A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában

A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.

Az eddig véltnél jóval rövidebb volt az első nagy kihalási esemény

Az eddig véltnél jóval rövidebb ideig, 200 ezer évig tartott a Föld élővilágát több mint 400 millió évvel ezelőtt sújtó első nagy kihalási esemény - állapította meg egy kínai, ausztrál, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.

Kárpáti tavak segíthetnek a klímaváltozás megértésében

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.

Egy amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét

A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A dinoszauruszok is szenvedtek a tetvektől százmillió éve

Már százmillió éve a dinoszauruszok is szenvedtek tetvekhez hasonló élősködőktől; paleontológusok fedezték fel az őshüllők tollaiban megtapadt, fosszilizálódott parazitákat.

Gyorsan regenerálódott az élővilág a nagy kihalást követően

Gyors volt az élővilág regenerációja a 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után egy coloradói leletegyüttes tanúsága szerint.

Különleges módon védekeztek a hőguta ellen a dinoszauruszok

A hatalmas testméretnek megvannak a nyilvánvaló előnyei, ám hátrányokkal is jár és különböző problémákat is felvethet. A 165 millió éven át a szárazföldi ökoszisztémát uraló dinoszauruszok számára a túlmelegedés kezelése éppen ezért kulcsfontosságúnak bizonyult: ám egy speciális, belső hűtőrendszer kifejlesztésével sikerült leküzdeniük ezt a problémát. A kutatók most fosszíliákat elemeztek és az ezzel kapcsolatos eredményeiket az Anatomical Record tudományos folyóiratban tették közzé.

Okoscsúszda méri a sebességet az őszi szünet elején megnyíló játszótéren

Dinoszauruszok után kutatnak a Bakonyban

Nem kevesebb, mint 85 millió éves madárleletek után kutatnak idén a bakonyi dinoszaurusz lelőhelyen az őslénykutatók. A hatalmas leletanyag igazi különlegességei azok a rendkívül törékeny madárleletek, amelyek a legidősebbek a Kárpát-medence területén.

A madarak és a krokodilok valaha megosztották egymással fészküket

A kis madarak és a nagy krokodilok valaha békésen együtt éltek: Erdélyben talált tojáskövületek arról tanúskodnak, hogy az őskori madarak nem féltek megosztani a fészket a hüllőkkel - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban.

Különböző színekben pompáztak a dinoszauruszok tojásai

Sokféle színük és mintázatuk miatt csodáljuk ősidők óta a madártojásokat: az amerikai vörösbegy tojások élénk kékjét és az emu tojások mélyzöld-fekete színét. Egy most publikált tanulmány azonban kimutatja azt is, hogy ezek a színek és mintázatok még régebbiek, mint azt gondoltuk: meglepő hasonlóság mutatnak a 150 millió évvel ezelőtti dinoszaurusz-tojásokkal.

Dinoszaurusz tüdővel repülhetnek a mai madarak

Először találták meg a kutatók a tüdő bizonyítékát egy madárszerű fosszíliában Kína területén. A felfedezéssel egyidőben azt is kijelentették, hogy nyilvánvalóan ez az eddig talált, szerkezetileg a legösszetettebb és funkcionálisan a leghatékonyabb légzőrendszer a gerincesek között.

Először bukkantak szauropodák nyomaira Skóciában

Első ízben bukkantak szauropodák lábnyomaira paleontológusok Skóciában: a nagyjából 170 millió évvel ezelőtt élt nagytestű növényevők több száz lábnyomát az ország északnyugati partjainál fekvő Skye szigetén fedezték fel.

Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében

A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.

Terepjáró méretű óriásvombatot találtak Ausztráliában

Autó méretű vombat csontvázára bukkantak Ausztrália Queensland tartományában. Az állat mintegy kétmillió éve élhetett a kontinensen, és csak az első őslakosok megjelenése idején halt ki.

Kolibri méretű óriáshangya élt egykor Észak-Amerikában

Óriáshangya-fosszíliára bukkant két amerikai kutató, miközben egy múzeum fiókjait rendezgette. A most leírt hangya bizonyítja, hogy az óriásrovarok kontinensről kontinensre vándoroltak a meleg időszakok folyamán.

Megtalálták a Jurassic Park óriáspókját

Egy nemzetközi kutatócsoport új pókősmaradványra bukkant Északkelet-Kínában. A hálószövő pókoknak jelenleg ez a legnagyobb ismert fosszíliája.

Meglepő módon éjszaka vadászott a Velociraptor

A nagytermetű növényevő dinoszauruszok egész napjukat legelészéssel töltötték, míg a kisebb ragadozók főleg éjszaka vadásztak, derült ki gerinces ősmaradványok szemének vizsgálatából. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, mely szerint a korai emlősök a kizárólag napközben aktív hüllők miatt lettek éjszakai állatok.

Alapvető újítások történtek az élővilágban 3 milliárd éve

Egy amerikai kutatócsoport száz ma létező mikroba genetikai állományában kereste az arra utaló nyomokat, hogy a mai élőlények génjei mikor jelentek meg először az evolúció során. A kutatás alapján feltételezhető, hogy a jelenleg létező géncsaládok 27%-a 2,8 és 3,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, még azt megelőzően, hogy az oxigén elkezdett volna felhalmozódni a légkörben.