A csillagok között - galéria

A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettőscsillag

A Naprendszerünkben keringő égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelőször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minősített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.

Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold

A Hold  többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött  be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú.  Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.

A James Webb űrtávcső elkészítette az első képeit

A  James Webb űrteleszkóp  a  primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevő első fázisának befejezéséhez  közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az első felvételeit.

Gigantikus üstökös közeledik a belső Naprendszer felé

A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztő méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.

A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő

Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.

Néhány nap múlva veszélyes és óriási aszteroida érkezik a Földhöz

Hatalmas, a Földre potenciálisan veszélyes aszteroida közelíti meg bolygónkat február 22-én, helyi idő szerint reggel 8 óra 54 perckor – írja az IFL Sscience tudományos portál.

Létezhet egy élhető bolygó egy haldokló nap körül

Egy haldokló nap, vagyis egy "fehér törpe" közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.

Újabb bolygót találtak a Naphoz legközelebbi csillag körül

Az Európai Déli Obszervatórium chilei Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) gyűjtött adatok alapján egy csillagászcsoport újabb bolygót azonosított a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A jelölt a rendszer harmadikként detektált tagja, és a csillag körül keringő eddig felfedezett bolygók közül a legkisebb tömegű, de a Földének mindössze negyedét kitevő értékkel az eddigi összes exobolygó között is a legkisebb tömegűek között van.

Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az űrben, ami az útjukba kerül

A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.

Óriási aszteroida üldözi a Földet

Egy Földet követő, úgynevezett trójai aszteroidát találtak a tudósok. Ez a második ilyen jellegű objektum, amit valaha felfedeztek bolygónk közelében – írja a Space.com csillagászati portál.

Óriási csillaghajót fényképeztek az űrben

Hatalmas, csillaghajóra emlékeztető galaxiscsoportot fotózott a Hubble űrteleszkóp.

Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot

Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetővé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.

Kísértetiesen villogó tárgyat észleltek az űrben

Kísérteties, villogó sugárzást észleltek az űrből ausztrál kutatók.

Magyarázatot találtak a Föld-szerű bolygók keletkezésére

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa, Regály Zsolt vezetésével egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a rangos Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók.

Hatalmas robbanás lesz az űrben idén

Larry Molnar, a Calvin College asztrofizikus professzora és kollégái az Apache Point Obszervatóriumból (Karen Kinemuchi), valamint a Wyomingi Egyetemről olyan különleges, a szupernóvák felragyogáshoz hasonló kozmikus esemény idei bekövetkezését jósolják az éjszakai égbolton, amely szabad szemmel is jól látható lesz a Hattyú csillagképben.

A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát

A DESI elkészítette az univerzum  eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.

Idegen objektum hatolt a csillagrendszerbe

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével.

Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká

A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.

Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Már 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp

Jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtől a James Webb űrteleszkóp, szerdán tárul ki a hővédő pajzs - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán.

Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak

A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegűek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb műszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.

Videó: Tűzgömb hasított át az ország felett

Ezt a videót küldte az űrszonda, mely először járt a napkoronában

A Földet is megsemmisítené ez a Napkitörés

Amerikai csillagászok egy fiatal, napszerű csillag óriásvillanását figyelték meg. Ha a Nap produkálna ilyet, az csúnyán leégetné a hajunkat. Még szerencse, hogy saját csillagunk már nem bakfiskorú.

Így festett a Geminidák meteorraj Salgótarján felett

Valami nagyon nincs rendben a valaha megfigyelt legnagyobb bolygóval

Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével felfedező felvétel készült a szabad szemmel is megfigyelhető kettőscsillag, a b Centauri körül keringő bolygóról. A b Centauri az eddigi legforróbb és legnagyobb tömegű a bolygógazda rendszerek között, a planétát pedig a központi csillagpártól százszor akkora távolságban kapták „lencsevégre", mint amilyen messze a Jupiter kering a Nap körül. Sok csillagász – legalábbis eddig – úgy gondolta, hogy ilyen nagy tömegű és ennyire forró csillagok körül nem is létezhetnek bolygók.

Potenciálisan veszélyes kisbolygó halad el mellettünk szombaton

Indulásra kész a James Webb űrtávcső

A csillagászok régóta várt új űrobszervatóriuma, a James Webb-űrtávcső december 22-én áll majd pályára a Hubble utódjaként, egy Ariane–5 hordozórakétával, Francia Guyanából a tervek szerint.

Karikó Katalin nevét viseli egy magyarok által felfedezett kisbolygó

Látványos égi jelenség várható december 10-én

Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttálása figyelhető meg a téli égbolton.

Látványos bolygóegyüttállás várható december 10-én - Ebben az időpontban érdemes kémlelni az eget

Hosszú, kozmikus vonalat rajzol szemünk elé a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold december 10-e éjjelén. Az egymástól 15-20 fokra járó égitestek megfigyeléséhez távcsőre sem lesz szükségünk, az együttállás szabad szemmel mutatja majd meg igazi szépségét. Érdemes egész decemberben figyelni az eget, mert Mikulástól szilveszterig szebbnél-szebb együttállásokban gyönyörködhetünk az esti égbolton – adta hírül a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Közelben bujkáló nagyon nagy tömegű feketelyuk-párost észleltek az ESO távcsövével

A Földhöz eddig valaha megfigyelt legközelebbi nagyon nagy tömegű feketelyuk-párost figyelték meg csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO's VLT) segítségével. A két objektum sokkal közelebb van egymáshoz, mint az eddig megfigyelt nagyon nagy tömegű párosok tagjai, és végül egy óriási fekete lyukká fognak összeolvadni.

Fekete szörny rejtőzködik a közeli csillaghalmazban

Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesével (ESO VLT) a Tejútrendszeren kívül fedeztek fel egy csillagtömegű fekete lyukat, mégpedig a közvetlen közelében található csillag mozgására gyakorolt hatása alapján. Ez az első eset, hogy az alkalmazott eljárást saját galaxisunkon kívüli fekete lyuk azonosítására használták. A módszer kulcsfontosságú lehet a Tejútrendszerben és a közeli galaxisokban rejtőzködő fekete lyukak detektálásában, és segíthet annak jobb megértésében is, hogy miként keletkeznek és fejlődnek ezek a rejtélyes objektumok.

Egy óriásvihar teljesen elnyelhetné a Földet

A Jupiter Nagy Vörös Foltja, a légkörében lévő hatalmas vihar jóval mélyebbre nyúlik le, mint azt eddig vélték. A vihar mérete akkora, hogy könnyedén elnyelhetné az egész Földet.

Jelentős lépést tett az Egyesült Királyság a napszelet tanulmányozó űrmisszióhoz

A Londoni Egyetem és a Leicester Egyetem űrtudósai és mérnökei lényeges elemmel járult hozzá az új, a napszélnek a Föld mágneses környezetére való hatását tanulmányozó űrmisszióhoz, a SMILE-hoz.

Először figyeltek meg bolygót a galaxisunkon kívül

Új meteorraj jelenik meg a déli félteke égboltján

Csillagászok egy teljesen új meteorrajt fedeztek fel a déli félteke éjszakai égboltján. A száguldó hullócsillagok zápora akkor bukkant fel, amikor a Föld keresztülhaladt az űrben a 15P/ Finlay üstökös által szétszórt poros anyag folyamon. Az "égi műsort" – amelyet a csillagászok Arid meteorzápornak neveztek el, mivel az Ara csillagkép felől szóródó rajként jelent meg – bepillantást nyújt a kutatóknak az üstökös összetételébe.

Hamarosan meteorraj világítja meg a hajnali eget

Hatalmas aszteroidák közelítenek a Föld felé

Hatalmas aszteroidák haladnak el a Föld mellett az elkövetkező hetekben, köztük egy megközelítőleg Empire State Building méretű. A NASA több mint 27 000 különböző objektumot követ nyomon, amelyek megközelíthetik a Földet, némelyikük mérete meghaladja az 1 kilométert.

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.

Rádióhullámok buktatták le a bolygókat

Rejtett bolygókra bukkantak rádióhullámok használatával ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem (UQ) egyik csillagásza észlelt csillagoktól érkező, váratlan rádióhullámokat, amelyek korábban ismeretlen bolygók létezésére utalnak.

Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fő kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettőről. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyűtől egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetéről is.

Ilyen bolygót még nem láttak a csillagászok

Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót.

Soha nem látott méretű üstökös tart felénk

Korábban soha nem látott méretű üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelű, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külső tartományából, az Oort-felhőből származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének időszakáról.

Halott galaxisokat talált a Hubble, rejtély, mi történhetett

Az univerzum fiatal korából származó halott galaxisokat azonosítottak csillagászok a Hubble űrteleszkóp és az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével - írja az Engadget. Számítások szerint a hat galaxis a csillagformálódás legintenzívebb szakaszának számító időszakban pusztult el, mert rejtélyes okok miatt eltűnt a nyersanyagként szolgáló hideg hidrogéngáz. A tudósok egyelőre nem értik, mi történhetett.

Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

A Nap csodája: évente kétszer fény árasztja el II. Ramszesz szobrát

Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltűnni az égen

A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy ősi csillag tízmilliárd ezelőtti megsemmisülése, aminek fénye először 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble űrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhető – írja a Live Science.

Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben

Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?