globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Holtversenyben lett a legforróbb év 2010
A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.
Legalább még ezer évig eltart a klímaváltozás
Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.
Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen
Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.
Ráerősíthetett a Golf-áramlatra a klímaváltozás
Jócskán felerősödött a Golf-áramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén 1970 óta. A jelenség egyedülálló az utóbbi kétezer évben, és valószínűleg összefügg a globális felmelegedéssel.
Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez. ,
Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon
Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.
Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlősöket
A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen előfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élővilágra.
Egy fokot még le kell faragni: mire elég a klímacsúcson kötött megállapodás?
A tárgyalásokat megelőző pesszimista hangulat ellenére több kulcskérdésben is előrelépés történt az ENSZ klímakonferenciáján Mexikóban. Ám a Cancúnban kötött egyezség csak kiindulási alap, mert a jelenlegi szén-dioxid-csökkentési vállalásokkal is 3,2 Celsius-fokkal lenne melegebb a Föld az iparosodás előtti állapothoz képest, a még biztonságosnak tekintett 2 fok helyett.
A valaha volt legmelegebb november volt a 2010-es
"Hacsak most decemberben nem esik radikálisan a hőmérséklet, 2010 lesz a valaha mért legmelegebb év" - állítja a NASA méréseire hivatkozva a potsdami klímakutató központ vezetője. Novemberben a Kárpát-medencében és Moszkvában is melegrekordok dőltek meg.
Népirtással vádolták a fejlett államokat a klímacsúcson
Újabb nehéz napra és éjszakába nyúló tárgyalásokra készülnek a diplomaták és környezetvédelmi szakértők az ENSZ klímakonferenciájának utolsó napján a mexikói Cancúnban. Bolívia elnöke "ökonépirtással" vádolta azokat a fejlett államokat, amelyek jelen formájában fel akarják mondani az üvegházgáz-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt.
Oxfam: 21 ezer halottja van a klímaváltozásnak 2010-ben
Összesen 21 ezer ember életét követelték világszerte az éghajlathoz kapcsolódó időjárási katasztrófák az Oxfam segélyszervezet szerint idén január és szeptember között. A halottak száma kétszer annyi az idén, mint 2009-ben volt.
Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia
Tovább folyik a diplomáciai adok-kapok a cancúni ENSZ-klímakonferencián. A helyzet nagyban emlékeztet a 2009-es koppenhágai patthelyzetre, azzal a különbséggel, hogy most senki sem vár el új, nemzetközi klímaegyezményt a tárgyalófelektől. Az sem lenne tragédia, ha 2011-ben sem sikerülne a 194 tagállamnak megállapodnia, és az üvegházgáz-korlátozó kiotói egyezmény jórészt kimúlna - állítja a gödőllői egyetem egyik klímagazdaság-kutatója.
A klímaváltozás áll a halálos izraeli tűzvész hátterében
A klímaváltozás tipikus hatásai közé tartozik az izraeli Kármel-hegyen bekövetkezett tűzvész, állítja az ország első, az ENSZ-hez benyújtott klímaváltozási jelentésének egyik szerzője. Összesen 43-an haltak meg a Haifa melletti bortermelő vidéken és természetvédelmi területen kitört erdőtűzben.
Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok
Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára időzítve. Az egyre gyakoribb erdőtüzek a füst mellett az avarból, a tőzegből és a felső talajrétegől felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.
Jégkorszaki állatokkal védik Szibériát az olvadástól
Visszatérnek a vadlovak és a pézsmatulkok Észak-Szibériába. Szergej Zimov orosz kutató - eredeti szakterületére nézve kvantumfizikus - azért telepíti be újra ezeket a jégkorszaki fajokat, mert meglátása szerint a növényevő állatokkal benépesített vidék kevésbé lenne érzékeny a klímaváltozás hatásaira.
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Megdőlt az üvegházgáz-rekord
A valaha mért legmagasabb szintet érte el az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben 2009-ben. Az iparosodás óta tavaly volt a legerősebb az üvegházhatás a Meteorológiai Világszervezet szerint.
Megkezdődött a koppenhágai klímakudarc romjainak eltakarítása
Az utolsó előtti körben tanácskoznak az ENSZ-tagállamok környezetvédelmi miniszterei arról, milyen megállapodás váltsa le az üvegházgázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezményt, amely 2012-ben érvényét veszti. A koppenhágai klímakonferencia folytatásától látványos eredményt nem várnak, és az sem kizárt, hogy 2011-ben sem sikerül megállapodni a klímaváltozás lassításáról.
2010 a legforróbb év lehet a Földön
A meteorológusok arra számítottak, az idei év átlaghőmérsékletei nem fogják meghaladni a korábbi melegrekordot megdöntő 1998 adatait, azonban a globális felmelegedés rácáfolt a várakozásaikra.
Összecsapnak a jegesmedvék a grizzlykkel a melegedés miatt
Nagy valószínűséggel veszíteni fognak a jegesmedvék a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre. A két medvefaj a Föld éghajlatának melegedése miatt egyre közelebb kerül egymáshoz.
NASA: világszerte melegednek a tavak
Melegebbé váltak a legnagyobb tavak az utóbbi huszonöt évben a klímaváltozás hatására. Először mérték fel világszerte, melegedik vagy hűvösebbé válik-e a legjelentősebb tavak vize. A kutatást a NASA végezte.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus
Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Meteorológusok, klímakutatók szerint viszont Miskolczi alaptalanul vezet be új törvényt a légkör hőháztartásáról, és köztudottan hibás az a meteorológiai adatbázis, amelyre elméletét alapozza.
Jobban tisztítják a levegőt a fák, mint eddig gondolták
Egy észak-amerikai nyárfafaj levelei 40 százalékkal több illékony szerves vegyületet képesek felvenni, mint amit a kutatók gondoltak, állapította meg egy amerikai tanulmány, amely újra megvizsgálta, hogy mekkora mértékben vesznek részt a lombhullató fák a szennyezett levegő tisztításában. Az eredmények elsősorban abban segíthetnek, hogy a jelenleginél pontosabb klímamodelleket hozzanak létre a szakemberek.
Koszosabb nyarak várhatók a felmelegedés miatt
Eltérő módon érinti a globális felmelegedés az északi és a déli félteke időjárását: északon az évszaktól függően alakul ki több vagy kevesebb ciklon, míg a délin egész évben több lesz a a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklon.
Csúnyán füstölnek majd a magánűrhajók
Még el sem indultak a kereskedelmi célú űrutazások, máris kiderült, az űrjárművek sűrű startja szennyezi majd a légkört. A kerozinhajtású rakéták pazarolják az üzemanyagot; az új, szilárd és folyékony tüzelőanyagú hajtóművek takarékosak, de jóval több kormot juttatnak a légkörbe, mint a repülőgépek. A koromszennyezés tovább erősíti a globális felmelegedést.
Lassulnak a szelek az északi féltekén
Erdősítés és klímaváltozás: ez a két tényező az oka annak, hogy lassabban fújnak a földfelszíni szelek az északi féltekén, mint korábban. A szélerőművek üzemeltetőit a jelenség még nem érinti, de ha a trend változatlan marad, a szélenergiát hasznosító erőművek is kevesebb áramot tudnak majd termelni.
A népesség öregedése jót tesz a Földnek
A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.
Veszélyes a Földre a nitrogéntúladagolás
Semmi sem növelte annyira a nitrogén mennyiségét az elmúlt 2,5 milliárd évben, mint az emberi tevékenység. Ez a gáz alapvető feltétele az életnek, de a mennyiségét még tovább növelve komoly természeti károkat okozhat, és ráerősít a klímaváltozásra.
Váratlanul befűtött a Nap a Földnek
Minél gyengébb a naptevékenység, annál melegebb a Föld. Józan paraszti ésszel azt képzeljük, ha csökken a Nap aktivitása, akkor bolygónk éppenséggel hűlni fog. Műholdas adatok elemzéséből derült ki, hogy a hétköznapi logika nem mindig válik be klímaügyi kérdésekben.
Helyre teszi a klímatudományi botrányokat a brit tudományos akadémia
Még nem világos teljesen, miért olvadnak a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégmezők, de az biztos, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység termelte üvegházgázok okozzák - szögezte le a brit Royal Society, a világ legrégebbi tudományos akadémiája.
Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását
Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta műholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.
Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege
Erősen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelő jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.
Inka földműveléssel a klímaváltozás ellen
Felélesztenék Peruban az inkák teraszos földművelési módszerét. Az inka "történelmileg jó eredményei" vannak, így az eljárás felhasználható a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Partra űzött az olvadás több tízezer rozmárt Alaszkánál
Partra kényszerült több tízezer rozmár Alaszkánál, mivel elolvadtak a jégtáblák, amelyeken rendszerint pihenni szoktak. Elengendő táplálékot viszont találnak.
Viharok tépázzák a klímaháború élén álló kutatót
Már lassan egy éve zajlik a klímatudósok között az a nyilatkozatháború, melynek főszereplője Radzsendra Pacsauri, az ENSZ illetékes szervének az elnöke. Az indiai tudós többek szerint is alkalmatlan a szervezet vezetésére, és az irányítása alatt kidolgozott jelentésben több szakmai hibát is felfedeztek. A közelmúltban két vizsgálati eredmény is napvilágot látott, az egyik tisztázza a nevét, a másik szerint azonban mennie kellene.
Sűrűbben olvadt el a nyugat-antarktiszi jégmező, mint gondolták
Rendkívüli mértékben hasonlítanak az apró tengeri lények a nyugat-antarktiszi jégmező két szemközti oldalán, a Ross-tenger és a Weddel-tenger fenekén. Ez a tény arra utal, hogy a roppant jégmező százezer éve teljesen elolvadhatott. Ha ma következne be ugyanez, akkor legalább 3,5 méterrel emelkedne a világtenger szintje.
Fehéredik és kipusztul a hawaii korall
Az egyre melegebb tengervízben kilökődnek a korall színét adó algák. Ha sokáig túl meleg a víz, akkor a korall elpusztul, ami a halállományt veszélyezteti.
Veszélyben a Föld természetes szénnyelői
Ahogy a globális átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben emelkedett, úgy vontak ki a légkörből és alakítottak át szerves anyaggá egyre több szén-dioxidot a zöld növények. Eddig. Egy új kutatás ugyanis kimutatta, hogy ennek a kivonási-átalakítási folyamatnak az intenzitása az utóbbi évtizedben mérséklődött.
A tenger felszínén is vannak dombságok - hogyan emelkedik a tengerszint?
A tengerszintemelkedés a globális felmelegedés egyik legkárosabb hatása. Több országot fenyeget a veszély, hogy part menti településeik víz alá kerülnek, s számos modell és szimuláció készült már, hogy ábrázolják, előrejelezzék a vízszint emelkedését. Megnehezíti a számításokat, hogy az óceánok felszíne nem is olyan sík, mint gondolnánk, és szintjének változásai sem azonosak a Föld különböző területein.
Túl meleg van: 2010 lehet a legforróbb az utóbbi száz évben
Rekordmelegeket mérnek Kelet-Európában és az Egyesült Államokban. Eddig 2005 számított a legmelegebb évnek a tudományos hőmérsékletmérések történetében, azonban az idén január-júniusban még magasabb volt a hőmérséklet a sokévi átlagnál.
Saját hőjében és mérgében fuldoklik Oroszország - műholdkép
Hatalmas területen mutatható ki sokkal magasabb hőmérséklet Oroszországban, mint tavaly ilyenkor. A NASA műholdas mérései szerint a sokéves átlagnál több helyen is 12 fokkal van melegebb. Az erdőtüzek miatt a légköri szén-monoxid koncentrációja is vészesen megemelkedett - ami szintén jól követhető a világűrből.
Fél Budapest méretű jéghegy szakadt le Grönlandról
Keresztben átérné Budapestet az a jégtábla, amely egy grönlandi gleccser végéről szakadt le néhány napja. A hatalmas jégtömb lassan dél felé sodródik, és két éven belül alatt az Atlanti-óceánra is kijuthat.
Látványos képpár a Kilimandzsáró havának fogyásáról
Néhány évvel ezelőtt a hó és a jég még elborította az afrikai Kilimandzsáró tetőszintjét, mára ennek nagy része eltűnt. A globális felmelegedés miatt látványosan húzódnak vissza a gleccserek bolygónkon.
Fogyóban a tengerek üzemanyaga
Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.
Műholddal térképezik a jégréteg vastagságát
Sikeresen méri a jégréteg vastagságát és annak változását a Föld körül keringő CryoSat-2 műhold. Első eredményeit most hozták nyilvánosságra, pontos adatai a globális felmelegedés következményeinek vizsgálatát és előrejelzését teszi lehetővé.
Az eddig mért legmelegebb 6 hónap volt 2010 első fele
Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, mióta mért adatok vannak - a NASA keddi közlése szerint.
A valaha mért legforróbb fél év eddig a 2010-es
Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, derül ki a NASA elemzéséből. Májusban Pakisztánban 53,7 Celsius fokot mértek. Előbb lesznek érezhetők a globális felmelegedés hatásai, mint azt korábban jósolták a szakértők.
Drámai fotók a felmelegedésről: egy nap alatt tűnt el egy gleccser fele
Egyetlen nap alatt olyan méretű jégmező tűnt el egy grönlandi gleccserről, mint egy budapesti kerület. A globális felmelegedéstől gyorsul a jégárak fogyása, olvadásukkal pedig emelkedik a Világtenger vízszintje.
Meszeléssel lassítanák a gleccserolvadást az Andokban
Hegycsúcsokat meszel fehérre a perui Andokban Eduardo Gold feltaláló és csapata, hogy ezzel is lassítsa a gleccserek pusztulását. Kezdeményezését a Világbank is díjazta, de egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy beválik.
Drasztikus olvadás lesz a nyáron az Északi-sarkon
Az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékű olvadására számítanak német kutatók. Szeptember elejére eltűnhet a jelenlegi tízmillió négyzetkilométeres jégtakaró fele. Az ok a globális felmelegedés.
Tovább nő az aszfaltolvasztó hőség Moszkvában
Az orosz fővárosban pénteken immár sokadik napja aszfaltolvasztó hőség tombol. A melegedő telek miatt fogyatkoznak az örökké fagyos vidékek, nyaranta egyre több az erdőtűz. A hét végére további melegedést, plusz 36 Celsius-fokot ígérnek a meteorológusok Moszkvában.
Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás
A tengeri ökoszisztéma központi jelentőségű bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetű klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.
Mesterséges gleccserekkel gyűjtenek vizet a Himalájában
A himalájai Ladakh térségében élő falusiak mesterséges gleccserekkel próbálnak küzdeni a globális felmelegedés ellen: a mindennapi élethez vízre van szükségük, amit átmenetileg kövekből emelt gátakkal sikerült biztosítaniuk. Az itt összegyűjtött víz is el fog azonban párologni akkor, ha a hőmérséklet a mainál is melegebbé válik majd.
A Szilícium-völgyben folytatja Tony Blair
A volt brit miniszterelnök egy kaliforniai székhelyű kockázatitőke-befektetőnél helyezkedik el tanácsadóként. A Khosla Ventures nevű cég főleg környezetbarát technológiával foglalkozik, és már eddig is voltak brit kapcsolatai.
Ez volt minden idők legmelegebb áprilisa a Földön
Minden idők legmelegebb áprilisa volt a 2010-es. A Föld felszíni átlaghőmérséklete elérte a 14,5 Celsius-fokot. A január-áprilisi időszak szintén a valaha mért legmelegebb volt, a globális átlaghőmérséklet 13,3 Celsius-fokra kúszott fel.
Jóval kevesebb víz lesz a Dunában a következő évtizedekben
A Duna vízellátása a következő évtizedekben akár 30 százalékkal is csökkenhet, elsősorban az éghajlat szárazabbá válása miatt - állítja a WWF Magyarország csütörtöki közleményében.
Túl forró lehet a fél Föld az élethez 2300-ra
Egyszerűen túl meleg lehet a jelenleg lakható területek fele 2300-ra ahhoz, hogy emberek éljenek rajta. Az emberi szervezet rosszul tűri ugyanis a tartós hőterhelést, és a klímaváltozás jelenlegi ismereteink szerint nem áll le 2100-ban. Ha ez a forgatókönyv bekövetkezik, déd-dédunokáinknak jóval kisebb területen kell túlélniük.
Pára és meleg: 2300-ra a Föld túl forróvá válik az emberiség számára
Háromszáz éven belül a Föld túl forróvá válhat az emberiség számára - állítják tanulmányukban ausztrál és amerikai kutatók. Gondot nem csupán a hőmérséklet emelkedése jelent: a "hőstresszt" a magasabb hőmérséklet és a növekvő páratartalom együttes hatása okozza.
Klímafúrás: egy "pillanat alatt" jegesedett el az Antarktisz
Több évig is eltart, amíg a kutatók kiértékelik az Antarktisz közelében végzett tengerfenéki fúrások eredményeit. A mintákból máris kiderült: a földrész alig 400 ezer év alatt jegesedett el. A kutatás segíthet pontosítani a klíma-előrejelző modelleket.
Elszáradó erdők: magyar kutató aggódik a Nature-ben
Földünk több pontján is megfigyelhető, hogy a klímaváltozás miatt csökkenő csapadékmennyiség hatására az erdőhatár a sarkok felé tolódik. A jelenség súlyos ökológiai és társadalmi problémákat okozhat, ennek ellenére csak egy részlegesen vizsgált területről van szó. Mátyás Csaba, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem kutatója ezzel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot a Nature legfrissebb számában megjelent írásában.
Ausztriában is vannak jelei a klímaváltozásnak
Megfigyelések támasztják alá, hogy évről évre emelkedik a hőmérséklet a Felső-Ausztriában található Kalkalpen Nemzeti Parkban.
Elhagyott fájl jelzi Obama keménységét klímaügyben
Nem fog engedni az USA a tavaly Koppenhágában megkötött egyezményből. Több ország azt szeretné, ha a jogilag kötelező érvényű globális klíma-megállapodás alapjául szolgáló egyezmény egyes részeit újratárgyalnák. Egy európai hotel számítógépén felejtett anyag viszont arra utal, hogy az USA a mindent vagy semmit stratégiáját követi majd az egyezmény elfogadtatásában novemberban a mexikói csúcstalálkozón.
Klímaváltozás segíthette elő Angkor bukását
Évtizedekig tartó aszály monszunokkal tarkítva hozzájárulhatott az ősi khmer civilizáció bukásához 600 évvel ezelőtt. Ősfák évgyűrűinek tanulmányozásával bizonyosodtak meg erről a kutatók.
Nem gyengül a Golf-áramlat
A Golf-áramlat nem gyengül, állítják a tenger áramlatait műholdas mérésekkel vizsgáló amerikai kutatók.
Gyorsabban pusztítja az emberiség a fajokat, mint amilyen gyorsan az evolúció működni tud
A természetes élőhelyek csökkenése, a környezetszennyezés és a klímaváltozás hatással van a biodiverzitásra, folyamatosan csökken a fajok genetikai változékonysága.
Maláriaveszéllyel jár a klímaváltozás
A változó éghajlat az egyik kiváltó oka annak, hogy a malária nevű trópusi betegség a világ olyan részein üti fel a fejét, ahol korábban soha nem találkoztak vele: a halálos kórt terjesztő szúnyogok az egyenletesen meleg klímát kedvelik.
Héttized fokkal melegedett Ausztrália 50 év alatt
Héttized Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet Ausztráliában az utóbbi 50 évben. A növekményt a felmelegedés egyértelmű bizonyítékaként értelmezik kutatók.
Jégmentes nyarak várnak a jegesmedvékre
Felgyorsult a sarki jég olvadása az Arktiszon. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek, legkésőbb az évszázad végére. Nézd meg térképeinken, hogyan zsugorodik a sarki jég!
Újra egyharmados szén-dioxid-stopot fontolgat az EU
Kötelező lenne minden EU-tagországnak 30 százalékkal visszafognia szén-dioxid-kibocsátását - ezt az intézkedést fontolgatják az unió környezetvédelmi miniszterei, de még további hatásvizsgálatokra várnak.
Próbálja ki a NASA klímaidőgépét!
Több évtizednyi mérési adat és műholdképek alapján készített interaktív szimulációt a NASA. Ha valaki még nem érzékelte a felmelegedési folyamatot, most kattintgathat és elgondolkodhat a látottakon.
Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon
Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben.
Bizottság bizottságával ellenőrzi klímakutatóit az ENSZ
Tizenöt nemzeti tudományos akadémiát tömörít az a szervezet, amely ellenőrzi az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) munkáját. Az új szuperbizottság neve InterAcademy Council (IAC), ami a maga során egy újabb bizottságra bízza a hibafeltárási módszerek finomítását.
"Szuperbizottsággal" ellenőrizteti klímatanácsadóit az ENSZ
Független tudósokból álló bírálótestület fogja ellenőrizni az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) munkáját, amelynek jó hírén az utóbbi időszakban tévedések miatt esett csorba. Hasonló intézkedésre még nem volt példa az IPCC fennállásának huszonkét évében.
Kevesebb, de pusztítóbb hurrikánt okozhat a felmelegedés
Megritkulhatnak, de felerősödhetnek a trópusi viharok a globális felmelegedés hatására. A legerősebb hurrikánok intenzitása valószínűleg jelentősen növekedni fog.
Lemondott az ENSZ klímavédelmi főfelelőse
Bejelentette lemondását csütörtökön Yvo de Boer, az ENSZ klímaváltozási ügyekért felelős vezetője. A holland szakember az üzleti életben, a KPMG nemzetközi tanácsadó cégnél folytatja pályafutását.
Illatosítja a világot a felmelegedés
Több illatanyagot bocsátanak ki a növények a klímaváltozás miatt. Az eredmény az ember orrának ugyan kellemes, de ha a beporzást végző méhek eltévednek az illatárban, a visszaeső terméshozamok nem sok jót ígérnek. Amerikai kutatók géntechnológiával finomítanak a virágok illatán.
Vízhiány veszélyezteti Észak-Ausztrália mezőgazdaságát
A súlyosbodó vízhiány keresztülhúzhatja azokat a földműveléssel kapcsolatos terveket az elkövetkező évtizedekben, amelyek Észak-Ausztráliát az ország és Ázsia új éléskamrájává fejlesztenék. Az esővíz nagyobbik része ugyanis elpárolog.
Eltűnik a jég az Északi-sarkról a következő húsz évben
Valószínűleg költözniük kell a jegesmedvéknek: teljesen jégmentes lehet nyaranta az Északi-sark. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de legkésőbb 2030-ig valószínűleg megtörténik, derül ki az eddigi legátfogóbb, a sarkvidék környezeti változásairól készült kutatásból.
Rosszul járnak a papagájok a felmelegedéssel
Hosszú farkú indiai papagájok telepedtek meg a közép-ázsiai Üzbegisztánban. Természetvédelmi illetékesek szerint alighanem eredeti életterükben túl meleg volt már számukra a klíma. A fák viszont gyorsabban nőnek a klímaváltozás miatt a mérsékelt égövön.
Minket is fenyeget a klímaváltozás
Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?
Harmadával mérsékelhetik a fehér tetők a felmelegedést
Egy új számítógépes modell szerint úgy is védekezhetnénk a globális felmelegedés ellen, ha a városokban fehérre festenénk a tetőket.
Kevesebb gőz fékezhette a globális felmelegedést
Csökkent a sztratoszférában a vízgőz mennyisége, s emiatt kezdett lassulni az utóbbi években a globális felmelegedés. Arra viszont nincs biztos válasz, miért van kevesebb az erősen üvegházhatású gőzből.
Cáfolják a kutatók a Sunday Times klímabaki-vádjait
Alaptalannak és félrevezetőnek tartja azt a brit lapbeszámolót az ENSZ klímatestülete, amely kétségbe vonta: vannak bizonyítékok arra, hogy összefüggés van a globális felmelegedés és a súlyosbodó természeti katasztrófák között.
Egy élménnyel kevesebb, egy szigettel több
A túlhalászat és a globális felmelegedés mellett a turizmus negatív hatásai fenyegetik a legjobban az egyedülálló élővilágáról híres Galápagost. Mostantól a környezettudatos utazók és az ökoturisták az olcsó repjegyek, illetve hajóutak ellenére sem indulnak a szigetekre, mert úgy gondolják csak így lehetséges megóvni a világ egyik legértékesebb és leggazdagabb ökoszisztémáját. Az óceánjárókkal érkező gyanútlan és tudatlan családosoknak fogalmuk sincs, hogy ruhájukon, csomagjaikon keresztül idegen fajokat hoznak a szigetre, amelyek szintén megbontják a sziget élővilágának érzékeny egyensúlyát. Az ecquadori kormány közben 110 dollároos ...
Újabb hibára bukkantak az ENSZ klímajelentésében
Mindmáig nem publikálták azt a tanulmányt, amire alapozva azt valószínűsítették az ENSZ klímakutatói: van kapcsolat a globális felmelegedés és a hurrikánok, illetve az áradások gyakoribbá válása között. Rövid időn belül a második baljós előrejelzéssel került bajba az Egyesült Nemzetek megbízásából dolgozó nemzetközi klímaváltozási szakbizottság.
Vízhiány van a világ egyik legnedvesebb vidékén
Kritikus vízhiány van a gyenge monszunszezon miatt Indiában: negyven éve nem esett ilyen keveset. Az óriási esők egyre gyakrabban az Indiai-óceán felett esnek le. Egyre szárazabb az időjárás Cserrapundzsi városában is, amely egykor a Föld legnedvesebb környéke volt.
Olajlobbisták dolgoznak a klímakonferenciák kudarcáért
A Földnek valószínűleg nincs sok ideje halogatásra és szkepticizmusra. A politikai színtéren mégis lobbisták ezrei dolgoznak annak érdekében, hogy minél tovább húzzák, esetleg teljesen meghiúsítsák a klímaváltozás elleni igazán hathatós lépéseket. Ez az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma vizsgálatának eredménye.
Tévedés minden hideghullámért a klímaváltozást okolni
Hőhullámok vagy nagy fagyok önmagukban nem bizonyíthatják és nem is cáfolhatják a klímaváltozást, ezek ugyanis egyedi időjárási események - érvel Richard Betts vezető brit klímakutató.
Kémműholdak lesik a klímaváltozást
Műholdas és egyéb titkos berendezésekkel rögzített adatokkal segíti a klímakutatók munkáját az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, vagyis a CIA. A kiemelt célpont az Északi-sark. Az Obama-kormányzat csendben támogatta az együttműködés újraélesztését.
A Jangce-folyó is megváltozik a klímaváltozás miatt
Kína és egyben egész Ázsia legnagyobb folyója a Jangce, amely közel 400 millió embernek megélhetését biztosítja. A kérdés az, hogy vajon meddig, a klímaváltozás ugyanis komoly hatással lehet a térség éghajlatára.
Gázcsapda-növényekkel enyhítenék a felmelegedést
Több szén-dioxidot nyelnek el a növények levelei - ezt sikerült nemrégiben elérniük japán kutatóknak. A felfedezés segíthet a klímaváltozás hatásainak enyhítésében és bolygónk egyre növekvő népességének élelmiszer ellátásában is.
Kipurgálja a fokhagyma a metántermelő teheneket
Legalább egynegyedével csökkenti a tehenek természetes metántermelését egy brit cég foghagyma-kivonata. A szarvasmarhák több metánt termelnek, mint amennyit emberek az egész közlekedéssel össze tudnak hozni.
Víz alatti repülő gyűjti az óceán klímaadatait
Nemrégiben fejezte be a Skarlát Lovag nevű víz alatti siklórepülő az Atlanti-óceánt átszelő, első útját a spanyol partoknál. Az akkumulátorral üzemelő szerkezettel még a legmostohább körülmények között is nyomon lehet követni a hőmérséklet változásait.
A mélytengerek élővilága sem ússza meg a klímaváltozást
A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élőviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során. A mélytengerek élővilága sérülékenyebb, mint gondolták.
Szerecsenmosdatástól féltik a klímacsúcsot a civilek
Békés, woodstocki hangulat van Koppenhágában a klímacsúcs civil rendezvényein, ezért nem értette senki az ezres letartóztatási hullámot. A civilek attól tartanak, hogy az eredmény kimerül valamilyen jól eladható PR-szövegben, de nagyon várják a döntő hétvégét.
Több kárt okoz az ózon a növényzet mérgezésével, mint önmagában
Közvetett módon fokozza a talajmenti ózon a klímaváltozás hatásait - eddig ezt senki sem vette figyelembe a globális felmelegedés következményeinek modellezésében. Csak napjainkban indultak kutatások e tényező vizsgálatára a növényzet megfigyelésével.
Nyilvánosságra hozták a vitatott klíma-adatsorokat
Te is lehetsz klímakutató: nyilvánosságra hozta az angol meteorológiai szolgálat, a Met Office az általa felhasznált klímaváltozásos adatbázist, miután ellopott e-mailekből kiindulva többen azt állították, a kutatók manipulált adatokat használtak annak bebizonyítására, hogy a globális felmelegedésért döntően az emberi tevékenység a felelős.
WWF: Üvegházgáz-csökkentéssel még menthető a tavasz és az ősz
Az átlaghőmérséklet a világátlag másfélszeresével emelkedik a Kárpát-medencében, ezért hosszabb távon fel kell készülni arra, hogy Magyarország éghajlata megváltozik: még inkább lerövidül a tavasz és az ősz. Ezért kéne a fejlett országoknak 40 százalékkal csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat.
Melegrekordot döntött a kétezres évtized
A legforróbb évtizednek bizonyulhatnak a kétezres évek, ezen felül 2009 valószínűleg az ötödik legmelegebb év lesz. Az üvegházgáz-kibocsátásnak öt éven belül tetőznie kéne ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2 fokot.