ORIGO CÍMKÉK

Új eredmény a hópelyhek professzorától

Tudomány2012.02.15, 15:05

Nincs két egyforma hópehely - ezt sokan hallhatták már. A mai napig nyitott kérdés azonban, hogy pontosan milyen folyamat hozza létre a hókristályok e változatos, szemet gyönyörködtető formáit. A Caltech "hópehely-professzorként" számon tartott fizikusának új eredménye fényt deríthet a jelenségre.

Először tüntették el az időt a fizikusok

Tudomány2012.01.05, 12:16

Időkiesést hoztak létre amerikai kutatók: igen rövid időre, a másodperc billiomod részére, de sikerült eltüntetniük egy eseményt az általuk feltalált időálcával.

Megfejthetetlenek a nők a 70 éves Stephen Hawking szerint

Tudomány2012.01.05, 14:27

Stephen Hawking - sokak szerint a legnagyobb élő fizikus - 21 éves volt, amikor bénulásos betegségét megállapították, és mindössze néhány évet jósoltak neki. Hawking ebben hónapban tölti be 70. évét, és exkluzív interjút adott a New Scientistnek.

Így esik le egy kalapács és egy madártoll a Hold felszínén

Tudomány2011.11.18, 18:05

Melyik ér előbb talajt, a leejtett kalapács vagy egy madártoll? A kísérlet más eredményt ad a Hold, mint a Föld felszínén.

Szobrot állítottak Simonyi Károly fizikus emlékére

Tudomány2011.10.26, 08:09

Simonyi Károly fizikus halálának tízedik évfordulójára emlékezve szobrot állítottak és egy időszakos kiállítást szerveztek a legendás professzor egykori tanítványai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

címkék:
Simonyi Károly
fizika
BME
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Címkefelhő »

Új megoldást találtak a kávé- és a vörösborpacák ellen

Tudomány2011.08.18, 15:48

A kávé- és a vörösborpacák száradási mintája jellegzetes: a folt felszáradása után élesen kirajzolódik a paca határvonala. A jelenség oka a kapilláris áramlás, amely miatt a folyadék elpárolgott része a belsejéből pótlódik. Hogy felületaktív anyag hozzáadásával vagy elektromos váltóáramnak a cseppen való átvezetésével a hatás gyengíthető, az eddig is ismert volt. Újdonság, hogy a folyadékban lebegő részecskék alakja is erősen hat a visszamaradó folt színeloszlására. Az elnyúlt részecskék ugyanis gömb alakú társaikkal ellentétben hajlamosak a folyadék felszínén maradni, és ott halmazokat képezni.

Újabb bizonyíték, hogy az autizmusnak vannak evolúciós előnyei

Egészség2011.06.27, 15:18

Az autizmus spektrumzavar gyakoribb az olyan régiókban, ahol sok informatikával foglalkozó vállalat, intézmény található - derült ki a nagy-britanniai Cambridge-i Egyetem vizsgálatából. A kutatás eredménye jelentősen megtámogatta az autizmus úgynevezett hiperrendszerezés-elméletét.

Kvantumtornádók: szuperfolyadékot kevertek meg lézerkanállal

Tudomány2011.06.10, 09:03

A Washington Egyetem fizikusai megalkottak egy elméleti modellt, és egy nagy teljesítményű szuperszámítógéppel kiszámolták a szuperfolyékony anyagok valós idejű viselkedését.

Magába fordult kutató örökségéből került elő sugárzó anyag Budán

Itthon2011.03.29, 15:02

Szenvedélyesen gyűjtötte a haditechnikai eszközöket, és még egy egyetemi tanszék padlását is megtöltötte kacatjaival az az elhunyt fizikus mérnök, akinek a lakásában a hétvégén rádioaktív tárgyakra bukkantak az örökség között kutakodó rokonok. A férfit zárkózott, örök agglegénynek ismerték, aki egyik szomszédja szerint időnként "politikai átkozódásokat" is szórt.

Tartós megoldás készült a párásodó szemüvegek ellen

Tudomány2011.03.28, 12:38

Az eddigeknél jóval stabilabb páramentes bevonatot fejlesztettek ki a kanadai kutatók. Ez az állandó réteg egyszer és mindenkorra képes megszüntetni a szemüvegek, szélvédők, kamera objektívek és más átlátszó üveg vagy műanyag felületek párásodását.

Repülők hozzák létre a különleges sárkányfarok felhőket

Tudomány2011.03.19, 02:56

A különös küllemű égi lyukakhoz gyakran misztikus magyarázatokat fűznek. A lyukfelhők keletkezésének hátterében azonban egészen egyszerű fizikai okok állnak.

Miért nem lehet vízautót építeni?

Tudomány2011.03.17, 08:34

Elszánt feltalálók próbálnak ellentmondani a természeti törvényeknek, és olyan hidrogénmeghajtású autókat terveznek, melyekben a hidrogén a víz bontásából származik. Elképzeléseik szerint így csak vízzel kellene táplálni a motort, ami a jelenlegi benzinárak mellett nagyon jól hangzik. A valóságban azonban ez nem kivitelezhető.

A tökéletes lézerblokkoló: megépült a világ első antilézere

Tudomány2011.02.18, 08:41

Több mint ötven évvel a lézer feltalálása után a Yale Egyetem tudósai megépítették az első antilézer készüléket, amelyben az egymással találkozó fénysugarak szinte tökéletesen kioltják egymást. A felfedezés számos új technológia alkalmazása előtt nyithatja meg az utat, az optikai számítógépektől a radiológiáig.

Csendesebb hely lenne a Mátra az óriástávcső miatt

Tudomány2010.11.24, 18:14

A Mátra alatti kőzetrétegek hatalmas párnaként tompítják a földmozgásokat, ezért a hegység - viszonylag kis tömege ellenére - megfelelő hely lehet az Einstein Teleszkópnak. Már csak Spanyolországot és Olaszországot kell "legyőznünk", hogy nálunk épüljön meg a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb tudományos berendezése.

A Mátra bejutott az elődöntőbe az óriásműszerért zajló versenyben

Tudomány2010.11.24, 13:30

Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti műszer, amely az Einstein által előrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.

Ilyen kétezer pingponglabda és harminc tanár súlytalanságban - videó

Tudomány2010.10.15, 11:11

Egy módosított Boeing 727-es repülőgép, 30 tanár, 2000 pingponglabda és zéró gravitáció: ez a recept egy látványos, fergeteges hangulatú film elkészítéséhez.

Fénykép készült egyetlen atomról

Tudomány2010.09.29, 02:35

Új módszert fejlesztettek ki gyorsan mozgó semleges atomok izolálására, befogására - és lefotózására.

Lassabban öregszik, aki a földszinten lakik - elkészült a világ legpontosabb órája

Tudomány2010.09.24, 10:14

A világ legpontosabb órájával - amely 3,7 milliárd év alatt siet vagy késik egy másodpercet - egy szobában is sikerült kimutatni, hogy a magasabban lévő órák gyorsabban járnak. Ez többek között azt jelenti, hogy immár kimutathatóan gyorsabban öregszik az, aki pár lépcsőfokkal feljebb lép: egy emberöltő alatt a másodperc 25 milliárdod részével.

Végre kiderült, hogyan kell kitöltenünk a pezsgőt tudományosan

Tudomány2010.08.13, 07:49

Hogyan töltsük ki a pezsgőt tudományosan? Természetesen koncentrációméréssel és infravörös termográfiával. Ha azt akarjuk, hogy a pezsgő minél buborékosabb legyen, akkor a pezsgőspohár megtöltésének módja nem közömbös az élvezhetőség szempontjából. Fontos az is, hogy a felszolgált pezsgő megdöntve és lehűtve tárolt palackból kerüljön a pohárba.

Tudományos filmrejtvény pihent agyúaknak: hogyan működik a vonalzóhajtású kocsi?

Tudomány2010.08.12, 19:25

Meglepő fizikai jelenségek szemléltetésére is jók a gyerekszobában fellelhető játékok. Az alábbi film tengellyel ellátott cérnaorsók, egy nagyobb kerék és egy vonalzó segítségével adja fel a leckét nem csak a kicsik számára: mi fog történni, ha a vonalzóval forgatjuk a kereket? A bábuk véleménye különböző.

Kimagasló magyar siker a 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián

Tudomány2010.07.28, 09:04

Kiemelkedő eredményt ért el az ötfős magyar csapat a 2010. július 17. és 25. között Zágrábban megrendezett 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, ahol a magyar diákok három arany- és két bronzéremmel a 6. helyen végeztek az országok közötti nem hivatalos versenyben.

Elkészült az aktív, a testünket és a környezetet figyelő ruha alapanyaga

Tudomány2010.07.14, 11:10

Környezetükkel aktív kapcsolatot fenntartó szövetszálakat fejlesztettek ki amerikai kutatók. A kísérleti szövetszálak akusztikus hatásokat fognak és adnak, azaz hallanak és zajokat bocsátanak ki.

Fura színekben tündöklő pókháló - a nap tudományos képe

Archívum2010.07.13, 08:59

Sárga és rózsaszín árnyalatokban tündököl a pókháló, a rajta szóródó napfény által létrejött diffrakciós jelenség révén. Látványos fotó a 10 centiméteres hálón megfigyelhető fénytüneményről.

Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést

Tudomány2010.07.12, 09:26

A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.

Tükrök helyett ágyúval gyújtotta fel a római hajókat Arkhimédész

Tudomány2010.06.30, 09:51

Arkhimédész, a neves görög feltaláló a legenda szerint tükrök segítségével gyújtotta fel a városát támadó hajókat. Az utóbbi kutatások szerint azonban gőzágyúkat és gyújtólövedékeket használt az ókori fizikus.

Kétszáznegyvennel acélfalnak - ahogy még nem láttuk a golflabdát

Tudomány2010.06.14, 11:19

A szabványos golflabda 4,2 centiméter átmérőjű, és a filmen egy ezredmásodpercnél rövidebb idő alatt teszi meg ezt a távolságot. Az itt látható ütközés is körülbelül ennyi ideig tart. Az acéllemezzel nem sok történik azonkívül, hogy egy kicsit elfordul, a labda viszont úgy viselkedik, mintha részei önállósítani akarnák magukat, és szilárd test létére egy rövid ideig szétfreccsenő folyadék benyomását kelti.

Így még soha nem láttunk buborékot - szuperlassítású videókat mutattak be anya-, leány- és unokabuborékokról

Tudomány2010.06.09, 20:36

Egy buborék szétpattanása egyszerű dolognak tűnik. A jelenség azonban összetettebb az eddig gondoltnál. A folyadékfelszínen úszó nagy buborékok ahelyett, hogy egyszerűen eltűnnének szétpukkadásukkor, kisebb buborékokból álló körfüzért hagynak maguk után. Ez a viselkedés egy konyhai mosogatóban éppen úgy előfordul, mint az óceánokon. Képes-filmes beszámoló.

Gigantikus örvényeket fotóztak a világűrből

Tudomány2010.05.20, 12:00

Szupernehéz elemmel bővítették a periódusos rendszert

Tudomány2010.04.09, 11:33

Orosz fizikusok sikeresen előállították a periódusos rendszer eddig ismeretlen, második legnehezebb elemét. A 117-es sorszámú, átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem készítése magfizikai bravúrnak számít, és igazolja a feltételezést, hogy a gyorsan lebomló szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek.

Kiderült, hogy egyszerre sétál és fut az elefánt

Tudomány2010.02.12, 09:27

A legtöbb állatnál a futás szökkenéseket tartalmaz. Az elefántok esetében azonban a nagy tömeg lehetetlenné teszi, hogy a levegőbe emelkedjenek. Ezek az állatok másképpen futnak, mint a kisebb testű négylábúak. Hogyan?

EU-szuperlézer: tudományos nagyberuházás lesz Szegeden

Tudomány2009.10.01, 21:13

Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az európai unió lézeres kutatóközpontját - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.

Holdfénynél is lehet szivárvány - kép

Tudomány2009.09.07, 11:22

A legtöbb ember hét színt lát a szivárványban. Ezek: vörös, narancs, sárga, zöld, cián vagy türkizkék, kék, ibolya vagy lila vagy indigó. Bár nem szokás felsorolni, de jól kivehető a sárgászöld, illetve a zöldeskék szín is. A megkülönböztethető színek száma száznál is több lehet. Éjszakai holdas égen is előfordulhat szivárvány, de mivel az emberi szem színérzékelése gyenge megvilágításnál nem működik, az ilyen, úgynevezett holdszivárvány fehéresen dereng.

Miért van az, hogy a közeli villám élesen csattan, míg a távoli tompán morajlik?

Tudomány2009.09.05, 09:21

Távoli mennydörgést mindenki hallott. Aki mégsem, az vagy sivataglakó vagy a sarkvidéken él, mert azokon a helyeken nincsenek zivatarok. Aki viszont olyan "szerencsés", hogy közeli villámcsapás hangját is hallhatta, annak feltűnhetett, hogy az mennyivel magasabb, élesebb, mint a távoli. Napjainkban már arra is lehetőség nyílik, hogy ugyanazt a mennydörgés közelről is és távolról is hallhassuk. Például jómagam egyszer éppen telefonáltam, amikor mintegy száz méterre tőlem lecsapott egy villám. Akivel akkor beszéltem, az néhány kilométerre volt tőlem, így kétszer hallhatta ugyanazt a mennydörgést: először a csattanást a mobilján kereszztül ...

Itterbium, a szimmetriatörő

Tudomány2009.08.21, 07:40

A négy alapvető kölcsönhatás közül a gyenge kölcsönhatásnak van a legrövidebb hatóereje. Ez a kölcsönhatás felelős a kvarkok ízének megváltozásáért, a neutrínókat kibocsátó/elnyelő folyamatokért és a természet szimmetriáit sértő folyamatokért, a paritássértésért, melyet a többi három kölcsönhatásban soha nem tapasztaltak. A legutóbbi mérések szerint az itterbium egyik izotópja mutatja a valaha megfigyelt legnagyobb paritássértést az atomok világában.

Debrecenben is barátunk a fizika

Mindentudás egyeteme2007.03.02, 08:14

2007. március 5-10. között Debrecenben megtartják a XXVIII. Fizikusnapokat. Az érdeklődők előadások mellett rendhagyó fizikaórákon is részt vehetnek.

2007 perc a fizika jegyében

Mindentudás egyeteme2007.01.30, 19:32

A győri Krúdy Gyula Gimnázium január 19-20-án fizikai kísérleti napokat tartott, ahol a diákok 2007 percen át az idővel kapcsolatos kísérleteket és előadásokat mutattak be.

A fizika közelebb került a láthatatlansághoz

Mindentudás egyeteme2006.06.02, 13:22

A Science magazin legutóbbi számában két olyan cikket publikáltak, melyek azt pedzegetik, hogyan valósítható meg a láthatatlanság.

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:00

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:09

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:07

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 18:55

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:03

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 18:59

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:08

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:06

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 22:26

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:02

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 18:58

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 18:56

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.05.10, 19:05

Fizika

Mindentudás egyeteme2006.04.23, 09:39

Szabó Gábor előadásának videováltozata

Mindentudás egyeteme2006.03.14, 20:02

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.03.07, 20:00

különleges Mindentudás Egyeteme előadás a Csodák Palotájában Szabó Gábor fizikus, az MTA levelező tagja és fizikatanárok közreműködésével, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében

Hogyan lehet egyszerre játékos és tudományos a fizika?

Mindentudás egyeteme2006.03.07, 20:09

- különleges Mindentudás Egyeteme előadás a Csodák Palotájában - Szabó Gábor fizikus, az MTA levelező tagja és fizikatanárok közreműködésével, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében

Fizika - egy kicsit másképp

Mindentudás egyeteme2005.09.26, 08:14

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanárnője, Nagy Anett kísérleti bemutatója nyitotta meg a Kutatók éjszakája magyarországi rendezvényét. Az előadót doktori témája és tanári pályafutása közötti összefüggésekről kérdeztük a nagy sikerű prezentáció után.

keplet-proba

Mindentudás egyeteme2005.09.22, 16:09

Füstöss László

Mindentudás egyeteme2005.09.14, 14:07

Hat könnyed előadás: A fizika alapjainak magyarázata

Mindentudás egyeteme2005.07.20, 17:02

Évtizedekkel ezelőtt ugyan, de magyar nyelven egyszer már megjelent a Nobel-díjas Richard P. Feynman könyvsorozata Mai fizika címen, a Műszaki Könyvkiadó gondozásában. A Park Kiadó és az Akkord Kiadó a szerző hat egyetemi előadását választotta ki, s jelentette meg újra igényes kivitelben. (A folytatás a szellemes Hat majdnem könnyű előadás címen ugyancsak megjelent már magyarul.)

Einstein csodálatos éve: Öt cikk, amely megváltoztatta a fizika arculatát

Mindentudás egyeteme2005.06.29, 17:24

2005 a Fizika Nemzetközi Éve. A Mindentudás Egyeteme nem csak fizikai témájú előadásokkal járult hozzá a rendezvénysorozat sikeréhez, hiszen honlapunkon külön rovatot indítottunk, ahol a Fizika Évével kapcsolatos legfontosabb hazai eseményekről folyamatosan beszámolunk. Most induló tudományos könyvajánlónk első darabja is ide kapcsolódik, hiszen a kötet Einstein 'annus mirabilis'-ének, vagyis az 1905-ös 'csodálatos esztendő'-nek a legfontosabb tanulmányait foglalja magában.