"Senkitől nem kérek bocsánatot!" - levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet

Az 1956-os eseményeket máig ellenforradalomnak tartja, és Nagy Imre kivégzésével is egyetért Biszku Béla, Kádár János 1956 után hatalomba kerülő belügyminisztere, akivel két újságíró készített álnéven interjúkat. A már majdnem 90 éves Biszku nyilatkozatait felhasználó dokumentumfilmet szerda este vetítették le a nyilvánosság előtt. A filmben az egykori politikus végig tagadta, hogy közbenjárt volna a forradalmárok kivégzése érdekében.

Nincs egyedül Biszku Béla, a kommunizmus építője

Nem a vihart kavaró interjújával előkerült Biszku Béla az egyetlen olyan egykori befolyásos kommunista, aki ugyan az elmúlt húsz évben eltűnt a nyilvánosság elől, de ma is él. Kovács István a Rákosi-rendszerben volt vezető, Lázár Györgyöt Kádár hű fegyverhordozójaként tartották számon, Marjai József a gazdaság ura volt a nyolcvanas években - csak néhányan az [origo] által összegyűjtött névsorból. 

Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról

Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.

Mind többen látják boldogabbnak a Kádár-korszakot

Nőtt azok száma, akik szerint a magyarok a rendszerváltás előtti években voltak a legboldogabbak - derült ki a GfK felmérésből, amelyet a Népszabadság ismertet. Egy politológus szerint az ok az adott kor kiszámíthatósága, az akkori szerény, de általános jólét.

Meghalt Németh Károly, a Kádár-korszak politikusa

86 éves korában meghalt Németh Károly, a Kádár-korszak egyik vezető politikusa. Németh Károly szerdán hunyt el.

Heten erednek a rejtett ügynökakták nyomába

Kenedi János történész lesz a vezetője annak a héttagú testületnek, amely utánajárna, hogy a titkosszolgálatok elsumákoltak-e a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálatai által összeállított dokumentumokat. A bizottság felállításáról szerdán döntött a kormány. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy kik lesznek a testület tagjai és pontosan mi lesz a feladatuk.

Művészek forradalma az MTV-n

A művészet csak igazat mondhat. Ha másképp nem, a sorok között, félmondatokban, egy-egy dallamban - a Kádár-korszakban, az 1956-os forradalomra emlékezve. A művészeti szerkesztőség ezt a témát körbejáró összeállítását ma este láthatják az m1 nézői.

A látható légió

Elhunyt Faludy György

Elhunyt Faludy György költő, a magyar irodalom doyenje, a két világháború közti költőnemzedék utolsó képviselője. A 96 évet élt költő nevéhez olyan művek kötődnek, mint a Pokolbéli víg napjaim, a több mint negyven kiadást megért Villon balladák vagy a Börtönversek. A kalandor költő bejárta a világot, harcolt az amerikai hadseregben, fogoly volt Recsken. A Kádár-rendszerben a nevét sem volt szabad kiejteni, nem sokkal a rendszerváltás előtt települt haza Magyarországra.

Losonczi: TSZ-elnök az Azték Sas Szalagrendjével

Losonczi Pál húsz évig volt Magyarország első embere. A hétfő este elhunyt politikus sokáig a Kádár-korszak legmagasabb rangú vezetője volt, bár tényleges politikai szerep inkább földművelésügyi miniszterként jutott neki. Az Elnöki Tanács elnökeként egzotikus helyekre utazott hivatalos látogatásokra, miniszterként viszont ő fejezte be a magyar mezőgazdaság kollektivizálását.

Kádár János

Nagy hatalmú volt vezetőkön akadt fenn Sólyom

Nehezen megítélhető és vitatott személy mind Marjai József, mind Fekete János, akiknek - akárcsak Mosonyi Emilnek - március 15-i kitüntetése ellen Sólyom László köztársasági elnök kifogást emelt. A Kádár-korszakban mindketten az ország gazdasági irányításának kulcsszereplői voltak, ugyanakkor fontos szerepük volt a rendszerváltáshoz vezető politikai-gazdasági lépések megtételében.

A romák helyzete a magyar oktatásban

A Magyarországon élő romák felzárkózása a Kádár-rendszer alatt felgyorsult, de a folyamat a rendszerváltás közben megtorpant. Továbbra is látványos az elmaradás az oktatásban, ahol a roma fiatalok esélyei messze elmaradnak a nem roma társaikétól.

A Kádár-korszak és a rendszerváltás

2005. október 24-26 között a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Termében megrendezik a IV. országos jelenkor-történeti konferenciát. A háromnapos kongresszus színes programot kínál, és nem kizárólag előadások formájában...

Itt maradtak a Kádár-korszak feliratai

A Kádár-korszakot idéző reklámfeliratokkal talákozhatunk még ma is a pesti belvárosban. Sok rég megszűnt céget vagy intézményt még most is hirdetnek a házfalakra vagy a tetőkre szerelt feliratok. Itt felejtették például a Tanács körút táblát, az Úttörő áruház, a Csokonai mozi vagy az ideiglenes Nemzeti Színház, vagy a sok éve megszűnt Ludas Matyi nevű vicclap hirdetéseit is.

Eltemették Losonczi Pált

Eltemették pénteken Losonczi Pált. A volt politikus hétfőn halt meg egy kaposvári kórházban. Losonczi sokáig a Kádár-korszak legmagasabb rangú vezetője volt, de tényleges politikai szerep inkább földművelésügyi miniszterként jutott neki.

Feljelentették a Political Capitalt

Feljelentést tett a Political Capital ellen Kozenkai Jenő, a Kádár-rendszer III/II-es csoportfőnökségének egykori operatív tisztje - írja a Magyar Nemzet. Kozenkai neve is szerepel azon az ügynöklistán, amit a Political Capital állított össze.

Bácskai elismerte, hogy ügynök volt

Bácskai Tamás elismerte, hogy az ´50-es évek végén jelentéseket adott a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálatainak. A Magyar Nemzet szerint fél évtizeden át aktív kapcsolatban állt Bácskai a titkosszolgálattal.

Kondor Katalin társadalmi megbízott volt

Társadalmi megbízott minőségében szerepel Kondor Katalin rádióelnök azokban az iratokban, amelyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kedden vett át a Nemzetbiztonsági Hivataltól - mondta Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző háromtagú bizottság soros elnöke. A Népszava pár héttel korábban adott hírt arról, hogy Kondor a Kádár-rendszer idején kapcsolatban állt a kémelhárítással. A rádióelnök tagadta ezt.

Titkolják milliárdjaikat a magyar gazdagok

Magyarországon is elkészítik a száz leggazdagabb ember listáját. A Magyar Hírlap napokon belül közzéteszi a toplistát, amelyből kiderül, hogy a legvagyonosabbak általában a középosztályból indultak, és a Kádár-rendszerben többen vezetők voltak. A magyar gazdagok nem örülnek ennek, mert szeretnek rejtőzködni.

Járai szerint vállalható III/II-es múltja

Az Orbán-kormány tagjai közül elsőként számol be Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter a Kádár-rendszer titkosszolgálatával való kapcsolatáról. A jegybankelnök külföldi útjai során szerzett tapasztalatairól küldött jelentést a Belügyminisztériumnak.