elemi részecske
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 8. rész: Biztonság égen és földön
Sokan tartanak attól, hogy a nagy hadron ütköztető, az LHC minden eddiginél nagyobb energiájú laboratóriumi kísérleteiben olyan fizikai folyamatok indulhatnak be, olyan részecskék jelenhetnek meg, amelyek veszélyesek környezetükre, ránk. Egy másfajta, sokkal valósabb problémát jelenthetnek az LHC informatikai rendszerei elleni támadások - legutóbb az egyik legfontosabb detektor kapcsán próbálkozott egy görög hackercsoport, de csak az előszobáig jutott.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek
Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában
Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 2. rész: Antianyag, ősanyag és más korábbi nagy felfedezések
A CERN, a nukleáris kutatások európai tanácsának alapkövét 1955-ben rakták le a svájci-francia határnál. Az alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit pedig közzéteszik. Az intézmény azóta a világ egyik vezető kutatóhelyévé vált. Hatalmas detektorrendszerek készültek, az irdatlan adatmennyiség kezelésére és feldolgozására kiépült számítóközpont mindig is a világ egyik legnagyobbika volt. Itteni szakemberek találták ki az internetet. Itt végezték azt a híres kísérletet, amelyben felfedezték az úgynevezett elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit. Itt sikeerült ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?
A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?
Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától
Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Mágneses csúzli a Föld közelében
A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a napszélben lévő, gumiszalaghoz hasonlóan megnyúló erővonalak gyorsíthatják a töltött részecskéket a Föld közelében.
Kvantumugrások élet és halál között
A világunkat felépítő elemi részecskék a kvantumvilág különös törvényeinek engedelmeskednek. Ezek a különös törvények elképzelhetetlen dolgokat engednek meg, például egyidejűleg több helyen vagy több állapotban létezhet valami. Hétköznapjainkban nem találkozunk ilyen különös viselkedéssel, az általánosan elfogadott magyarázat szerint ugyanis a kvantumjelenségek csak nagyon kis méreteknél jelentkeznek. Két osztrák fizikus a Physical Review Letters hasábjain közölt tanulmányában kétségbe vonta ezt az állítást. J. Kofler és C. Brukner szerint nem a méreteken, hanem mérési módszereink pontosságán múlik a dolog. A nagy méretek világában ...
Rejtélyes üledékek és leszállóhely-jelöltek: európai eredmények a Marsról
A Mars Express-szonda radarmérései alapján a bolygó éjszakai ionoszférájában töltött részecskéket, az egyenlítői vidéken, a felszín alatt pedig vastag, egyelőre nem ismert eredetű üledékeket találtak. Nemrég kijelölték a 2011-ben indítandó ExoMars rover tervezett leszállóhelyeit. Az európai készítésű marsjáró fő programja egykori életnyomok keresése, és az élet mai lehetőségének tanulmányozása lesz a vörös bolygón.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.
Készül a Hold felé az új japán űrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Hatalmas barna felhők veszélyeztetik a Himaláját
A levegőben szálló apró részecskék, az aeroszolok eddig elsősorban az emberi egészségre káros és a globális felmelegedést némileg ellensúlyozó hatásaikról voltak ismertek. A Dél-Ázsia nagy részének egét mára az év felében beborító, hatalmas kiterjedésű, sűrű barna felhők összetételét és hatását vizsgáló megfigyelések azonban arra figyelmeztetnek, hogy az aeroszolok Földünk egyik legnagyobb fagyott édesvízbázisára, a Himalája gleccsereire is hatással lehetnek.
- címkék:
- Himalája
- Dél-Ázsia
- Föld
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyűrűs bolygó tengelyforgási idejét.
Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától
Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.
A Szaturnusz darabos gyűrűje - a hét asztrofotója
A Szaturnusz B-gyűrűjét nagyságrendileg 10 méteres, lapos szemcsék alkotják, amelyek együttes tömege körülbelül duplája a korábban becsültnek.
Nanotechnológia a rákterápiában
Amerikai orvoskutatók új nanotechnológián dolgoznak: nanoméretű részecskéken szállítják be a gyógyszereket a daganatokba. Az apró részecskék lebomlás közben adagolják a szert, mely így hatékonyan gyógyít - legalábbis az egérkísérletek ezt bizonyítják.
Nanotechnológia a rákterápiában
Amerikai orvoskutatók új nanotechnológián dolgoznak: nanoméretű részecskéken szállítják be a gyógyszereket a daganatokba. Az apró részecskék lebomlás közben adagolják a szert, mely így hatékonyan gyógyít - legalábbis az egérkísérletek ezt bizonyítják.
Újabb esély sarki fényre péntek éjjel
A január 20-i gigászi napkitöréskor kidobódott részecskék árama 21-éről 22-ére virradóan éri el a Föld térségét, ami erős mágneses vihart válthat ki. Szerencsés esetben talán sarki fényt is láthatunk, az időjárás most sokkal kedvezőbb lesz.
- címkék:
- Föld
- Jupiter
- Nap
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Először teleportáltak atomokat
Először végeztek el sikeres teleportálási kísérletet atomokkal - írja a Nature legújabb száma. Ezt az eredményt eddig csak a fény részecskéivel, a fotonokkal sikerült elérni. Az áttörést két kutatócsoport egymástól függetlenül hajtotta végre.
- címkék:
- elemi részecske
- atom
- Nature
- Címkefelhő »
Tű a fizikaelméletek szénakazlában
Meddig lehet érvényes egy átfogó elmélet, amellyel eddig sikeresen leírtuk az elemi részecskék világát?
- címkék:
- Jéki László
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Közelebb az isteni részecskéhez
A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.
A természet szellemrészecskéi
A neutrínók bámulatba ejtő szellemrészecskék. Testünk minden négyzetcentiméterén másodpercenként 60 milliárd, elsősorban a Napból származó neutrínó száguld keresztül, miközben ebből semmit sem veszünk észre. A 60 milliárd neutrínóból rendszerint egyetlen egy sem lép kölcsönhatásba atomjainkkal. Többségük akár egy fényévnyi vastag ólomrétegen is átjutna változatlanul. Kimutatásukra ezért kell hatalmas észlelőrendszereket építeni.
Szenzációs felfedezés: új pentakvark részecske
Zágrábi forrásból indult útjára a hír, miszerint horvát fizikusok új egzotikus részecskét fedeztek fel a genfi CERN-ben, a nemzetközi részecskefizikai kutatóközpontban. Az eredmény egy nagy, tagjai között sok magyart is számláló nemzetközi kutatócsoport sokéves kutatómunkájának köszönhető. A tudományos közlemény a szakma legrangosabb amerikai folyóirata, a Physical Review Letters december 8-i számában jelent meg.
Rések a Föld mágneses terében
Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. Újabb eredmények szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.
- címkék:
- Kalifornia
- Föld
- világűr
- elemi részecske
- NASA
- Címkefelhő »
Szuper szuperhúrok
A 20. századi fizika két tartópillére, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet jelenleg összeegyeztethetetlen egymással. A relativitáselmélet nem tesz eleget az elemi részecskék világát uraló kvantumszabályoknak, míg a fekete lyukak viselkedése az egész kvantummechanikát teszi kétségessé. A közelmúltig a húrelmélet volt az a nagy ígéret, amelynek keretében egyesülhetne a gravitáció és a kvantummechanika.
Rejtélyes részecskét fedeztek fel
Az "rejtélyes mezon" néven említett részecske nem írható le az általánosan elfogadott elmélettel.
- címkék:
- Jéki László
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Rákos sejtek sikeres elégetése
Kísérleti állatokban már sikeresen alkalmazták azt az eljárást, amelynek során apró, a daganat területére juttatott és felhevített részecskékkel pusztították el a tumorsejteket.
- címkék:
- állatok
- rák
- elemi részecske
- Címkefelhő »
A Világegyetem nagy egyesítése
A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott időpillanatában kezdődött? A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?
A fekete lyukba zuhanás természetrajza
Visszanyerhetnénk-e számítógépünk információit, ha az egy fekete lyukba zuhanna? Egy elmélet szerint a fekete lyuk által kisugárzott részecskékben ott lesz az összes olyan részecske, amelyekből elvileg először számítógépünk atomjait, majd atomról-atomra az egész szerkezetet összerakhatjuk.
Magyarok az Ősrobbanás nyomában
Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.
Szokatlan részecskét fedeztek fel
Az újonnan felfedezett részecske a mezonok családjába tartozik. Két összetevőből, egy nehéz bájos kvarkból és egy könnyebb ritka antikvarkból áll. Ám az is elképzelhető, hogy egy eddig sohasem tapasztalt összetételű, két kvarkpárból álló képződményre bukkantak.
Hawking fogadást nyert a Higgs-bozonok rovására
Steve Connor, az Independent tudományos szerkesztője megkísérelte az első lehetetlent, az itt leírt további lehetetlenségek között: egy napilapban szellemes eszmefuttatással leírta, hogyan veszett össze a mai tudomány egyik "nehézsúlyúnak" titulált tudósa: Newton tanszékének örököse, korunk legsikeresebb ismeretterjesztője, Stephen Hawking, Peter Higgs professzorral, akiről az egyik legizgalmasabb, megfoghatatlan részecskét, egy bozont neveztek el.
- 1