Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most először észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepően kis sűrűségű, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.

Valami gyilkolja a galaxisokat, a tudósok keresik az elkövetőt

A világegyetem legextrémebb régióiban a galaxisok egymás után pusztulnak el; a bennük zajló csillagkeletkezések leállnak, a csillagászok pedig nem értik, a folyamat miért és miként megy végbe.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp.

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén. 

Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje

Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.

Ez az eddigi legszínesebb kép az Univerzumról

Minden eddiginél átfogóbb képet készített el a napokban a Hubble-űrtávcső a viharos eseményekben bővelkedő fiatal univerzumról. A színes felvételen tízezer galaxis életének korai szakaszát figyelhetjük meg.

Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére

Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, miből áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.

Új típusú szupernóvákat fedeztek fel

Amerikai csillagászok a szupernóvák új osztályát fedezték fel. A mini-szupernóvák sokkal halványabbak az eddig ismert, robbanó társaiknál.

Felfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét

A világegyetem legnagyobb ismert képződményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi átmérőjű halmazát fedezték fel brit csillagászok. Olyan hatalmas, hogy létezése ellentmond a kozmológiai ismereteknek.

Ilyen az Univerzum legnagyobb spirálgalaxisa

A Tejútrendszernél ötször nagyobb az NGC 6872 jelű galaxis, mely így a jelenleg ismert legnagyobb spirálgalaxis az Univerzumban.

A világ hajnaláról közölt képeket a NASA

Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: először sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának időszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlődtek a galaxisok, és lassan fűtötték fel az Univerzumot.

Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem

Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelőtt. Meglepő felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.

Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel

Első ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati műhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban jelenik meg tanulmány.

Ezek az űrkorszak világképformáló fotói

A Hold egén még gyönyörű kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com űrportál képes összeállításában.

Elkészült a világűr legmélyebb felvétele

Az idő és a tér korábban nem látott mélységeibe enged betekintést a Hubble űrtávcső legújabb képe.

Forró galaxisokat és milliónyi fekete lyukat találtak

Ritka galaxisokra és számtalan fekete lyukra bukkantak közel tízmilliárd fényévnyi távolságban. A körülbelül ezer forró galaxis mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap, központjukban pedig óriási és aktív fekete lyukak vannak.

Először észlelték a korai világegyetem sötét galaxisait

Sikerült közvetlenül is megfigyelni azokat az ősi objektumokat, amelyek a mai nagy galaxisok építőkockái voltak.

Rejtélyes sugárzást észleltek a korai Univerzumból

A NASA Spitzer-űrtávcsövével a korai Világegyetemből érkezett halvány sugárzást azonosítottak, de egyelőre nem tudják, hogy mi a forrása.

Összeolvad a Tejútrendszer és az Androméda

Négymilliárd év múlva egy ütközés következtében a Tejútrendszerbe olvad az Androméda-galaxis. A kataklizma átalakítja a Tejútrendszert, de a Földön az élet sorsa feltehetőleg már korábban megpecsételődik.

Belepte a hó a Tejútrendszert

Ha kívülről látnánk, akkor galaxisunk, a Tejútrendszer színe a frissen hullott hóéra emlékeztetne. Egy felmérés során közel egymillió távoli csillagvárost hasonlítottak össze a sajátunkkal.

Új képet közöltek az Ősrobbanás utáni Univerzumról

Az Ősrobbanás után mindössze 600 millió évvel létezett galaxishalmazt figyeltek meg. Ez az eddig ismert legkorábbi ilyen objektum. A felfedezés megerősíti azt az elméletet, mely szerint a legnagyobb galaxishalmazok korán indultak fejlődésnek, és fokozatosan növekedett a tömegük.

Szinte tökéletes Einstein-gyűrűt fényképezett le a Hubble űrtávcső

A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegű égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentősen megváltozik.

A Plútó is keringhetne a most felfedezett, rekordméretű fekete lyukakban

Tízmilliárdszor nehezebbek a Napnál azok a fekete lyukak, amelyeket most azonosítottak két óriási galaxis centrumában. A szuper-nagytömegű fekete lyukak egykor a mostaninál is feltűnőbb objektumok lehettek.

Elkészült a legrészletesebb kép a Tejútrendszer közepéről

Magányos óriáscsillagok és akár a Naprendszert is átérő izzó gázfelhők láthatóak a Hubble-űrtávcső infravörös felvételén. Az átlátszatlan felhők mögé is belátó infravörös sugarak megmutatják, hogyan fest galaxisunk központi vidéke.

Gigantikus szappanbuborékokat fújt a galaxisok ütközése

Hatalmas szappanbuborékokhoz hasonló héjak öveznek egy elliptikus galaxist. A felvétel látványosan mutatja, milyen összetett szerkezetek fordulhatnak elő az egyébként homogénnek tekintett csillagvárosokban.

Galaktikus porvihart okozott két galaxis ütközése - kép

Egy egész csillagvárosban felkavarodott az égitestek közötti finom por, nagy valószínűséggel egy másik galaxissal történt ütközés következtében. A Hubble-űrtávcső látványos felvételén a Centaurus-A galaxis csillagközi felhői minden korábbinál részletesebben tanulmányozhatók.

Szabályozott hízókúrán voltak az ősi fekete lyukak

Már egymilliárd évvel az Ősrobbanás után is szabályosan, az őket befogadó galaxisok tömegével arányosan növekedtek a szupernagytömegű fekete lyukak. Minden korábbinál távolabb sikerült az egzotikus objektumok gyarapodását megfigyelni.

Megtalálták a Tejútrendszer ikertestvérét - kép

Bár kétszer nagyobb saját galaxisunknál, felépítését tekintve erősen hasonlít a Tejútrendszerre az NGC 6744 jelű csillagváros. A 30 millió fényévre lévő objektum megmutatja, hogyan festene saját galaxisunk, ha a távolból néznénk.

Így nézett ki az ősi Univerzum

Ősi hidrogénfelhőket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdőpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövőjének megismerésében is.

Először figyeltek meg antianyagból álló héliumot

Úttörő eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az űrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.

A világ legnagyobb virága: látványos alakzat született két galaxis ütközésével

Gyűrűvé torzult spirálkar és gyöngysorszerű csillaghalmazok: két galaxis látványos ütközését fényképezte le az ezen a héten 21 éves Hubble-űrtávcső.

Ilyen egy tökéletes galaxis - kép

Tankönyvbe illő szabályossággal tekerednek az NGC 3621 jelű galaxis spirálkarjai. Az Európai Déli Obszervatórium távcsövével készült felvételt egy műkedvelő érdeklődő alakította látványos formátumúra egy pályázati felhívás keretében, így a csillagváros fő jellemzői könnyen azonosíthatók.

Fekete lyukak hatalmas gyűrűje született egy galaxisütközés után

Egy tóba dobott kavics nyomán támadó hullámokhoz hasonlóan terjedt a csillagkeletkezés egy szétzilált spirális galaxisban. Az új csillagok közül több már fekete lyukként végezte, és elárulja őket környezetük heves röntgensugárzása.

Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez - kép

Minden korábbinál ősibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-űrtávcsővel. Az objektum a Világegyetem kezdőpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetőjét, meddig láthatunk még vissza az időben.

Elkészült a legjobb fotó az égboltról

Több mint egytrillió pixelből áll össze az eddigi legnagyobb felvétel, amelyet az égboltról készítettek, és lefedi annak közel egyharmadát. A tizenegy év alatt gyűjtött adatok alapján nagyságrendileg félmilliárd csillag és galaxis azonosítható.

Gigantikus méretű és tömegű a legnagyobb fekete lyuk

Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6,6 milliárdszor nagyobb a Napénál.

Őrült ütemű csillagkeletkezést figyeltek meg a korai Világegyetemben

Olyan galaxisokat fedeztek fel 3 milliárd évvel a Világegyetem kezdőpillanata, az Ősrobbanás után, amelyek a valaha megfigyelt legintenzívebb csillagkeletkezést mutatják. Ez lehetett az Univerzum fejlődésének legaktívabb időszaka az új csillagok születesét illetően.

Szokatlan formájú galaxisok gyűjteménye

Tóba dobott kavics keltette hullámra, eltorzult hanglemezre és keskeny szivarra emlékeztető galaxisok fotóit mutatjuk be összeállításunkban. Ezek az objektumok furcsa megjelenésük ellenére gyakran a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló csillagvárosok.

Mit fog látni a világ legjobb távcsöve?

Bolygók és csillagok születésének soha nem látott részletei, a legősibb galaxisok kölcsönhatásai és a legelső csillagok felragyogása: néhány azokból az izgalmas célpontokból, amelyekre a 2015-ben felbocsátandó, minden korábbinál nagyobb űrtávcső vadászik. A várható látványt szimulációkon már most megtekinthetjük.

Felbukkant a legősibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködből

Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következő években megtudjuk, miként születtek meg a legelső csillagok és galaxisok.

Kép készült a jövőben belénk zuhanó galaxis szívéről

Napunknál 40-szer nehezebb égitestek is előfordulnak abban a csillaghalmazban, amely a Kis Magellán-felhő nevű galaxisban található. A Tejútrendszer körül keringő, a jövőben várhatóan velünk összeütköző csillagvárosról a Hubble-űrtávcső készített látványos felvételt.

Megtalálták a legnagyobb galaxishalmazt

Egy nemrég felfedezett távoli galaxiscsoportosulás egykor 800 billiószor nehezebb volt Napunknál, és több ezer galaxist tartalmazott. Hétmilliárd évvel ezelőtt már olyan nagy tömegű lehetett, mint a ma megfigyelhető legnagyobb galaxishalmazok - mára pedig ez lehet a legnagyobb tömegű ilyen objektum, amit valaha megfigyeltek.

Hatalmas fekete lyukak fűtöttek be az Univerzumban

Közel 11 milliárd évvel ezelőtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erős ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlődését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.

Új kép egy gigantikus galaxisütközésről - mi is így végezzük majd

Gigantikus csillaghalmazok, fonalként csavarodó molekulafelhők és szétszóródó csillagközi gáz: pazar alakzatok figyelhetők meg az Antenna-galaxispárosról készült röntgen-, infravörös- és optikai felvételeken, amelyekből egyetlen színes képet állítottak össze.

Szomszédjai közé szorított galaxist fotóztak

Évmilliók alatt szép lassan leszakadnak a külső tartományai az NGC 4911 jelű galaxisnak, belső vidékei pedig összekeverednek. Mindez a közeli galaktikus szomszédok hatására történik, melyek végül egy spirális csillagvárossá alakítják az objektumot.

Délibábot láttak a világűrben

Feldarabolt és eltorzított galaxis, amelynek képét egy úgynevezett kvazár gravitációs tere erősítette fel. A jelenség miatt egy délibábhoz hasonlóan máshol figyelhető meg a távoli galaxis képe, mint amerre valójában elhelyezkedik.

Új képek összeolvadó galaxisok fekete lyukainak környezetéről

Kozmikus rekord: minden eddiginél távolabbi galaxishalmazt találtak

A korábban ismert legtávolabbi galaxiscsoportnál közel 400 millió fényévvel még messzebb lévő objektumokat azonosítottak európai és japán csillagászok. Eszerint a Nagy Bumm után nagyon hamar megjelentek az első csillagvárosok.

Leleplezte a rejtőzködő csillagokat az új űrtávcső

A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.