Kirakták az öltözőjéből a nemzet színésznőjét

A második világháború előtt kezdte a pályáját, operettszubrettnek készült, de hamarosan prózai szerepek sorában is bizonyíthatta kivételes színészi tehetségét. Komlós Juci a második világháború után Várkonyi Zoltán Művész Színházának lett egyik meghatározó művésze, majd a színházak államosítását követően nem várt fordulatokat vett a pályafutása. Ugyanakkor az akkoriban Néphadsereg Színháza néven üzemelő Vígszínházban is jelentős alakítások fűződtek a nevéhez, ahogy később a József Attila Színházban szintén, ahol olyan, 1956 után oda a forradalmi bátorságuk miatt „száműzött" művészekkel játszott együtt, mint Darvas Iván vagy Sinkovitts ...

A legszebb szerelmes dalok szerzőjét a Rákosi-diktatúra űzte el

A magyar operett egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Fényes Szabolcs kétszer vezette az idén százéves Operettszínházat, a negyvenes évek közepétől, pár évig tulajdonosként. Az államosítások idején mennie kellett a színház éléről, majd az operettet teljesen átformáló Rákosi-diktatúra után pár évre ismét szakmai szemléletet vitt a teátrumba. Kivételesen termékeny és sokoldalú zeneszerző volt, aki az operett műfajában volt a leginkább otthon, de darabjaival a popzene előfutára volt.

Boldognak hitték, pedig rengeteg szenvedés érte a valaha élt egyik legnagyobb magyar színészt

Bessenyei Ferenc az újkori színháztörténet egyik legnagyobb színművésze volt. Habitusában, orgánumában, megjelenésében hősi karakter. Joggal várta el a rászabott szerepeket. Megformálhatta a magyar történelem legnagyobb alakjait színpadon és filmekben is. Szélesebb skálán is hiteles alakítások voltak a repertoárján. Egyik legnagyobb sikerét a Hegedűs a háztetőn című musical tejesembereként aratta. Igazságérzetének is része volt 1956-os szerepvállalásában. Korábbi sikerei ellenére sem úszhatta meg a rámért penitenciát, de a súlyosabb büntetést annak ellenére is elkerülte, hogy a forradalmat követően megtagadta a párttagságot. Nem vollt ...

Az operett színészkirálya, akit életében állandóan megaláztak, bár egy ország szerette

Rózsahegyi Kálmán, a múlt századi színjátszás egyik legnagyobb színházművésze és színészpedagógusa őszintén hitte: hadaró beszédű növendéke stúdiuma végeztével a korszak egyik legerősebb hatású drámai színésze lesz, aki Hamlet szerepében is emblematikus alakítással bizonyítja majd erős képességét az elmélyült emberábrázolásra. Rátonyi Róbert pályafutása némileg másképpen alakult. Hadarásától szabadulva, ugyanakkor makacsul ragaszkodva a hiteles szerepformáláshoz, az operett műfajának lett meghatározó tolmácsolója. Nem feltétlenül saját akaratából, inkább egy olyan korszak vezéreinek szándéka szerint, amely korszakban nem sokat számíítottak ...

Támogatni, inspirálni, alkotni

Eleni Korani görög származású műkereskedő, művészeti szakértő, hazai és nemzetközi gyűjtemények alapítója, az Ernst Galéria tulajdonosa 2017-ben hozta létre a Honthy-díjat, amelyet június 27-én adnak át az évad kiemelkedő művészeinek a Budapesti Operettszínházban. Az ünnepi esemény apropóján a díj névadójáról, a versenyszféra és a kultúra kapcsolatáról, valamint az operett műfajának reneszánszáról is beszélgetett a Magyar Nemzet újságírója Eleni Koranival és Molnár Zoltán pénzügyi szakemberrel, a Honthy-díj-bizottság főtitkárával.

A halál torkából menekült artista, aki aztán a legnagyobb magyar parodista lett

A múlt század tízes éveiben született művész szerette a kalandokat, bár a kor, amelyben leélte életét, olykor olyanokba is belevezette, amelyeket alighanem jobban szeretett volna kikerülni. Attól függetlenül, amit látott – miközben alkalmasint túlélni igyekezett – azt felhasználta paródiáiban, amelyek nemcsak tükröt tartottak, nevettettek, de gyógyírként is hasznára voltak a publikumnak. Alfonzó művészetét olykor Chaplin, Marcel Marceau különös, hasonlíthatatlan világával rokonították, hangsúlyozva egyediségét. Elsőként a manézs világában lépett a közönség elé untermannként, ezért voltak olyan színházi kollégái is, akik úgy vélték: ...

A filmdíva, akit a szovjetek vallattak, a magyar kommunisták meg elűztek a hazájából

A két háború között írták róla egy társasági lapban: „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége." Muráti Lili a maga korában első számú megtestesítője volt a modern nőtípusnak, s talán minden kolleginája közül a legszebb, legszexisebb. A színházi munkát tartotta a legfontosabbnak, de mivel egyike lett az első hazai filmsztároknak is, idolként ugyancsak szépen teljesített: vörös sportkocsival száguldozott a városban; szeretett ott lenni a fontosabb társasági eseményeken, ám rendszerint késve érkezett, úgy nagyobb volt a feltűnés. Öltözködésével is figyelmet keltett, olykor botrányt kavart. ...

Akit szovjet katonák vallattak, a kommunisták a színházából is kitiltották és élete utolsó 11 évében betegágyában feküdt

Mezei Mária egyike volt a honi színháztörténet legnagyobb drámai színésznőinek. Ám ritkán kapott drámai szerepet. Pedig eredeti egyénisége, személyiségének lírai és drámai vonásai, a színészi átlagot meghaladó műveltsége is predesztinálta erre a szerepkörre. Amikor tehette, bizonyította: képes az összetettebb hősnőket is olyan árnyaltan, emberi mélységeiket feltárva megformálni, ahogy a franciás kokottok, vampok sorát. Mely utóbbiakhoz olykor maga adott plusztartalmakat, ha a darab szerzője elmulasztotta alaposabban kidolgozni az adott karaktert. A színésznő helyzetét az is megnehezítette, hogy a háborút megelőző években „baloldali ...

A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől

Eszmélésétől kezdve színésznek készült. Rákosi Szidi színiiskolájában operettszínésznek képezték ki. Vidéki évei alatt kötött legendás barátságot Kabos Gyulával, majd pesti kabarészínészként lett országosan ismert. Speciális produkciója miatt egy időben csak úgy emlegették a rajongói: „Füttyös Gyuri". Később Németh Antal invitálja a Nemzeti Színház társulatához. Gózon Gyula ott eljátszott szerepeiben vált generációja egyik legjobb karakterszínészévé. Feleségével, Berky Lililivel az életben és a színpadon is legendás párost alkottak. A háború alatt Berky Lili bujtatja a származása miatt színpadról leparancsolt Gózon Gyulát. A kommuniista ...

Honthy Hanna, a primadonna királynői története

Honthy Hanna nyílt csatában győzte le elődjét, s lett Fedák Sári utódja az ország első számú primadonnájaként. A mélyszegénységből indult, négy elemit végzett kislány vonatkozó képességei mellett akaraterejének köszönhette, hogy tízévesen bekerülhetett az Operaház balettiskolájába. Alig volt tizenöt éves, amikor a balettkarban felfigyelt rá egy negyvenes mecénás, aki némi ellenszolgáltatás fejében kiemelte a szegénysorból és kifizette a színi tanulmányait. A különös kapcsolat nem roppantotta meg a majdani primadonnát, erősödő morális érzékének is része volt abban, hogy hamarosan a saját útját járta. Nem csak operettben, prózában is ...

Fedák Sári, az egyik legnagyobb primadonna története, aki semmi mást nem akart, csak mindenkinek tetszeni

A száznegyven éve született színésznő egyike a magyar színháztörténet legnagyobb primadonnáinak. Tízéves volt, amikor egy nála évtizedekkel idősebb árvaszéki elnök a színház felé irányította a figyelmét sajátos barátságuk keretei közt. A polgári és elemi iskoláit még végigbukdácsolta, majd miután sikerrel elvégezte Rákosi Szidi színiskoláját, páratlan karriert épített egyébként korlátozott énekhangja ellenére, sugárzó egyéniségével, elkápráztató színészi játékával. Nemcsak hazájában lépett fel, hanem külföldön is: Berlintől Párizson, Londonon át az Egyesült Államokig. Ugyanakkor a hatalom aktuális képviselőit is mindig el akarta káppráztatni. ...

Felföldi Anikó, a szubrett - filozófiai tanulmányairól, a családjuk vagyonát elkobzó korszakról, az életéről mesél

Felföldi Anikó túlságosan szépnek és arisztokratikusnak találtatott a korszak ideáljaihoz képest, amikor a kilencszázötvenes években megpróbált bekerülni a Színművészeti Főiskola hallgatói közé. Néhány éven belül mégis egyike lett az akkor még Fővárosi Operettszínház néven működő intézmény legismertebb művészeinek. A Budapesti Operettszínházban tavaly ünnepelték nyolcvanadik születésnapját, ahol színészi diplomáját is átvehette. Időközben a musical és operett repertoár főszerepeinek sorát játszotta végig, olykor külföldi színházak előadásaiban. A Magyarok Világszövetségének kulturális nagyköveteként pedig pódiumműsorokkal utazta körrbe ...

Kiadó a legendás magyar színésznő, Honthy Hanna egykori otthona

Honthy Hanna egykori otthona kiadó: a felújított villa két és fél millió forintba kerül havonta. 

Kiadó a legendás magyar színésznő, Honthy Hanna egykori otthona

Megtalálták Honthy Hanna elveszett felvételét

Előkerült a rég elveszettnek hitt 1941-es A víg özvegy című operettről készült felvétel Honthy Hannával – adta hírül a Blikk.hu.

Kiss Manyi, az egyik legnagyobb magyar színésznő, akit a kommunisták le akartak csukatni, aztán Kossuth-díjjal jutalmazták, végül egy dzsentrivel való viszony hozta el végzetét

A Kossuth-díjas színésznő komikaként kezdte pályafutását, majd drámai feladatokban is bizonyította zsenialitását. Szerepre készülve nem szeretett elemezni, olvasgatni. Játékával mégis tűpontosan fogalmazta meg mindazt, amit szerepe az adott darabban képviselt. Tudta, hogy irigyei a háta mögött „műveletlenségén” élcelődnek olykor, de természetes bölcsességével csak akkor iskolázott le bárkit is, ha valaki nem vette komolyan a hivatást, a színpadi munkát. Sok más alakítása mellett nevéhez kötődik a „Jaj, de jó a habos sütemény” kezdetű dalocska, ahogy a Madách Színház legendás Fejes Endre-előadásának özv. Máknéja is, vagy Kurázsi mamaa ...