fizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fény
- Kroó Norbert
- Fodor Zoltán
- keletkezés
- biológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Fizikaérettségi - mi várható?
Május 18-án, kedden írják a diákok a fizikaérettségit. Szaktanárunk, Dr. Csóré András, a BME oktató tudományos munkatársa elmondta, szerinte mire lehet számítani és milyen hibák fordulnak elõ a leggyakrabban! Mutatjuk a részleteket!
Érettségizz a SuliLife-fal! Minden a fizikaérettségihez egy helyen!
Az utolsó természettudományi tárgy, melybõl érettségit tehettek, az idõrendben idén is a fizika.
Erõsödõ nukleáris reakciót észleltek Csernobil mélyén
35 évvel a katasztrófa után újra beindult a maghasadás a csernobili atomerõmû egyik alagsori szobájában. Újabb katasztrófától azonban a szakértõk szerint nem kell tartani – olvasható az IFL Science tudományos portálon.
Kizárólag ezeket a segédeszközöket használhatod érettségin!
Többnyire elég pontosan szabályozott, hogy milyen segédeszközöket használhatsz az érettségin. Összegyûjtöttük neked, hogy mit vihetsz magaddal a nagy napra – ezeket vidd, mást ne!
Érettségi 2021: Jé, hát ilyen tárgyakból is lehet vizsgázni?
Hamarosan kezdõdik az érettségi, és ezzel az összeállítással most úgy kapcsolódhatsz ki, hogy azért „témánál is maradsz" – avagy, megnéztük, hogy a hagyományos tárgyakon túl mibõl lehet még érettségi vizsgát tenni. Egyiken-másikon talán meglepõdsz...
Érettségi 2021: Ezt várják el tõled fizika emelt szinten!
Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintû vizsgáján. Következzen a fizika emelt szintû vizsga!
Érettségi 2021: Ezt várják el tõled fizika középszinten!
Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintû vizsgáján. Következzen a fizika középszintû vizsga!
Magyarázatot találtak a Marson megfigyelt rejtélyes fekete pókokra
Furcsa, pókszerû fekete foltokat fotózott a Marson a NASA egyik ûrszondája. Kutatók most kísérletben is reprodukálták a képzõdmények keletkezését.
KVÍZ: Kifognak rajtad az alábbi fizika példák?
Jó voltál fizikából vagy csak érdekeltek a külnleges feladatok? Akármelyik is, ezeket a fejtörõket érdemes megcsinálnod, ha néhány percnyi különleges kikapcsolódásra vágysz!
Horror a levegõben: para tények a repülésrõl
Emlékszel még arra, amikor a régi szép idõkben, 2019-ben (vagy ha szerencséd volt, 2020 legelején) utazhattál, repülõre ülhettél? Most sajnos erre nincs lehetõség, bár lehet, nem is olyan nagy baj. Ismerd meg a következõ horrorisztikus tényeket a repülésrõl, amik lehet, könnyebbé teszik az utazás hiányának elviselését.
- címkék:
- repülés
- horror
- utazás
- repülõgép
- fizika
- Para
- félelmetes
- Címkefelhõ »
A légörvénybe került õsleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetõ (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hõmérsékletûvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni elsõ ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlõdését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Különleges jégvariánst azonosítottak
Amikor a víz normál körülmények között megfagy, jég keletkezik. Ezen az általánosan ismert formáján kívül azonban már eddig is a jég további 17 megjelenési változatát fedezték fel tudósok. A Nature Communications címû tudományos lapban megjelent tanulmány szerint pedig rábukkantak egy újabb egzotikus variánsra, a 19-es számú jégre (Eis XIX).
Fénnyel mûködõ "repülõ szõnyeget" alkottak a tudósok
Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, ami jött, arra senki se számított
Hihetetlennek tûnõ videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védõfelszerelés nélkül belecsap a tûzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?
- címkék:
- fizika
- videó
- tudomány
- jelenség
- Címkefelhõ »
Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak
A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.
- címkék:
- kvantumfizika
- fizika
- tudomány
- UniTop
- Címkefelhõ »
Akik megmutatták, honnan szép nyerni – Az elsõ Nobel-díjas nõk története II. rész
"Women Who Changed The World" – ez a felirat olvasható a Nobel-díj hivatalos weboldalán, ahol a valaha volt összes nõi díjazott listáját találjuk. Valóban: azok, akik részesülnek ebben az elismerésben, mindnyájan hozzájárultak legalább ahhoz, hogy a tudomány és a kultúra területén mindenki egyenlõ elbírálás alá essék. Nobel-díjas nõkrõl szóló cikksorozatunk olyan tudósok, mûvészek és közéleti szereplõk életútját és munkásságát mutatja be, akikre ma is példaképként tekinthetünk tehetségük, kitartásuk és szorgalmuk okán. E cikkben az orvosi, az irodalmi és a közgazdasági kategóriákban elsõként díjazott nõkrõl olvashatsz.
A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékû – pályázatot, amely jelentõs mértékû hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdõdik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Tudod-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Senki nem tudott bonyolult kísérleteket ilyen egyszerûen elmagyarázni
Százhuszonöt éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán Öveges József piarista szerzetes, Kossuth-díjas fõiskolai tanár, fizikai szakíró, a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedõ alakja, egy egész ország tanára.
- címkék:
- Öveges József
- fizika
- tanár
- kísérlet
- Címkefelhõ »
Az univerzum nagy titka: Fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idõ
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersûrû elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Õsi civilizáció vagy a természet hozta létre az elsõ atomreaktorokat?
A véletlennek köszönhetõen fedezték fel a világ eddig ismert legõsibb atomreaktorait, melyek közel kétmilliárd évesek, és legalább százezer évig termelték az energiát. Keletkezésük pontos körülményei még ma sem ismertek; a tudomány szerint természetes folyamatok hozták létre õket, míg az összeesküvés-hívõk az idegenek kezét sejtik a dologban.
Galaktikus szörnyeteg felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj
A brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Penrose azt fedezte fel, hogy az általános relativitáselmélet megjósolja a fekete lyukak keletkezését, míg Genzel és Ghez a Tejútrendszer centrumában lévõ szupermasszív fekete lyukat, a Saggitarius A*-t azonosította.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Új laboratóriumok kezdik mûködésüket a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettõ a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg mûködését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.
Jelentõs magyar hozzájárulással készült el a CERN új detektora
Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyû európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentõs része is Csillebércen zajlott - tájékoztatta a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító
A CERN Nagy Hadronütköztetõjénél (LHC) mûködõ ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmû jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelõs Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.
Lehet, hogy megtalálták a sötét anyagot
Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport bizonyítékot találhatott egy régóta keresett szubatomikus részecske, az axion létezésére – írja a Futurism tudományos portál. Azt gyanítják, ez lehet a régóta keresett sötét anyag – vagy legalábbis valamilyen módon hozzájárulhatott annak létrejöttéhez.
- címkék:
- részecskefizika
- sötét anyag
- fizika
- Címkefelhõ »
Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre
Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttmûködés kutatói, akik a Nature címû tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseirõl.
ELTÉ-s kutatók mérése segíti a fizikai világ mûködésének megértését
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ mûködésének megértését.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Címkefelhõ »
Egy chipen elférõ részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok
A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövõben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
A fizikai Nobel-díj nyertese szerint nem fogunk más bolygókra eljutni
Nem fognak a Naprendszeren kívüli más bolygókra költözni az emberek - véli Michel Mayor svájci asztrofizikus, aki kedden kapott fizikai Nobel-díjat az úgynevezett exobolygók észlelését célzó technikák területén végzett kutatásaiért.
Idegen világokra vadászó tudósok kapták a fizikai Nobel-díjat
A csillagászati kutatások terén elért úttörõ eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- csillagászat
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Ellentmond a fizika törvényeinek, ahogy a Holt-tengerben lesüllyednek a sókristályok
Eddig nem értették a tudósok, hogyan lehetséges az, hogy a vízfelsõbb rétegeiben kiváló sókristályok havazásra hasonlító módon lesüllyednek a tó fenekére.
Párhuzamos világba készül átjárót nyitni egy kutatócsoport
Az Oak Ridge-i Nemzeti Labor kutatói megpróbálnak „átjárót nyitni" egy párhuzamos univerzumba. Ha létezik a hipotetikus parallel világ, az majdnem teljesen hasonló lenne a miénkhez, az általunk ismert részecskék, bolygók, s talán az élet tükörképét tartalmazná.
A Nature legolvasottabb cikkei között az ELTE fizikusainak közleménye
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatóinak közleménye a Nature Scientific Reports lapban megjelent 17 ezer cikk közül került a legjobbak közé: a mammográfiai szûréseket forradalmasító eljárást bemutató cikk a múlt év 30. legolvasottabbja lett.
- címkék:
- fizika
- ELTE
- Nature
- Címkefelhõ »
Palkovics: Kiemelkedõ fizikusokat várnak júliusban Szegedre
Csaknem 400 tudóst, kiemelkedõ fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésû konferenciára – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
- címkék:
- Palkovics László
- fizika
- Címkefelhõ »
Új kísérlettel bõvül a nagy hadronütköztetõ
Új kísérlettel bõvül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetõjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyû, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni õket.
Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma
Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bõvült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
2018 legjelentõsebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az elsõ génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra
Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották
Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahõmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményrõl a svédországi Chalmers Mûszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.
Nobel-díjat értek a lézerfizikai felfedezések
A lézerfizika területén elért úttörõ eredményeiért az amerikai Arthur Ashkin, a francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- Címkefelhõ »
Ismeretlen világba nyitottak kaput a hatalmas mûszerrel
Tíz éve, 2008. szeptember 10-én kezdte meg mûködését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõ gyûrûje, a nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerûbb berendezése, a tudományos sztármûszer, amelynek eredményeire az egész világ kíváncsi.
A szemünk elõtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmibõl elõtûnõ, majd elenyészõ részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlõdését.
Telkes Mária fizikus Amerikában sztár volt, itthon alig ismerik
Úttörõ eredményeket ért el az Amerikai Egyesült Államokban egy magyar fizikusnõ, Telkes Mária, azonban nevét itthon alig ismeri valaki. Az õ tervei alapján építették meg az elsõ télen-nyáron napelemekkel fûthetõ házat.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezsõ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
A 3 éves Freya Mason tudományos kísérletekkel lett Youtube-sztár
A hároméves Freya Mason tudományos kísérletekkel szerzi magának és Youtube-csatornájának a követõket. A hihetetlenül aranyos lány egyébként egy normális gyerek, aki rajong a tudományokért.
Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát
Hajlékonnyá válik a világ természetben elõforduló legkeményebb anyaga, a gyémánt, ha nanoméretû tûkké alakítják - mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science címû tudományos folyóiratban.