Nem ismerik a tanárok a bolognai rendszert

A középiskolai tanárok egyharmada nincs tisztában a bolognai átállással kapcsolatos változásokkal a Felvételi Információs Szolgálat felmérése szerint. Az új felsőoktatási rendszert leginkább az igazgatók és a továbbtanulásért felelős oktatók értik.

132 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba idén

Az előzetes adatok szerint 132 ezren jelentkeztek idén felsőoktatási intézménybe, ami kevesebb, mint a tavalyi 150 ezres létszám. Az oktatási miniszter ugyanakkor arra számít, hogy az idén érettségizők legalább ugyanannyian jelentkeznek, mint tavaly. A Fidesz szerint drámai méretű a jelentkezők számának csökkenése.

Számít, ki hol végez? - feketelisták nyomában

Forró téma végzős főiskolások, egyetemisták és a felsőoktatásba igyekvők számára, különbséget tesz-e a munkaerőpiac diploma és diploma között. Vannak-e feketelisták, ahonnan nem vesznek fel pályázókat? A fejvadászok véleménye megoszlik. A cégek névvel nem nyilatkoznak, de részben megerősítik az iskolák láthatatlan rangsorát. Annyi bizonyos: ha iskola szerint szelektálnak, akkor csak pályakezdőknél. A  nagy tudományegyetemek neve általában jól cseng.

185 ezer forintot keres egy átlagos pályakezdő

Egyre inkább számít, ki hol szerezte a diplomáját. Szakértők szerint gyakori vállalatoknál felsőoktatási "feketelisták" alkalmazása, olyan iskolák gyűjteménye, ahonnan nem toboroznak pályakezdőket. Mérnökből több kell, közgazdászoknál nagyobb lesz a verseny, jogi és tanári diplomával nehéz lesz az álláskeresés. Kezdő bérként bruttó 185 ezer az átlag, a legjobban fizetett pályakezdők az elemző közgazdászok. Többek között ez szerepel a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) által készített felmérésben.

Felvételizők figyelmébe: földtudományi szak és nyílt nap az ELTE-n

A felsőoktatás európai rendszerű átalakítása hazánkat is elérte. Ennek keretében a következő, 2006/7-es tanévtől kezdve az ország legnagyobb egyetemén, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen is megindul a kétszintű képzés. A hároméves alapszakokat kétéves mesterképzések követik. A felvételizők tájékoztatására az ELTE TTK január 20-án, pénteken nyílt napot tart.

A diákok többsége ismét ugyanoda jelentkezne

Az egyetemisták túlnyomó többsége ugyanoda jelentkezne ismét, ahova felvették - derül ki egy, az Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából a hallgatók körében készült felmérésből. Leginkább a műszaki felsőoktatásra jellemző ez, ahol a megkérdezettek 85 százaléka választaná ismét azt az intézményt, amelyben tanul - írja a Népszabadság.

Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre

Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók

A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.

Hiánycikk a mérnök-üzletkötő szaktudás

Mérnöki területeken a felsőoktatás öt-hat évvel el van maradva a piacon elvárt tudás átadásától, jegyezték meg HR-szakértők a Personal Hungary Emberi Erőforrás Szakkiállítás egyik szakmai fórumán. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: nagy az igény mérnök-üzletkötőre, ám kevés az alkalmas jelölt. A résztvevők továbbra is elégtelennek látják a nyelvtudást és az egyetemi, főiskolás évek alatt szerzett szakmai tapasztalatot.

Jövőre eltüntetik az apró szakokat

Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.

Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz.  A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.

Pár órán belül eldőlnek a felvételik

Kedden este teszik közzé az idei felvételi ponthatárokat. A diákoknak ma este a felvételi iroda honlapján érdemes keresgélniük, illetve akik ezt igényelték, sms-ben is megkapják, hogy melyik iskolába jutottak be. Már évek óta a közgazdasági szakok a legnépszerűbbek, de a legtöbb pontot tavaly azoknak kellett összegyűjteniük, akik idegenforgalmi és szálloda főiskolai szakokra jelentkeztek.

Kortárs műalkotásokat kapnak az egyetemek

Kortárs művészeti alkotások is díszítik majd az új felsőoktatási létesítményeket - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter. Az alkotások megrendeléséhez és a pályázatok koordinálásához szakmai zsűrit hoztak létre - írja a Népszabadság.

Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.  

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az  MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.

A Fidesz máris visszacsinálná a felsőoktatási törvényt

548 módosító indítványt és 127 kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a felsőoktatási  törvény tervezetéhez a képviselők. A Fidesz már most azon gondolkodik, hogyan  fogják 2006-ban "visszamódosítani" a törvényt, holott azt még el sem fogadták. Ahhoz, hogy a teljesen új rendszer működni tudjon, még legalább húsz kormányrendeletre van szükség.  A rekordhosszúságú, csaknem 230 oldalas törvénytervezet kétéves előkészítő munka és kiélezett viták után a tervek szerint 2005 szeptemberében lép életbe.

Rengeteg módosítás a felsőoktatási törvényhez

Több mint ötszáz, a felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslat tárgyalását kezdi meg szerdán az oktatási bizottság. A Fidesz aggályosnak tartja a törvénytervezetet, képviselői szerint jelentős forráskivonást készít elő a felsőoktatásban.

Interneten, kocsmákban időznek szívesen a kollégisták

Változatlanul népszerű időtöltés a felsőoktatásban tanulók körében az olvasás: kétharmaduk legalább napi 1,5 órán át forgat valamilyen könyvet, de újságokra is átlagosan negyven percet szánnak - írja egy felmérésre hivatkozva a Népszabadság. Kedvelt időtöltés ugyanakkor az internetezés és a kocsmába járás is, színházba viszont 14 százalékuk be sem teszi lábát.

Megkezdődött a XXVII. OTDK!

A kormány dönt a felsőoktatási törvény tervezetéről

Rábólintott a kormány a felsőoktatási törvényre

A hátrányos helyzetű fiatalok pozitív diszkriminációban részesülhetnének, hogy növekedjenek esélyeik a bejutásra - áll a felsőoktatási törvénytervezetben. A javaslat szerint 12 szemesztert hallgathatnának a diákok a felsőoktatási intézményekben az állam pénzén. A kormány szerdán fogadta el a javaslatot.

Hat egyetemi évet fizetne az állam

Elkészült az új felsőoktatási törvény végleges tervezete, amely várhatóan jövő héten kerül a kormány elé, tavasszal pedig a parlament szavazhat is róla. A hátrányos helyzetű fiatalok pozitív diszkriminációban részesülhetnének, hogy növekedjenek esélyeik a bejutásra, és a javaslat szerint 12 szemesztert hallgathatnának a diákok a felsőoktatási intézményekben az állam pénzén.

Legalább hatezer forint a továbbtanulás ára

A felsőoktatási jelentkezési lapokat kedd éjfélig kell postára adni. Az idén két héttel kevesebb idő áll a továbbtanulók rendelkezésére, hogy eldöntsék, hová jelentkeznek. A szükséges "A" és "B" lapok leadása darabonként háromezer forint, azaz minimum hatezret kell fizetni a jelentkezésért. A postázást a legtöbben az utolsó pillanatra hagyják.

Gyurcsány új politikát és metrókat ígért

Az eddigi politika nem folytatható - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök parlamenti évértékelő beszédében. Szerinte a kormány rengeteget tett 2002 óta, az emberek mégis elégedetlenek, ezért változtatni kell. A legfontosabb feladatok között a kormányfő az adórendszer és a felsőoktatás átalakítását, a nemzeti felelősség programjának és a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a megalkotását említette. A gazdasági egyensúly fenntartása érdekében Gyurcsány megfontolt lépéseket ígért.

Verekedők és vagyonőrök várnak a képviselőkre

A tavaszi ülésszakon sem unatkoznak majd a képviselők, számos törvényjavaslat elfogadtatása szerepel a kormány tervei között. Többek között döntenek a tervek szerint a távol tartás bevezetéséről a családon belüli erőszak áldozatainak megvédésére, végszavazás várható a sokat vitatott felsőoktatási törvényről, és ha megszavazzák a módosítást, a jövőben nem lehetnek biztonsági őrök másodállásban a rendőrök, határőrök. Több kétharmados törvény elfogadása a konszenzus hiánya miatt évek óta csúszik, ilyen például az alkotmánymódosítás vagy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat.

Györfi László: A matematikusra a mérnök mellett van szükség

Györfi László matematikus az információ tömörítéséről és védelméről tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. A Társalgó vendégei a matematikatanítással kapcsolatos véleményéről, statisztikai szakkérdésekről faggatták.

Az egyetemisták szerint semmibe veszi őket az OM

Hallgatói tiltakozás eredményeképpen több egyetem néhány száz diákja tüntetett csütörtökön az új felsőoktatási törvény ellen, és követelték a hallgatók tájékoztatását az őket érintő törvényről. A főként képzőművészetis hallgatók nehezményezték, hogy a hallgatói önkormányzatok elhatárolódtak tőlük több vidéki egyetemmel együtt, amelyek diákjai korábban részvételüket ígérték. Közben elkészült az új felsőoktatási törvény, amely már alkalmas a parlamenti vitára.

A HÖOK nem támogatja a csütörtöki tüntetést

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem támogatja az új felsőoktatási törvény miatt csütörtökre a fővárosba szervezett tüntetést - a szervezet választmányának döntését kedden este hozta nyilvánosságra a HÖOK elnöke.

Tüntetésre készülnek az egyetemisták

Legalább hét nagy egyetem hallgatói nagyszabású tüntetést szerveznek az új felsőoktatási törvény ellen, ahová több tízezer embert várnak. Az Oktatási Minisztérium a korábbi tiltakozások hatására már több ponton engedett a szakmai szervezeteknek. Az egységes ellenállás hatására megkurtították az egyetemi irányító testületekben a minisztérium túl szélesre sikerült jogkörét. A változtatások ellenére sok csoport továbbra is úgy véli, katasztrófához vezet, ha a jogszabályt elfogadják.

A szakszervezetek tiltakoznak a felsőoktatási törvény ellen

Országos tiltakozó nagygyűlést tart öt felsőoktatási szakszervezet a készülő új felsőoktatási törvény ellen október 14-én az ELTE-n. A szakszervezetek az egyetemek esetleges privatizációja és a tanársegédek, illetve adjunktusok alkalmazásának feltételei ellen tiltakoznak.

Lendületes kormányprogram a bátor kormányzásért

Bátor, cselekvő kormányzást, igazságosabb társadalompolitikát, adócsökkentést, a foglalkoztatottság és a versenyképesség javítását, valamint elérhető, betartható célok megfogalmazását ígéri az új kormányprogram nem végleges munkapéldánya. A programtervezet szerint a kormány folytatja a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, az autópálya-építést, a kórház- és iskolafelújítást, a privatizációt, a mezőgazdaság versenyképessé tételét, valamint új programokat indít az egészségügy, a felsőoktatás és az adórendszer átalakítása érdekében.

Anarchiát hozhat az új felsőoktatási törvény

Az új felsőoktatási törvénytervezet, mely még az ősszel a parlament elé kerülhet, többek szerint káoszt és anarchiát hozhat a felsőoktatásba. Az oktatási tárca szerint a tervezet a felsőoktatás korszerűsítése és régóta szükséges reformja jegyében készül. Különböző, felsőoktatásban érintett szervezetek azonban több fórumon is tiltakoztak a törvény ellen, amely szerintük a politika ellenőrzése alá vonná az egyetemeket, rontaná a hallgatók esélyeit, és kiárusítaná a közvagyont.

Elfolyik az egyetemek pénze a hibás támogatások miatt

Egyre kevésbé hatékony a felsőoktatási intézmények finanszírozása, ami az egyetemeket nem teszi érdekelté a képzési költségeik csökkentésében - állapította meg az Állami Számvevőszék, amikor megvizsgálta a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszer működését a 2001-2003 közötti időszakban. Az intézmények a bevételeiket a hallgatói létszám megtöbbszörözésével akarták növelni, azonban a tantermek és egyéb infrastrukturális létesítményeket fejlesztés és bővítése elmaradt.

Tiltott kérdések a történelem felvételin

Hibás, az Oktatási Minisztérium által korábban betiltott kérdések szerepeltek az idei felsőoktatási történelem felvételi-feladatsorban. Három olyan kérdést is feltettek, melyek az 1968 utáni történelemre vonatkoztak, pedig ezt 1990 óta nem engedélyezi a minisztérium. A tévedést a felvételiző diákok vették észre.  

Génekről és adókról dönt a parlament ősszel

Ősszel számos jelentős javaslatot tárgyal majd a parlament. A kormány tervei szerint a képviselők vitázhatnak és szavazhatnak például az önkéntes haderőre való áttérésről, a felsőoktatási és az egészségügyi reformról, vagy éppen a 4-es metró meghosszabbításáról.

Közel egymillióan nem végeztek nyolc osztályt

Egyre többen végeznek legalább általános iskolát Magyarországon, jóllehet azok száma, akiknek ilyen végzettsége sincs, megközelíti az egymilliót - írja a Népszabadság. A diplomások aránya az erős felsőoktatási konjunktúra ellenére sem nőtt számottevően.

Videokonferencia-rendszer a felsőoktatásban

Kedden internet-alapú videokonferencia-rendszerrel bővült a hazai felsőoktatás. Első lépésben több tucat egyetem és kutatóközpont jutott modern, multimédiás kommunikációs megoldáshoz.

Ultraliberális iskolarendszertől tart a Fidesz

Élesen bírálta a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának vezetője szerdán Budapesten; az Orbán-kormány oktatási minisztere szerint a szaktárca a köz- és felsőoktatásban egyaránt ultraliberális oktatási rendszer létrehozására törekszik. A politikus a rendszer amerikanizálódásától tart.

Egyetemi karok szűnhetnek meg finanszírozási okok miatt

Egyetemi karok megszüntetéséről lehet szó, ha nem sikerül tartani az államilag finanszírozott hallgatók 58-62 ezres keretszámát - közölte az oktatási tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

UV-puskától óv az oktatási tárca

Az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára körlevélben hívta fel a felsőoktatási intézmények figyelmét arra, hogy az interneten ultraibolya-fénnyel olvasható diákpuska-gyártó készletet hirdetnek. Az [origo] által megkérdezett egyetemek a levél ellenére nem vezettek be óvintézkedéseket az amúgy egyszerű ezüstszínű golyóstollnak tűnő eszköz kiszűrésére.

Lejárt a határideje a felsőoktatási jelentkezéseknek

Eddig 92 ezer felsőoktatási jelentkezési lap érkezett be az Országos Felvételi Irodához, de sokan az utolsó pillanatban küldték el a nyomtatványokat - csakúgy, mint az előző években. A határidő, ameddig le lehetett adni a jelentkezési papírokat, hétfőn járt le. Tavaly 160 ezren jelentkeztek hazánk felsőoktatási intézményeibe.

Nem csak Pécsett lerobbantak az orvosi tantermek

Az orvosi egyetemek hallgatói látják úgy leginkább a felsőoktatási hallgatók közül, hogy az egyetemi épületek lerobbantak, felújításra szorulnak. Ezzel az általunk megkérdezett egyetemek vezetői is egyetértettek. Hétfőn a pécsi orvosi egyetem egyik előadójának plafonjáról vált le a vakolat, megsebesítve 12 diákot. Pécsett összesen négy olyan termet találtak, ahol sürgős a felújítás, a munkálatok 100 millió forintba kerülnek.

Mestereket képeznének az egyetemeken

Az Oktatási Minisztérium tervei szerint jelentősen átalakítanák a felsőoktatási képzést 2006-ra. E szerint az egyetemeken az első három évben alapképzésen, ezután kétéves mesterképzésen vennének részt a hallgatók. A jelenlegi 460 szak helyett így mindösze 100 közül lehetne választani. Az egyetemeket igazgatótanács és szenátus irányítaná. Az igazgatótanács a napi, a szenátus a stratégiai döntéseket hozná. A tervek szerint a diákhitel állami kamattámogatása gyakorlatilag megszűnne.

Kétszer annyi a mérnök az EU-ban, mint a csatlakozóknál

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn kiadott jelentése szerint - 2001-es adatokat alapul véve - a jelenlegi EU-tagállamokban a felsőoktatásban tanulók közül kétszer annyian folytattak tudományos-műszaki tanulmányokat, mint az idén belépő országok hallgatói. Míg az EU-ban a főiskolások 26 százaléka, az új belépőknél csak 13 százalék tanul ezeken a szakterületeken.

Távközlési piac: az idő hozhat megoldást

Az internethasználat terjedésének jelentős gátja a vonzó tartalmak és szolgáltatások hiánya, valamint az idegennyelv-tudás alacsony szintje - véli a Számalk volt elnöke. Havass Miklós internetről, szoftverekről, felsőoktatásról a Társalgóban.

Rossz helyen támogatja a szegényeket az oktatási tárca

Nemhogy nem segít, inkább árt a hátrányos helyzetű gyerekeknek az Oktatási Minisztérium legújabb terve, amely szerint 2005-től a hivatalos ponthatár 80 százalékával is bejuthatnának az egyetemekre, főiskolákra. Szociológusok állítják: az ilyen intézkedések nem oldják meg a szegény és állami gondozott gyerekek felzárkóztatását, viszont züllesztik a felsőoktatás színvonalát, és a kedvezménnyel felvett diákok megbélyegzéséhez vezethetnek. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint azonban érdemes minden eszközt megragadni, amely változtat a jelenlegi helyzeten.  

Igazgatóság irányíthatja az egyetemeket

Az egyetemek oktatási és gazdasági irányításának szétválasztása érdekében az intézményeket vezető igazgatóság létrehozását javasolja az új felsőoktatási törvény szakmai vitaanyaga. A testület nevezné ki az egyetem rektorát is.

Adómentes lesz a hallgatói munka

Jövőre a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentes lesz a felsőoktatási hallgatók minden olyan jövedelme, amit oktatáshoz vagy kutatáshoz kapcsolódó munkáért kapnak - közölte az Oktatási Minisztérium.