etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sikerrel zárult az angolai kékvércse-expedíció
Nyolc magyar, három hét, háromezer kilométer zötykölődés, 40 műholdas jeladó, egy hastífusz-fertőzés, kígyó-kalandok és két terrabájtnyi fotó- és videóanyag. Számokban ezzel jellemezhető a közelmúltban Angolából hazatért kékvércse-expedíció. De az érzés, ahogy az alkonyati fényekben karnyújtásnyira keringő, suhogó, kavargó százezernyi, sőt milliónyi kék vércse körbeveszi az embert, már sohasem múlik el. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A nagy állatok lassabban mozognak, mint kicsik, hogy elkerüljék a túlhevülést
Egy több mint 500 faj analízise szerint a több mint 1 tonna súlyú állatok hosszútávú sebessége nem csak tömegük korlátozza, hanem hogy ne hevüljenek túl. - írja a New Scientist.
Év lepkéje megfigyelési verseny
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya adatgyűjtési versenyt hirdet a 2023-as Év lepkéje, a fecskefarkú pillangó kapcsán. Az első 5 legtöbb megfigyelést összegyűjtő versenyző részesül értékes díjazásban. Az eredményhirdetés időpontja: 2023. december 4. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Települési récefiókák - mikor és mit tehetünk?
Az elmúlt években új, egyre gyakoribb madárvédelmi problémaként jelentkezik március-áprilisban a fővárosi épületeken, erkélyeken és lapostetőkön, városi parkok fáinak ágvilláiban, odúiban vagy akár a bokrok között, sövények tövében a talajon fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka. Ilyenkor naponta akár több telefonos bejelentés is érkezik az egyesület központi irodájába „úton mászkáló", „tetőn maradt" és „udvarban elhagyott" récefiókákról. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Felhívás országos cigányréce számlálásra
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén már második alkalommal kerül sor a cigányrécék (Aythya nyroca) országos szintű ún. szinkronszámlálására 2023. április 14. és 17. között. A négy napos számlálás során a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, hosszútávon pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól. hívja fel a figyelmet Csibrány Balázs MME Vízimadár-védelmi Szakosztály munkatára a Magyar Madártani és Természeetvédelmi ...
Az vad afrikai elefántok magukat domesztikálhatták
Az afrikai szavannai elefántok játszanak, gondoskodnak kölykeikről és szociális viselkedést mutatnak, amit a domesztikált állatokhoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy sosem domesztikálták őket az emberek. - írja New Scientist magazin.
Úgy tartsunk nyulat, hogy neki is jó legyen!
Vagy pedig ne tartsunk egyáltalán! A felelős állattartás első lépése, hogy gondosan mérlegeljük, tudunk-e felelős módon gondoskodni házikedvencünkről. A második pedig, hogy alaposan tájékozódunk az állat igényeiről. - híbja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Egy új kutatás szerint a szibériai tigrisek két fő személyiség típusba tartoznak
Egy új kutatás szerint a szibériai tigrisek két fő személyiség csoportra oszlanak. - írja a BBC tudomány magazinja.
200 millió éve mit sem változott - Élő fosszíliára bukkantak a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Gőtefelmérés közben bukkantunk erre a tavaszi pajzsosrákra (Lepidurus apus) a Kiskőrös melletti Ökördi-erdőtelek-keceli-lápok Natura 2000 területen. Élő fosszíliáknak is szokták őket hívni, ami nem túlzás, hiszen már a dinoszauroszuk korában is léteztek, és már akkor is így néztek ki. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic
A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Három óra és 100 kilométer Nógrád vármegyében - svájci farkas
Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt, március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot.. - írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
A kerti pele ragyog az ultraviola fény alatt – de nem tudni miért
A kerti pele, egy kis európai rágcsálófaj, csatlakozott a fotolumineszcenciát mutató fajok listájához - de a jelenség oka rejtély. - írja a New Scientist.
Közösségi összefogással a varangyok megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, a Jane Goodall Intézet, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata és II. kerületi lakosok együttműködésének köszönhetően ideiglenes békaterelő kerítésrendszer épült a II. kerületi Völgy utcában található erdősáv szélén. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Újabb hasonlóságot találtak a kutyák és emberek között
A kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait. Az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak legújabb, a rangos NeuroImage szaklapban megjelent kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére, agyuk hasonlóan dolgozza fel az élőlényekre jellemző hangadásokat. Az eredmények azon túl, hogy hozzájárulnak agyunk evolúciójának megismeréséhez, robotok fejlesztését is segíthetik.
Több millió elpusztult halat mosott partra a víz a hőhullám alatt Ausztráliában
Több millió elpusztult hal vetődött partra Ausztrália délkeleti részén, amit nem régiben történt áradások és a forró időjárás után a folyóban elhasznált oxigén okozott. - írja a phys.org.
Indul a Gólyales!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez (https://www.mme.hu/lezarult-9-heten-tarto-teli-madarles-lakossagi-madarszamlalasi-akcio) hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüleet ...
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai fővárosába
Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.
Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon
Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22-én. (http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013) A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik. - írja Kiss Mónika a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Farkasok ürülékét kutatva a farkasok nyomába eredtünk. - Keresőkutyák a természetvédelem szolgálatában
A LIFE SWiPE és a WildskillsEU projektek keretein belül 2023. február 8-án közös, Nógrád vármegyei terepnapot tartottak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai (MATE) és hallgatói. - írja a Bükki Nemzeti Park Igatgatóság honlapján.
Meglepő, hogyan reagálnak a kutyakölykök a gazdi viselkedésére
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyakölyök
- ELTE
- Címkefelhő »
A kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaiknak áldozzák
Egy a Csendes-óceán északi részén végzett kutatás megmutatta, hogy a kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaikra áldozzák. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.
Ünnepel a Chesteri Állatkert: táncoló makimajom született - videó
Egy kritikusan veszélyeztetett főemlős született egy angliai állatkertben. A mozgása miatt táncoló makimajomnak becézett faj első ízben született Európban.
Szeretettel ölel az Állatkert! - vidó
A közelgő Valentin-nap a szerelemről és a szeretetről szól: az állatok szeretetéről is! Így jó alkalom arra, hogy gondozóink „szíves" finomságokkal kedveskedjenek Állatkertünk lakóinak. Az Állatkertben már napok óta tart az ünneplés.
Uniós támogatás segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön
A világszerte veszélyeztetett madárfaj állománya 38%-kal esett vissza 10 év alatt a régióban, így az új projekt legfontosabb célja ennek az ijesztő tendenciának a megértése és visszafordítása. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért
A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák "életre szóló áldozatot" hoznak fiaikért - írta a BBC online hírportálja csütörtökön.
Nagyon nőttek a pusztai macska kölykök
A márciusban született pusztai macska kölykök szépen felcseperedtek, méretüket tekintve már alig maradnak el anyjuktól. A hat kölyökből kettő már el is hagyta a „szülői házat", és másik állatkertbe került. A másik négynek is szervezzük a jövőjét. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Így reagálnak a kutyák a farkasvonyításra
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- ELTE
- Címkefelhő »
Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. - adja hírül a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
Ikerbárányok születésével kezdődött a juhok ellési szezonja Kardoskúton
Január 25-én, hajnalban megszülettek az első bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Kardoskúton egy cigája mama ikreknek – egy jerkének és egy kosbáránynak – adott életet. - adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Nevet kapott az ország egyetlen indiai orrszarvú borja
150 kg és naponta elfogyaszt 20-30 liternyi anyatejet. Szépen gyarapszik az ország egyetlen indiai orrszarvú borja a Nyíregyházi Állatparkban. A 2 és fél hónapos kisállatnak igen népes rajongótábora van, hiszen az Állatpark felhívására (a látogatókat kérték meg, hogy segítsenek nevet választani a borjúnak) több mint 300 névjavaslat érkezett. A gondozók végül az ázsiai AMAN nevet választották neki, melynek a jelentése BÉKE. - írja a Nyíregyházi Állatpark honlapján.
Madárinfluenza veszély – 2023
Mint rendesen, Karácsony és Újév között mindig jön a madárinfluenza. Most is így volt, és még mindig tart. Már nem kell behurcolni Ázsiából, nem a madárvonulással kerül a Kárpát medencébe, hanem itt terem. A Dél-Alföld fóliás baromfitartó gazdaságaiban és azok környékén a vizes élőhelyek vadmadaraiban ellappang egész évben, és ilyenkor megjelenik. Bekerül egy háztáji, vagy nagyüzemi állományba, és főleg emberi gondatlanság miatt a környéken feltartóztathatatlanul terjed. - hívja fel a figyelmet Dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója Hortobágyi Madárkórház és Madárpark honlapján.
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Egyre többet tudunk „a lopakodás nagymesteréről”
Másfél éve működik a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében megvalósuló program célja a főváros környéki vadmacskaállomány feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés. A populációt azonban számos veszély fenyegeti – ezekről, illetve a program eredményeiről tartottak december 8-án konferenciát a Budakeszi Vadasparkban. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
- címkék:
- Börzsöny
- Visegrádi-hegység
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- erdő
- vadmacska
- zoológia
- macskafélék
- nagyvadak
- örökerdő
- örökerdő gazdálkodás
- erdei ökoszisztéma
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Vadmacska Fajmegőrzési Program
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
A kutyák meg tudják mutatni nekünk, amit akarnak, a malacok nem
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem – akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem. Ez alapján az ember figyelmének egy kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében. Úgy tűnik, hogy a malacok nem rrendelkeznek ...
- címkék:
- etológia
- ELTE
- Címkefelhő »
2022 mentett állatai
Az óévben pontosan 2513 mentett állatról gondoskodtak a vadállatmentéssel foglalkozó munkatársaink: ennyi segítségre szoruló madár, kisemlős, hüllő és kétéltű kapott második esélyt az Állatkertünkben folyó munkának köszönhetően. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Daruszántások nyomában – akár madarak is képesek átalakítani az ökoszisztémát
Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. - tájékoztat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Jól reagál a kezelésre Samu, de még nem lélegezhetünk fel
Egy hete a legkorszerűbb terápiával harcolnak állatorvosaink a kiselefántnál kialakult elefánt herpeszvírus megbetegedés ellen. A kezelés már hozott is eredményeket, a vérkép napok óta javul és Samu is jobban érzi magát. - adja hírül a Budapesti Állat- és növénykert honlapján.
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
„Népszámlálás” az Állatkertben
A hazai állatkertek közül a legtöbb féle állatot nálunk láthatja a nagyközönség: összesen 859 állatfaj 11.081 egyedét, illetve 96 tenyészetét. A bemutatott állatok változatossága nemzetközi szinten is kimagasló. - írja a Budapesti Állat - és Növénykert honlapján.
A flamingók a folyadékdinamika segítségével szürcsölik ki a táplálékot az iszapból
A kutatók rájöttek a falmingók sikerének a titkára, hogyan képesek boldogulni táplálékszegény környezetben.
Az állatvilág divatdiktátorai: mi célt szolgál a harsány külső?
Bármilyen gyönyörűek, a színpompás állatok külseje sokszor éppen azt hivatott közölni a szemlélődővel, hogy tartsa a három lépés távolságot, ha jót akar magának.
Nem csak a Télapó szorulhat a kéménybe
A hideg idő közeledtével lassan-lassan a fűtési időszak is kezdetét veszi, ám mielőtt jó meleget csinálnánk, több szempontból is érdemes fűtési rendszerünket átnézni. Ugyanis olykor-olykor előfordul, hogy a kéményünkben, kazánunkban nem várt vendéggel találkozunk. - hívja fel a figyelmet Soós Gábor természetvédelmi területfelügyelő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Szarvasbőgés-túrák a Pilisi Parkerdőben és éjszakai szakvezetések a Budakeszi Vadasparkban
A szeptemberi erdők különleges jelensége a szarvasbőgés, amely nem más, mint a gímszarvas párosodási időszaka. Hogy minél több természetkedvelő élje át a szarvasbőgés és az éjszakai erdő egyedülálló élményét, a kora őszi időszakban a Pilisi Parkerdő szarvasbőgés-túrákat, a Budakeszi Vadaspark pedig éjszakai szakvezetéseket indít.
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban - videó
Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban hétfőre virradó éjjel. A néhány órás borjú most még csak az anyjával, a 21 éves Kwanzával mer kimozdulni, őt követi mindenhová. Afrikai elefánt Magyarországon eddig csak Nyíregyházán született, ez az elefántbika már a negyedik utód. - adja hírül a Nyíregyházi Állatpark közösségi oldalán és honlapján.