Járai Zsigmond
címke rss- kapcsolódó címkék:
- magyar gazdaság
- Bokros Lajos
- bank
- Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa
- devizapiac
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nem változik a monetáris politika
A következő másfél-két évben nem tolják el a forint árfolyamsávjának közepét, és a sávot sem szélesítik - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a Gazdasági Kabinet csütörtöki ülése után. Az ülésen a jegybankelnök, a munkaadók és a munkavállalók is egyetértettek abban, hogy jelenleg túl erős a forint.
Kamatot vágott a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 8,5 százalékosra csökkentette a jegybank irányadó kamatát. Az Európai Központi Bank legutóbbi kamatcsökkentése után a lépés várható volt, de több ágazati szövetség az ipar versenyképességének növelése érdekében ennél nagyobb kamatcsökkentést sürgetett. Járai Zsigmond jegybankelnök nyilatkozataiban kiállt az erős forint mellett, elutasítva az árfolyam-politikát ért kritikákat.
Járai: Nem lenne jó a cégeknek a gyenge forint
A forint leértékelése növelné az inflációt, de nem javítaná a vállalatok versenyképességét, ezért a jegybank kitart árfolyam-politikája mellett - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gazdasági bizottság csütörtöki ülésén. Széles Gábor, a gyáriparosok szövetségének vezetője szerint az erős forint elsősorban a magyar cégekre káros. Kormánypárti képviselők az ülésen többször kijelentették: nem kívánnak politikai nyomást gyakorolni a jegybankra.
Elemzők bírálták a magas kamatszintet
A nagyobb gazdaságkutató intézetek vezetői bírálták a monetáris politika eddigi döntéseit, kifogásolták a fiskális politika átláthatatlanságát, illetve a monetáris és fiskális politika összhangjának hiányát a Magyar Közgazdasági Társaság szerda esti kerekasztal-beszélgetésén.
Járai kitart a monetáris politika mellett
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kritikák ellenére kitart amellett, hogy a jelenlegi kondíciókkal valósulhat meg a következő évi inflációs cél, vagyis az, hogy 2003 decemberében az egy évre visszanyúló pénzromlás 4,5 százalék legyen - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Az elnök szerint továbbra is magas a költségvetési deficit, jelentős az idei bérkiáramlás, ezért nem lehet lazítani a monetáris feltételeken.
A gyáriparosok lemondatnák Járait
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának további négy szervezete arra kéri Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy mondjon le posztjáról - jelentették be az MGYOSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Járai: Jelenleg megfelelő a kamatszint
Nem lát okot a kamatszint módosítására Járai Zsigmond. Ezt a jegybank elnöke egy párizsi üzleti fórumon mondta. Járai szerint a jegybank megítélése még változhat, bár egyelőre nem tudni, hogy kamatcsökkenés vagy emelés várható.
Járai: További kamatcsökkentés lehet
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem habozik tovább csökkenteni a kamatot, ha a tömeges tőkebeáramlás továbbra is feltornássza a forintot - írta a Reuters hírügynökség.
Járai: Nem magas a reálkamat
Elérhető a jegybank idei és jövő évi inflációs célja, és a magyarországi reálkamatok nem tekinthetők magasnak a térségben - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Cégvezetők Klubjának csütörtöki konferenciáján. Vértes András, a GKI elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy erőltetett ütemű az infláció csökkentése és magas a reálkamat.
Járai szerint nem lesz sáveltolás
A forint erős ugyan, de nincs szükség a sáv eltolására, a sávon belüli árfolyammal is kényelmesen el lehet érni, hogy az éves infláció jövő év végére 4,3-4,4 százalék legyen - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyarország átalakulása és a nemzetközi pénzvilág címmel rendezett konferenciát megelőzően pénteken. Járai megerősítette, hogy semmilyen korülmények között nem tolják el a forint sávját.
Surányi: Lassabban kell csatlakozni a valutaunióhoz
Óvatosan kellene csatlakoznia Magyarországnak a monetáris unióhoz - mondta Surányi György a GKI szerdai konferenciáján. A volt jegybankelnök szerint a monetáris unió szigorú szabályai egyelőre hátrányt jelentenének Magyarország számára, és a csatlakozási szándék korai nyilvánosságra hozatala pedig taktikai hiba.
Nem enyhül a monetáris politika
Az Országgyűlési Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága csütörtökön 20 igen szavazattal két tartózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2001-es tevékenységéről szóló beszámolót és az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot. Az ülésen Járai Zsigmond jegybankelnök közölte: a laza költségvetési politika miatt nem enyhíthet a monetáris feltételeken az MNB.
Idén 3,2 százalékos GDP-növekedésre számít az MNB
A pénzügyi tárca és a Magyar Nemzeti Bank közös bizottságot állít fel az európai uniós csatlakozást követően a közös árfolyamrendszerhez, az eurózónához való csatlakozás előkészítésére - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybank-elnök szerdán Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a jegybank idén 3,2, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedésre, illetve idén 5,5, 2003-ban pedig 4,5 százalékos inflációra számít.
Akar László vezeti a jegybank felügyelőbizottságát
Elsöprő többséggel Akar Lászlót választotta a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökévé az Országgyűlés kedden. A testület tagja Baranyay László, Kajdi József és Várhegyi Éva lett. A felügyelőbizottság nem szólhat bele a monetáris politika alakításába.
Az erős forint nem rontotta a versenyképességet
Az erős forint nem rontotta a magyar export versenyképességét - közölte hétfőn Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A központi bank vezetője azt is elmondta, hogy a költségvetési politika sarokszámai lehetővé teszik a 2003-as inflációs cél betartását.
Medgyessy: a kormány megőrzi az MNB önállóságát
A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani, ez az önállóság a jól működő gazdaság fontos feltétele - válaszolta újságírói kérdésre Medgyessy Péter miniszterelnök a szakszervezeti vezetőkkel megtartott szerdai tárgyalást követő sajtótájékoztatón a parlamentben.
Nyilatkozatháború a jegybank és a kormány között
Nincs szükség változtatásra a monetáris politikában, ha a kormány képes lesz a tervezett és az Európai Uniónak bejelentett mértékre csökkenteni az államháztartás hiányát és a termelékenység növekedésének megfelelő mederben tartani a bérkiáramlást - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök pénteken. Csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök úgy vélte, hogy túl magas a jelenlegi kamatszint.
Mécsék a hibák ellenére nem adják fel
A Mécs-bizottság eddigi működése során olyan nevek is nyilvánosságra kerültek, akikről utóbb kiderült, hogy nem érintettek. Két érintettet - Járai Zsigmondot és Szalay Gábort -, akik maguk ismerték be az együttműködést, viszont továbbra sem vett fel listájára a bizottság. Mécsék ennek ellenére nem változtatnak módszerükön, és továbbra is hisznek abban, hogy eredményes munkát végeznek.
Kuncze: Szalay továbbra is élvezi bizalmamat
Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Szalay Gábor együttműködött az állambiztonsággal
Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
A magyarok négyötöde nem sajnálná a forint elvesztését
Felmérések szerint a magyarok 70-80 százaléka támogatná az ország csatlakozását a valutaunióhoz - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. A nemzeti bank vezetője nem sajnálja az önálló monetáris politika elveszítését, mert a csatlakozás előnyei jelentősen meghaladják a tagság okozta hátrányokat. A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter szerint is 2007-re Magyarországon az eurózóna tagja lehet.
Négyszázan távoztak a jegybanktól
Alig több mint egy év alatt négyszáz munkatárs távozott a Magyar Nemzeti Banktól. A saját eltávolításának lehetőségéről a közelmúltban többször is nyilatkozó Járai Zsigmond tavaly év eleji beiktatása óta egy kivétellel lecserélte a jegybank összes csúcsvezetőjét, és teljes egészében átalakította a főosztály-vezetői gárdát is.
Martonyi János is érintett az ügynökügyben
A Mécs-bizottság által érintettnek találtak listáját közli a Magyar Hírlap. Eszerint a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal az Orbán-kormányból Martonyi János, Nógrádi László, Járai Zsigmond, Boros Imre és Bogár László, a Horn-kormányból Medgyessy Péter és Fazakas Szabolcs, az Antall-kormányból pedig Kádár Béla, Raffay Ernő, Rabár Ferenc és Sárossy László. A névsor azonban még bővülhet.
- címkék:
- Bokros Lajos
- Járai Zsigmond
- Medgyessy Péter
- Nógrádi László
- Martonyi János (politikus)
- Fazakas Szabolcs
- Kádár Béla
- Boros Imre
- Rabár Ferenc
- Sárossy László
- Bogár László
- titkosszolgálat
- rendszerváltás
- ügynöklista
- Orbán-kormány
- Antall-kormány
- Horn-kormány
- Király Júlia
- Simor András (közgazdász)
- Surányi György
- Magyar Hírlap
- Címkefelhő »
Kibővült az érintett kormánytagok listája
Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter előbb megtiltotta a Mécs-bizottságnak, hogy a múltjáról szóló információkat nyilvánosságra hozza, majd elismerte, hogy korábban együttműködött a titkosszolgálatokkal. Emiatt lett ő is érintett, mivel kiderült, hogy a bizottság róla csak egy beszervezési kartont talált, ami nem volt elegendő az érintettségének megállapításához. Így 10-ről 11-re nőtt az érintettek száma.
Iratok a D-8-ról: viták a valódiságukról
Az egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D8-asról megjelentetett dokumentumok, Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-minisztere szerint viszont hamisítványok a Népszabadságban közölt iratok, ezért pert fontolgat a lap ellen. Eddig három érintett személy neve került nyilvánosságra: Medgyessy Péter kormányfőé és az Orbán-kormány két miniszteréé, Boros Imre Phare-miniszteré és Járai Zsigmondé.
Járai szerint vállalható III/II-es múltja
Az Orbán-kormány tagjai közül elsőként számol be Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter a Kádár-rendszer titkosszolgálatával való kapcsolatáról. A jegybankelnök külföldi útjai során szerzett tapasztalatairól küldött jelentést a Belügyminisztériumnak.
Már három név ismert az ügynöklistáról
A Mécs-bizottság kormánypárti tagjai által nyilvánosságra hozott adatok szerint tíz volt és jelenlegi kormánytag állt kapcsolatban az elmúlt rendszer titkosszolgálataival. Közülük Medgyessy Péter miniszterelnök, egykori pénzügyminiszter neve már a bizottság felállítása előtt ismert volt. A számok nyilvánosságra kerülése után elsőként Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, majd Boros Imre volt PHARE-pénzekért felelős tárca nélküli miniszter ismerte el, hogy együttműködött a titkosszolgálatokkal. Mindketten az Orbán-kormány tagjai voltak.
Járai és Várhegyi tiltakozik az eljárás ellen
A Medgyessy-kormány miniszterei és a Horn-kormány SZDSZ-es tagjai után egyre több egykori kormánytag és államtitkár adott ki közleményt, amelyben felhatalmazza a Mécs-bizottságot esetleges adataik kiadására. Eddig összesen 47-en vállalták múltjukat. Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Magyar Nemzeti Bank elnöke viszont közleményben tiltakozott az ellen, hogy bárki adatokat szerezzen róla, illetve közzétegye azokat, ugyanezt fogalmazta meg Várhegyi Attila is.
Járai: növekedhet a monetáris szigor
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem látja szükségesnek a monetáris politika módosítását, mivel a forint jelenlegi árfolyama és a kamatszint összhangban van az infláció csökkentésének céljával. Idővel azonban monetáris szigor léphet életbe - mondta az MNB elnöke a Reuters hírügynökségnek.
Egyezség a jegybanktörvény módosításáról
Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövőre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.
Konfliktus a jegybank és a kormány között
A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani; a központi bank függetlensége a jól működő gazdaság fontos feltétele - mondta szerdán Medgyessy Péter. A miniszterelnök Járai Zsigmond közleményére reagált, melyben a jegybankelnök úgy vélte: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása sérti a jegybank függetlenségét.
Járai: csorbulhat a jegybank függetlensége
Járai Zsigmond szerint nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítására, ugyanis a jelenlegi MNB törvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak - derült ki az MNB elnökének szerdán megjelentetett közleményéből.
László Csaba: nem csorbul hanem erősödik a jegybank
László Csaba pénzügyminiszter - reagálva Járai Zsigmond szerdai közleményére - szükségesnek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerősítőnek nevezte az Országgyűlésnek a költségvetési törvénymódosító csomagban benyújtott, a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt.
Járai: Az MNB nem változtat az inflációs célokon
A Magyar Nemzeti Bank nem változtatja meg inflációs céljait, azaz ez évben 5,5 százalék alatt várja az év végi inflációt, jövőre pedig 4,5 százalék alatti pénzromlást valószínűsít 2003 decemberében - mondta Járai Zsigmond kedden Budapesten egy szakmai rendezvényen.
Öt százalék alatti infláció Járai új célkitűzése
Hangsúlykülönbségek vannak a szocialisták és a jegybank által képviselt monetáris politikában, a nézeteltérések azonban áthidalhatóak - derült ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, valamint László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje Népszavának adott nyilatkozataiból. A leendő kormány szakértői a gazdasági növekedést részesítik előnyben, s nem akarják mindenáron csökkenteni az inflációt. Eközben a jegybank törvényi kötelessége a fogyasztói árak növekedésének fékezése.
Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig
Idén mintegy 4 százalékos GDP-bővülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerősítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködés alakult ki a jegybank és a kormány között.
Itthon 2006-tól jönne az euró
Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája elősegíti, hogy Magyarország akár már 2006-ban bevezethesse az eurót. A jegybankelnök vitatta azokat az érveket, mely szerint érdemes lenne tovább várni a valutauniós csatlakozással, sikeresnek nevezte a magyar inflációs politikát, és még erre a félévre 5 százalékosra várja a pénzromlást, amely ugyanakkora marad az év végéig.
Járai nem osztja az uniós jegybank aggodalmait
Járai Zsigmond jegybankelnök nem osztja az Európai Központi Bank szakemberei által hangoztatott aggodalmakat, amelyek szerint a bővítés megnehezítené az uniós központi bank pénzügypolitikájának alakítását. Járai Zsigmond közölte azt is, hogy Magyarország elfogadná, hogy néhány tagállam rotációs alapon legyen tagja az uniós jegybank döntéshozó testületének.
Kétszeres mérleghiány rossz adatközlés miatt
Néhány multinacionális cég magyar leányvállalatának téves adatközlése miatt a jegybank módosította a tavalyi és a 2000-es fizetési mérleg-adatokat - közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank. Az előzetesen közölt 518 millió euró helyett így 1,248 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a tavalyi gazdasági folyamatok így is kedvezőek.
Nem biztos, hogy hasznos a gyors eurótagság
Mérlegelni kell, hogy az uniós csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül be kell-e vezetni az eurót Magyarországon - véli Surányi György. Ez csak akkor éri meg, ha több előnnyel jár, mint hátránnyal. Az infláció művi leszorítása és az alacsony államháztartási hiány látszatfenntartása a gazdaság tévútra vezetését, a növekedés lelassulását eredményezheti - jelentette ki.
A jegybank 5,2 százalékos inflációra számít
Az idén az éves átlagos infláció 5-5,5 százalékos lesz - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. Hozzátette: a jelenlegi információk alapján 5,2 százalékos éves pénzromlási ütemre lehet számítani, és decemberre az éves infláció 4,5 százalékra csökken.
Infláció 7 százalék alatt?
Ha kis szerencsénk van, a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. A fogyasztói árindex tavalyi második félévi csökkenését az olajárak esése, és a forint 5-10 százalékos erősödése is segítette.
A forintot 2006-ban válthatja az euro
Január elsejéig az MNB feltölti készleteit euróbankjegyekből, néhány közintézményt ugyanis innen látnak el euróval - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-nek. Az eurókészpénz-ellátás túlnyomó részét azonban a kereskedelmi bankok biztosítják, nagyrészt saját külföldi anyabankjaik közreműködésével. Január 1-jétől az arra felhatalmazott hitelintézeteknél beszerezhető lesz az euró - húzta alá a jegybank elnöke.
Járai: 4,5 százalékos infláció jövőre
A jegybanki irányadó kamat csökkentésére jelenleg nincs lehetőség - mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke, aki szerint a fizetési mérleg ez évi hiánya 2 milliárd euró körül lesz.
Jövőre nem változik a monetáris politika
A monetáris politika alapvetően változatlan marad 2002 végéig - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén, amelyen a képviselők egyhangúlag támogatták a Magyar Nemzeti Bank 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára bocsátását. Járai Zsigmond közölte: jövőre enyhén felértékelődő forintra és az inflációval arányosan csökkenő kamatokra számít.
Járai: még decemberben lehetőség van kamatcsökkentésre
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a megnövelt, gazdaságot ösztönző kormányzati költekezés igazolható addig, amíg tartanak a vártnál nagyobb költségvetési bevételek. A jegybankelnök az Európai Központi Bank elnökeinek berlini tanácskozását követően a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy szerinte még decemberben van lehetőség további kamatcsökkentésre.
A jegybankelnök nem bírálta a kormányt
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem bírálta a kormányt az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerdai üzleti ebédjén, mint ahogy az a Világgazdaság csütörtöki számában és az Indexben is megjelent. Járai az Üzleti Negyedhez eljuttatott, angolul elmondott beszédében ara hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedést egyedül a kormányzat csak rövid távon élénkítheti.
Rossz
A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése szerint az idei év decemberében 7-7,5 százalékos egy évre visszatekintő pénzromlást vár, a jövő év végére pedig inflációs célként 4,5 százalékot fogalmazott meg - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden egy budapesti rendezvényen.
Az Economist a magyar gazdaságról
A kommunizmus utáni időszak egyik legsikeresebb gazdasági reformprogramja után a magyar kormány jelenleg mintha az ellenkező irányba tartana - írta a The Economist a "Szereti-e a magyar kormány a piacgazdaságot" című cikkében, amelynek alcíme szerint "az állam felhagyott a kivonulással a magyar gazdaságból".
Franciaország bevezetné a Tobin-adót
A nagy ipari országok közül elsőként Franciaországban a nemzetközi pénzügyi tranzakciók után fizetendő Tobin-adó bevezetését fontolgatják. Magyarországon korábban az akkor még pénzügyminiszter Járai Zsigmond vetette fel a Tobin-adó bevezetését.