etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Három óra és 100 kilométer Nógrád vármegyében - svájci farkas
Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt, március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot.. - írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
A kerti pele ragyog az ultraviola fény alatt – de nem tudni miért
A kerti pele, egy kis európai rágcsálófaj, csatlakozott a fotolumineszcenciát mutató fajok listájához - de a jelenség oka rejtély. - írja a New Scientist.
Közösségi összefogással a varangyok megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, a Jane Goodall Intézet, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata és II. kerületi lakosok együttműködésének köszönhetően ideiglenes békaterelő kerítésrendszer épült a II. kerületi Völgy utcában található erdősáv szélén. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Újabb hasonlóságot találtak a kutyák és emberek között
A kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait. Az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak legújabb, a rangos NeuroImage szaklapban megjelent kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére, agyuk hasonlóan dolgozza fel az élőlényekre jellemző hangadásokat. Az eredmények azon túl, hogy hozzájárulnak agyunk evolúciójának megismeréséhez, robotok fejlesztését is segíthetik.
Több millió elpusztult halat mosott partra a víz a hőhullám alatt Ausztráliában
Több millió elpusztult hal vetődött partra Ausztrália délkeleti részén, amit nem régiben történt áradások és a forró időjárás után a folyóban elhasznált oxigén okozott. - írja a phys.org.
Indul a Gólyales!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez (https://www.mme.hu/lezarult-9-heten-tarto-teli-madarles-lakossagi-madarszamlalasi-akcio) hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüleet ...
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai fővárosába
Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.
Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon
Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22-én. (http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013) A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik. - írja Kiss Mónika a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Farkasok ürülékét kutatva a farkasok nyomába eredtünk. - Keresőkutyák a természetvédelem szolgálatában
A LIFE SWiPE és a WildskillsEU projektek keretein belül 2023. február 8-án közös, Nógrád vármegyei terepnapot tartottak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai (MATE) és hallgatói. - írja a Bükki Nemzeti Park Igatgatóság honlapján.
Meglepő, hogyan reagálnak a kutyakölykök a gazdi viselkedésére
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerűbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemző - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyakölyök
- ELTE
- Címkefelhő »
A kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaiknak áldozzák
Egy a Csendes-óceán északi részén végzett kutatás megmutatta, hogy a kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaikra áldozzák. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.
Ünnepel a Chesteri Állatkert: táncoló makimajom született - videó
Egy kritikusan veszélyeztetett főemlős született egy angliai állatkertben. A mozgása miatt táncoló makimajomnak becézett faj első ízben született Európban.
Szeretettel ölel az Állatkert! - vidó
A közelgő Valentin-nap a szerelemről és a szeretetről szól: az állatok szeretetéről is! Így jó alkalom arra, hogy gondozóink „szíves" finomságokkal kedveskedjenek Állatkertünk lakóinak. Az Állatkertben már napok óta tart az ünneplés.
Uniós támogatás segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön
A világszerte veszélyeztetett madárfaj állománya 38%-kal esett vissza 10 év alatt a régióban, így az új projekt legfontosabb célja ennek az ijesztő tendenciának a megértése és visszafordítása. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért
A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák "életre szóló áldozatot" hoznak fiaikért - írta a BBC online hírportálja csütörtökön.
Nagyon nőttek a pusztai macska kölykök
A márciusban született pusztai macska kölykök szépen felcseperedtek, méretüket tekintve már alig maradnak el anyjuktól. A hat kölyökből kettő már el is hagyta a „szülői házat", és másik állatkertbe került. A másik négynek is szervezzük a jövőjét. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Így reagálnak a kutyák a farkasvonyításra
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- ELTE
- Címkefelhő »
Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. - adja hírül a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
Ikerbárányok születésével kezdődött a juhok ellési szezonja Kardoskúton
Január 25-én, hajnalban megszülettek az első bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Kardoskúton egy cigája mama ikreknek – egy jerkének és egy kosbáránynak – adott életet. - adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Nevet kapott az ország egyetlen indiai orrszarvú borja
150 kg és naponta elfogyaszt 20-30 liternyi anyatejet. Szépen gyarapszik az ország egyetlen indiai orrszarvú borja a Nyíregyházi Állatparkban. A 2 és fél hónapos kisállatnak igen népes rajongótábora van, hiszen az Állatpark felhívására (a látogatókat kérték meg, hogy segítsenek nevet választani a borjúnak) több mint 300 névjavaslat érkezett. A gondozók végül az ázsiai AMAN nevet választották neki, melynek a jelentése BÉKE. - írja a Nyíregyházi Állatpark honlapján.
Madárinfluenza veszély – 2023
Mint rendesen, Karácsony és Újév között mindig jön a madárinfluenza. Most is így volt, és még mindig tart. Már nem kell behurcolni Ázsiából, nem a madárvonulással kerül a Kárpát medencébe, hanem itt terem. A Dél-Alföld fóliás baromfitartó gazdaságaiban és azok környékén a vizes élőhelyek vadmadaraiban ellappang egész évben, és ilyenkor megjelenik. Bekerül egy háztáji, vagy nagyüzemi állományba, és főleg emberi gondatlanság miatt a környéken feltartóztathatatlanul terjed. - hívja fel a figyelmet Dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója Hortobágyi Madárkórház és Madárpark honlapján.
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Egyre többet tudunk „a lopakodás nagymesteréről”
Másfél éve működik a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében megvalósuló program célja a főváros környéki vadmacskaállomány feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés. A populációt azonban számos veszély fenyegeti – ezekről, illetve a program eredményeiről tartottak december 8-án konferenciát a Budakeszi Vadasparkban. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
- címkék:
- Börzsöny
- Visegrádi-hegység
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- erdő
- vadmacska
- zoológia
- macskafélék
- nagyvadak
- örökerdő
- örökerdő gazdálkodás
- erdei ökoszisztéma
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Vadmacska Fajmegőrzési Program
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
A kutyák meg tudják mutatni nekünk, amit akarnak, a malacok nem
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem – akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem. Ez alapján az ember figyelmének egy kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében. Úgy tűnik, hogy a malacok nem rrendelkeznek ...
- címkék:
- etológia
- ELTE
- Címkefelhő »
2022 mentett állatai
Az óévben pontosan 2513 mentett állatról gondoskodtak a vadállatmentéssel foglalkozó munkatársaink: ennyi segítségre szoruló madár, kisemlős, hüllő és kétéltű kapott második esélyt az Állatkertünkben folyó munkának köszönhetően. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Daruszántások nyomában – akár madarak is képesek átalakítani az ökoszisztémát
Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. - tájékoztat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Jól reagál a kezelésre Samu, de még nem lélegezhetünk fel
Egy hete a legkorszerűbb terápiával harcolnak állatorvosaink a kiselefántnál kialakult elefánt herpeszvírus megbetegedés ellen. A kezelés már hozott is eredményeket, a vérkép napok óta javul és Samu is jobban érzi magát. - adja hírül a Budapesti Állat- és növénykert honlapján.
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
„Népszámlálás” az Állatkertben
A hazai állatkertek közül a legtöbb féle állatot nálunk láthatja a nagyközönség: összesen 859 állatfaj 11.081 egyedét, illetve 96 tenyészetét. A bemutatott állatok változatossága nemzetközi szinten is kimagasló. - írja a Budapesti Állat - és Növénykert honlapján.
A flamingók a folyadékdinamika segítségével szürcsölik ki a táplálékot az iszapból
A kutatók rájöttek a falmingók sikerének a titkára, hogyan képesek boldogulni táplálékszegény környezetben.
Az állatvilág divatdiktátorai: mi célt szolgál a harsány külső?
Bármilyen gyönyörűek, a színpompás állatok külseje sokszor éppen azt hivatott közölni a szemlélődővel, hogy tartsa a három lépés távolságot, ha jót akar magának.
Nem csak a Télapó szorulhat a kéménybe
A hideg idő közeledtével lassan-lassan a fűtési időszak is kezdetét veszi, ám mielőtt jó meleget csinálnánk, több szempontból is érdemes fűtési rendszerünket átnézni. Ugyanis olykor-olykor előfordul, hogy a kéményünkben, kazánunkban nem várt vendéggel találkozunk. - hívja fel a figyelmet Soós Gábor természetvédelmi területfelügyelő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Szarvasbőgés-túrák a Pilisi Parkerdőben és éjszakai szakvezetések a Budakeszi Vadasparkban
A szeptemberi erdők különleges jelensége a szarvasbőgés, amely nem más, mint a gímszarvas párosodási időszaka. Hogy minél több természetkedvelő élje át a szarvasbőgés és az éjszakai erdő egyedülálló élményét, a kora őszi időszakban a Pilisi Parkerdő szarvasbőgés-túrákat, a Budakeszi Vadaspark pedig éjszakai szakvezetéseket indít.
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban - videó
Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban hétfőre virradó éjjel. A néhány órás borjú most még csak az anyjával, a 21 éves Kwanzával mer kimozdulni, őt követi mindenhová. Afrikai elefánt Magyarországon eddig csak Nyíregyházán született, ez az elefántbika már a negyedik utód. - adja hírül a Nyíregyházi Állatpark közösségi oldalán és honlapján.
Szülői szigor a kenguruknál - videó
Nem csak az ember gyerekek engedetlenek a szüleikkel, az állatvilágban is megesik, jelenleg a videón kenguruéknál folyik a szülő-gyerek harc. A kis kenguru szeretne benújni az erszénybe, anyukája viszont úgy véli, ideje elhagynia azt.
A hódok bevásárló körútra mennek egy japán nemzeti parkban-videó
Egy japán nemzeti parkban a hódok maguk mennek az élelemért, fáért és szalmáért, és nem a gondozók viszik oda nekik a vackukba. Elmennek a raktárba és viszik, amire szükségük van.
Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Ma van a Hontalan Állatok Világnapja
Augusztus 16-án világszerte megemlékeznek a hontalan állatok problémájáról, így Magyarországon is számos szervezet hívja fel a figyelmet erre a fontos kérdéskörre. A világnap fő célja, hogy rávilágítson a kedvtelésből tartott állatok túlszaporodására, a menhelyek zsúfoltságára, egyúttal a felelős állattartás népszerűsítésének fontosságára. Az International Society for Animal Rights (ISAR) szervezet kezdeményezésére az állatvédők már 1992 óta ünneplik ezt a jeles napot. - hívja fel a figyelmet a Rex Kutyaotthon Alapítvány.
A pókoknak is vannak álmaik
Az ugrópókok alvás közben a REM, vagyis a mélyalvás-fázisra jellemző rángásokat produkálnak, ami arra utal, hogy az álmok sokkal elterjedtebbek lehetnek az állatvilágban, mint azt korábban gondolták. - írja honlapján a Híradó.
Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai
Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban. - írja a MAgyar MAdártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni egy új kutatás szerint
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók. - adja hírül a Híradó honlapján.
Kardszárnyú delfinek támadtak meg és süllyesztettek el egy vitorlást
Öt ember került bajba az Atlanti-óceán portugáliai vizein, miután nomád kardszárnyú delfinek csoportja rátámadt a vízi járművükre. Miután az orkák az orrukkal többször is nagy sebességgel nekirontottak a hajótest vízvonal alatti részének, a beszakított palánkon át beömlő víz miatt a vitorláshajó hamarosan elsüllyedt. A bajba került hajótörötteket a portugál haditengerészet riasztása alapján egy közelben haladó halászhajó legénysége mentette ki a vízből.
Sörényes hangyász született a Nyíregyházi Állatparkban
Igazán különleges külsejű állatbébi, sörényes hangyász látott napvilágot Állatparkunkban. A jelenleg 3 hetes apróság ideje nagy részében anyja hátán lovagolva tölti, így ha a felnőtt állat aktív- eszik vagy sétál a kifutóban- azonnal szembe tűnik a kölyök, aki kicsinyített mása szüleinek.- adja írül a Nyíregyházi Állatpark honlapján.
Tudja-e, melyik az az állat aki képes sokféle fajt megtestesíteni? - videó
Sok állat álcázza magát, beleolvadnak a környezetükbe, vagy olyan mintázatuk van, ami megtöri az állat körvonalait, mint például a zebra és a leopárd, vagy a tigris esetén. Vannak, akik mérgező fajokat utánoznak. A tintahal azzal a lenyűgöző képességgel bír, hogy képes utánozni környezetét, megváltoztatva színét, alakját, bőrének szerkezetét. Ily módon ijeszti el a ragadozókat, vagy kommunikál a más tintahallal. Néhányról ismert, hogy imitálja a nősténynek adja ki magát, hogy elosonjon más hím mellett és párosodjon a nőstényekkel. Azonban egyetlen állat képes arra, hogy sokféle állatot utánozzon, úgy átalakítva magát, mintha más faj volna.