Kevéssé ismerik a magyar diplomát

A célul kitűzött intézmények és szakok közötti átjárhatóság jelentősen fejlődik, de az európai szintű együttműködés továbbra is nehézkes - derült ki az Életpálya Szövetségnek a Budapesti Corvinus Egyetemen a felsőoktatási rendszer újdonságairól, elsősorban a mesterképzésről rendezett konferenciáján. A magyar diplomát gyakorlatilag nem ismerik nyugaton.

A diákhiteleket is elérte a válság

Az USA jelzálogpiacáról kiinduló, a világ nagy részét érintő hitelválság a lakásvásárlók után mára elérte a diákhitelezésre - azon belül a szövetségi forrásokra is - támaszkodó amerikai felsőoktatási rendszer résztvevőit is. A piac szereplői vagy kormányzati beavatkozásban bíznak, vagy a kivonulást választják - olvasható a Napi Gazdaságban.

Szerdától állásbörze a Műegyetemen

Április 9-10-én rendezik a legnagyobb hazai felsőoktatási állásbörzét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 223 cég mintegy 4100 állásajánlata várja a fiatal tehetségeket.

Az ELTE a legnépszerűbb a felvételizők körében

Az ELTE vezeti az egyetemek rangsorát a felvételizők számát tekintve. A főiskolák között a Budapesti Gazdasági Főiskola áll az élen - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Információs Központ adataiból. Idén is több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly.

Százezer alatt a felsőoktatásba jelentkezők száma

Csak asszisztálunk a bolognai rendszerhez

Tíz évet kapott az egységes európai felsőoktatás megteremtésére létrehozott bolognai rendszer, amit az EU most drasztikusan átalakítana. A rendszernek ugyanis jelenleg inkább a nyugat-európai vagy a jómódú keleti diákok a haszonélvezői, egy átlagos magyar egyetemista például csak nagy anyagi nehézségek árán tud profitálni a bolognai folyamatból. Az EU kivenné a közös felsőoktatás szervezését a tagállamok kezéből. A magyar egyetemek egyelőre az eredeti szabályokkal is csak barátkoznak, azt pedig senki sem tudja még, hogy mit hoz a konyhára.

A gyermekorvosok pénzéből kompenzálják a vizitdíjat

A korábbi ígéretek ellenére mégis kompenzálja valamivel a kieső vizitdíjat a kormány, igaz ezt a gyermekorvosoktól veszi el: az ő vizitdíj-kompenzációjukat, havi 280 milliót osztják fel az összes háziorvos közt. A felsőoktatás nem kap a kormábban meghatározottnál több pénzt, de megmarad az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés közt.

Pro és kontra a népszavazási kérdésekről

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj betegadó, hiszen a társadalombiztosítási járulékkal megfizettük már egyszer az ellátás díját. Gyurcsány Ferenc viszont állítja, az egszségügy átalakítása nem a vizitdíjról szól, az csak egy pici szelete a rendszernek, de a felsőoktatás nagy kérdése sem a tandíj. Az SZDSZ a szocializmust idézi, így győzköd a három nem mellett. Orbán viszont a három népszavazási kérdés szimbolikus jelentőségét emlegeti, szerinte a kormány hazugságáról is döntenek az emberek. De mi az igazság, mennyire sarkítanak a politikusok? Szakértőket kérdeztünk pro és kontra a népszavazsi kérdésekről.

Tandíj mellett érvel a Világbank

Mindenkire kiterjedő tandíjat és szigorúan célzott hallgatói támogatásokat javasol tanulmányában Magyarországon a Világbank. A dokumentum azt is megállapítja, hogy vegyesek a tandíj hatásai a felsőoktatásba való belépést tekintve.

Mi a tandíj?

Idén ősszel kellene először tandíjat fizetni a másodéves felsőoktatási hallgatóknak egy 2006-os törvénymódosítás értelmében. Ha a népszavazáson az igenek kerülnek többségbe, akkor az erdetileg tervezett formában ez nem valósulhat meg, ha a nemek győznek, akkor viszont lesz tandíj ősztől.

Mást gondol a tandíjról az oktató és a diák

Míg a hallgatók többsége ellenzi, az oktatóknak több mint a fele támogatja a tandíj bevezetését - derül ki abból a kutatásból, amit a Medián a Népszabadság megbízásából készített a felsőoktatás megítéléséről. A diákok véleménye sokkal jobb a felsőoktatási képzésről, mint az oktatóiké.

Az oktató neve is emeli a diploma árát

Tízezer és közel másfél millió forint közötti összegeket fizetnek ki majd az oktatásért félévente a tanulmányaikat szeptemberben elkezdő, költségtérítéses hallgatók Magyarországon - írja a Napi Gazdaság a felvi.hu adatai alapján. A különbségeket leginkább az oktató díjazása okozza.

Eldőltek a februári felsőoktatási képzések ponthatárai

Megvannak a februártól induló felsőoktatási képzések ponthatárai, valamivel több mint kétezer jelentkező közül ezek alapján 1800-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Az oktatási tárca szerint ezekből azonban még nem lehet következtetni a nyári ponthatárokra.

Hosszabb távú felsőoktatási megállapodás

Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények támogatása a jelenlegi 214 milliárdról 2010-re mintegy 240 milliárd forintra nő annak a hároméves megállapodásnak köszönhetően, amelyet Hiller István szakminiszter írt alá csütörtökön 29 alma mater rektorával a fővárosban.

Bajban a felsőoktatási tankönyvkiadás

Tovább folytatódnak a tankönyvkiadók létét fenyegető kormányzati intézkedések: most a felsőoktatási tankönyvek fejlesztési támogatását szüntette meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) - írta a pénteki Magyar Nemzet.

Kedden-szerdán állásbörzét rendeznek a Műegyetemen

Kétszáz feletti kiállító, több ezer állásajánlat - kedden reggel nyílik és szerda estig tart az ország legnagyobb felsőoktatási állásbörzéje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületében. Főként mérnököket és informatikusokat keresnek a cégek, ám más diplomát szerzőknek is lesz ajánlat.

Ki, hogy büntetne a tandíjjal?

Régóta húzódik a vita a minisztérium és a felsőoktatás hallgatói között arról, ki és mennyit fizessen a diplomáért. Az oktatási tárca és a hallgatók javaslataiban is van ösztönző is, büntetés is. Ki, hogyan szankcionálná a lustálkodókat? Ki, hogyan csinálna kedvet a magoláshoz? Ismerje meg a javaslatok lényegét!

Állásbörzét rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen

Másfél-kétezer látogatót várnak a dél-alföldi régió legnagyobb regionális felsőoktatási állásfórumára, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) őszi állásbörzéjére, melyet szerdán rendeznek meg a Tanulmányi és Információs Központban.

Tandíjellenes demonstráció lesz Budapesten

Olyan javaslatot dolgozott ki a HÖK, amely szerint a felsőoktatásban csak a krediteket meg nem szerző hallgatóknak kellene tandíjat fizetniük. Ha a minisztérium nem fogadja ezt el, a szervezet tüntetést szervez a kormány által tervezett rendszer ellen.

Igazolványaik híján nem vonatozhatnak a diákok

Több felsőoktatási intézménybe még nem érkeztek meg a diákigazolványok és ezek hiányában a vonatra nem válthatnak kedvezményes jegyet a felvett hallgatók - írta pénteken az Új Néplap.

Izrael szabadon engedett egy volt Hamász-minisztert

Izrael szabadon engedte kedden a radikális Hamász többségével alakult korábbi palesztin nemzeti egységkormány volt felsőoktatási miniszterét - jelentette be közleményben az izraeli hadsereg.

Potya pontokra vadászhatnak a héten a felvételizők

Péntek óta megnézhetik a felsőoktatásba jelentkezők, hogy mennyi pontot gyűjtöttek a felvételin, a ponthatárokat azonban csak július 25-én hozzák nyilvánosságra. A bejutást befolyásolhatja az is, hogy a jelentkezők szerdáig milyen pluszpapírokat adnak le.

Magyar siker a Mol nemzetközi diplomásversenyén

Magyar közgazdászhallgatók nyerték a Mol frissdiplomásokat és felsőoktatásban tanulókat megcélzó nemzetközi vetélkedőjének 10 ezer eurós fődíját 13 ország 271 indulója közül. A freshhh 2007 versenyprogram célja a legígéretesebb fiatal szakemberek felkutatása volt.

A mérnök szakok alig érdeklik a nőket

Továbbra is több nő jelentkezik a felsőoktatásba, mint férfi. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tanulmánya szerint még mindig éles a választóvonal a tipikusan női és férfi pályák között. Gyógypedagógusnak például szinte kizárólag nők, villamosmérnöknek férfiak jelentkeznek.

Bokrosék átszabnák a teljes felsőoktatást

Magas tandíjak bevezetését, az állami finanszírozású képzés megszüntetését, a rosszul teljesítő intézmények bezárását javasolják az ország legnagyobb egyetemei egy vitairatban, melyet Bokros Lajos közgazdász szerkesztett. A tabudöntögető elképzelés teljesen felforgatná a felsőoktatást. A vitairat haszontalannak tartja a tandíj mostani formáját, hiányolja az esélyegyenlőséget, és bírálja az ezerszám osztott haszontalan diplomákat. A minisztérium nem ért egyet.

Növekszik a műszaki szakok népszerűsége

Úgy tűnik, egyre több, felsőoktatásba igyekvő fiatal tudatosan választ álláspiaci igényeinek megfelelő képzést. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ legnépszerűbb szakokat bemutató összeállításában ugyanis feljövőben vannak a műszaki és informatikai képzések, amire a versenyszférának leginkább igénye van. Jelentős a visszaesés a bölcsész szakokon és a kommunikációnál.

Befektetőkkel lökné be az egyetemeket Magyar Bálint

Nem lesz egyetemprivatizáció - közölte az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, miután a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozásba kezdett a felsőoktatás magánosításától tartva. Az ügyet az robbantotta ki, hogy Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár nemrég a magántőke felsőoktatásba való bevonását indítványozta az államreform-bizottságban. Az SZDSZ-es politikus elmondása szerint az "államszocialista gazdasági gyámság" alól akarja felszabadítani az egyetemeket.

Bejutás pályakezdőként neves céghez

Egyetemi rendezvények, ismerősök kikérdezése, spontán megkeresés. Többek között ezeket az eszközöket is be lehet vetni, ha pályánkat neves cégnél szeretnénk kezdeni. Ráadásul a nagy multik előszeretettel alkalmaznak a felsőoktatásból kikerülő fiatalokat. Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő olvasói kérdésre válaszolt.

Eladható felsőoktatás

A tavalyi ciprusi találkozó után idén, 2007. április 4-6. között Budapesten rendezik meg a II. Európai Felsőoktatási Marketing Konferenciát.

Rekord összegű diákhitelt folyósítottak

Rekord, 8,528 milliárd forintos összeget utalt át a Diákhitel Központ. Közel 80 ezer, a felsőoktatásban jelenleg is tanulmányait folytató jogosult igényelte ebben a szemeszterben a hitelt.

Többen tanulhatnak természettudományos területen

A tegnap újjáalakult Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) szeptember 30-ig áttekinti a felsőoktatás és a munkaerőpiac mutatóit, december 15-ig pedig javaslatot dolgoz ki a 2008/09-es tanévre vonatkozó államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretről - írja a Világgazdaság.

Helyhez kötnék az ingázó professzorokat

Szigorúbban szabályozná a felsőoktatási törvényben az oktatási tárca azt, hogy egy egyetemi tanár hány intézményben taníthat - olvasható a Népszabadságban. Véget akarnak ugyanis vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy "intercity-professzor" több egyetem között ingázva egyikben sem fordít elegendő időt a diákokra. Ezzel azonban az iskolák száma is csökkenhetne.

126 ezren jelentkeznek a felsőoktatásba

A tavalyihoz hasonló arányban, várhatóan 126 ezren jelentkeznek idén is az egyetemekre és a főiskolákra - olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében.

Négy posta várja éjfélig a felvételizőket

Megerősített szolgálattal várja a Posta a csütörtök éjfélkor lejáró felsőoktatási jelentkezési határidőt. Aki az utolsó pillanatra halasztja a boríték feladását, azt Budapesten három, vidéken egy posta várja, de lehetőség van az elektronikus beküldésre is.

Pluszpontot kapnak a felvételiző kismamák

Többletpontokat kapnak a felsőoktatásba jelentkező kismamák - döntött az oktatási tárca. Ha a pluszpontokkal együtt elég pontot tudnak gyűjteni, nem kell tandíjat fizetniük. A büdzsé korábban átvállalta a költségtérítéses képzésre jelentkező kismamák tandíját, de ez a rendszer szeptembertől megszűnik.

Tüntetőkkel csaptak össze a rendőrök Görögországban

Könnygázzal igyekezett megfékezni a rohamrendőrség csütörtökön Athén belvárosában a görög kormány felsőoktatási reformtervezete ellen tüntető tömeget.

Nem fizeti az állam a kismamák tandíját

Szeptembertől nem finanszírozza a költségvetés a költségtérítéses felsőoktatási képzésbe jelentkező kismamák tandíját- adta hírül az InfoRádió.  A döntés hátrányosan érintheti a munkaerőpiactól gyermekvállalás miatt távol lévő, de visszatérésre készülő nők karrierépítését. A módosítás a felsőoktatásban már tanuló kismamákra nem vonatkozik. 

Munkaerőfelvétel dolgozói ajánlással

A Budapest Bank frissdiplomás vezetőképző programjának hat helyére 110 pályázat érkezett, de csak hárman feleltek meg az elvárásoknak. A felhígult felsőoktatási rendszer nem tud eleget tenni a munkaerőpiac követelményeinek - mondta a Gazdasági Rádiónak Rolek Ferenc vezérigazgató-helyettes.

Nemcsak észre lesz szükségük a szegény diákoknak

A legszegényebb családokból származó kitűnő tanuló diákoknak jelent könnyebbséget az a rendelet, amely átalakítja a felsőoktatási juttatások rendszerét. Az ezen a szűk rétegen kívül kerülő, de hátrányos helyzetű diákok számára azonban egyelőre lehetetlen kiszámolni, hogy a jövő évben összesen mekkora összegű támogatásra számíthatnak - tudtuk meg az őket segítő szervezetek képviselőitől. A diákoknak azt tanácsolják, hogy nézzenek utána alapítványi támogatásoknak is.

Újabb intézmények adhatnak diplomát

Három olyan új intézményt vettek nyilvántartásba, amelyek a jövőben felsőoktatási képzést akarnak folytatni. Az új létesítmények: a SOTER informatikai, az Euroszféra menedzserképző intézmény, valamint a Teller Ede főiskola.

Hat törvény nem tetszett idén Sólyomnak

A korábbi államfőknél aktívabb szerepet vállal Sólyom László köztársasági elnök, aki 2006-ban több törvényt is az Alkotmánybírósághoz utalt, vagy visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő rostáján fennakadt az esélyegyenlőségi, a felsőoktatási és a légi utasok adatainak átadásáról szóló törvény is, de a Gyurcsány-csomag megszorításait aláírta.

Csak jövőre derül ki a tandíj pontos összege

Az egyes egyetemeken fizetendő tandíj pontos összegét még nem tartalmazza a pénteken megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató. A tanulás árát csak januárban ismertetik, az új típusú jelentkezési lapok díjairól, a most bevezetett többletpontokról és a meghirdetett szakokról azonban már tájékozódhatnak az érdeklődők.

Több főiskola tart a bezárástól

Könnyen lehet, hogy a jövőre az iskolák között meginduló verseny miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lesz bezárni  kapuit. Ez leginkább a kisebb városok, mint például  Baja, Kalocsa, Szolnok, Dunaújváros, vagy Eger főiskoláit fenyegetik.

Hatezret kérhetnek az egyetemek a bukásért

A jövőre életbe lépő új felsőoktatási törvény szerint az egyetemeken már csak a második utóvizsgáért, a könyvtár valamint a számítógépek használatáért kell csak fizetniük a hallgatóknak. Ezek összege nem lehet több, mint 5825 forint. A törvény azért sorolja fel résztelesen, hogy pontosan miért szedhető díj, mert korábban több jogcímen is szedtek térítési díjat az ingyenes képzésre járó diákoktól - írja a Népszabadság.

Jóval kevesebb levelezős tanulhat ingyen

Jelentősen kevesebb lesz az államilag támogatott hely a levelezős és esti felsőoktatásban. Később tovább csökkenhet a szám, sőt az is felmerült: ezeken a képzéseken teljesen megszüntetik az állami támogatást - írja a Népszabadság.

Csütörtökön jár le a hallgatók ultimátuma is

Az oktatási tárca vonja vissza a tandíjra vonatkozó részt a felsőoktatási törvényből - ez áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön lejáró ultimátumában. A minisztérium szerint teljes az együttműködés, a HÖOK szerint azonban a tárca nem foglalkozik az üggyel.

A bölcsészek lesznek a felsőoktatás vesztesei

Jelentősen csökken jövőre a bölcsész-, tanár- és jogászképzésbe felvehető hallgatók száma, míg kis mértékben emelkednek a természettudományos és műszaki keretszámok. A miniszter az új szabályozás nyomán arra számít, hogy lesznek olyan oktatási intézmények, amelyek nem lesznek képesek fenntartani magukat a költségtérítéses diákok tandíjából, ezért majd bezárják a kapuikat.

Foghíjas sorokban tüntettek a diákok

A vártnál jóval kevesebb hallgató ment el a budai Várba szervezett tandíjellenes tüntetésre. A diákok előtt Nagy Zoltán, a Hallgatatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke mondott először beszédet, amelyben színvonalas, finanszírozott felsőoktatást követelt. A szervezők arra biztatták a demonstrálókat, hogy legyenek kitartóak, és újabb, hasonló tüntetéseket helyeztek kilátásba.

Nyugtatgat és a tandíj ellen lép a Fidesz

Meg akarjuk akadályoznia a tandíj bevezetését - jelentette be a fideszes gyűléssorozat szombati szónoka, Pokorni Zoltán, mert az ellenzéki párt szerint a kormány intézkedése nyomán csak a gazdagok gyerekei tanulhatnának. Ezért a Fidesz hétfőn az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Az ellenzéki párt alelnöke arról is beszélt: a jelenlegi helyzet megoldása, ha a politikusok hátralépnek egy lépést, és egy szakértői kormány veszi át a kormányzást.

Már biztosan lesz tandíj

Elfogadta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelyre az Alkotmánybíróság kifogása miatt volt szükség. Így elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy bevezessék a tandíjat.

Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény

Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a felsőoktatási törvény módosítását. A testület szerint a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az MSZP szerint az alkotmányossági vétó nem érinti a tandíj bevezetését. 

A Mol a munkaerőpiac igényeihez igazítaná a felsőoktatást

Három évre szóló megállapodást írt alá tegnap a Mol Nyrt vezérigazgatója és hat egyetem. A kezdeményezés célja: a kereslet és a kínálat összehangolása a munkaerőpiacon.

Fiatal vállalkozók karrierútját egyengeti a Fevosz

A két éve működő Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (FEVOSZ) a felsőoktatásban tanuló vállalkozókat tömöríti érdekvédelmi szervezetbe. Kapcsolatépítő rendezvényekkel, ingyenes iroda- és telefonhasználattal, csapatépítéssel, és előadásokkal serkenti a fiatalok vállalkozóvá válását, mondta Benkovics Péter, a közhasznú egyesület vezetője. A FEVOSZ kidolgozott egy tervezetet is az állami szerepvállalással kapcsolatban, ami olvasatlanul a gazdasági tárcánál hever.

Továbbra is népszerű a diákhitel

Az elmúlt öt évben 210 ezren, összesen 107 milliárd forint diákhitelt vettek fel. Miközben tavaly, a felsőoktatásba belépő új diákok száma csökkent, az egy évvel korábbinál 13 százalékkal többen, 26 ezren igényeltek hitelt - közölte Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója - írja a Napi Gazdaság.

Újabb elvonások a felsőoktatásban

További lépésekre lehet szükség az eddig bejelentetteken kívül ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban felvázolt költségvetési hiánytervek és államadósságszámok megvalósulhassanak - írja a Világgazdaság.

A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot

A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.

Egy nap alatt bebiztosítaná a tandíjat az MSZP

Az MSZP szerint egy nap alatt kiküszöbölhető a csorba, ha alkotmányellenesnek találják a felsőoktatási törvénynek - többek között a tandíj bevezetését is tartalmazó - módosításait. A köztársasági elnök szerdán küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az államfő nem a tandíjat, hanem a gazdasági tanácsok túlzott vétójogát kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mégis abban bízik, hogy a kormány átgondolja a tandíjjal kapcsolatos terveit.

Az Alkotmánybíróság előtt a felsőoktatási törvény

A felsőoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordult szerdán az államfő. Sólyom László szerint a felsőoktatási intézményeken belül felálló gazdasági tanácsok jogköre korlátozhatja az egyetemek autonómiáját. A mentelmi jogról szóló szabályozást az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek.

Cáfolják a tandíjon túli lépéseket

Cáfolja az oktatási minisztérium azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint az állam kivonulna a felsőoktatásból. A Népszabadság és a Magyar Nemzet is úgy értesült, hogy a kormányzat hosszú távú tervei szerint minden képzés fizetős lenne, de a hallgatók pályázhatnának a tandíj megfizetéséhez központi támogatásért. A tárca közleménye szerint viszont nincsenek ilyen elképzelések.

A legtöbb európai országban van tandíj

Kevés olyan európai ország van, ahol ne kellene tandíjat fizetni az egyetemistáknak, több államban pedig jelenleg zajlik a fizetős felsőoktatási rendszer kialakítása - írja a Népszabadság. Van olyan ország, ahol csak utólag, a munkába állást követően kell kiegyenlíteni a tandíjat.

Havonta minimálbérnyit költ egy egyetemista

Egyetemistának lenni nem annyira olcsó, mint azt a közvélekedés tartja. A felsőoktatásban tanulók havonta valamivel kevesebbet költenek, mint a jelenleg érvényes minimálbér - ebbe még nem számítottuk bele a később esedékes tandíj befizetését. Összeállításunkban a felmerülő költségeket, illetve a "legszebb évek" lehetséges bevételi forrásait vettük számba.

Tüntetést terveznek a hallgatók a tandíj ellen

Utcára vonulnak a hallgatók ősszel, ha a parlament elfogadja a tandíjat is tartalmazó módosított felsőoktatási törvényt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szerdai közleménye szerint a hallgatók szeretnének partnerek lenni a felsőoktatás finanszírozási reformjában, de szerintük a tandíj bevezetését tartalmazó törvényjavaslat lehetetlenné teszi az érdemi vitát.

Gyurcsány: a tandíj a szegényeket segíti

Az új felsőoktatási törvény, a tandíj bevezetése lehetővé teszi, hogy az eddigi ösztöndíjakból növeljék a rászoruló diákok szociális támogatását - mondta a miniszterelnök a Magyar Rádió kedd reggeli interjújában. A bejelentett sztrájkok helyett szerinte inkább tárgyalni kellene.

2008-tól bevezetik az egyetemi tandíjat

Utólagos képzési hozzájárulás helyett bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban, melyet 2008 szeptemberétől fizetniük kell az egyetemistáknak. Az alapképzésben 105 ezret, a mesterképzés után évente 150 ezret kell várhatóan fizetni. Hiller István oktatási miniszter szerint a költségvetésnek mindebből nem származik plusz bevétele. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke elutasítja a tandíjat.

Felfedezővel vág vissza Hillernek a tibeti szak

A tibeti szakos egyetemi hallgatók számát kritizálta Hiller István leendő oktatási miniszter, amikor a felsőoktatási szakok rendszerének átalakításáról beszélt. Szerinte ugyanis "álságos" egy időben öt-nyolc ilyen hallgató képzése. Ezzel lényegében az érintettek is egyetértenek. Az ELTE tanára szerint ráadásul Kőrösi Csoma Sándor óta Magyarországon hagyománya van a tibeti filológia kutatásának. Idén egyébként nem is indul tibeti filológia képzés.

Az oktatással kezdi az egyeztetést Gyurcsány

Felsőoktatási és üzleti vezetőkkel kezdte meg Gyurcsány Ferenc a készülő kormányprogramról szóló úgynevezett társadalmi egyeztetést. A találkozó előtt Gyurcsány arról beszélt, hogy az üzleti szemléletnek meghatározóbbá kell válnia az oktatásban és a kutatásban is.

Utólag nyújtaná be a számlát az egyetem

Utólagos képzési hozzájárulás bevezetésével lehetne fizetőssé tenni a felsőoktatást - vetette fel az Oktatási Minisztérium, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azonban ezzel a finanszírozás valódi reformja helyett csak bürokratikusabb rendszer keletkezne. A hallgatói érdekképviselet elnöke közben arra figyelmeztet, hogy ha kell, fellépnek a tervezet ellen.

Átadták a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjakat

Kiosztották a 2006-os Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjakat, melyet a felsőoktatás fejlesztéséért végzett kiemelkedő tevékenységért osztanak ki 1998 óta.

Kérdezzék a CEU Business School dékánját!

A CEU Business School dékánját kérdezhetik olvasóink április 20-án az [origo] vendégszobában. Dr Pártos Ferenc tevékenységének köszönhetően a CEU Business School mostanra Közép-Európa vezető üzleti iskolájává vált, az intézmény igen előkelő helyen végez a nemzetközi összesítésekben. A magyar felsőoktatáshoz szokott olvasók számára mindenképpen tanulságos lehet az az üzleti szemlélet, amelyet a dékán képvisel.

Oktatás, képzés

Bár a pártok több ponton másképp látják az oktatás jövőjét, inkább módosításokról, mint az előzőekhez képest, gyökeres változásokról beszélnek. Akad néhány közös elképzelés is: iskolafelújítás, kollégiumépítés, szakképzés fejlesztése, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit kielégítő köz- és felsőoktatás.

Nem ismerik a tanárok a bolognai rendszert

A középiskolai tanárok egyharmada nincs tisztában a bolognai átállással kapcsolatos változásokkal a Felvételi Információs Szolgálat felmérése szerint. Az új felsőoktatási rendszert leginkább az igazgatók és a továbbtanulásért felelős oktatók értik.

132 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba idén

Az előzetes adatok szerint 132 ezren jelentkeztek idén felsőoktatási intézménybe, ami kevesebb, mint a tavalyi 150 ezres létszám. Az oktatási miniszter ugyanakkor arra számít, hogy az idén érettségizők legalább ugyanannyian jelentkeznek, mint tavaly. A Fidesz szerint drámai méretű a jelentkezők számának csökkenése.

Számít, ki hol végez? - feketelisták nyomában

Forró téma végzős főiskolások, egyetemisták és a felsőoktatásba igyekvők számára, különbséget tesz-e a munkaerőpiac diploma és diploma között. Vannak-e feketelisták, ahonnan nem vesznek fel pályázókat? A fejvadászok véleménye megoszlik. A cégek névvel nem nyilatkoznak, de részben megerősítik az iskolák láthatatlan rangsorát. Annyi bizonyos: ha iskola szerint szelektálnak, akkor csak pályakezdőknél. A  nagy tudományegyetemek neve általában jól cseng.

185 ezer forintot keres egy átlagos pályakezdő

Egyre inkább számít, ki hol szerezte a diplomáját. Szakértők szerint gyakori vállalatoknál felsőoktatási "feketelisták" alkalmazása, olyan iskolák gyűjteménye, ahonnan nem toboroznak pályakezdőket. Mérnökből több kell, közgazdászoknál nagyobb lesz a verseny, jogi és tanári diplomával nehéz lesz az álláskeresés. Kezdő bérként bruttó 185 ezer az átlag, a legjobban fizetett pályakezdők az elemző közgazdászok. Többek között ez szerepel a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) által készített felmérésben.

Felvételizők figyelmébe: földtudományi szak és nyílt nap az ELTE-n

A felsőoktatás európai rendszerű átalakítása hazánkat is elérte. Ennek keretében a következő, 2006/7-es tanévtől kezdve az ország legnagyobb egyetemén, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen is megindul a kétszintű képzés. A hároméves alapszakokat kétéves mesterképzések követik. A felvételizők tájékoztatására az ELTE TTK január 20-án, pénteken nyílt napot tart.

A diákok többsége ismét ugyanoda jelentkezne

Az egyetemisták túlnyomó többsége ugyanoda jelentkezne ismét, ahova felvették - derül ki egy, az Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából a hallgatók körében készült felmérésből. Leginkább a műszaki felsőoktatásra jellemző ez, ahol a megkérdezettek 85 százaléka választaná ismét azt az intézményt, amelyben tanul - írja a Népszabadság.

Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre

Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók

A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.

Hiánycikk a mérnök-üzletkötő szaktudás

Mérnöki területeken a felsőoktatás öt-hat évvel el van maradva a piacon elvárt tudás átadásától, jegyezték meg HR-szakértők a Personal Hungary Emberi Erőforrás Szakkiállítás egyik szakmai fórumán. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: nagy az igény mérnök-üzletkötőre, ám kevés az alkalmas jelölt. A résztvevők továbbra is elégtelennek látják a nyelvtudást és az egyetemi, főiskolás évek alatt szerzett szakmai tapasztalatot.

Jövőre eltüntetik az apró szakokat

Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.

Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz.  A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.

Pár órán belül eldőlnek a felvételik

Kedden este teszik közzé az idei felvételi ponthatárokat. A diákoknak ma este a felvételi iroda honlapján érdemes keresgélniük, illetve akik ezt igényelték, sms-ben is megkapják, hogy melyik iskolába jutottak be. Már évek óta a közgazdasági szakok a legnépszerűbbek, de a legtöbb pontot tavaly azoknak kellett összegyűjteniük, akik idegenforgalmi és szálloda főiskolai szakokra jelentkeztek.

Kortárs műalkotásokat kapnak az egyetemek

Kortárs művészeti alkotások is díszítik majd az új felsőoktatási létesítményeket - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter. Az alkotások megrendeléséhez és a pályázatok koordinálásához szakmai zsűrit hoztak létre - írja a Népszabadság.

Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.  

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az  MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.

A Fidesz máris visszacsinálná a felsőoktatási törvényt

548 módosító indítványt és 127 kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a felsőoktatási  törvény tervezetéhez a képviselők. A Fidesz már most azon gondolkodik, hogyan  fogják 2006-ban "visszamódosítani" a törvényt, holott azt még el sem fogadták. Ahhoz, hogy a teljesen új rendszer működni tudjon, még legalább húsz kormányrendeletre van szükség.  A rekordhosszúságú, csaknem 230 oldalas törvénytervezet kétéves előkészítő munka és kiélezett viták után a tervek szerint 2005 szeptemberében lép életbe.

Rengeteg módosítás a felsőoktatási törvényhez

Több mint ötszáz, a felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslat tárgyalását kezdi meg szerdán az oktatási bizottság. A Fidesz aggályosnak tartja a törvénytervezetet, képviselői szerint jelentős forráskivonást készít elő a felsőoktatásban.

Interneten, kocsmákban időznek szívesen a kollégisták

Változatlanul népszerű időtöltés a felsőoktatásban tanulók körében az olvasás: kétharmaduk legalább napi 1,5 órán át forgat valamilyen könyvet, de újságokra is átlagosan negyven percet szánnak - írja egy felmérésre hivatkozva a Népszabadság. Kedvelt időtöltés ugyanakkor az internetezés és a kocsmába járás is, színházba viszont 14 százalékuk be sem teszi lábát.

Megkezdődött a XXVII. OTDK!

Rábólintott a kormány a felsőoktatási törvényre

A hátrányos helyzetű fiatalok pozitív diszkriminációban részesülhetnének, hogy növekedjenek esélyeik a bejutásra - áll a felsőoktatási törvénytervezetben. A javaslat szerint 12 szemesztert hallgathatnának a diákok a felsőoktatási intézményekben az állam pénzén. A kormány szerdán fogadta el a javaslatot.

A kormány dönt a felsőoktatási törvény tervezetéről

Hat egyetemi évet fizetne az állam

Elkészült az új felsőoktatási törvény végleges tervezete, amely várhatóan jövő héten kerül a kormány elé, tavasszal pedig a parlament szavazhat is róla. A hátrányos helyzetű fiatalok pozitív diszkriminációban részesülhetnének, hogy növekedjenek esélyeik a bejutásra, és a javaslat szerint 12 szemesztert hallgathatnának a diákok a felsőoktatási intézményekben az állam pénzén.

Legalább hatezer forint a továbbtanulás ára

A felsőoktatási jelentkezési lapokat kedd éjfélig kell postára adni. Az idén két héttel kevesebb idő áll a továbbtanulók rendelkezésére, hogy eldöntsék, hová jelentkeznek. A szükséges "A" és "B" lapok leadása darabonként háromezer forint, azaz minimum hatezret kell fizetni a jelentkezésért. A postázást a legtöbben az utolsó pillanatra hagyják.

Gyurcsány új politikát és metrókat ígért

Az eddigi politika nem folytatható - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök parlamenti évértékelő beszédében. Szerinte a kormány rengeteget tett 2002 óta, az emberek mégis elégedetlenek, ezért változtatni kell. A legfontosabb feladatok között a kormányfő az adórendszer és a felsőoktatás átalakítását, a nemzeti felelősség programjának és a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a megalkotását említette. A gazdasági egyensúly fenntartása érdekében Gyurcsány megfontolt lépéseket ígért.

Verekedők és vagyonőrök várnak a képviselőkre

A tavaszi ülésszakon sem unatkoznak majd a képviselők, számos törvényjavaslat elfogadtatása szerepel a kormány tervei között. Többek között döntenek a tervek szerint a távol tartás bevezetéséről a családon belüli erőszak áldozatainak megvédésére, végszavazás várható a sokat vitatott felsőoktatási törvényről, és ha megszavazzák a módosítást, a jövőben nem lehetnek biztonsági őrök másodállásban a rendőrök, határőrök. Több kétharmados törvény elfogadása a konszenzus hiánya miatt évek óta csúszik, ilyen például az alkotmánymódosítás vagy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat.

Györfi László: A matematikusra a mérnök mellett van szükség

Györfi László matematikus az információ tömörítéséről és védelméről tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. A Társalgó vendégei a matematikatanítással kapcsolatos véleményéről, statisztikai szakkérdésekről faggatták.

Az egyetemisták szerint semmibe veszi őket az OM

Hallgatói tiltakozás eredményeképpen több egyetem néhány száz diákja tüntetett csütörtökön az új felsőoktatási törvény ellen, és követelték a hallgatók tájékoztatását az őket érintő törvényről. A főként képzőművészetis hallgatók nehezményezték, hogy a hallgatói önkormányzatok elhatárolódtak tőlük több vidéki egyetemmel együtt, amelyek diákjai korábban részvételüket ígérték. Közben elkészült az új felsőoktatási törvény, amely már alkalmas a parlamenti vitára.

A HÖOK nem támogatja a csütörtöki tüntetést

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem támogatja az új felsőoktatási törvény miatt csütörtökre a fővárosba szervezett tüntetést - a szervezet választmányának döntését kedden este hozta nyilvánosságra a HÖOK elnöke.