elektron
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fizika
- atom
- kvantumfizika
- jelenség
- elemi részecske
Fantasztikus tanárok vezették a Nobel-díjhoz Krausz Ferencet
A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni - mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Krausz Ferenc: Az embernek nagy kihívásokat kell állítania maga elé, ha a nagy célokhoz közelebb akar jutni
A tudomány, a kutatói tevékenység az, amikor elindulunk egy adott úton egy adott cél irányába, majd eljutunk olyan helyekre, ahol újabb kérdések merülnek fel, és megfelelő szelektálással, rendkívüli következetességgel, ha az ember nagy kihívásokat állít maga elé, a nagy célokhoz közelebb lehet jutni - mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Nobel-díjas Krausz Ferenc már átalános iskolában szerette a fizikát - Köszönetet mondott tanárainak
A sikerhez, a Nobel-díjhoz vezető út a móri Radnóti Miklós Általános Iskola fizikaóráiról indult, és az elmúlt ötven évben sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődése - mondta Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, aki két másik kutatóval együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat.
Miért kapta a fizikai Nobel-díjat a nagy magyar tudós?
Krausz Ferenc és kutatócsoportja elsőként hozott létre és mért meg egy femtoszekundumnál (10 -15 másodperc, azaz a másodperc billiárdod része) rövidebb ideig tartó fényimpulzust. A kutatók ezeket az attoszekundumos (10 -18 másodperc, azaz a másodperc trilliomod része) fényimpulzusokat arra használták, hogy az elektronok belső atomi mozgását valós időben megfigyelhetővé tegyék. Ezek az eredmények jelentették az attoszekundumos fizika kezdetét.
Kicsoda Krausz Ferenc, a nagy magyar tudós?
A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L'Huillier-nek "kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak".
Kiderült a Hold legnagyobb titka
Mindenki tudja, hogy vízjég van a Holdon, az viszont sokáig nem volt világos, pontosan honnan is származik. Egy új tanulmány szerint a Földről és a Napból érkező részecskék hozzájárulnak a vízjég kialakulásához a Hold felszínén.
Új magyar felfedezés az elektronok világában
Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.
Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz
Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.
Rögzítették a Jupiter holdjának sikolyát
A Juno Waves műszere a Jupiter hatalmas mágneses mezejének rádiósugárzását „hallgatta", hogy megtalálja azok pontos helyét.
Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott
Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.
Tudta, hogy a kockacukor világít a sötétben?
Ha a sötétben egy kockacukrot kettétörünk, vagy két kockacukrot összedörzsölünk, kékes-fehér felvillanást tapasztalhatunk. Azonban nem csak a kockacukor, hanem más anyagok is mutatják ezt a jelenséget. Milyen anyagok és vajon miért villannak fel a sötétben?
Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerősebb röntgenlézer
Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érő összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerősebb röntgenlézere.
Mengyelejev rendszere sem időtlen alkotás
Alighogy megszoktuk a négy új elem végleges nevét a periódusos rendszerben, máris egy minden eddiginél nagyobb mértékű változásra kell felkészülnünk.
Fél évszázados rejtélyt oldhattak meg a csillagászok
Ötvenéves rejtélyt oldhattak meg bostoni kutatók: minden hajnalban, 150 kilométeres magasságból a földről érkező radarjelek egy részét visszaveri valami. Mostanáig nem tudták a szakemberek, pontosan mi lehet ennek a jelenségnek a forrása.
Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel
A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?
Igazolták, hogy az elektron is tovább osztható
Eddigi ismereteink szerint az elektron a természet egyik alapvető építőköve, mely szabad állapotban oszthatatlan. A cambridge-i és a birmingham-i egyetem fizikusainak új kísérlete szerint azonban a vékony vezetékekbe zsúfolt elektronok két eddig ismeretlen részecskére bomlanak, melyek neve spinon és holon.
- 1