globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Még három évet jósol a sarki jégnek
Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tűnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Régen a nyarak is élhetőbbek voltak
Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.
Megszokottá válik az évezredes aszály
Évezredes szárazság sújtotta Észak-Amerika nyugati vidékeit 2000 és 2004 között. Kanadai és amerikai kutatók szerint ez volt a legnagyobb aszály a térségben az utóbbi 800 évben, és tovább fog súlyosbodni a 21. század hátralévő részében.
Fura giliszta bukkant fel Írországban
Mediterrán vidékeken honos földigilisztát találtak Írországban. A giliszta a globális felmelegedés miatt honosodhatott meg messze északon. Nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel.
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Algák miatt is eljegesedhet a Föld
Ha kellő mennyiségű vashoz jutnak, az algák úgy elszaporodnak, hogy elnyelik az üvegházgázt. Tíz év alatt készült el a Nature-cikk a vastrágyázással elszaporodó, majd elpusztuló algák az ősi éghajlatra gyakorolt hatásáról.
Szigetnyi jég szakadt le Grönlandról
Hatalmas, 120 négyzetkilométernyi területű jégtömb szakadt le Grönland egyik legnagyobb gleccseréről. A sziget északi részén húzódó Petermann-gleccseren támadt hasadást 2001 óta figyelték a kutatók.
Lenyeli az erdő a hópárducokat
Eltűnhet a himalájai hópárduc élőhelyének 30 százaléka a globális felmelegedés miatt a WWF éghajlatváltozásról szóló kutatása szerint. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.
Áldozatokat szed a melegedő klíma
Gyakoribbá válnak a súlyos hőhullámok, Budapesten egyre inkább olyan idő lesz, mint most Rómában. Nemzetközi és hazai fejlesztésű klímamodellek szerint a 21. század közepére egy hónappal hosszabb lesz a nyár.
Terjednek a halálzónák a Balti-tengeren
Nemcsak a műtrágyák, hanem a globális felmelegedés miatt is egyre több az oxigénhiányos, biológiailag halott terület a Balti-tengeren. A meleg miatt algásodni kezd a víz, az őket lebontó baktériumok elvonják az oxigént a halak elől.
Túl gyorsan nő az óceán New Yorknál
Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.
Gyors összeomlást jósolnak az úttörő klímamodellezők
Hamarabb válik visszafordíthatatlanná a globális felmelegedés - mondja az az amerikai és norvég kutató, akik 1972-ben először modellezték számítógéppel a gazdasági, társadalmi növekedés határait. A társadalmakat felforgató hatások 2050 után lesznek igazán tapasztalhatók, addig szerintük még elleszünk valahogy. Kritikusaik szerint viszont kihagyták a számításból az emberi találékonyságot és a piacok erejét.
Will.i.amet a színes ruhák mentették meg
Will.i.am egy interjúban elárulta, hogyan úszta meg a gettóban felnőve a bandázás ártalmait. A globális felmelegedésről tartott előadására magánhelikopterrel repült.
Ősi gázt pöfög az Északi-sark
Lassan múlt időben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erősen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.
Megszenvedi a Balaton a felmelegedést
Fel kellene készülni arra, hogy pár évtized múlva növekszik a szárazság, ami kihathat az érzékeny, sekély vizű Balaton üdülőtóként való hasznosítására - hangzott el egy, a Balatonról szóló siófoki szakmai rendezvényen.
Megszokottá válnak a legendás hőségek
Évente lehet olyan forróság Magyarországon, mint amilyen most egy emberöltő alatt egyszer van. A szélsőségesen erős felhőszakadások tekintetében valamivel jobb képet mutatnak a hosszú távú hazai klímaelőrejelzések.
A történelmi bűn nem számít klímaügyben
Nem hivatkozhat örökké Kína és India arra, hogy a klímaváltozást a fejlett államok okozták. Meg kell haladni a fejlődő és fejlett államok közti ellentéteket, mondja az ENSZ klímaügyi főtárgyalója.
Naptej-festékkel hűtenék a Földet
Léggömbökkel juttatna fel húsz kilométer magasságba fényvisszaverő anyagot egy brit vegyész. A vulkánkitörések hamufelhőit utánzó, bolygóméretű környezetformálás legalább 1,1 milliárd euróba kerülne.
Drámai klímaváltozást jósol a Római Klub
Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.
A vártnál jobban fűtik a Földet
Elszaladó üvegházgáz-kibocsátás az ára annak, hogy rengeteg terméket már csak Kína és India gyárt. A fejlődő országok gyors iparosodása miatt 7-11 milliárd tonnával kerül több üvegházgáz a levegőbe a még biztonságos szinten felül.
Évről évre hátrálnak az alpesi virágok
Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.
Korallok gyógyszere a potencianövelő
A tengeri uborkát tömegesen halásszák Ázsia-szerte étkezési és gyógyászati célból, holott emésztési végterméke megmentheti a savasodó tengervíz miatt pusztuló Nagy-korallzátonyt az ausztrál partok mentén.
Súlyosbítja az allergiát a klímaváltozás
Egyre több a pollen Európa levegőjében, mert a szén-dioxid-bőség miatt gyorsabban nőnek a növények. Az enyhe idő és a betelepült növényfajok ráadásul meghosszabbítják a pollenszezont.
Sokan ugranának a szénpénzekre
Vita van a szén-dioxid-piaci szakértők között arról, hogyan hasznosuljanak az üvegházgázok kvótáinak eladásából származó állami bevételek. A fejlesztési miniszter 4 milliárdjához képest a Magyar Energiahatékonysági Intézet 30 milliárd forintot remél ebből a forrásból. A részvényekhez hasonló kvóták ára azonban történelmi mélypontra süllyedt.
Közel áll a Föld a forrponthoz
Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók.
A biztonságos szint fölé melegszik a Föld
Önkéntes jelentkezők számítógépein futtatták le több ezerszer azt a klímaváltozást előrejelző modellt, amely szerint átlagosan 3 fokkal lesz melegebb a Földön 2050-ben, mint amilyen 1950-ben volt. A klímatudomány a 2 fokos melegedést tartja még biztonságos mértéknek.
A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred
Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.
Közel áll Grönland a teljes olvadáshoz
Jóval sebezhetőbb a grönlandi jég a globális felmelegedéssel szemben, mint korábban gondolták. Ha tartós lesz a klímaváltozás, Grönland ismét zöld szigetté válik, mert a jég évezredek múlva sem bír regenerálódni.
Mégis van értelme a fehér tetőnek
A klímavédelem szempontjából mégis megéri fehérre festeni a háztetőket - mondják a Columbia Egyetem és a NASA munkatársai. Kutatásuk szerint az olcsó fehér festék is segít abban, hogy ritkábbak legyenek a városi hősziget-jelenség miatt erősödő hőhullámok New Yorkban.
A tartós jég sem bírja már az Arktiszon
Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellően vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.
Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon
Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.
Eltűnik a jég a kanadai hokisok alól
Bizonytalanná teszi a szabadtéri jéghoki jövőjét Kanadában a klímaváltozás, mert egyre rövidebbek a tartósan fagyos telek. Az országot jobban sújtja a globális felmelegedés, mint amire korábban számítottak.
Ahol egy évezredben egyszer havazik - régi arab kéziratok és a klímaváltozás
Egy évezredben egyszer havazik Bagdadban - többek között ez is kiderült, mikor spanyol kutatók középkori arab történetírók munkái alapján rekonstruálták az időjárási furcsaságokat a mai Irak területén. A múltbeli időjárási jelenségek segítenek megérteni a jelenkori klímaváltozást.
Mászhatatlan lehet az Everest a klímaváltozás miatt
Már rövid távon is lehetetlenné teszi a klímaváltozás a Mount Everest megmászását egy nepáli serpa szerint, aki már huszonegyszer járt a világ tetején. Az egyre kisebb hó- és jégtakaró miatt gyakoribbá válnak a sziklaomlások.
Újra süllyed Sanghaj
Az emelkedő vízszint és a talaj süllyedése fenyegeti Sanghajt, amely mindössze három méterrel fekszik a tengerszint felett.
Okosabbak lesznek a gyíkok a melegben
A melegebb hőmérsékleten keltetett gyíkok gyorsabban tanultak új feladatokat, azaz jobb lett az alkalmazkodóképességük. Ez döntő lehet a fennmaradásukhoz a klímaváltozás körülményei között, mert amúgy hőségben ritkábban párzanak.
A halványabb Nap sem hűti le a Földet
Ugyan kevesebb napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.
Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark
A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendő az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.
Túl gyorsan mennek tönkre a tengerek
Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.
Lehűtheti Európát a Jeges-tenger kitüremkedése
Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén. Ha megváltozik a széljárás, az édesvíz átfolyik az Atlanti-óceánba, jelentősen befolyásolva az enyhébb észak-európai időjárást biztosító áramlatokat.
Elitalakulatok védték a kiszáradó esőerdőt
Gyorsabban nő az amazonasi őserdő, mint amire a kutatók számítottak. A fák valószínűleg az egyre bőségesebb szén-dioxidot hasznosítják, viszont a sok esetben illegális fakitermelés miatt már véglegesen felborult a térség klímája.
A forróbb nyár okozza a keményebb teleket
Még a megszokotthoz képest is zordabb a tél Alaszkában: egész városokat temet be a hó, alig birkóznak meg a jégtörők a befagyott Bering-szorossal. A korábbiaknál több havazással járó téli időjárást a melegebb nyarak okozzák az északi féltekén amerikai klímakutatók szerint, és ez a magyarázat arra, hogy lehet hideg tél trópusi vidékeken is.
Felszámolja az alpesi réteket a globális fölmelegedés
A klímaváltozás jóval erősebb hatást gyakorol a magashegyi növényzetre, mint azt eddig feltételezték. A békésen legelésző marhacsordák, a zergék és mormoták élőhelyéül szolgáló vadvirágos réteket szerte Európában kietlen sziklarengeteggé csupaszíthatja az aszályosodás és az erózió.
Előrevitték az Ítéletnap Óráját
Egy perccel előremozdították a globális veszélyekre jelképesen figyelmeztető Ítéletnap Órája mutatóját, amely így öt perc múlva éjfélt mutat. Az óra mögött álló tudóscsoport a katasztrofális klímaváltozás megelőzését sürgeti.
Késve költöznek a madarak a klímaváltozás miatt
Késve költöznek hűvösebb élőhelyre egyes pillangó- és madárfajok - ez az egyik következménye a gyors ütemű felmelegedésnek Európában, ráadásul kiszorulóban vannak a hegyvidéki növényfajok.
Elhalasztja az új eljegesedést a szén-dioxid-kibocsátás
Annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta, hogy már bizonyosan befolyásolja, mikor következik be az újabb eljegesedés a Földön. A bolygó pályájából és forgástengelyének ferdeségéből az következne, hogy 1500 év múlva kezdődjön az eljegesedés, ám ez biztosan kitolódik egy új kutatás eredményei szerint.
Elolvad a jég a grönlandi fókák alól
Drámaian megnövekedett a grönlandi fókák halandósága az Atlanti-óceán északi részének felmelegedése miatt. A fókák szaporodóhelyén vékonyodó jég jelentősen veszélyezteti az állatok sikeres utódnevelését.
Szokatlanul csapadékos volt 2011 Ausztráliában
Bár éppen hőség tombol Ausztráliában, a statisztikák szerint 2011 az elmúlt évtizedek egyik legcsapadékosabb éve volt a kontinensen, és hűvösebb is volt a sokéves átlagnál.