Közel 80 százalékos napfogyatkozás lesz január 4-én

Január 4-én, kedden reggel 8 és 11 óra között részleges, közel 80%-os napfogyatkozás figyelhető meg Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet területéről. A fogyatkozás Magyarországról is látszik, ha derült lesz az idő.

Mire figyeljünk, ha távcsövet veszünk karácsonyra?

Az égitesteket, látványos jelenségeket a saját szemünkkel, élőben is megfigyelhetjük, ami felejthetetlen élmény. Ha életünkben először veszünk csillagászati távcsövet, nem árt figyelni néhány apró, de fontos körülményre.

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?

Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.

A Mátra bejutott az elődöntőbe az óriásműszerért zajló versenyben

Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti műszer, amely az Einstein által előrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.

A PISTA első nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok

Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsővel találták meg.

Felbukkant a legősibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködből

Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következő években megtudjuk, miként születtek meg a legelső csillagok és galaxisok.

Lézerrel lövik a Tejútrendszer központját - kép

Lézerrel keltett műcsillaghoz igazítják a tükör alakját, így ellensúlyozzák a légkör nyugtalanságából adódó torzulást és halványodást a modern távcsöveknél. Erre mutatunk be szép példát a világ legnagyobb távcsőrendszerétől.

Nem teljesen reménytelen megpillantani egy éppen itt járó üstököst

Bolygónk közelében halad el a 103P/Hartley-2 üstökös a következő napokban. A viszonylag kis égitestet - magjának átmérője 1,2-1,6 kilométer közötti - Malcolm Hartley fedezte fel 1982-ben. Megfigyelése nehéz, de nem teljesen reménytelen.

ELTE Csillagászati Nap pénteken, naptávcsövezéssel

A Nap távcsöves megfigyelése, csillagászattörténeti poszterek, előadások várják az érdeklődőket pénteken, szeptember 24-én 11-17 óra között az ELTE Csillagászati Tanszékén.

Sztárfotók: benéz az ablakon az Androméda-köd

Bolygót fotózó csillagászt fotózott a Bakonyban egy csillagász. A felvételen a Jupiter és az Uránusz egyaránt látható: mindkét bolygó szeptember 21-én kerül szembe a Nappal a Földről nézve. A gázóriás Jupiter 1951 óta most lesz először ilyen közel hozzánk.

Bemutatták 2010 legjobb asztrofotóit

A Tejút sávja egy öreg fenyő mögött, telihold Poszeidón templomának romjai felett és a magasban sávot húzó objektumok láthatóak azokon a látványos csillagászati fényképeken, melyeket a 2010-es év legjobb asztrofotóit kereső felhívás során gyűjtöttek össze.

Így fest egy meteor erős holdfényben

Ritka légköroptikai jelenség övezi a Jupitert és négy Galilei-holdját az alábbi fotókon. Augusztus 24-én telihold volt - alább ez is megnézhető, akárcsak a Kappa Cygnida meteor erős holdfényben.

Szép meteorok suhantak felettünk csütörtök éjszaka

Az elmúlt napokban erősödő aktivitást mutató Perseida meteorraj maximumának éjszakája a várakozásoknak megfelelően alakult. Hazánkból is több tucat hullócsillagot figyeltek meg az érdeklődők, köztük látványos tűzgömböket. Sajnos a legnagyobb aktivitás idejére, csütörtök hajnalra az ország jelentős része felett beborult az ég, ezért a legnagyobb meteorhullást sokan nem láthatták.

Hatalmas anyagfelhő tart a Napból a Föld felé - sarki fény is lehet kedd éjjel

Augusztus 1-jén óriási anyagfelhő dobódott ki a Napból, amely egyenesen a Föld felé irányult. A napanyag a következő nap során ér el bennünket, ezért ma estétől érdemes egy tőlünk csak elvétve látható természeti jelenségre, sarki fényre vadászni.

Negyvenkét méteres lesz a világ legnagyobb távcsöve

Negyvenkét méteres átmérőjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcső. A gigantikus műszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fő célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.

Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést

A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.

Első felvételek egy csillaga körül keringő exobolygóról

Először sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.

Űrkutatás és sci-fi a második űrodisszea évében - programajánló

A székesfehérvári Szabadművelődés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelőinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az űr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élőben követhetik az interneten.

Nyílt nap hétfőn az akadémiai csillagvizsgálóban

Május 17-én, hétfő délután nyílt nap keretében meglátogatható az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet budapesti központja, pár perc sétára a Normafától.

Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát

A feltételezett Földön kívüli intelligenciák üzenetei folyamatosan érkezhetnek a világűrből bolygónk felé, ám az üzenetek jellegét, irányát és egyéb paramétereit nem ismerjük, ezért nehéz őket azonosítani. Bár az 50 éve zajló keresés egyelőre nem járt sikerrel, napjaink asztrobiológiai kutatásai alapján a földi élet nem lehet egyedüli a Világegyetemben, így nem alaptalan a Földön kívüli intelligencia keresése sem. Almár Iván űrkutatót, a nemzetközi SETI bizottság tagját kérdeztük.

A Csillagászat Napja lesz szombaton

Szabadtéri távcsöves bemutatások és előadások várják az érdeklődőket szombat este az ország több pontján. Világszerte sok helyen ünneplik a Csillagászat Napját, mely az USA-beli Astronomical League ajánlása alapján 2010-ben április 24-ére esik.

Csillagvizsgálás az űrhajózás világnapján

Az Androméda-köd, ahogy még nem láttuk: közölték az új űrtávcső első fotóit

Csillagok kék, porfelhők vörös színnel - röntgenfelvételhez hasonlóan lát a nemrég Föld körüli pályára állt WISE-űrszonda égi célpontjai belsejébe. Az új űrtávcső főleg hűvös égitestekre vadászik, és most közölt első felvételei látványosan bizonyítják tökéletes működését.

Nagyon fényes lesz pénteken este a Hold

Óriási égi lámpásként világítja be a reményeink szerint derült égboltot a telehold péntek este. Égi kísérőnk látszó átmérője a 2010-es évben ma lesz a legnagyobb, és közel harmadával fényesebbnek látjuk, mint amikor távolabb kering a Földtől.

Színdarabot kapott ajándékba Tasnádi István kislánya

Marsközelséggel indul az újév

Véget ért a Csillagászat nemzetközi éve, de idén is bőven lesz látványos csillagászati jelenség, érdekes űrkutatási program. Egy marsközelséggel indul az újév, de láthatunk szép bolygóegyüttállást és holdfogyatkozást is. Új szonda indul az űridőjárás vizsgálatára, az utolsó simításokat végzik az űrállomáson, és utoljára repülnek az űrrepülőgépek.

Az első kép a leggyorsabb égbolt-térképezőtől

A napokban állt működésbe a VISTA-távcső a chilei Atacama-sivatagban. A napi 300 gigabyte információt termelő műszer átlátszatlan porfelhők belsejében zajló folyamatokat, optikailag még láthatatlan újszülött égitesteket képes azonosítani. Első felvételeinek egyikén az NGC 2024 jelű ködösség látható, ahol, napjainkban is születnek új égitestek.

Ésszel járom be a Naprendszert!

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"

Harminckét új bolygót fedeztek fel

Nem kevesebb mint 32 exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta felfedezését jelentették be hétfőn egy konferencián. A bolygók viszonylag kis tömegűek, így úgynevezett "szuperföldek" is vannak közöttük.

Kicsi, de gazdag galaxist fotóztak a szomszédban

Tízezerszer kevesebb csillagot tartalmaz, mint a Tejútrendszer, mégis látványos objektum az égen. A Barnard-galaxis egyik kozmikus szomszédunk, amelyről az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közölt új felvételt, a Tejútrendszer csillagai között "kitekintve".

Egy galaxis vagy kettő? Csillagvárosok látványos ütközése

Egy galaxis helyett kettőt talált a Hubble-űrtávcső: két már majdnem teljesen összeolvadt csillagvárost figyelt meg, ahol a kölcsönhatás csillaghalmazokban és gázanyagban bővelkedő, látványos csóvákat hozott létre.

A világ éjszakai arca - csillagászati kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Kéthetes csillagászati fotókiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban október 16-án. A rendezvényen a The World At Night című nemzetközi program fotóit tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek éjszakai tájakat csillagászati látványosságokkal együtt mutatnak be.

Látványos panorámakép Galaxisunk központjáról

Ezerkétszáz felvételből állították össze azt a képet, amelyet hétfőn közölt az Európai Déli Obszervatórium a Tejútrendszer központi tartományáról.

Feltérképezték a Titan metánfolyóit

A fagyott és sziklakemény jégbe folyóvölgyeket mélyít a metán a Szaturnusz legnagyobb holdján. Az égitesten eddig azonosított folyóvölgyek eloszlásából német kutatók összerakták az égitest ma még hézagos térképét, amelyet a jelenleg zajló Európai Bolygótudományi Konferencián mutattak be. Kiderült, hogy a folyóvölgyek legtöbbje az északi sarkvidéken húzódik, ahol tavakat is összekapcsolnak. A kirajzolódó egyenetlen eloszlást helyi esőzések okozhatják.

Tizenkét évig tartott fogva a Jupiter egy üstököst

A múlt század közepén a Jupiter befogott egy mellette elhaladó üstököst, amely tizenkét év múlva tudott kiszabadulni - számoltak be hétfőn a kutatók az Európai Bolygótudományi Konferencián Potsdamban. Ez csupán az ötödik alkalom, amelynek keretében egy "fogságba esett" üstököst azonosítottak.

Alábbhagyott az erdőtűz a csillagvizsgálónál - képes beszámoló

A kaliforniai erdőtűz enyhült, ezért nőtt az esélye, hogy a legendás Mount Wilson Obszervatórium, ahol a csillagászat számos nagy felfedezése született, épségben megmarad. Edwin Hubble itt mutatta ki, hogy a Világegyetem tágul.

Amit a földi tévéműsorból látna egy űrlény

A második világháború képein már a 65 fényévre lévő Aldebaran rendszer lehetséges civilizációi borzonghatnak.

Éheztek az első fekete lyukak az ősi Világegyetemben

Egy új szimuláció alapján a Világegyetemben elsőként kialakult hatalmas csillagok után visszamaradt fekete lyukak nem nyeltek el sok anyagot a környezetükből, mivel azt intenzív sugárzásukkal tisztára söpörhették. Ezért későbbi társaikkal ellentétben tömegük eleinte lassan növekedett.

Műholdkép: kis híján leégett a világ legnagyobb teleszkópja

Július végén avatták fel a jelenleg üzemelő legnagyobb optikai távcsövet a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, ám augusztus elején a szigeteken pusztító tűzvész miatt már veszélybe is került a teleszkóp. A Terra műholdról érkezett augusztus 2-ai felvételen a tomboló tűz látható az űrből.

Újabb visszafelé keringő bolygó, magyar közreműködéssel

A tegnapi bejelentés után itt a második extrém planéta: egy olyan exobolygó, amely központi csillaga körül szintén a csillag forgási irányához viszonyítva ellentétesen kering. Az objektumot egyébként a HATnet nevű magyar-amerikai kutatóprogram keretében fedezték fel.

Ma tűnik el a Szaturnusz gyűrűje

A gyűrűs bolygó ékessége augusztus 11-én éppen az éléről mutatkozik a Föld felől nézve. A Szaturnusz gyűrűrendszere ekkor alig látható, azonban a sajátos térbeli helyzet alatt végzett megfigyelések érdekes jellemzőire mutatnak rá.

Csillagászati konferencia kezdődik hétfőn Budapesten

Augusztus 10-én kezdődik az Astronomy and Civilisation című nemzetközi konferencia Budapesten. A négy napon keresztül zajló előadásokon a csillagászat és az emberi kultúra számtalan kapcsolódási pontjából tekintenek át néhányat hazai és külföldi szakemberek.

Minden eddiginél részletesebb kép egy robbanó csillag belsejéről

Minden korábbinál sikeresebben jelenítették meg a szupernóva-robbanások alkalmával megsemmisülő csillagban zajló folyamatokat egy új szimulációval. Egy 160 ezer összekapcsolt processzort tartalmazó szuperszámítógép segítségével láthatóvá váltak az égitest belsejében lévő tartományok.

Felavatták a legnagyobb optikai távcsövet

A Kanári-szigeteken felállított 10,4 méter átmérőjű GRANTECAN teleszkóp a világ legnagyobb tükrével bíró optikai távcsöve. A modern berendezés társainál távolabbi területeket és korábbi állapotokat képes az ősi Világegyetemben vizsgálni.

Csendes-óceán méretű a Jupiter sebe

Mint arról korábban hírt adtunk, szinte napra pontosan 15 évvel a Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjainak becsapódása után egy Csendes-óceán méretű sötét folt jelent meg a Jupiter légkörében. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a váratlan felfedezés az első feltételezéseknek megfelelően valóban hasonló okokkal magyarázható, mint a másfél évtizeddel ezelőtt megfigyelt esemény. A következő napokban folyamatosan figyelik a Jupitert a csillagászok.

Leállhatnak a legaktívabb égitest vulkánkitörései

A Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égitestje, a Jupiter Io nevű holdjának vulkánjait az árapályhatás során felszabadult hő táplálja. A jövőben azonban a pályaváltozások révén csökkenhet az ebből származó hő, és az állandóan aktív vulkánjai akár örökre el is hallgathatnak.

Távcsövezzen a Múzeumok Éjszakáján!

A Múzeumok Éjszakáján az ország 23 pontján tartanak távcsöves bemutatókat a múzeumok mellett. Az este elején a gyűrűit a Föld felé majdnem pont az éléről mutató Szaturnusz is látható lesz.

Ahol robbantanak és égetnek - programok kockáknak a Múzeumok Éjszakáján

Sörösdoboz-roppantás gőzzel, lövöldözés lézerpisztollyal, éjszakai túra a reptéren, vagy időjóslás az OMSZ-nél: a Múzeumok Éjszakája a tudomány és technika kedvelőinek is kínál érdekes programokat, ezekből válogattunk.

Astronomy and Civilization - konferencia Budapesten

Augusztus 10. és 13. között nemzetközi csillagászati konferenciát tartanak hazánkban. A konferencia a Csillagászat nemzetközi éve 2009 rendezvénysorozatához kapcsolódva a csillagászat, a tudomány és a civilizáció összefüggéseit vizsgálja.

Sikeresen startolt a két új európai űrtávcső

A Világegyetem leghidegebb objektumait, születő csillagokat, molekulafelhőket és ősi galaxisokat tanulmányoz a csütörtökön elindult Herschel-űrtávcső. Vele együtt startolt a Planck-űrteleszkóp, amely a kozmikus háttérsugárzást vizsgálva tanulmányozza az Univerzum általános jellemzőit.