Jupiter

címke rss

Lopják a Jupiter gyûrûit

Archívum2022.08.13, 19:01

Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörû gyûrûi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.

Egy apró változás elpusztíthatja a Földet és az összes bolygót

Archívum2022.08.11, 15:06

Tudományos szimulációk azt sugallják, hogy a külsõ bolygók mozgásának parányi megzavarása a Naprendszer teljes pusztulásához vezethet.

Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelõ lehet az élet fenntartásához

Archívum2022.07.27, 19:54

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévõ óceán sótartalma megfelelõ szintû lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzõit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.

Egy 17. századi könyv a Szaturnusz és a Jupiter lakóiról mesél

Archívum2022.05.23, 14:36

Egy ritka, a 17. században írt könyvet fedeztek fel Angliában, amely a Szaturnuszon és a Jupiteren jövendöli meg az idegen életet – és most körülbelül egymillió forintért kelhet el egy aukción.

Kísérteties árnyék vetõdött a Jupiterre

Archívum2022.05.03, 13:11

Látványos fotón sikerült megörökíteni a Ganymedes Jupiterre vetõdõ árnyékát.

Figyelje az égboltot, elképesztõ égi jelenséget fog látni!

Archívum2022.04.25, 13:26

A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következõ napokban.

Hatalmas felfedezés: A Jupiterhez hasonló bolygót találtak

Archívum2022.04.06, 20:15

Egy olyan, kialakulóban lévõ, óriásméretû gázbolygót fedeztek fel, amely nagyon hasonlít a Jupiterre. Felvételt is készítettek róla.

Ma este érdemes lesz az eget kémlelni: csodás bolygóegyüttállásban gyönyörködhetünk

Archívum2021.12.10, 13:22

Az esti égbolt legfényesebb bolygói különleges bolygósorakozóval köszöntenek minket december elején. A találkozó legszebb napján, december 10-én egyetlen hosszú vonalba áll majd szemünk elõtt a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold.

Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe

Archívum2021.11.08, 18:00

A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége errõl árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét.

Egy óriásvihar teljesen elnyelhetné a Földet

Archívum2021.11.02, 17:58

A Jupiter Nagy Vörös Foltja, a légkörében lévõ hatalmas vihar jóval mélyebbre nyúlik le, mint azt eddig vélték. A vihar mérete akkora, hogy könnyedén elnyelhetné az egész Földet.

Vihar a mélyben: még mindig nem lehet tudni, mi áll a Naprendszer egyik legnagyobb rejtélye mögött

Archívum2021.10.29, 21:58

A Nagy Vörös Folt a Jupiter jellegzetes légköri formációja. Ez egy óriási anticiklon, amelyet a tudósok régóta vizsgálnak: most kiderült, hogy mélyebb, mint hitték. 

Lehet, hogy nem csak a Földön van élet a közelben?

Archívum2021.10.21, 19:36

Naprendszerünk óriása kapcsán egy könyvsorozat is kevés lenne ahhoz, hogy bemutassuk a Jupiter minden csillagászati és planetológiai, kutatás-, sõt kultúrtörténeti vonatkozását. Ahogyan az égitest trójai kisbolygóinak irányába elindított Lucy-ûrszonda is adott szegmensek vizsgálatával foglalkozik majd, így teszünk mi is, és három tudományos érdekességet mutatunk be a különleges gázóriás, a Jupiter háza tájáról.

A Lucy ûrszonda megfigyelései fényt deríthetnek a Naprendszer keletkezésére

Archívum2021.10.20, 13:28

A trójai kisbolygók olyan õsi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az õsanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák - errõl Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt az M1 aktuális csatorna szerdai adásában annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA ûrszondája, amely elõször kutatja majd a Jupiter körül keringõ aszteroidákat.

Megoldódhat a Jupiter trójai aszteroidáinak rejtélye

Archívum2021.09.30, 13:08

A Jupiter titokzatos trójai aszteroidáinak tanulmányozására küld ûrszondát a NASA a Lucy misszió keretében, amelynek célja, hogy új információt gyûjtsenek a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelõtti formálódásáról.

A Jupitert filmezte egy csillagász, amikor váratlan dolog jelent meg a felvételen

Archívum2021.09.16, 11:06

Hatalmas villanást rögzített egy brazil amatõr csillagász a Jupiternél. Mint kiderült, egy méretesebb kisbolygó égett el a gázóriás sûrû atmoszférájában – írja a Space.com.

Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát

Archívum2021.07.28, 18:03

A Juno Waves mûszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.

Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés

Archívum2021.07.27, 17:49

Elõször észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légnemûvé válik – olvasható a NASA közleményében.

Bejelentették, mivel jut el a Jupiter holdjára a NASA

Archívum2021.07.25, 13:12

Elon Musk SpaceX nevû ûrvállalatának hordozórakétáját választotta ki az amerikai ûrkutatási hivatal a Jupiter Europa nevû holdjára összpontosító kutatási programjához.

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

Archívum2021.06.16, 22:46

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az ûrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kõzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Kísérteties felvételeket közöltek a sötétbõl elõbukkanó óriásholdról

Archívum2021.06.09, 16:18

21 éve nem látogatta meg ûreszköz a Jupiter legnagyobb holdját, a Ganymedest. A NASA Juno nevû szondája most megközelítette az égitestet, és képet is közölt róla.

Különleges ûrhajót küld a Jupiterre Oroszország

Archívum2021.06.05, 16:49

Elõbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású ûrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.

Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján

Archívum2021.05.27, 21:30

A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdõdött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elõsegítheti a külsõre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkezõ égitesten.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Archívum2021.03.19, 10:16

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttmûködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport elõször detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középsõ részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erõteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerûséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette õket.

Ez a Naprendszer legígéretesebb égiteste az élet utáni kutatásban

Archívum2021.02.13, 10:32

Kitûzték a Jupiter holdjához tartó NASA ûrszonda indításának idõpontját: az Európé Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérõ jeges Európé fagyott külsõ héja alatt óceán rejtõzik, így Földön kívüli élet otthona lehet.

Nem üstökös vagy szupernóva volt a betlehemi csillag

Archívum2020.12.24, 09:20

A betlehemi csillagot a régi festményeken gyakran üstökösként vagy szupernóvaként ábrázolták, ez azonban téves. Inkább egy különleges bolygóegyüttállás szemtanúi lehettek az akkoriban élõk, amelynek nagy jelentõséget tulajdoníthattak. A történeti adatok alapján Krisztus születési dátuma is téves, ugyanis biztosan nem Kr. u. 1-ben, hanem néhány évvel korábban született.

Vad összeesküvés-elmélet: még idén eljön a világvége, megvan a pontos dátum

Archívum2020.12.16, 08:02

Vadabbnál vadabb összeesküvés-elméletek szerint még idén, karácsony elõtt bekövetkezhet a pusztulás és eljön a világvége. Nem ez az elsõ alkalom, hogy ilyen és ehhez hasonló jövendölések kaptak szárnyra, idén két bolygó ritka együttállásával magyarázzák az utolsó napunk eljövetelét.

Hosszú évek után újra láthatjuk a betlehemi csillagot karácsonykor

Archívum2020.12.14, 10:46

800 év után újra látható lesz a betlehemi csillag karácsonykor, amit valójában a két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása hoz létre, amelyek egy csillagként lesznek láthatóak az égen. 

800 év után elõször újra láthatjuk a betlehemi csillagot karácsonykor

Archívum2020.12.13, 19:43

A betlehemi csillagot a csillagászok jelen álláspontja szerint valójában két bolygó, a Jupiter és Szaturnusz együttállása hozta létre.

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

Archívum2020.11.27, 17:13

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda

Archívum2020.08.21, 06:27

Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Élet lehetett a Jupiter holdján

Archívum2020.06.26, 11:45

Alkalmas lehetett a múltban a mikrobiális élet támogatására a Jupiter holdjának, az Európénak a felszín alatti óceánja - állapították meg a kutatók, akik a hatalmas víztömeg kialakulásának lehetséges módját is megfejtették.

Felszín alatti vizét lövelli az ûrbe az Európé

Archívum2020.05.13, 13:19

Felszín alatti vizét lövelli az ûrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

Benéztek a Jupiter felhõi alá, pokoli kép tárult a szemük elé

Archívum2020.05.10, 10:34

Pokoli arcát mutatja a Jupiter a hawaii Gemini North teleszkóp legújabb fotóján.

Polipszerû lények élhetnek a Jupiter egyik holdján

Archívum2020.05.06, 17:35

Egy vezetõ brit ûrkutató szerint van élet a Jupiter egyik holdja, az Europa jégfelszíne alatt.

Lélegzetelállító fotók a Jupiterrõl - Galéria

Archívum2020.04.15, 18:40

A NASA megosztotta azokat a fotókat, melyeket a Juno ûrszonda készített a Jupiterrõl. A Naprendszer legnagyobb bolygója több arcát is megmutatta különbözõ megvilágításokban.

Hatalmas, zölden fénylõ üstökös érkezik: április végén bárki megcsodálhatja

Archívum2020.04.06, 11:14

Úgy látszik, hogy az univerzum is tudja, hogy ezekben a koronavírus-járvány által sújtott idõkben kell valami, ami eltereli az emberek figyelmét a rossz dolgokról.

A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja

Archívum2020.02.20, 14:59

A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

Káprázatos kép a Jupiter koronájáról

Archívum2020.02.14, 14:16

Koronának hívjuk azt az optikai jelenséget, amelyet a fényes objektumokról, mint pl. a Napról, egyéb csillagokról, a Holdról és a fényes bolygókról jövõ fény diffrakciója okoz a Föld légkörében található víz és jégkristályok által.

Egyelõre nem haldoklik a Jupiter hatalmas szörnye

Archívum2019.12.04, 11:08

Bár látszatra zsugorodik a Jupiter Nagy Vörös Foltja, a képzõdmény létrehozásáért felelõs hatalmas vihar egyáltalán nem csendesedik, derítette ki egy most közzétett kutatás.

Izgalmas bejelentést tett a NASA, élet is lehet a közeli holdon

Archívum2019.11.19, 13:14

A NASA Goddard Ûrközpontjának kutatói megerõsítették: valóban vízpárát észleltek a Jupiter holdja, az Europán jeges felszíne felett. Megnõtt az esélye annak, hogy idegen létformákat találhatunk az égitesten.

Vulkanikus aktivitású hold kering egy távoli exobolygó körül

Archívum2019.08.30, 15:51

Exobolygó körül keringõ vulkanikus aktivitású holdat észlelt egy svájci tudósok vezette nemzetközi kutatócsoport.

Jó eséllyel életet találhat a NASA a Jupiter Európé nevû holdján

Archívum2019.08.20, 18:14

A NASA illetékesei megadták a hivatalos hozzájárulást ahhoz, hogy ûrszondát küldjenek néhány év múlva a Jupiter Európé nevû holdjára, a jégkéreg borította holdat a lehetõ legnagyobb részletességgel akarják feltárni az amerikai ûrkutatási hivatal tudósai.

Frontális bolygókarambollal magyarázzák a Jupiter különös magját

Archívum2019.08.15, 14:37

Évmilliárdokkal ezelõtti gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának.

Érdekes jelenség zajlik a Naprendszer legerõsebb viharzónájában

Archívum2019.08.09, 19:41

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble ûrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringõ felhõk korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról.

Kaotikusan kavargó felhõk a Jupiteren

Archívum2019.06.22, 09:38

A Jupiter viharosan kavargó felhõirõl készített felvételeket a NASA Juno nevû ûrszondája.

Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában

Archívum2019.06.14, 18:46

Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.

Elõzõ
Következõ