szerint a barna törpék légkörében fémesõ is hullhat a furcsa felhõkbõl.
Sikeresen dokkolt az ûrrepülõgép - egyelõre nincs nyoma sérülésnek
A Discovery csütörtökön, magyar idõ szerint 16:52-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az ûrállomásról készült felvételek elsõ gyors vizsgálata során nem mutatkozott komolyabb sérülés a gépen - a küldetés tehát felhõtlennek ígérkezik.
Vándorló fekete lyuk
Egy fekete lyukat és egy körülötte keringõ, nehéz elemekben szokatlanul gazdag csillagot vizsgáltak a Tejútrendszert övezõ gömb alakú térrészben.
Újra ûrrepülõgép a világûrben
Újabb hosszú kényszerszünet és számos fejlesztés után ismét ûrrepülõgép indult a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A Discovery kétszeri halasztás után hazai idõ szerint kedden este 20:38-kor emelkedett a magasba. Ez az elsõ olyan küldetés, amelynek keretében a gép a fõ üzemanyagtartályról korábban levált és katasztrófát okozott habszivacs-elemek nélkül repül.
Exobolygók extrém szülõhelye
Exobolygók kialakulásához szükséges, szokatlan megjelenésû anyagkorongokat találtak több csillag körül.
A napkorona elõrejelzett alakja - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának elõrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.
Becsapódással zárul a SMART-1 program
Végéhez közeledik a tizenhat hónapja tartó SMART-1 küldetés: a szakemberek a szondát a Holdba irányítják.
Elnevezték a Plútó új holdjait
A Nemzetközi Csillagászati Unió Nix és Hydra névre keresztelte a Plútó nemrég felfedezett két új holdját.
A holdrendszerek keletkezése
Egy új elméleti modell sikeresen jelzi elõre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.
Készülnek az új mars-szondák
ExoMars néven 2011-re tervezik az elsõ olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövõbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.
Portermelõ szupernóvák
Elsõ alkalommal sikerült bizonyítékot találni a feltételezésre, amely szerint a szupernóva-robbanások sok poranyagot termelnek.
Ûrállomás-átvonulások a napokban
A következõ napokban többször is remekül megfigyelhetõ lesz a Nemzetközi Ûrállomás átvonulása. Az esemény szabad szemmel is látható.
Új égitest a Neptunusz pályáján
Új, a Neptunuszhoz hasonló pályán keringõ égitestet fedeztek fel, nem kizárt, hogy az objektum egy új égitestcsoport képviselõje.