Lélegzetelállító galaktikus porgyűrű - kép

Az NGC 7049 jelű galaxis a déli égbolton, az Indus csillagképben figyelhető meg. A tőlünk 100 millió fényévre lévő égitest 150 ezer fényév átmérőjű, tehát a Tejútrendszerhez hasonló méretű csillagváros, amelynek látványos porfelhőit a Hubble-űrtávcső örökítette meg.  

Járdacsillagászat: távcsöves bemutatók ma este országszerte

A Csillagászat nemzetközi éve keretében Földünk nagy obszervatóriumai az interneten betekintést adnak munkájukba. Április 4-én pedig hazánkban is az utcára vonulnak a távcsöves amatőrcsillagászok és szakemberek, hogy bemutassák az égbolt szépségeit az érdeklődőknek.  

Lukács Béla lett az év ismeretterjesztő tudósa

A 2008-as év ismeretterjesztő tudósának Lukács Bélát választották Magyarországon. A végzettség szerint fizikus szakember az elmúlt időszakban számtalan helyen és témában mutatta be egyedi módon napjaink kutatási eredményeit a nagyközönségnek.    

Programajánló az estékre: az Oroszlán és a Szaturnusz az égen

A tavaszi éjszakákon érdemes a gyűrűs bolygót és két látványos csillagképet, az Oroszlánt, valamint az Ökörhajcsárt felkeresni.  

A nap fotója: Napba hulló üstökös

Napéjegyenlőség lesz az interneten is

Ma, a napéjegyenlőség napján a NASA élő internetes adást sugároz a Nap és a Föld kapcsolatairól, magyar idő szerint este 20 órától. A Magyar Csillagászati Egyesület egy nemzetközi felmérésben történő részvételre buzdítja az égbolt szerelmeseit, jövő szombaton pedig ismét leoltják a villanyt bolygónkon.

Apró holdat fedeztek fel a Szaturnusz rejtélyes gyűrűjében - kép

A Szaturnusz körül keringő Cassini űrszonda egy mindössze fél kilométer átmérőjű holdat fedezett fel a bolygó G-gyűrűjében. A G-gyűrű anyagának eredetére eddig nem volt magyarázat.

Háztömb méretű kisbolygó húz el mellettünk délután

A 2009 DD45 jelű, két napja felfedezett kisbolygó a holdpályánál jóval közelebb, a távközlési műholdak keringési magasságának kétszeresére fogja megközelíteni a Földet ma délután. Az égitest nem jelent veszélyt, mozgása viszont igen látványos.

A Vénusz a Hold fölött - most!

A két égitest látványos párost alkot naplemente után, amely még kivilágított nagyvárosokból is megfigyelhető. Végre olyankor tudunk valami ajánlani, amikor az időjárás is kegyes hozzánk. Nézzen fel az égboltra most, és nem fogja eltévszteni!

A nap fotója: szétszakadt a Hold

Az alábbi fotósorozaton egy holdkelte látható - méghozzá szokatlan formában. A horizont közelében mutatkozó égitestek képét a légkör alacsony, sűrű és változékony rétege gyakran meglepően eltorzítja.

Úszómedencényi vizet veszít negyedóránként a földközelben járt Lulin-üstökös

A Lulin-üstökös magjából elszublimáló, majd lebomló vízmolekulák vizsgálatából kiderült, hogy a kométa másodpercenként 3000 liternyi, azaz 15 percenként egy átlagos úszómedencényi vízzel egyenértékű anyagot veszít. Látványos felvételek a napokban földközelben lévő égitestről.  

Sötét helyről szabad szemmel sem esélyelen az aktuális üstökös: február 24-én földközelben a Lulin

Halvány, de érdekes üstökös jár bolygónk közelében, amely zavaró fényektől távol kisebb távcsövekkel is könnyen megpillantható. Tökéletes észlelési helyről pedig szabad szemmel is próbálkozhatunk - az égitest megtalálásához térképet is mellékelünk.  

A nap fotója: két látványos fénysáv az égen

Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton!

A nap képe: a kaszásoktól balra, a Lófej-köd felé

A nap képe: három kaszás megy az égen

Repüljön a Naprendszer legnagyobb vulkánja és kanyonóriása felett - itt a Google Mars 3D

A Google és a NASA közösen készített új alkalmazásában térhatású képek segítségével mozoghatunk a Mars felszíne felett. Meglátogathatjuk a látványos felszínformákat, például a Valles Marineris hatalmas árkait vagy a Tharsis-hátság óriásvulkánjait, és az eddigi szondák leszállóhelyei is felkereshetők.

Dönteni kell az új nagy űrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?

Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új űrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.

Négyszáz éve kezdődött a geocentrikus világkép összeomlása

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.

Árnyékban is fényesen: szokatlan felvétel a Szaturnuszról

Hullócsillag és üstökös egy felvételen

Furcsa fényoszlopok Lettország felett

Ragyogó Vénusz az esti égen - január csillagászati látványossága

A következő napokban emelkedik esténként legmagasabbra belső bolygószomszédunk, a Vénusz az égen. Ragyogó fénye miatt még városokból is megfigyelhető szabad szemmel, távcsővel pedig a Holdhoz hasonló fázisai is láthatóak.  

Nemzetközi körkapcsolás vasárnap, a téli napforduló hajnalán

2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve lesz. A programok januárban kezdődnek, de egy nemzetközi internetes körkapcsolásra már a hétvégén, a téli napforduló alkalmából sor kerül.  

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Csillagászati alaptanfolyam indul az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanfolyam indul 2009 elején, amelyen az érdeklődők csillagászati ismereteket szerezhetnek, különös tekintettel az elméleti háttértudásra és az alapvető csillagászati számítások elvégzésére.

Bemutatták Kopernikusz rekonstruált arcát - kép

A nyilvánosság előtt is bemutatták a nagy középkori matematikus-csillagász, Nikolausz Kopernikusz számítógépes arcrekonstrukcióját.

Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

Mars: elmozdított egy kődarabot a Phoenix, kétéves útra indult az Opportunity

A Mars sarkvidékén üzemelő szonda a gyengülő napsütés és a csökkenő energia ellenére robotkarjával elmozdított egy apró sziklát, hogy megnézze, mi van alatta. Még mindig dolgozik a Mars felszínén az Opportunity amerikai marsjáró is, amely most egy 12 kilométeres, kétéves útra indult. A vörös bolygó felfedezésének legújabb eredményeiről is hallgathat előadásokat a mai Kutatók Éjszakáján.  

Megkezdődik a csillagászati ősz

Hétfő 18 óra körül áll be az őszi napéjegyenlőség. Keddtől már a nappalok hossza kevesebb, mint 12 óra. Az időjárás természetesen nem veszi figyelembe a naptárat, a hétvégén most éppen jelentős javulásnak nézünk elébe.

Rivális emírségek: újabb Öböl-háború kezdődött

Alig több mint két héttel azután, hogy Szulejmán al-Fahim, Abu-Dzabi talán legismertebb milliárdosa nagy médiavisszhanggal felvásárolta a Manchester City futballklubot, a brit Mirror megszellőztette, hogy egy dubaji sejk, Mohammed bin Rasid al Maktum és cége a Dubai Investment Group 480 millió fontot ajánlott egy másik szigetországi futballklub, a Newcastle United megvásárlására. A két emírség sportbéli aktivitása szokatlannak tűnhet, de egyáltalán nem újdonság. A csillagászati összegű futballberuházások inkább csak a két szomszédvár rivalizálásnak újabb terepét jelentik.

Bolygótudományi szeminárium Budapesten

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.

Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer

Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhető, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.

Tél és tavasz Skandináviában - a hét műholdképe

A csillagászati tavasz beköszöntével gyorsan hosszabbodnak a nappalok Skandináviában. Míg a műholdképeken felbukkannak a félsziget északi részét még mindig fogságban tartó tél jelei, a déli vidékeken nagyrészt már elolvadt a hó, és a múlt hétvégi viharciklon után ragyogó tiszta napsütésben fürdik a táj.

Először figyeltek meg kőomlást a Földön kívül - színes fotók NASA-tól

Lélegzetelállító képeket közölt a NASA a Marsról: első alkalommal sikerült egy olyan omlást megfigyelni a vörös bolygó felszínén, amely folyamatában, a törmelék mozgása során látható.

Fogyó hold és lelőtt műhold

Magyar közreműködéssel pontosították a csillagászati távolságskálát

Magyar közreműködéssel pontosították az RS Puppis nevű csillag távolságát. Ezzel precízebbé vált a csillagászati távolságmeghatározás egyik alapegysége, ami egyéb távolságértéket, sokmillió fényéves skálákat is befolyásolhat.

Indul a Kulin György Csillagászati Szabadegyetem

Féléves csillagászati szabadegyetem és kozmológiai előadássorozat indul a Polaris Csillagvizsgálóban a héten.

Kell egy magyar műhold

Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai űripari vállalat vezetője. A cég meg is tudná építeni az űreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.

2007: az idegen bolygók éve

A 2007-es esztendő a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthető a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvő száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdődött a távoli planéták egyedi jellemzőinek, például légköri összetételének, hőmérsékletének felderítése. Erre a műszertechnika fejlődése révén nyílt lehetőség, és a következő években még gyorsabb előretörés várható. Nem vagyunk már messze az első Föld-típusú bolygó felfedezésétől sem.

A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.

A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.

Nem veszélyes a november 6-án érkező kisbolygó

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelű égitestről kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Csillagászati szakkör indul a Polaris Csillagvizsgálóban

2007 őszén újra indul a középiskolásoknak szóló csillagászati szakkör a Polaris Csillagvizsgálóban. A foglalkozások csütörtökönként 18 órától kb. este fél nyolcig, észlelés esetén tetszőlegesen tovább tartanak.

30 éves a budapesti planetárium

Kellemesen lágy zene szól, miközben az utolsó szöszmötölések is elhalnak a nézőtéren. Még egy perc és kezdődik az előadás. A terem lassan besötétedik, majd hirtelen színre lépnek a főszereplők: felragyognak a csillagok. Így megy ez előadásról-előadásra 1977. augusztus 17-e óta, vagyis immár kereken harminc éve a TIT Budapesti Planetáriumban.

A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövő Házában

2007-ben tovább folytatódik az űrkutatás és csillagászat iránt érdeklődők számára szervezett ismeretterjesztő rendezvénysorozat a budapesti Jövő Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 űrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére...

Jó ütemben regenerálódik az ózonpajzs

Az idei évet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (az UNEP) az Ózonréteg Nemzetközi Évének nyilvánította. A Földet az UV-sugaraktól védő gázburok jelenlegi állapota optimizmusra ad okot, annak ellenére, hogy tavaly szeptemberben mérték az eddigi legnagyobb ózonlyukat a Déli-sarkvidék felett, valamint az UV-sugárzás még mindig olyan erős, hogy nagy figyelmet kell fordítanunk a napsugárzás elleni védelemre. Az ózonréteg jelenlegi állapotát és az UV-sugárzás erősségét Tóth Zoltánnal, az Országos Meteorológiai Szolgálat csillagász-meteorológusával értékeltük.

Látogatóban az Űrtávcső Tudományos Intézetben

A csillagászatot forradalmasító Hubble-űrtávcső (HST) hátterében bújik meg az Űrtávcső Tudományos Intézet, ahol ma már a nagy űrtávcsövek és a Hubble által gyűjtött adatok szintézisjellegű tudománya folyik. Az intézet számára a Hubble utódját az űrtávcsövek következő generációja, a James Webb Űrtávcső jelenti. Egy nyári ösztöndíj segítségével egyetemista diákok is bepillantást nyerhetnek a kutatómunkába.

Újabb magyar felfedezésű exobolygó

Bakos Gáspár csillagász és kollégái azonosították a második magyar felfedezésű exobolygót, amely egyben igen fura égitest is.