Közeleg a karrierépítés első lépcsője

Már egy hónap sincs hátra február 15-ig, a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig. Aki szeptemberben egyetemen, főiskolán szeretné kezdeni az évet, eddig gondolkodhat. A fiatalok számára ez a karrierépítés első lépcsője, a pályamódosítást tervezőknek pedig fontos mérföldköve. Mi alapján tanácsos döntést hozni? A versenyszférát ismerő személyzeti szakembereket kérdeztünk.

Palkovics: Magyarország regionális tudásközponttá válhat

Az innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel, a Fudan Egyetem elnökével írt alá egyetértési nyilatkozatot 2019. december 16-án, Sanghajban. A dokumentumban a felek megerősítik közös érdekeltségüket az intézmény budapesti campusának létrehozásában.

Elítéltek egy kreditpontokat áruló egyetemi tanárt

Pénzért előre odaadta a vizsgakérdéseket egy miskolci egyetemi tanár diákjainak, akik így meg tudták szerezni a szükséges kreditpontokat. A tanárt három év börtönbüntetésre ítélte a bíróság vesztegetésért.

Apuka lett a Telekom

Három évre örökbe fogadta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatika Karának Mesterséges Intelligencia Laborját a Magyar Telekom. A távközlési cég 10 millió forintos támogatásából az egyetem 72 új számítógépet, monitorokat és hálózati eszközöket vett.

A bíróság szerint nem titkolhatók a rektori fizetések

Ki kell adnia a Szent István Egyetemnek a rektor, a rektorhelyettesek és a dékánok fizetéséről szóló adatokat - így döntött első fokon csütörtökön a Fővárosi Bíróság. A felperes ügyvédje szerint, ha jogerőre emelkedik a precedens értékű ítélet, minden felsőoktatási vezető fizetése nyilvánossá válhat.

Szkeptikus egyetemisták tanulnak a Twitterről

Egyetemi tantárgy lett a Twitter Ausztráliában, ahol az újságírójelölteknek oktatják a legfeljebb 140 karakteres üzenetekben történő kommunikációt.

Miért nincs tekintélye a magyar diplomának?

A magyar munkaadók elégedetlenek a felsőoktatásból kikerülő dolgozók képzettségével, a külföldiek szemében pedig a legtöbb esetben kifejezetten rossz ajánlólevél a magyar diploma. Miért?

Százmilliós bukta egy egyetemi ppp-projekten

Az eredetileg tervezett konstrukcióhoz képest valószínűleg százmillió forint körüli összeggel kerül többe a magyar államnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi ppp-beruházása. Az egyetem és a minisztérium szerint elsősorban a gazdasági válság a felelős, a BME a legkevésbé rossz megoldást választotta.

Jogászok mögé bújnak a rektorok

Az ombudsman és bíróság is vizsgálja, nyilvánosságra kell-e hozniuk az állami egyetemek és főiskolák rektorainak havi fizetésüket. Az [origo] az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, mennyit keres. A rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az feladatuk ellátásától független.

Pályázati pénzekből is lecsíp a Pannon Egyetem rektora

A Pannon Egyetem rektorának részesedés jár az intézmény pályázatokból, szerződésekből szerzett bevételéből - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. A napilap birtokába került egyetemi szabályzat rendelkezik erről. 

Nem titok a rektorok fizetése az ombudsman szerint

Mivel közpénzről van szó, ezért nyilvánosságra kell hozni a rektorok fizetését az adatvédelmi ombudsman szerint - közölte az MTV Híradója. Az egyetemi és főiskolai vezetők állítólagos többmilliós havi fizetéséről sok sajtóhír is megjelent, a rektorok azonban nem hajlandók részleteket közölni a jövedelmükről.

Magyar Nemzet: 54 milliót is kereshet egy rektor

54,2 millió forintot kereshet egy rektor maximum havonta - számolta ki a Magyar Nemzet. Többféle illetmény és kiegészítés között válogathatnak a hazai egyetemek és főiskolák vezetői, akik mind milliós nagyságrendű havi fizetéseket vehetnek fel. Ez olykor a professzori juttatások háromszorosa is bőven megvan.

A nyelvtudás mint erkölcsi és anyagi áldozat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete harcba szállt azzal az "etikátlan" és "diszkriminatív" gyakorlattal, hogy a felsőoktatásban a hallgatók csak a megkövetelt nyelvvizsgák birtokában kaphatják meg a diplomájukat. Milyen meglevő tendenciákat erősítene tovább az, ha még a diplomás magyaroktól sem követelné meg senki, hogy anyanyelvükön kívül legalább még egyen meg tudjanak szólalni?

A Kaukázussal várhatod a ponthatárokat

Gazdasági szak viszi a prímet idén - itt vannak a felvételi ponthatárok

Csütörtök este hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, vagyis eldőlt, hogy hányan örülhetnek az idei közel 130 ezer jelentkezőből. A Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakára a maximális 480-ból 469 pontot kellett szerezni a bejutáshoz, ez volt az idei legmagasabb ponthatár. A jogi képzésre a tavalyinál magasabb a küszöb, és hagyományosan magasak az orvosi egyetemi ponthatárok is. Körülbelül 30 ezer jelentkezőnek nem sikerült idén a felvételi.

Lesz-e hasznos magyar értelmiség tíz év múlva?

Tíz év múlva a ma 25-35 közötti réteg fogja adni az értelmiség gerincét, ők fognak tanácsokat adni a politikai elitnek, s rajtuk múlik majd, hogy sikeres ország lesz-e Magyarország. Milyen jövőt vetít előre a mai egyetemisták egy részének szemlélete?

Lebetegedett a felsőoktatás - A Bologna-rendszer három éve

Az egyetemek és főiskolák torkán három éve nyomták le a poroszos beidegződésektől teljesen idegen új típusú oktatást, az Európában kigondolt Bologna-rendszert. Több tízezer diák játszotta el a kísérleti nyúl szerepét - nekik nemsokára kiadják az első diplomákat. A rendszer jelenlegi állapotában a tanárokat és a hallgatókat is megviseli. A régi magyar elitképzés a múlté, az egységes európai felsőoktatás pedig - bár megoldhatná a hazai rendszer problémáit is - még csak álom.

56 ezer hallgató tanulhat jövőre a felsőoktatásban

Kevesebb agrár, bölcsész, pedagógus és szociológus végzettségű hallgatót vesznek fel jövőre a felsőoktatási intézmények. Viszont a műszaki, gazdasági és orvosi-egészségügyi területeken nőhet a keretszám, miután rábólintott erre a Felsőoktatási Kerekasztal. A kerekasztal tagjai igazságosabbá tennék az ösztöndíjak rendszerét is. A következő lépés a kormány döntése lesz ezekről a javaslatokról.

Kitúrnák a hatalomból az önjelölt diákvezéreket

Jelentős befolyása van a hallgatói önkormányzatoknak (HÖK) az egyetemeket és főiskolákat vezető szenátusokban. Ez a befolyás elúszhat, ha a parlament elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását. A módosítás szerint a HÖK-nek bizonyítania kéne, hogy a hallgatók legalább negyede támogatja. Ha ez nem sikerül, akkor befolyásuk minimálisra csökken. A rektorok óvatosak, szerintük nem jellemző a csalás, de többük jelezte, hogy létezhetnek trükkök. A HÖOK kiakadt a javaslaton.

Ingyen iPhone követi a hallgatókat a tokiói egyetemen

Az egyik japán egyetem iPhone-okat osztott szét a hallgatóinak, amelyeket taneszközként használnak, de azt is követni is tudják, hogy ki lógott az órákról.

Egyre több sebből vérzik a magyar PPP

Egyre több nehézség vetődik fel az annak idején már-már csodaszerként beharangozott magyarországi PPP-projektek rendszere körül. A felsőoktatást érintő programok különböző életciklusaiban más-más gondok törnek a felszínre: az újak nem indulnak, akad leállított építkezés, és az sem mindig örül, aki elvileg már élvezhetné egy befejezett, nagyszabású beruházás előnyeit.

Javítóvizsga helyett hackeltek az egyetemisták

Javítóvizsga helyett a hackerek eszközeihez próbált nyúlni három Amerikai egyetemista. A lebukott ötletgazdát huszonkét hónap börtönre ítélte a bíróság - írja a Register.

Újabb adatvesztés a veszprémi Pannon Egyetemen

Ismét személyes adatok szivárogtak ki a veszprémi Pannon Egyetemről: egy állítólagos hacker egy több száz hallgató és 27 tanár adatait tartalmazó levelet küldött szét a médiának. Az adatvesztés tényét az egyetem illetékesei is megerősítették.

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Megemelnék a felsőoktatási ponthatárt a rektorok

Jelentősen megemelné a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatárokat - írja a Népszabadság. Egy másik javaslatuk szerint az egyetemi vezetők megbízását - például a rektorokét - meghosszabbítani csakis új pályázat kiírásával lehetne.

A cigány lovának sorsára jutottak a főiskolák

Csillogó könyvtárakkal, némi zsebpénzzel és hatalmas propagandával versengenek a diákok kegyeiért a vidéki főiskolák, a tavaly bevezetett új felvételi rendszer miatt mégis sokkal kevesebb hallgató jutott nekik, mint két éve. A túlélésért küzdő főiskoláknak azonban a felsőoktatási törvény kínál néhány kiskaput. Az egyik például lehetővé teszi, hogy kétszer vegyék fel az állami támogatást egy hallgatóért, miközben lényegében csak egyszer kell megdolgozniuk a pénzért. Találtunk olyan főiskolát, amelyik a jelek szerint él is ezzel a módszerrel.

Di�khitel: lej�r az els� hat�rid�

B�r a�di�khitelt ig�nyl�k sz�ma az ut�bbi �vekben cs�kkent, ez nem a konstrukci� felt�teleinek v�ltoz�s�val magyar�zhat�,�tov�bbra is a legolcs�bb forinthitelek k�z� tartozik. A folyamat�h�tter�ben a fels�oktat�sba jelentkez�k sz�m�nak m�rs�kl�d�se��ll.�A k�zelm�ltban�indult tan�vben havonta t�zezer forinttal nagyobb �sszeget ig�nyelhetnek a di�kok, akiknek legk�s�bb ma be kell adni ig�nyl�s�ket, hogy okt�ber 15-�n p�nzhez jussanak.

T�bb di�khitel ig�nyelhet�

Az elm�lt tan�vben k�zel 19 ezer �j ig�nyl�vel �sszesen 84 ezer hallgat�nak foly�s�tott 22,3 milli�rd forintnyi di�khitelt a Di�khitel K�zpont (DK). Azt Csillag Tam�s vez�rigazgat� is elismerte, hogy a kor�bban tervezettn�l alacsonyabb a hitel�rt jelentkez�k sz�ma, �m ez �sszef�gg azzal, hogy a fels�oktat�sba is egyre kevesebb hallgat� jelentkezik - a m�lt tan�vben sz�muk 100 ezer al� cs�kkent.

Emelt szintű érettségi kéne az orvosihoz

Járatlan útra terelnék az egyetemeket a rektorok

Lettország az egyetlen, ahol az állami pénzen egyetemre járók átkerülhetnek a fizetős képzésre, és fordítva, de még itt is az egyetemek döntenek a pontos szabályokról. Mégis ilyen rendszert vezetne be a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatásban. Másutt inkább támogatást kapnak a költségtérítéses diákok, igaz, a legtöbb EU-s országban nem is létezik két kategória: minden hallgatónak kell fizetnie tandíjat vagy regisztrációs díjat.

Kevéssé ismerik a magyar diplomát

A célul kitűzött intézmények és szakok közötti átjárhatóság jelentősen fejlődik, de az európai szintű együttműködés továbbra is nehézkes - derült ki az Életpálya Szövetségnek a Budapesti Corvinus Egyetemen a felsőoktatási rendszer újdonságairól, elsősorban a mesterképzésről rendezett konferenciáján. A magyar diplomát gyakorlatilag nem ismerik nyugaton.

A diákhiteleket is elérte a válság

Az USA jelzálogpiacáról kiinduló, a világ nagy részét érintő hitelválság a lakásvásárlók után mára elérte a diákhitelezésre - azon belül a szövetségi forrásokra is - támaszkodó amerikai felsőoktatási rendszer résztvevőit is. A piac szereplői vagy kormányzati beavatkozásban bíznak, vagy a kivonulást választják - olvasható a Napi Gazdaságban.

Szerdától állásbörze a Műegyetemen

Április 9-10-én rendezik a legnagyobb hazai felsőoktatási állásbörzét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 223 cég mintegy 4100 állásajánlata várja a fiatal tehetségeket.

Az ELTE a legnépszerűbb a felvételizők körében

Az ELTE vezeti az egyetemek rangsorát a felvételizők számát tekintve. A főiskolák között a Budapesti Gazdasági Főiskola áll az élen - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Információs Központ adataiból. Idén is több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly.

Százezer alatt a felsőoktatásba jelentkezők száma

Csak asszisztálunk a bolognai rendszerhez

Tíz évet kapott az egységes európai felsőoktatás megteremtésére létrehozott bolognai rendszer, amit az EU most drasztikusan átalakítana. A rendszernek ugyanis jelenleg inkább a nyugat-európai vagy a jómódú keleti diákok a haszonélvezői, egy átlagos magyar egyetemista például csak nagy anyagi nehézségek árán tud profitálni a bolognai folyamatból. Az EU kivenné a közös felsőoktatás szervezését a tagállamok kezéből. A magyar egyetemek egyelőre az eredeti szabályokkal is csak barátkoznak, azt pedig senki sem tudja még, hogy mit hoz a konyhára.

A gyermekorvosok pénzéből kompenzálják a vizitdíjat

A korábbi ígéretek ellenére mégis kompenzálja valamivel a kieső vizitdíjat a kormány, igaz ezt a gyermekorvosoktól veszi el: az ő vizitdíj-kompenzációjukat, havi 280 milliót osztják fel az összes háziorvos közt. A felsőoktatás nem kap a kormábban meghatározottnál több pénzt, de megmarad az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés közt.

Pro és kontra a népszavazási kérdésekről

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj betegadó, hiszen a társadalombiztosítási járulékkal megfizettük már egyszer az ellátás díját. Gyurcsány Ferenc viszont állítja, az egszségügy átalakítása nem a vizitdíjról szól, az csak egy pici szelete a rendszernek, de a felsőoktatás nagy kérdése sem a tandíj. Az SZDSZ a szocializmust idézi, így győzköd a három nem mellett. Orbán viszont a három népszavazási kérdés szimbolikus jelentőségét emlegeti, szerinte a kormány hazugságáról is döntenek az emberek. De mi az igazság, mennyire sarkítanak a politikusok? Szakértőket kérdeztünk pro és kontra a népszavazsi kérdésekről.

Tandíj mellett érvel a Világbank

Mindenkire kiterjedő tandíjat és szigorúan célzott hallgatói támogatásokat javasol tanulmányában Magyarországon a Világbank. A dokumentum azt is megállapítja, hogy vegyesek a tandíj hatásai a felsőoktatásba való belépést tekintve.

Mi a tandíj?

Idén ősszel kellene először tandíjat fizetni a másodéves felsőoktatási hallgatóknak egy 2006-os törvénymódosítás értelmében. Ha a népszavazáson az igenek kerülnek többségbe, akkor az erdetileg tervezett formában ez nem valósulhat meg, ha a nemek győznek, akkor viszont lesz tandíj ősztől.

Mást gondol a tandíjról az oktató és a diák

Míg a hallgatók többsége ellenzi, az oktatóknak több mint a fele támogatja a tandíj bevezetését - derül ki abból a kutatásból, amit a Medián a Népszabadság megbízásából készített a felsőoktatás megítéléséről. A diákok véleménye sokkal jobb a felsőoktatási képzésről, mint az oktatóiké.

Az oktató neve is emeli a diploma árát

Tízezer és közel másfél millió forint közötti összegeket fizetnek ki majd az oktatásért félévente a tanulmányaikat szeptemberben elkezdő, költségtérítéses hallgatók Magyarországon - írja a Napi Gazdaság a felvi.hu adatai alapján. A különbségeket leginkább az oktató díjazása okozza.

Eldőltek a februári felsőoktatási képzések ponthatárai

Megvannak a februártól induló felsőoktatási képzések ponthatárai, valamivel több mint kétezer jelentkező közül ezek alapján 1800-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Az oktatási tárca szerint ezekből azonban még nem lehet következtetni a nyári ponthatárokra.

Hosszabb távú felsőoktatási megállapodás

Az állami fenntartású felsőoktatási intézmények támogatása a jelenlegi 214 milliárdról 2010-re mintegy 240 milliárd forintra nő annak a hároméves megállapodásnak köszönhetően, amelyet Hiller István szakminiszter írt alá csütörtökön 29 alma mater rektorával a fővárosban.

Bajban a felsőoktatási tankönyvkiadás

Tovább folytatódnak a tankönyvkiadók létét fenyegető kormányzati intézkedések: most a felsőoktatási tankönyvek fejlesztési támogatását szüntette meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) - írta a pénteki Magyar Nemzet.

Kedden-szerdán állásbörzét rendeznek a Műegyetemen

Kétszáz feletti kiállító, több ezer állásajánlat - kedden reggel nyílik és szerda estig tart az ország legnagyobb felsőoktatási állásbörzéje a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületében. Főként mérnököket és informatikusokat keresnek a cégek, ám más diplomát szerzőknek is lesz ajánlat.

Ki, hogy büntetne a tandíjjal?

Régóta húzódik a vita a minisztérium és a felsőoktatás hallgatói között arról, ki és mennyit fizessen a diplomáért. Az oktatási tárca és a hallgatók javaslataiban is van ösztönző is, büntetés is. Ki, hogyan szankcionálná a lustálkodókat? Ki, hogyan csinálna kedvet a magoláshoz? Ismerje meg a javaslatok lényegét!

Állásbörzét rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen

Másfél-kétezer látogatót várnak a dél-alföldi régió legnagyobb regionális felsőoktatási állásfórumára, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) őszi állásbörzéjére, melyet szerdán rendeznek meg a Tanulmányi és Információs Központban.

Tandíjellenes demonstráció lesz Budapesten

Olyan javaslatot dolgozott ki a HÖK, amely szerint a felsőoktatásban csak a krediteket meg nem szerző hallgatóknak kellene tandíjat fizetniük. Ha a minisztérium nem fogadja ezt el, a szervezet tüntetést szervez a kormány által tervezett rendszer ellen.

Igazolványaik híján nem vonatozhatnak a diákok

Több felsőoktatási intézménybe még nem érkeztek meg a diákigazolványok és ezek hiányában a vonatra nem válthatnak kedvezményes jegyet a felvett hallgatók - írta pénteken az Új Néplap.

Izrael szabadon engedett egy volt Hamász-minisztert

Izrael szabadon engedte kedden a radikális Hamász többségével alakult korábbi palesztin nemzeti egységkormány volt felsőoktatási miniszterét - jelentette be közleményben az izraeli hadsereg.

Potya pontokra vadászhatnak a héten a felvételizők

Péntek óta megnézhetik a felsőoktatásba jelentkezők, hogy mennyi pontot gyűjtöttek a felvételin, a ponthatárokat azonban csak július 25-én hozzák nyilvánosságra. A bejutást befolyásolhatja az is, hogy a jelentkezők szerdáig milyen pluszpapírokat adnak le.

Magyar siker a Mol nemzetközi diplomásversenyén

Magyar közgazdászhallgatók nyerték a Mol frissdiplomásokat és felsőoktatásban tanulókat megcélzó nemzetközi vetélkedőjének 10 ezer eurós fődíját 13 ország 271 indulója közül. A freshhh 2007 versenyprogram célja a legígéretesebb fiatal szakemberek felkutatása volt.

A mérnök szakok alig érdeklik a nőket

Továbbra is több nő jelentkezik a felsőoktatásba, mint férfi. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ tanulmánya szerint még mindig éles a választóvonal a tipikusan női és férfi pályák között. Gyógypedagógusnak például szinte kizárólag nők, villamosmérnöknek férfiak jelentkeznek.

Bokrosék átszabnák a teljes felsőoktatást

Magas tandíjak bevezetését, az állami finanszírozású képzés megszüntetését, a rosszul teljesítő intézmények bezárását javasolják az ország legnagyobb egyetemei egy vitairatban, melyet Bokros Lajos közgazdász szerkesztett. A tabudöntögető elképzelés teljesen felforgatná a felsőoktatást. A vitairat haszontalannak tartja a tandíj mostani formáját, hiányolja az esélyegyenlőséget, és bírálja az ezerszám osztott haszontalan diplomákat. A minisztérium nem ért egyet.

Növekszik a műszaki szakok népszerűsége

Úgy tűnik, egyre több, felsőoktatásba igyekvő fiatal tudatosan választ álláspiaci igényeinek megfelelő képzést. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ legnépszerűbb szakokat bemutató összeállításában ugyanis feljövőben vannak a műszaki és informatikai képzések, amire a versenyszférának leginkább igénye van. Jelentős a visszaesés a bölcsész szakokon és a kommunikációnál.

Befektetőkkel lökné be az egyetemeket Magyar Bálint

Nem lesz egyetemprivatizáció - közölte az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, miután a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozásba kezdett a felsőoktatás magánosításától tartva. Az ügyet az robbantotta ki, hogy Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár nemrég a magántőke felsőoktatásba való bevonását indítványozta az államreform-bizottságban. Az SZDSZ-es politikus elmondása szerint az "államszocialista gazdasági gyámság" alól akarja felszabadítani az egyetemeket.

Bejutás pályakezdőként neves céghez

Egyetemi rendezvények, ismerősök kikérdezése, spontán megkeresés. Többek között ezeket az eszközöket is be lehet vetni, ha pályánkat neves cégnél szeretnénk kezdeni. Ráadásul a nagy multik előszeretettel alkalmaznak a felsőoktatásból kikerülő fiatalokat. Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő olvasói kérdésre válaszolt.

Eladható felsőoktatás

A tavalyi ciprusi találkozó után idén, 2007. április 4-6. között Budapesten rendezik meg a II. Európai Felsőoktatási Marketing Konferenciát.

Rekord összegű diákhitelt folyósítottak

Rekord, 8,528 milliárd forintos összeget utalt át a Diákhitel Központ. Közel 80 ezer, a felsőoktatásban jelenleg is tanulmányait folytató jogosult igényelte ebben a szemeszterben a hitelt.

Többen tanulhatnak természettudományos területen

A tegnap újjáalakult Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) szeptember 30-ig áttekinti a felsőoktatás és a munkaerőpiac mutatóit, december 15-ig pedig javaslatot dolgoz ki a 2008/09-es tanévre vonatkozó államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretről - írja a Világgazdaság.

Helyhez kötnék az ingázó professzorokat

Szigorúbban szabályozná a felsőoktatási törvényben az oktatási tárca azt, hogy egy egyetemi tanár hány intézményben taníthat - olvasható a Népszabadságban. Véget akarnak ugyanis vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy "intercity-professzor" több egyetem között ingázva egyikben sem fordít elegendő időt a diákokra. Ezzel azonban az iskolák száma is csökkenhetne.

126 ezren jelentkeznek a felsőoktatásba

A tavalyihoz hasonló arányban, várhatóan 126 ezren jelentkeznek idén is az egyetemekre és a főiskolákra - olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében.

Négy posta várja éjfélig a felvételizőket

Megerősített szolgálattal várja a Posta a csütörtök éjfélkor lejáró felsőoktatási jelentkezési határidőt. Aki az utolsó pillanatra halasztja a boríték feladását, azt Budapesten három, vidéken egy posta várja, de lehetőség van az elektronikus beküldésre is.

Pluszpontot kapnak a felvételiző kismamák

Többletpontokat kapnak a felsőoktatásba jelentkező kismamák - döntött az oktatási tárca. Ha a pluszpontokkal együtt elég pontot tudnak gyűjteni, nem kell tandíjat fizetniük. A büdzsé korábban átvállalta a költségtérítéses képzésre jelentkező kismamák tandíját, de ez a rendszer szeptembertől megszűnik.

Tüntetőkkel csaptak össze a rendőrök Görögországban

Könnygázzal igyekezett megfékezni a rohamrendőrség csütörtökön Athén belvárosában a görög kormány felsőoktatási reformtervezete ellen tüntető tömeget.

Munkaerőfelvétel dolgozói ajánlással

A Budapest Bank frissdiplomás vezetőképző programjának hat helyére 110 pályázat érkezett, de csak hárman feleltek meg az elvárásoknak. A felhígult felsőoktatási rendszer nem tud eleget tenni a munkaerőpiac követelményeinek - mondta a Gazdasági Rádiónak Rolek Ferenc vezérigazgató-helyettes.

Nem fizeti az állam a kismamák tandíját

Szeptembertől nem finanszírozza a költségvetés a költségtérítéses felsőoktatási képzésbe jelentkező kismamák tandíját- adta hírül az InfoRádió.  A döntés hátrányosan érintheti a munkaerőpiactól gyermekvállalás miatt távol lévő, de visszatérésre készülő nők karrierépítését. A módosítás a felsőoktatásban már tanuló kismamákra nem vonatkozik. 

Nemcsak észre lesz szükségük a szegény diákoknak

A legszegényebb családokból származó kitűnő tanuló diákoknak jelent könnyebbséget az a rendelet, amely átalakítja a felsőoktatási juttatások rendszerét. Az ezen a szűk rétegen kívül kerülő, de hátrányos helyzetű diákok számára azonban egyelőre lehetetlen kiszámolni, hogy a jövő évben összesen mekkora összegű támogatásra számíthatnak - tudtuk meg az őket segítő szervezetek képviselőitől. A diákoknak azt tanácsolják, hogy nézzenek utána alapítványi támogatásoknak is.

Újabb intézmények adhatnak diplomát

Három olyan új intézményt vettek nyilvántartásba, amelyek a jövőben felsőoktatási képzést akarnak folytatni. Az új létesítmények: a SOTER informatikai, az Euroszféra menedzserképző intézmény, valamint a Teller Ede főiskola.

Hat törvény nem tetszett idén Sólyomnak

A korábbi államfőknél aktívabb szerepet vállal Sólyom László köztársasági elnök, aki 2006-ban több törvényt is az Alkotmánybírósághoz utalt, vagy visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő rostáján fennakadt az esélyegyenlőségi, a felsőoktatási és a légi utasok adatainak átadásáról szóló törvény is, de a Gyurcsány-csomag megszorításait aláírta.

Csak jövőre derül ki a tandíj pontos összege

Az egyes egyetemeken fizetendő tandíj pontos összegét még nem tartalmazza a pénteken megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató. A tanulás árát csak januárban ismertetik, az új típusú jelentkezési lapok díjairól, a most bevezetett többletpontokról és a meghirdetett szakokról azonban már tájékozódhatnak az érdeklődők.

Több főiskola tart a bezárástól

Könnyen lehet, hogy a jövőre az iskolák között meginduló verseny miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lesz bezárni  kapuit. Ez leginkább a kisebb városok, mint például  Baja, Kalocsa, Szolnok, Dunaújváros, vagy Eger főiskoláit fenyegetik.

Hatezret kérhetnek az egyetemek a bukásért

A jövőre életbe lépő új felsőoktatási törvény szerint az egyetemeken már csak a második utóvizsgáért, a könyvtár valamint a számítógépek használatáért kell csak fizetniük a hallgatóknak. Ezek összege nem lehet több, mint 5825 forint. A törvény azért sorolja fel résztelesen, hogy pontosan miért szedhető díj, mert korábban több jogcímen is szedtek térítési díjat az ingyenes képzésre járó diákoktól - írja a Népszabadság.

Jóval kevesebb levelezős tanulhat ingyen

Jelentősen kevesebb lesz az államilag támogatott hely a levelezős és esti felsőoktatásban. Később tovább csökkenhet a szám, sőt az is felmerült: ezeken a képzéseken teljesen megszüntetik az állami támogatást - írja a Népszabadság.

Csütörtökön jár le a hallgatók ultimátuma is

Az oktatási tárca vonja vissza a tandíjra vonatkozó részt a felsőoktatási törvényből - ez áll a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) csütörtökön lejáró ultimátumában. A minisztérium szerint teljes az együttműködés, a HÖOK szerint azonban a tárca nem foglalkozik az üggyel.

A bölcsészek lesznek a felsőoktatás vesztesei

Jelentősen csökken jövőre a bölcsész-, tanár- és jogászképzésbe felvehető hallgatók száma, míg kis mértékben emelkednek a természettudományos és műszaki keretszámok. A miniszter az új szabályozás nyomán arra számít, hogy lesznek olyan oktatási intézmények, amelyek nem lesznek képesek fenntartani magukat a költségtérítéses diákok tandíjából, ezért majd bezárják a kapuikat.

Foghíjas sorokban tüntettek a diákok

A vártnál jóval kevesebb hallgató ment el a budai Várba szervezett tandíjellenes tüntetésre. A diákok előtt Nagy Zoltán, a Hallgatatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke mondott először beszédet, amelyben színvonalas, finanszírozott felsőoktatást követelt. A szervezők arra biztatták a demonstrálókat, hogy legyenek kitartóak, és újabb, hasonló tüntetéseket helyeztek kilátásba.

Nyugtatgat és a tandíj ellen lép a Fidesz

Meg akarjuk akadályoznia a tandíj bevezetését - jelentette be a fideszes gyűléssorozat szombati szónoka, Pokorni Zoltán, mert az ellenzéki párt szerint a kormány intézkedése nyomán csak a gazdagok gyerekei tanulhatnának. Ezért a Fidesz hétfőn az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Az ellenzéki párt alelnöke arról is beszélt: a jelenlegi helyzet megoldása, ha a politikusok hátralépnek egy lépést, és egy szakértői kormány veszi át a kormányzást.

Már biztosan lesz tandíj

Elfogadta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelyre az Alkotmánybíróság kifogása miatt volt szükség. Így elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy bevezessék a tandíjat.

Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény

Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a felsőoktatási törvény módosítását. A testület szerint a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az MSZP szerint az alkotmányossági vétó nem érinti a tandíj bevezetését. 

A Mol a munkaerőpiac igényeihez igazítaná a felsőoktatást

Három évre szóló megállapodást írt alá tegnap a Mol Nyrt vezérigazgatója és hat egyetem. A kezdeményezés célja: a kereslet és a kínálat összehangolása a munkaerőpiacon.

Fiatal vállalkozók karrierútját egyengeti a Fevosz

A két éve működő Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (FEVOSZ) a felsőoktatásban tanuló vállalkozókat tömöríti érdekvédelmi szervezetbe. Kapcsolatépítő rendezvényekkel, ingyenes iroda- és telefonhasználattal, csapatépítéssel, és előadásokkal serkenti a fiatalok vállalkozóvá válását, mondta Benkovics Péter, a közhasznú egyesület vezetője. A FEVOSZ kidolgozott egy tervezetet is az állami szerepvállalással kapcsolatban, ami olvasatlanul a gazdasági tárcánál hever.

Újabb elvonások a felsőoktatásban

További lépésekre lehet szükség az eddig bejelentetteken kívül ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban felvázolt költségvetési hiánytervek és államadósságszámok megvalósulhassanak - írja a Világgazdaság.

Továbbra is népszerű a diákhitel

Az elmúlt öt évben 210 ezren, összesen 107 milliárd forint diákhitelt vettek fel. Miközben tavaly, a felsőoktatásba belépő új diákok száma csökkent, az egy évvel korábbinál 13 százalékkal többen, 26 ezren igényeltek hitelt - közölte Csillag Tamás, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója - írja a Napi Gazdaság.

A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot

A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.

Egy nap alatt bebiztosítaná a tandíjat az MSZP

Az MSZP szerint egy nap alatt kiküszöbölhető a csorba, ha alkotmányellenesnek találják a felsőoktatási törvénynek - többek között a tandíj bevezetését is tartalmazó - módosításait. A köztársasági elnök szerdán küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az államfő nem a tandíjat, hanem a gazdasági tanácsok túlzott vétójogát kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mégis abban bízik, hogy a kormány átgondolja a tandíjjal kapcsolatos terveit.

Az Alkotmánybíróság előtt a felsőoktatási törvény

A felsőoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordult szerdán az államfő. Sólyom László szerint a felsőoktatási intézményeken belül felálló gazdasági tanácsok jogköre korlátozhatja az egyetemek autonómiáját. A mentelmi jogról szóló szabályozást az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek.

Cáfolják a tandíjon túli lépéseket

Cáfolja az oktatási minisztérium azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint az állam kivonulna a felsőoktatásból. A Népszabadság és a Magyar Nemzet is úgy értesült, hogy a kormányzat hosszú távú tervei szerint minden képzés fizetős lenne, de a hallgatók pályázhatnának a tandíj megfizetéséhez központi támogatásért. A tárca közleménye szerint viszont nincsenek ilyen elképzelések.

A legtöbb európai országban van tandíj

Kevés olyan európai ország van, ahol ne kellene tandíjat fizetni az egyetemistáknak, több államban pedig jelenleg zajlik a fizetős felsőoktatási rendszer kialakítása - írja a Népszabadság. Van olyan ország, ahol csak utólag, a munkába állást követően kell kiegyenlíteni a tandíjat.

Havonta minimálbérnyit költ egy egyetemista

Egyetemistának lenni nem annyira olcsó, mint azt a közvélekedés tartja. A felsőoktatásban tanulók havonta valamivel kevesebbet költenek, mint a jelenleg érvényes minimálbér - ebbe még nem számítottuk bele a később esedékes tandíj befizetését. Összeállításunkban a felmerülő költségeket, illetve a "legszebb évek" lehetséges bevételi forrásait vettük számba.

Tüntetést terveznek a hallgatók a tandíj ellen

Utcára vonulnak a hallgatók ősszel, ha a parlament elfogadja a tandíjat is tartalmazó módosított felsőoktatási törvényt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szerdai közleménye szerint a hallgatók szeretnének partnerek lenni a felsőoktatás finanszírozási reformjában, de szerintük a tandíj bevezetését tartalmazó törvényjavaslat lehetetlenné teszi az érdemi vitát.

Gyurcsány: a tandíj a szegényeket segíti

Az új felsőoktatási törvény, a tandíj bevezetése lehetővé teszi, hogy az eddigi ösztöndíjakból növeljék a rászoruló diákok szociális támogatását - mondta a miniszterelnök a Magyar Rádió kedd reggeli interjújában. A bejelentett sztrájkok helyett szerinte inkább tárgyalni kellene.

2008-tól bevezetik az egyetemi tandíjat

Utólagos képzési hozzájárulás helyett bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban, melyet 2008 szeptemberétől fizetniük kell az egyetemistáknak. Az alapképzésben 105 ezret, a mesterképzés után évente 150 ezret kell várhatóan fizetni. Hiller István oktatási miniszter szerint a költségvetésnek mindebből nem származik plusz bevétele. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke elutasítja a tandíjat.

Felfedezővel vág vissza Hillernek a tibeti szak

A tibeti szakos egyetemi hallgatók számát kritizálta Hiller István leendő oktatási miniszter, amikor a felsőoktatási szakok rendszerének átalakításáról beszélt. Szerinte ugyanis "álságos" egy időben öt-nyolc ilyen hallgató képzése. Ezzel lényegében az érintettek is egyetértenek. Az ELTE tanára szerint ráadásul Kőrösi Csoma Sándor óta Magyarországon hagyománya van a tibeti filológia kutatásának. Idén egyébként nem is indul tibeti filológia képzés.

Az oktatással kezdi az egyeztetést Gyurcsány

Felsőoktatási és üzleti vezetőkkel kezdte meg Gyurcsány Ferenc a készülő kormányprogramról szóló úgynevezett társadalmi egyeztetést. A találkozó előtt Gyurcsány arról beszélt, hogy az üzleti szemléletnek meghatározóbbá kell válnia az oktatásban és a kutatásban is.

Utólag nyújtaná be a számlát az egyetem

Utólagos képzési hozzájárulás bevezetésével lehetne fizetőssé tenni a felsőoktatást - vetette fel az Oktatási Minisztérium, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azonban ezzel a finanszírozás valódi reformja helyett csak bürokratikusabb rendszer keletkezne. A hallgatói érdekképviselet elnöke közben arra figyelmeztet, hogy ha kell, fellépnek a tervezet ellen.

Átadták a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjakat

Kiosztották a 2006-os Szilárd Leó Professzori Ösztöndíjakat, melyet a felsőoktatás fejlesztéséért végzett kiemelkedő tevékenységért osztanak ki 1998 óta.

Kérdezzék a CEU Business School dékánját!

A CEU Business School dékánját kérdezhetik olvasóink április 20-án az [origo] vendégszobában. Dr Pártos Ferenc tevékenységének köszönhetően a CEU Business School mostanra Közép-Európa vezető üzleti iskolájává vált, az intézmény igen előkelő helyen végez a nemzetközi összesítésekben. A magyar felsőoktatáshoz szokott olvasók számára mindenképpen tanulságos lehet az az üzleti szemlélet, amelyet a dékán képvisel.

Oktatás, képzés

Bár a pártok több ponton másképp látják az oktatás jövőjét, inkább módosításokról, mint az előzőekhez képest, gyökeres változásokról beszélnek. Akad néhány közös elképzelés is: iskolafelújítás, kollégiumépítés, szakképzés fejlesztése, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit kielégítő köz- és felsőoktatás.