csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattól
A Curiosity marsjáró elkészítette utolsó szelfijét a vörös bolygó Vera Rubin hegyvonulatánál, és elindult a Sharp-hegy irányában lévõ agyagos terület felé – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.
Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai ûrszonda
A tervezett 24-bõl második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.
Tizenöt éve szállt le a Marson a július óta elérhetetlen Opportunity
Tizenöt éve szállt le a Marson a Nasa Opportunity nevû marsjárója, amellyel tavaly nyár óta nem lehet kapcsolatot létesíteni a vörös bolygón kitört porvihar miatt.
Lehet, hogy a Földrõl származott a Holdon talált egyik kõzetminta
A Holdról származó kõzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kõzetmintáról összetétele alapján erõsen feltételezhetõ, hogy valójában a Földön képzõdött. Véleményük szerint elképzelhetõ, hogy a kõzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelõtt.
Mégis tele lehet a világegyetem élhetõ bolygókkal
Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyûjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségrõl. Eredményeik alapján elképzelhetõ, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.
Szuperhold, vérhold, és teljes holdfogyatkozás lesz egyszerre
Teljes holdfogyatkozás lesz látható január 21.-re virradóan Európa és Afrika nagy részén, valamint Észak- és Dél-Amerikában. Ez lesz az utolsó alkalom 2022-ig, hogy e különleges égi jelenségnek szemtanúi lehetünk.
Végre megtudjuk, mennyi idõsek a Tejút csillagai
Az eddigieknél legalább kétszer pontosabban határozza meg a Tejútrendszer csillagainak életkorát az Embry-Riddle Aeronautical University csillagászai által kifejlesztett új eljárás.
Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen
Elõször sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.
Ma indul a 100 óra csillagászat címû programsorozat
Csütörtöktõl vasárnapig tart a 100 óra csillagászat elnevezésû sorozat, melyet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) megalapításának 100. évfordulójának alkalmából rendeznek meg, olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Új fejezet kezdõdött a Mars kutatásában
A kutatók szerint új fejezet kezdõdött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai ûrszonda elhelyezte elsõ mérõmûszerét a marsi talajon - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában.
- címkék:
- csillagászat
- Insight-ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag
A SPHERE bolygóvadász mûszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-ûrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentõ részleteket tár fel a kettõscsillag tagjainak különleges viszonyáról.
- címkék:
- csillagászat
- fénykép
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Megfejtették az Uránusz különleges titkát
A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.
A Szaturnusz felemészti saját jéggyûrûit
Felemészti jéggyûrûit a Szaturnusz saját mágneses mezeje - közölte a NASA, az amerikai ûrügynökség.
- címkék:
- csillagászat
- gyûrûk
- Szatunusz
- Címkefelhõ »
Fura rózsaszínû objektum a Naprendszer legtávolabbi égitestje
Felfedezték a Naprendszer legtávolabbi ismert objektumát.
Magyar kutatók is részt vesznek az idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgáló kutatásokban
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Ûrügynökség ARIEL küldetésének tudományos programjában, ami az idegen naprendszerekben lévõ exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
2018 legjelentõsebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az elsõ génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok
Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerûen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.
- címkék:
- csillagászat
- tudomány
- Univerzum
- hélium
- Címkefelhõ »
Egy 213 méteres aszteroida néhány éven belül akár a Földet is elérheti
A 2018 LF16 nevû aszteroidát idén júniusban figyelték meg. A csillagászok szerint 62 potenciális pályán mozoghat a 213 méteres égitest, amely akár a Földet is elérheti.
Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén
Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia ûrszondája a Tejútrendszer peremén.
A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király
560 éve lépett trónra egyik legnépszerûbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fûzõdõ viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekrõl is mesél az érdeklõdõknek.
A Földön lévõ víz egy része a korai napködbõl származik
A Földön lévõ víz egy része a még fiatal Nap környezetében lévõ por- és gázfelhõbõl származhatott - állapította meg egy amerikai kutatócsoport.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- Nap
- napköd
- Címkefelhõ »
A Nap koronájába merült a NASA ûrszondája
Behatolt a Nap külsõ légkörébe, a koronába hétfõ éjjel az amerikai ûrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevû ûrszondája, amely ekkor 24 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét – közölte a NASA.
- címkék:
- csillagászat
- Nap
- Parker ûrszonda
- NASA
- Címkefelhõ »
Akár idegenek is alkothatták a tárgyat, ami nemrégiben a Naprendszeren haladt át
Különös objektum haladt át a Naprendszeren nagyjából egy évvel ezelõtt. Eredetét illetõen több teória is napvilágot látott. A tudósok szerint idegen kéz is alkothatta.
Vége a Kepler ûrteleszkóp küldetésének
A NASA amerikai ûrhivatal által 2018. október 30-án közreadott számítógépes grafika a Kepler ûrteleszkópról. A NASA aznap bejelentette, hogy elfogyott az exobolygóvadász üzemanyaga, így kivonják a forgalomból, mert már nem tud adatokat küldeni, vagy fogadni.
- címkék:
- csillagászat
- Kepler-ûrtávcsõ
- NASA
- Címkefelhõ »
Több mint 2600 exobolygót köszönhetünk a nyugdíjba vonuló Keplernek
Több mint 2600 exobolygót fedezett fel és segítette a Földön kívüli életet kutatását 9,5 éves missziója során a nyugdíjba vonuló Kepler ûrteleszkóp.
Magyar felfedezés: kísérteties porhold bujkál a Föld közelében
Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsõvel ELTE-s kutatók most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdõjelezett 1961-es úttörõ fotometriai megfigyelését.
Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot
„Kicsi a bors, de erõs" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az ûrben hemzsegõ vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejû pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínûtlenné teszi a körülöttük keringõ bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitõl ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között errõl is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevõit.
Elõször sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak
Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmû, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tûnõ fenoménokat produkálni. Ilyenfajta „szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre õket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezésérõl lapunknak is mesélt.
Még a halála elõtt is fantasztikus adatokat küldött az ûrszonda
A Cassini ûrszonda utolsó felfedezõ útján a Szaturnusz gyûrûi és légköre közé látogatott, és meglepõ dolgokat talált: a vártnál nagyobb kémiai változatosságot, és folyamatos anyagzáport a gyûrûkbõl a légkör felé.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
A vártnál keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne
A vártnál sokkal keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne - tûnik ki a mérésekbõl, amelyeket a Mascot német-francia ûrmodul végzett az aszteroidán.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Újra a Föld felé közelít a halálfej alakú aszteroida
Nem elõször került a Fölt közelébe a halálfej alakú aszteroida, melyet külseje és megjelenési idõpontja miatt halloween aszteroidának becéznek.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
Találtak valamit, aminek nem volna szabad léteznie
Egy távoli pulzár olyan lassan forog, hogy az ellentmond az objektumról alkotott ismereteknek.
Meteoritokról rendez konferenciát a Vatikán
A meteoritokat, kozmikus port és földönkívüli mintákat felvonultató gyûjtemények gondozásáról szóló konferencia kezdõdött hétfõn Olaszországban, a vatikáni csillagvizsgáló szervezésében.
Egyes vízbolygókon élet is lehet
A legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sûrûbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet - közölte Molnár László csillagász az M1 aktuális csatorna mûsorában kedden.
- címkék:
- csillagászat
- élet
- vízbolygó
- Címkefelhõ »
Hatalmasat nõtt a Jupiter az elmúlt idõben
Feltárták a Jupiter titkát: kétmillió év alatt csak lassan fejlõdött a bolygó, erre utalnak meteoritokon végzett kutatások. Utána azonban óriási növekedés következett be.
Százezreket keresnek az amerikai csillagászok
Viszonylag kevesen választják az Egyesült Államokban a csillagászatot hivatásuknak, és bár rendkívül hosszú tanulmányokat kell folytatni hozzá – a munkahelyek nagy részéhez doktori képzés szükséges –, azonban a szövetségi kormányzatnál dolgozók fizetése akár hat számjegyû is lehet.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Hétvégén érkeznek a Perseidák
Hamarosan elérkezik az év leginkább várt csillagászati eseménye: hétvégén jönnek a Perseidák.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira
Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú idõn át rejtve maradt fizikai jellemzõit két amerikai csillagásznak.
Apokaliptikus pusztítást végzett a Nap
A Naprendszer ifjúkorából, 4,5 milliárd évvel ez elõttrõl ránk maradt meteoritok parányi kék kristályzárványai arról tanúskodnak, hogy a gyermek Napnak gyakoriak lehettek a dühkitörései.
Ma lesz az évszázad holdfogyatkozása
Az évszázad holdfogyatkozását figyelhetjük meg pénteken, sõt a Mars bolygó is szabad szemmel látható lesz az égen, így semmiképpen se felejtsünk el felnézni az esti égboltra. Gyönyörû látványban lesz részünk.
Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozásának lehetünk szemtanúi
Nem elég, hogy az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása elõtt állunk, még a Marsot is bevonzottuk. A bolygó 15 éve nem volt ilyen közel a földhöz, mint ezekben a napokban.
Rejtélyes égi tüneményt láttak Budapest felett – videó
Furcsa fényjelenséget észlelt az Origo olvasója éjjel 2 órakor a Belvárosban. A fénylõ gömb nem mozgott, egy helyben állt az égbolton (a kamera bemozdulása miatt tûnik úgy, mintha ide-oda cikázna), a tapasztalat alapján olyan távolinak tûnt, mint egy csillag. Úgy nézett ki, mintha egy fénylõ „mag" pulzáló fényeket bocsátott volna ki magából. A jelenség a beszámoló szerint nagyjából egy óráig tarthatott, aztán nyomtalanul felszívódott a sötétségben. A videót egy szakértõnek is elküldtük.