fosszília
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- dinoszaurusz
- evolúció
- lelet
- felfedezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Furcsán tekergő ősmaradványt találtak
A híres Ediacara faunához tartozó Plexus ricei a modern galandféreghez vagy a laposféreghez hasonlíthatott bolygónk korai élővilágában.
Durva sérülésekből is felgyógyultak a dinók
Nem volt egyszerű a dinoszauruszok élete. Az egymással folytatott küzdelmek során az állatok csontozata brutális sérüléseket szenvedhetett el. Eddig nem volt teljesen ismert, hogyan gyógyultak ezek a sérülések, új technológiai eljárásokkal azonban feltárhatják a kutatók a rejtélyt.
Ontja a csontokat az Emberiség bölcsője
Több mint ezer emberi ősmaradványt hoztak felszínre alig három hét alatt egy dél-afrikai barlangból, az Emberiség bölcsője nevű világörökségi helyen.
Honnan jöttek az első kígyók?
A szakemberek régóta vitatkoznak azon, vajon a kígyók azért vesztették el a lábukat az evolúció folyamán, hogy hatékonyabban ússzanak, vagy hogy könnyebben elbújhassanak a föld alatt. Egy új amerikai tanulmány az utóbbit látszik megerősíteni.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- fosszília
- Címkefelhő »
Kivételes dinoszaurusz lelőhelyet találtak
Az eddig ismert legkorábbi dinoszaurusz embriókat fedezték fel Délnyugat-Kínában. Az egyedülálló ősmaradványokon jól tanulmányozható egy faj embrionális fejlődése.
Gigateve élt a sarkvidéken
A mai tevéknél lényegesen nagyobb tevefaj maradványait fedezték fel Kanada sarkvidéki területén. Elképzelhető, hogy a hideg éghajlathoz való alkalmazkodás miatt van szétterpeszthető lába és púpja a tevéknek.
Erről az őslényről mintázták az Alient
Bemutatását követően ellopták, de nem sokkal később szerencsésen megkerült az a fosszília, amely az Alien-filmek szörnyeit ihlette.
A pávákhoz hasonlóan udvaroltak a dinók
Egyes dinoszauruszok a faroktollaikat is felhasználták párkeresés közben, állapították meg kanadai paleontológusok. A dinók hullámozva tudák mozgatni a tollas farok legyezőjét.
Vitáznak az egyik legfontosabb ősmaradványról
Ősi szárazföldi zuzmók és más mikrobiális telepek fosszíliáinak tartja egy amerikai kutató a korábban tengeri élőlények elődeinek tekintett, több száz millió éves többsejtű ősmaradványok egy részét.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.
Kincset érő kőtömböt találtak az ember eredetéről
Az egyméteres sziklába zárt csontok az eddigi legteljesebb emberős-csontvázat jelenthetik, és tisztázhatják az emberi nem származását.
Egymillió dollárt adtak egy elrabolt dinóért
Egymillió-ötvenezer dollárért, azaz közel 245 millió forintért kelt el egy csaknem teljes zsarnokgyíkcsontváz egy New York-i árverésen, noha a fosszília tulajdonjoga tisztázatlan.
- címkék:
- fosszília
- árverés
- T.rex
- Címkefelhő »
Az embert is bekaphatta volna a legnagyobb krokodil
A valaha élt legnagyobb ismert krokodil elég nagy volt ahhoz, hogy egy embert is lenyeljen. Az állat 2-4 millió éve élt a mai Kenya területén.
Minimamutok éltek egykor Krétán
Egy több mint százéves krétai leletről kiderült, hogy nem elefánt, hanem apró termetű mamut fosszíliája.
Gilisztákhoz hasonló lények voltak legkorábbi őseink
A legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy a legprimitívebb ismert gerinchúros állat, az összes későbbi gerinces, köztük az ember őse a kambriumi Burgess-palában felfedezett Pikaia.
Életre keltettek egy hangot a dinoszauruszok korából
A jura időszakban élt szöcskék mélyebb hangon ciripeltek, mint mai leszármazottaik, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- fosszília
- jura
- szöcskék
- ciripelés
- Címkefelhő »
Egyedülálló élővilága volt az ordovíciumi tengereknek
Az ordovíciumi tengerek egyedülálló élővilágáról tanúskodnak azok a 460 millió éves fosszíliák, amelyek a brit Powys grófságban egy kőfejtőből kerültek elő.
Pók hátán lovagló ősi atkát fedeztek fel egy borostyándarabban
Ősi "autóstoppos" atkát fedeztek fel egy ötvenmillió éves Balti-tengeri borostyán CT-vizsgálata során brit és német kutatók, akik a Királyi Társaság Biology Letters című folyóiratában tették közzé tanulmányukat.
- címkék:
- fosszília
- borostyán
- atkák
- Címkefelhő »
Faroklegyezővel udvarolhattak a dinoszauruszok
Nem kizárt, hogy a dinoszauruszok flörtöltek, legalábbis az oviraptorok, a késő kréta időszakban, 75 millió évvel ezelőtt élt kis termetű theropodák, amelyek faroklegyezőik segítségével igyekeztek elnyerni potenciális párjuk tetszését.
Megkezdődött az ősmadarak körüli háború
Az Archaeopteryxről, amelyet három hónapja dinoszaurusznak "minősítettek vissza", mások most mégis azt mondják, hogy az első madár volt. Valószínű, hogy nem ez az utolsó fejlemény a vitában, mert az Archaeopteryx ikonikus lelet az őslénytanban.
Európa legteljesebb dínófosszíliája került elő Németországból
Szinte teljes épségben megőrződött őshüllő-kövületre bukkantak Bajorországban. A fiatal állatnak szőr- és bőrdarabjai is fennmaradtak.
Ujjsérülés okozta a villámgyors raptor halálát
Hatalmas karmot viselő lábujjának sérülése és elfertőződése miatt pusztult el az a raptor, amelyet az észak-amerikai Utah állam területén fedeztek fel. A madárszerű tollas dínók közé tartozó faj teljesen elkülönül a párszáz mérfölddel északabbra található rokonaitól.
Borostyánba zárt dínótollak kerültek elő egy múzeum raktárából
Tökéletes épségben megőrzött tollakra bukkant egy fiatal kanadai paleontológus egy múzeum gyűjteményében. A tollak közül néhány valószínűleg még dinoszauruszokhoz tartozott, mások már ősi vízimadaraktól származhatnak.
Az emlősök evolúciójának egy új mérföldkövét fedezték fel
Fejlett mellső végtagjai nagy előnyt nyújtottak a konkurenciával szemben annak az apró, cickányszerű emlősnek, amelynek fosszíliáját a közelmúltban fedezték fel Kínában. Az eddig ismert legkorábbi méhlepényes emlős alapján a méhlepényesek és az erszényesek különválása legalább 35 millió évvel korábban következett be, mint az eddigi leletek mutatták.
Minden eddiginél korábbi élőlények nyomait fedezték fel
Az Ausztráliában felfedezett mikroszkopikus gömbök és pálcikák 3,4 milliárd évesek, és minden valószínűség szerint az eddig ismert legrégibb baktériumok maradványai.
Mamutnak nézték az oroszok a rozmárt
Egy hatalmas rozmár megkövesedett koponyájának bizonyult az a lelet, amelyet pénteken találtak Oroszország Jamal-Nyenyec Autonóm Területén, s amelyet eredetileg mamutbébinek véltek.
- címkék:
- Oroszország
- mamut
- fosszília
- Címkefelhő »
Újabb mamutbébit találtak a tundrán
Újabb mamutbébit találtak az oroszországi Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben. A ritka fosszília világszenzáció lehet, amennyiben beigazolódnak az épségéről szóló hírek.
- címkék:
- Oroszország
- mamut
- fosszília
- Címkefelhő »
Megtalálták a gerincesevolúció egyik legfontosabb lépésének nyomait
Kínából és Vietnamból származó 430 millió éves, állkapocs nélküli halak röntgenvizsgálata segíthet megérteni a gerincesek evolúciójának egyik legfontosabb állomásához, az állkapcsok és a fogak kialakulásához vezető utat.
Valóságos élő kövület az új csendes-óceáni angolnafaj - videó
A legrégebbi fosszilis angolnáknál is kezdetlegesebb az új angolnafaj, amely csak egy csendes-óceáni víz alatti barlangban fordul elő.
Elveszítheti jelentőségét a világ legértékesebb kövülete
Egy kereskedőtől vásárolt, csirke méretű csontváz vizsgálata megkérdőjelezi a világ egyik legismertebb ősmaradványa, a minden madár ősének tekintett Archaeopteryx jelentőségét. Az Archaeopteryx valóságos sztár a fosszíliák között, amelyet másfél évszázada hiányzó láncszemnek tekintenek a hüllők és a madarak között.
Múzeumba került a legfélelmetesebb tengeri szörny maradványa
Már a nagyközönség is megtekintheti az eddig feltárt egyik legnagyobb és legrettegettebb tengeri ragadozó, a dorseti plioszaurusz koponyáját.
Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa
Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.
A tengerparti fövenyen vágtattak a komlói dinoszauruszok
A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a "komlói dinoszaurusz", a Komlosaurus carbonis csordája. Hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók.
Ilyennek láthatták a világot az első komoly szemek ősi tulajdonosai
Az Ausztrália déli részén talált kora-kambriumi, 515 millió éves ízeltlábúak már olyan fejlett összetett szemekkel rendelkeztek, mint a ma élő utódaik. A leletek megerősítik azokat az elképzeléseket, hogy a látás gyors fejlődése volt a kambriumi evolúciós robbanás egyik hajtómotorja.
Először mérték meg a dinoszauruszok hőmérsékletét
A legnagyobb szárazföldi dinoszauruszok olyan meleg testhőmérsékletűek voltak, mint a legtöbb mai emlős - állapította meg egy új módszerrel egy nemzetközi kutatócsoport. Az eljárás segíthet tisztázni azt a régóta vitatott kérdést, hogy a dinoszauruszok hidegverűek voltak-e vagy melegvérűek.
Egy téglagyárban bukkantak rá az eddigi legkisebb európai dínóra
Egy brit téglagyárból pár éve előkerült ősmaradványokat most azonosították a szakértők. Véleményük szerint ez az állat lehet az eddigi legkisebb dinoszaurusz, amelyet Európában találtak.
Óriási ízeltlábú ragadozó élt a korai tengerekben
Sokkal nagyobbak voltak és sokkal tovább éltek a kambriumi ízeltlábú Anomalocaridák, mint eddig feltételezték - ezt bizonyítják Marokkóban felfedezett, kiváló megtartású ősmaradványok. Az egykori csúcsragadozók az ordovíciumi tengerekben is rettegésben tartották a kisebb, lágytestű állatokat.
Rendkívüli gyíklelet: előkerült a hiányzó láncszem a kígyók evolúciójából
Egy 47 millió éves pici csontváz adhatja meg a választ a gerincesek evolúciójának néhány nagy kérdésére: hogyan alakultak ki a rendkívül furcsa, láb nélküli beásódó gyíkok, és vajon rokonságban állnak-e a kígyókkal?
Meglepő módon éjszaka vadászott a Velociraptor
A nagytermetű növényevő dinoszauruszok egész napjukat legelészéssel töltötték, míg a kisebb ragadozók főleg éjszaka vadásztak, derült ki gerinces ősmaradványok szemének vizsgálatából. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, mely szerint a korai emlősök a kizárólag napközben aktív hüllők miatt lettek éjszakai állatok.
Páncélos sétáló kaktusz került elő Kínából
Délnyugat-Kínában fedezték fel azt a szokatlan felépítésű, kihalt állatot, amely segíthet jobban megérteni az ízeltlábúak korai evolúcióját. A lábakkal rendelkező, féregre hasonlító állatnak először a végtagszerű nyúlványai kezdtek meszesedni.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Kiderült, mit ettek a legismertebb, a dínókkal együtt kihalt őslények
Közvetlen bizonyítékokat találtak az egyik legfontosabb ammonitesz-csoport táplálkozásáról francia és amerikai paleontológusok. A felfedezés arra vonatkozóan is nyújthat információkat, hogy miért haltak ki az ammoniteszek a dinoszauruszokkal egyidejűleg, 65,5 millió évvel ezelőtt.
Újabb szenzációs ősmaradványok Ajka környékéről
A fantasztikus őshüllőleletek után ezúttal a dinoszauruszok korából származó borostyánkövek titkait kutatják a magyar paleontológusok. Az Ajka környékén talált példányok vizsgálata kivételes lehetőséget teremt a dinoszauruszokkal egyidejűleg élt ízeltlábúak megismerésére. Arra nincs reális esély, hogy egykori vérszívó rovarokból dinoszauruszvér kerüljön elő, ami aztán egy ajkai "Jurassic Park" alapját képezhetné.
Évekig egy fiókban lapultak a legfontosabb dínótojások
Néhány kiváló megtartású dinoszaurusztojás és a benne lévő embriók - miután több mint 30 évig rejtőztek egy múzeumi fiókban - bepillantást engedtek a korai dinoszauruszok csecsemőkorába és növekedésének rejtelmeibe. Ezek képviselik a valaha talált legkorábbi szárazföldi gerinces embriókat.
Ázsiából jöhettek a korai főemlősök
Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.
Óriási borostyánkőlelet Indiában
Hatalmas borostyánkő lelőhelyet fedeztek fel Indiában. A megkövült gyantában található ízeltlábúak arról mesélnek, hogy a trópusi erdők jóval idősebbek, mint korábban gondolták.
Metánfüggők voltak egyes kréta időszaki ammoniteszek
Észak-Amerika kréta időszaki ammoniteszeiről kimutatták, hogy a metán-szivárgások által fenntartott tengeralatti oázisokban éltek, és csak kis méretű táplálékot tudtak fogyasztani. A jelek szerint nem voltak túl jó úszók, és gyakran szenvedtek el támadásokat a közelben élő ragadozóktól.
A Déli-sarkvidéken is éltek teknősök
Az Antarktiszon is éltek teknősök, melyek 45 millió éves maradványait az argentin Antarktisz-kutató Intézet expedíciója tárta fel Seymour-szigetén. A kontinensen az eocén időszakban lényegesen melegebb éghajlat uralkodott, és részben esőerdők borították.
Macska méretűek voltak az első dinoszauruszok
Aprócska lábnyomok, amelyek a Lengyelországban kerültek elő, arról tanúskodnak, hogy a legkorábbi dinoszauruszok macskanagyságú, négy lábon közlekedő teremtmények voltak.
Megtalálták a vízi király maradványait
Különös pingvin-ősmaradványra bukkantak Peruban amerikai kutatók. A madár majdnem kétszer olyan magas, mint a ma élő legnagyobb pingvinfaj, és megmaradtak a tollai, sőt még azok színezetére is következtetni lehet. A tollak elemzése rávilágíthat arra, hogyan alakult ki a mai pingvinek tollazata az evolúció folyamán.