felsőoktatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- egyetem
- oktatás
- Hoffmann Rózsa
- felvételi
- főiskola
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hat törvény nem tetszett idén Sólyomnak
A korábbi államfőknél aktívabb szerepet vállal Sólyom László köztársasági elnök, aki 2006-ban több törvényt is az Alkotmánybírósághoz utalt, vagy visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő rostáján fennakadt az esélyegyenlőségi, a felsőoktatási és a légi utasok adatainak átadásáról szóló törvény is, de a Gyurcsány-csomag megszorításait aláírta.
Csak jövőre derül ki a tandíj pontos összege
Az egyes egyetemeken fizetendő tandíj pontos összegét még nem tartalmazza a pénteken megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató. A tanulás árát csak januárban ismertetik, az új típusú jelentkezési lapok díjairól, a most bevezetett többletpontokról és a meghirdetett szakokról azonban már tájékozódhatnak az érdeklődők.
Több főiskola tart a bezárástól
Könnyen lehet, hogy a jövőre az iskolák között meginduló verseny miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lesz bezárni kapuit. Ez leginkább a kisebb városok, mint például Baja, Kalocsa, Szolnok, Dunaújváros, vagy Eger főiskoláit fenyegetik.
Hatezret kérhetnek az egyetemek a bukásért
A jövőre életbe lépő új felsőoktatási törvény szerint az egyetemeken már csak a második utóvizsgáért, a könyvtár valamint a számítógépek használatáért kell csak fizetniük a hallgatóknak. Ezek összege nem lehet több, mint 5825 forint. A törvény azért sorolja fel résztelesen, hogy pontosan miért szedhető díj, mert korábban több jogcímen is szedtek térítési díjat az ingyenes képzésre járó diákoktól - írja a Népszabadság.
- címkék:
- egyetem
- felsőoktatás
- Népszabadság
- Címkefelhő »
Jóval kevesebb levelezős tanulhat ingyen
Jelentősen kevesebb lesz az államilag támogatott hely a levelezős és esti felsőoktatásban. Később tovább csökkenhet a szám, sőt az is felmerült: ezeken a képzéseken teljesen megszüntetik az állami támogatást - írja a Népszabadság.
Csütörtökön jár le a hallgatók ultimátuma is
Az oktatási tárca vonja vissza a tandíjra vonatkozó részt a felsőoktatási törvényből - ez áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön lejáró ultimátumában. A minisztérium szerint teljes az együttműködés, a HÖOK szerint azonban a tárca nem foglalkozik az üggyel.
A bölcsészek lesznek a felsőoktatás vesztesei
Jelentősen csökken jövőre a bölcsész-, tanár- és jogászképzésbe felvehető hallgatók száma, míg kis mértékben emelkednek a természettudományos és műszaki keretszámok. A miniszter az új szabályozás nyomán arra számít, hogy lesznek olyan oktatási intézmények, amelyek nem lesznek képesek fenntartani magukat a költségtérítéses diákok tandíjából, ezért majd bezárják a kapuikat.
- címkék:
- Kovács
- felsőoktatás
- hallgató
- Címkefelhő »
Foghíjas sorokban tüntettek a diákok
A vártnál jóval kevesebb hallgató ment el a budai Várba szervezett tandíjellenes tüntetésre. A diákok előtt Nagy Zoltán, a Hallgatatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke mondott először beszédet, amelyben színvonalas, finanszírozott felsőoktatást követelt. A szervezők arra biztatták a demonstrálókat, hogy legyenek kitartóak, és újabb, hasonló tüntetéseket helyeztek kilátásba.
Nyugtatgat és a tandíj ellen lép a Fidesz
Meg akarjuk akadályoznia a tandíj bevezetését - jelentette be a fideszes gyűléssorozat szombati szónoka, Pokorni Zoltán, mert az ellenzéki párt szerint a kormány intézkedése nyomán csak a gazdagok gyerekei tanulhatnának. Ezért a Fidesz hétfőn az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Az ellenzéki párt alelnöke arról is beszélt: a jelenlegi helyzet megoldása, ha a politikusok hátralépnek egy lépést, és egy szakértői kormány veszi át a kormányzást.
Már biztosan lesz tandíj
Elfogadta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelyre az Alkotmánybíróság kifogása miatt volt szükség. Így elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy bevezessék a tandíjat.
Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény
Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a felsőoktatási törvény módosítását. A testület szerint a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az MSZP szerint az alkotmányossági vétó nem érinti a tandíj bevezetését.
A Mol a munkaerőpiac igényeihez igazítaná a felsőoktatást
Három évre szóló megállapodást írt alá tegnap a Mol Nyrt vezérigazgatója és hat egyetem. A kezdeményezés célja: a kereslet és a kínálat összehangolása a munkaerőpiacon.
Fiatal vállalkozók karrierútját egyengeti a Fevosz
A két éve működő Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (FEVOSZ) a felsőoktatásban tanuló vállalkozókat tömöríti érdekvédelmi szervezetbe. Kapcsolatépítő rendezvényekkel, ingyenes iroda- és telefonhasználattal, csapatépítéssel, és előadásokkal serkenti a fiatalok vállalkozóvá válását, mondta Benkovics Péter, a közhasznú egyesület vezetője. A FEVOSZ kidolgozott egy tervezetet is az állami szerepvállalással kapcsolatban, ami olvasatlanul a gazdasági tárcánál hever.
- címkék:
- felsőoktatás
- állásbörze
- tanácsadás
- HR
- Címkefelhő »
Újabb elvonások a felsőoktatásban
További lépésekre lehet szükség az eddig bejelentetteken kívül ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban felvázolt költségvetési hiánytervek és államadósságszámok megvalósulhassanak - írja a Világgazdaság.
Továbbra is népszerű a diákhitel
Az elmúlt öt évben 210 ezren, összesen 107 milliárd forint diákhitelt vettek fel. Miközben tavaly, a felsőoktatásba belépő új diákok száma csökkent, az egy évvel korábbinál 13 százalékkal többen, 26 ezren igényeltek hitelt - közölte Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója - írja a Napi Gazdaság.
A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot
A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.
Egy nap alatt bebiztosítaná a tandíjat az MSZP
Az MSZP szerint egy nap alatt kiküszöbölhető a csorba, ha alkotmányellenesnek találják a felsőoktatási törvénynek - többek között a tandíj bevezetését is tartalmazó - módosításait. A köztársasági elnök szerdán küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az államfő nem a tandíjat, hanem a gazdasági tanácsok túlzott vétójogát kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mégis abban bízik, hogy a kormány átgondolja a tandíjjal kapcsolatos terveit.
Az Alkotmánybíróság előtt a felsőoktatási törvény
A felsőoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordult szerdán az államfő. Sólyom László szerint a felsőoktatási intézményeken belül felálló gazdasági tanácsok jogköre korlátozhatja az egyetemek autonómiáját. A mentelmi jogról szóló szabályozást az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek.
Cáfolják a tandíjon túli lépéseket
Cáfolja az oktatási minisztérium azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint az állam kivonulna a felsőoktatásból. A Népszabadság és a Magyar Nemzet is úgy értesült, hogy a kormányzat hosszú távú tervei szerint minden képzés fizetős lenne, de a hallgatók pályázhatnának a tandíj megfizetéséhez központi támogatásért. A tárca közleménye szerint viszont nincsenek ilyen elképzelések.
A legtöbb európai országban van tandíj
Kevés olyan európai ország van, ahol ne kellene tandíjat fizetni az egyetemistáknak, több államban pedig jelenleg zajlik a fizetős felsőoktatási rendszer kialakítása - írja a Népszabadság. Van olyan ország, ahol csak utólag, a munkába állást követően kell kiegyenlíteni a tandíjat.
- címkék:
- felsőoktatás
- állás
- tandíj
- Népszabadság
- Címkefelhő »
Havonta minimálbérnyit költ egy egyetemista
Egyetemistának lenni nem annyira olcsó, mint azt a közvélekedés tartja. A felsőoktatásban tanulók havonta valamivel kevesebbet költenek, mint a jelenleg érvényes minimálbér - ebbe még nem számítottuk bele a később esedékes tandíj befizetését. Összeállításunkban a felmerülő költségeket, illetve a "legszebb évek" lehetséges bevételi forrásait vettük számba.
- címkék:
- minimálbér
- felsőoktatás
- bevétel
- Pécs
- GKM
- Címkefelhő »
Tüntetést terveznek a hallgatók a tandíj ellen
Utcára vonulnak a hallgatók ősszel, ha a parlament elfogadja a tandíjat is tartalmazó módosított felsőoktatási törvényt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szerdai közleménye szerint a hallgatók szeretnének partnerek lenni a felsőoktatás finanszírozási reformjában, de szerintük a tandíj bevezetését tartalmazó törvényjavaslat lehetetlenné teszi az érdemi vitát.
Gyurcsány: a tandíj a szegényeket segíti
Az új felsőoktatási törvény, a tandíj bevezetése lehetővé teszi, hogy az eddigi ösztöndíjakból növeljék a rászoruló diákok szociális támogatását - mondta a miniszterelnök a Magyar Rádió kedd reggeli interjújában. A bejelentett sztrájkok helyett szerinte inkább tárgyalni kellene.
2008-tól bevezetik az egyetemi tandíjat
Utólagos képzési hozzájárulás helyett bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban, melyet 2008 szeptemberétől fizetniük kell az egyetemistáknak. Az alapképzésben 105 ezret, a mesterképzés után évente 150 ezret kell várhatóan fizetni. Hiller István oktatási miniszter szerint a költségvetésnek mindebből nem származik plusz bevétele. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke elutasítja a tandíjat.
Felfedezővel vág vissza Hillernek a tibeti szak
A tibeti szakos egyetemi hallgatók számát kritizálta Hiller István leendő oktatási miniszter, amikor a felsőoktatási szakok rendszerének átalakításáról beszélt. Szerinte ugyanis "álságos" egy időben öt-nyolc ilyen hallgató képzése. Ezzel lényegében az érintettek is egyetértenek. Az ELTE tanára szerint ráadásul Kőrösi Csoma Sándor óta Magyarországon hagyománya van a tibeti filológia kutatásának. Idén egyébként nem is indul tibeti filológia képzés.
Az oktatással kezdi az egyeztetést Gyurcsány
Felsőoktatási és üzleti vezetőkkel kezdte meg Gyurcsány Ferenc a készülő kormányprogramról szóló úgynevezett társadalmi egyeztetést. A találkozó előtt Gyurcsány arról beszélt, hogy az üzleti szemléletnek meghatározóbbá kell válnia az oktatásban és a kutatásban is.
Utólag nyújtaná be a számlát az egyetem
Utólagos képzési hozzájárulás bevezetésével lehetne fizetőssé tenni a felsőoktatást - vetette fel az Oktatási Minisztérium, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azonban ezzel a finanszírozás valódi reformja helyett csak bürokratikusabb rendszer keletkezne. A hallgatói érdekképviselet elnöke közben arra figyelmeztet, hogy ha kell, fellépnek a tervezet ellen.
Átadták a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjakat
Kiosztották a 2006-os Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjakat, melyet a felsőoktatás fejlesztéséért végzett kiemelkedő tevékenységért osztanak ki 1998 óta.
- címkék:
- felsőoktatás
- Címkefelhő »
Kérdezzék a CEU Business School dékánját!
A CEU Business School dékánját kérdezhetik olvasóink április 20-án az [origo] vendégszobában. Dr Pártos Ferenc tevékenységének köszönhetően a CEU Business School mostanra Közép-Európa vezető üzleti iskolájává vált, az intézmény igen előkelő helyen végez a nemzetközi összesítésekben. A magyar felsőoktatáshoz szokott olvasók számára mindenképpen tanulságos lehet az az üzleti szemlélet, amelyet a dékán képvisel.
Oktatás, képzés
Bár a pártok több ponton másképp látják az oktatás jövőjét, inkább módosításokról, mint az előzőekhez képest, gyökeres változásokról beszélnek. Akad néhány közös elképzelés is: iskolafelújítás, kollégiumépítés, szakképzés fejlesztése, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit kielégítő köz- és felsőoktatás.
- címkék:
- oktatás
- felsőoktatás
- MDF
- érettségi
- MSZP
- Fidesz
- SZDSZ
- Címkefelhő »
Nem ismerik a tanárok a bolognai rendszert
A középiskolai tanárok egyharmada nincs tisztában a bolognai átállással kapcsolatos változásokkal a Felvételi Információs Szolgálat felmérése szerint. Az új felsőoktatási rendszert leginkább az igazgatók és a továbbtanulásért felelős oktatók értik.
132 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba idén
Az előzetes adatok szerint 132 ezren jelentkeztek idén felsőoktatási intézménybe, ami kevesebb, mint a tavalyi 150 ezres létszám. Az oktatási miniszter ugyanakkor arra számít, hogy az idén érettségizők legalább ugyanannyian jelentkeznek, mint tavaly. A Fidesz szerint drámai méretű a jelentkezők számának csökkenése.
Számít, ki hol végez? - feketelisták nyomában
Forró téma végzős főiskolások, egyetemisták és a felsőoktatásba igyekvők számára, különbséget tesz-e a munkaerőpiac diploma és diploma között. Vannak-e feketelisták, ahonnan nem vesznek fel pályázókat? A fejvadászok véleménye megoszlik. A cégek névvel nem nyilatkoznak, de részben megerősítik az iskolák láthatatlan rangsorát. Annyi bizonyos: ha iskola szerint szelektálnak, akkor csak pályakezdőknél. A nagy tudományegyetemek neve általában jól cseng.
185 ezer forintot keres egy átlagos pályakezdő
Egyre inkább számít, ki hol szerezte a diplomáját. Szakértők szerint gyakori vállalatoknál felsőoktatási "feketelisták" alkalmazása, olyan iskolák gyűjteménye, ahonnan nem toboroznak pályakezdőket. Mérnökből több kell, közgazdászoknál nagyobb lesz a verseny, jogi és tanári diplomával nehéz lesz az álláskeresés. Kezdő bérként bruttó 185 ezer az átlag, a legjobban fizetett pályakezdők az elemző közgazdászok. Többek között ez szerepel a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) által készített felmérésben.
Felvételizők figyelmébe: földtudományi szak és nyílt nap az ELTE-n
A felsőoktatás európai rendszerű átalakítása hazánkat is elérte. Ennek keretében a következő, 2006/7-es tanévtől kezdve az ország legnagyobb egyetemén, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen is megindul a kétszintű képzés. A hároméves alapszakokat kétéves mesterképzések követik. A felvételizők tájékoztatására az ELTE TTK január 20-án, pénteken nyílt napot tart.
A diákok többsége ismét ugyanoda jelentkezne
Az egyetemisták túlnyomó többsége ugyanoda jelentkezne ismét, ahova felvették - derül ki egy, az Országos Felsőoktatási Információs Központ megbízásából a hallgatók körében készült felmérésből. Leginkább a műszaki felsőoktatásra jellemző ez, ahol a megkérdezettek 85 százaléka választaná ismét azt az intézményt, amelyben tanul - írja a Népszabadság.
Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre
Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók
A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.
Elfogadták az új felsőoktatási törvényt
Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.
Hiánycikk a mérnök-üzletkötő szaktudás
Mérnöki területeken a felsőoktatás öt-hat évvel el van maradva a piacon elvárt tudás átadásától, jegyezték meg HR-szakértők a Personal Hungary Emberi Erőforrás Szakkiállítás egyik szakmai fórumán. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: nagy az igény mérnök-üzletkötőre, ám kevés az alkalmas jelölt. A résztvevők továbbra is elégtelennek látják a nyelvtudást és az egyetemi, főiskolás évek alatt szerzett szakmai tapasztalatot.
- címkék:
- piac
- egyetem
- felsőoktatás
- szakma
- mérnök
- Címkefelhő »
Jövőre eltüntetik az apró szakokat
Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.
Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt
Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz. A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.
Pár órán belül eldőlnek a felvételik
Kedden este teszik közzé az idei felvételi ponthatárokat. A diákoknak ma este a felvételi iroda honlapján érdemes keresgélniük, illetve akik ezt igényelték, sms-ben is megkapják, hogy melyik iskolába jutottak be. Már évek óta a közgazdasági szakok a legnépszerűbbek, de a legtöbb pontot tavaly azoknak kellett összegyűjteniük, akik idegenforgalmi és szálloda főiskolai szakokra jelentkeztek.
- címkék:
- Pécs
- Szeged
- felsőoktatás
- főiskola
- szak
- Címkefelhő »
Kortárs műalkotásokat kapnak az egyetemek
Kortárs művészeti alkotások is díszítik majd az új felsőoktatási létesítményeket - közölte Magyar Bálint oktatási miniszter. Az alkotások megrendeléséhez és a pályázatok koordinálásához szakmai zsűrit hoztak létre - írja a Népszabadság.
Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt
Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.
A Fidesz máris visszacsinálná a felsőoktatási törvényt
548 módosító indítványt és 127 kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a felsőoktatási törvény tervezetéhez a képviselők. A Fidesz már most azon gondolkodik, hogyan fogják 2006-ban "visszamódosítani" a törvényt, holott azt még el sem fogadták. Ahhoz, hogy a teljesen új rendszer működni tudjon, még legalább húsz kormányrendeletre van szükség. A rekordhosszúságú, csaknem 230 oldalas törvénytervezet kétéves előkészítő munka és kiélezett viták után a tervek szerint 2005 szeptemberében lép életbe.
- címkék:
- József
- felsőoktatás
- rendszer
- Fidesz
- Címkefelhő »
Rengeteg módosítás a felsőoktatási törvényhez
Több mint ötszáz, a felsőoktatási törvényhez benyújtott módosító javaslat tárgyalását kezdi meg szerdán az oktatási bizottság. A Fidesz aggályosnak tartja a törvénytervezetet, képviselői szerint jelentős forráskivonást készít elő a felsőoktatásban.
Interneten, kocsmákban időznek szívesen a kollégisták
Változatlanul népszerű időtöltés a felsőoktatásban tanulók körében az olvasás: kétharmaduk legalább napi 1,5 órán át forgat valamilyen könyvet, de újságokra is átlagosan negyven percet szánnak - írja egy felmérésre hivatkozva a Népszabadság. Kedvelt időtöltés ugyanakkor az internetezés és a kocsmába járás is, színházba viszont 14 százalékuk be sem teszi lábát.
- címkék:
- internet
- felsőoktatás
- Népszabadság
- Címkefelhő »