csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hétvégi horoszkóp (november 16-18.)
Míg a Bikák kénytelenek minden részletét elõre megtervezni a hétvégéjüknek, addig a Mérlegek elengedhetik magukat, lazíthatak, fantáziálhatnak.
Heti horoszkóp (november 12-16.)
A Mars nem lesz túl kíméletes a hét elején a Rákokhoz, a Bakokat pedig a Hold gátolhatja terveik megvalósításában.
Novemberi karrierhoroszkóp
A Kosokat nem veszik komolyan a munkaadóik, az Ikrek pedig nem hagyhatják, hogy mások mondják meg nekik, mikor és mit csináljanak.
Hétvégi horoszkóp (november 9-11.)
Míg az Oroszlánokra rendkívül mozgalmas hétvége vár, addig a Kosoknak itt lesz két teljes nap a kikapcsolódásra.
Novemberi horoszkóp
Az Ikrek számára ez a hónap tele lesz ellentmondásokkal, a Rákok pedig több területen is nagyon eredményes lesznek.
Különös bolygót fedeztek fel
Olyan bolygót fedeztek fel csillagászok, amely egy kettõscsillag körül kering egy négycsillagos rendszerben.
Heti horoszkóp (október 15-19.)
Míg az Ikrek ezen a héten nem lesznek a topon, a Halakra harmonikus, érzelmekkel teli napok várnak.
Hétvégi horoszkóp (október 12-14.)
A Bikák már-már harcias kedvükben lesznek egész hétvégén, a Skorpiókhoz pedig valaki kéréssel fordulhat. Legyetek türelmesek!
Ufók nélkül is pontosak a csillagászati barlangrajzok
A Lascaux-barlangban talált rajzok meglepõen pontosan ábrázolnak egy olyan csillagképet, amely a legújabb horror sci-fi, a Prometheus barlangrajzain is feltûnik. Õseinknek azonban nem volt szükségük mozibeli ufók segítségére a pontos csillagászati ábrák elkészítéséhez.
Kemények a Naprendszer maradék rejtélyei
A Föld Holdja túlságosan nagy, a Mars mágneses tere túl gyenge, a Vénusz visszafele forog, az Uránusz pedig majdnem gurul a pályáján. A csillagászok még ma sem értik, hogy átlagosnak vagy kivételesnek tekinthetõ a Naprendszer.
Látványosan vonul át felettünk az ûrállomás
Este a Mars és a Szaturnusz, a városoktól messzebb a nyári Tejút, szombaton a fényes Nemzetközi Ûrállomás szolgál érdekes égi látnivalóval. A Múzeumok Éjszakáján több helyen lesz szabadtéri távcsöves bemutató, és az idõjárás is tökéletesnek ígérkezik a csillagászati programokhoz.
Akkora távcsövet építenek, mint egy fél futballpálya
Fél futballpályányi tükre lesz az új európai óriástávcsõnek, amelynek megépítésérõl most döntöttek a csillagászok. A mûszerrel a Világegyetem legelsõ objektumait, a fekete lyukakat, a sötét anyagot vizsgálják majd, de cél a Naprendszeren kívüli bolygók közvetlen megörökítése, és légkörük vizsgálata is. Az élet nyomait keresik majd vele.
Ilyen volt a Vénusz-átvonulás
A tiszta idõnek köszönhetõen az ország nagy részérõl jól látható volt szerda kora reggel a Vénusz-átvonulás. Felvételek a jelenségrõl a világ több pontjáról.
Elvonult a Vénusz
Remélhetõleg sokan látták az apró kis fekete korongot a Nap korongja elõtt - lezajlott az évszázad utolsó Vénusz-átvonulása. Várjuk olvasóink élménybeszámolóit és felvételeit.
Elõször lesz nemzetközi Mars konferencia Budapesten
Budapesten rendezik a kelet-európai térség elsõ Mars konferenciáját. A háromnapos rendezvényen a következõ idõszak ûrszondái, Földön kívüli vulkánok, meglepõ jelenségek a Szaturnusznál, meteritok, becsapódásos kráterek, modell ûrszondák és más bolygók térképei is szóba kerülnek majd.
Kezdõk vagyunk a világûrben - Interjú a 80 éves Almár Ivánnal
"Lehetséges, hogy az elsõként a Marsra lépõ ûrhajósoknak meg kell majd játszaniuk a meglepetést, hogy a tévé elõtt ülõ nézõ megkapja a felfedezés élményét." A 80 éves Almár Iván a világûr kutatásának jövõjérõl beszélt. Trupka Zoltán interjújából közlünk részleteket.
Egyenlítõ: A csodálatos kozmosz
A világûr régóta fogva tartja az ember fantáziáját. Imádunk gyönyörködni a csillagos égben, és a legtöbbünk most rögtön felulne egy ûrsiklóra, ha lehetõsége nyílna rá. Éder Iván fotókat készít a csillagászati jelenségekrõl, még hozzá szép fotókat, amelyek egyikével most egy nem is akármilyen díjat zsebelt be. Vele és Kiss László csillagásszal beszélget a végtelen ûr rejtelmeirõl Zita az Egyenlítõ stúdiójában.
Hatalmas égi nyolcas egy magyar asztrofotóstól
Hatalmas égi nyolcast rajzol ki a Nap járása egy év során, ha mindig ugyanazon napszakban örökítik meg az égen. Ezt tette Ladányi Tamás asztrofotós, látványosan bemutatva, hogyan változik a Nap égi helyzete egy év alatt. A képet a napokban közölte a Space.com csillagászati-ûrkutatási hírportál.
- címkék:
- csillagászat
- népszerû tudomány
- Nap
- Címkefelhõ »
Nem mind ufó, ami fénylik: mi micsoda az esti égen?
Vastag ködben vagy felhõzetben egy átlagos repülõgép is lassan vonuló, halványan derengõ koronggá alakulhat az égen, ahonnan már csak egy ugrás a repülõ csészealjak bejelentése.
Megtörtént a meteorzápor, de alig láttunk valamit belõle
Néhány fényesebb hullócsillag a felhõkön is átvillant, de a 22 óra után valóban lezajlott meteorzáporban a felhõzet és a Hold miatt nem gyönyörködhettünk.
Az elmúlt évek leglátványosabb csillaghullása várható szombaton
Az elõrejelzések szerint szombaton este a Föld belerohan egy üstökös törmelékfelhõjébe, aminek következtében óránként több száz meteor is feltûnhet az égen. Amennyiben az idõjárás is kedvezõ lesz, az elmúlt évek leglátványosabb meteorzáporát lehet megfigyelni.
A Földön kívüli életrõl a Mindentudás Egyetemén - elõadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfõi televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az elõadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Meteorokat fotóztak Magyarország légterében
Milyen magasan izzanak fel a meteorok hazánk felett? A kérdésre választ ad egy új ábra, amely több mint 1500 hullócsillag térbeli helyzetét mutatja.
Távcsöves bemutatókkal ünneplik szombaton a Csillagászat Napját
Világszerte szombaton ünneplik a Csillagászat Napját, melynek alkalmából több mint egy tucat helyszínen tartanak távcsöves bemutatót hazánkban is.
A világ legnagyobb 3D-s érintõképernyõje
8 és fél méter széles és 2,7 méter magas a világ legnagyobb érintõképernyõje, ami egyszerre legalább száz ponton érzékeli, ha hozzáérünk.
Elõadás a Földön kívül életrõl Pécsett a Mindentudás Egyetemén
A Naprendszeren kívüli bolygók megismerésérõl, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseirõl beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.
Holdfogyatkozások és érdekes bolygóegyüttállások várnak ránk 2011-ben
Két holdfogyatkozás, több bolygóegyüttállás és meteorraj-maximumok várhatók 2011-ben. Majdnem minden hónapra jut egy érdekes látnivaló, amelyek jelentõs része akár távcsõ nélkül is megfigyelhetõ az év során.
A Földnél mindössze másfélszer nagyobb bolygót fedeztek fel
A Földnél mindössze másfélszer nagyobb átmérõjû Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentette be hétfõn este a NASA. Jelenleg ez a Földhöz leginkább hasonló méretû távoli planéta, de a csillagához való szoros közelsége miatt nem alkalmas az általunk ismert élet hordozására. Észlelése azonban bizonyítja, hogy az "exoföldek" keresésének technikája már mûködik.
Hol keressük a földönkívülieket?
Fekete lyukak környékérõl keressünk Földön kívüli értelmes jeleket? Esetleg a rádióhullámok helyett intenzív lézersugarakra vadásszunk? Ötven éve indult a Földön kívüli intelligencia keresése. Sikerrõl nem lehet beszámolni, talán részben ennek és egyéb friss csillagászati felfedezéseknek köszönhetõen új ötletek és irányvonalak is felmerülnek az idegenek keresésével kapcsolatban. Almár Ivánt kérdeztük készülõ könyve kapcsán.
Milyen lesz az idõjárás a csillaghullás és a napfogyatkozás alatt?
Meteorzáporral és részleges napfogyatkozással köszöntenek be az év elsõ napjai. A csillagászat szerelmeseinek a Dunántúlon érdemes kémlelni az eget.
Közel 80 százalékos napfogyatkozás lesz január 4-én
Január 4-én, kedden reggel 8 és 11 óra között részleges, közel 80%-os napfogyatkozás figyelhetõ meg Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet területérõl. A fogyatkozás Magyarországról is látszik, ha derült lesz az idõ.
Mire figyeljünk, ha távcsövet veszünk karácsonyra?
Az égitesteket, látványos jelenségeket a saját szemünkkel, élõben is megfigyelhetjük, ami felejthetetlen élmény. Ha életünkben elõször veszünk csillagászati távcsövet, nem árt figyelni néhány apró, de fontos körülményre.
Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?
Hatalmas gyûrûk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Õsrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhetõ, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.
A Mátra bejutott az elõdöntõbe az óriásmûszerért zajló versenyben
Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti mûszer, amely az Einstein által elõrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.
A PISTA elsõ nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok
Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetõi állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsõvel találták meg.
Felbukkant a legõsibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködbõl
Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következõ években megtudjuk, miként születtek meg a legelsõ csillagok és galaxisok.
Lézerrel lövik a Tejútrendszer központját - kép
Lézerrel keltett mûcsillaghoz igazítják a tükör alakját, így ellensúlyozzák a légkör nyugtalanságából adódó torzulást és halványodást a modern távcsöveknél. Erre mutatunk be szép példát a világ legnagyobb távcsõrendszerétõl.
Nem teljesen reménytelen megpillantani egy éppen itt járó üstököst
Bolygónk közelében halad el a 103P/Hartley-2 üstökös a következõ napokban. A viszonylag kis égitestet - magjának átmérõje 1,2-1,6 kilométer közötti - Malcolm Hartley fedezte fel 1982-ben. Megfigyelése nehéz, de nem teljesen reménytelen.
ELTE Csillagászati Nap pénteken, naptávcsövezéssel
A Nap távcsöves megfigyelése, csillagászattörténeti poszterek, elõadások várják az érdeklõdõket pénteken, szeptember 24-én 11-17 óra között az ELTE Csillagászati Tanszékén.
Sztárfotók: benéz az ablakon az Androméda-köd
Bolygót fotózó csillagászt fotózott a Bakonyban egy csillagász. A felvételen a Jupiter és az Uránusz egyaránt látható: mindkét bolygó szeptember 21-én kerül szembe a Nappal a Földrõl nézve. A gázóriás Jupiter 1951 óta most lesz elõször ilyen közel hozzánk.
Bemutatták 2010 legjobb asztrofotóit
A Tejút sávja egy öreg fenyõ mögött, telihold Poszeidón templomának romjai felett és a magasban sávot húzó objektumok láthatóak azokon a látványos csillagászati fényképeken, melyeket a 2010-es év legjobb asztrofotóit keresõ felhívás során gyûjtöttek össze.
Így fest egy meteor erõs holdfényben
Ritka légköroptikai jelenség övezi a Jupitert és négy Galilei-holdját az alábbi fotókon. Augusztus 24-én telihold volt - alább ez is megnézhetõ, akárcsak a Kappa Cygnida meteor erõs holdfényben.
Szép meteorok suhantak felettünk csütörtök éjszaka
Az elmúlt napokban erõsödõ aktivitást mutató Perseida meteorraj maximumának éjszakája a várakozásoknak megfelelõen alakult. Hazánkból is több tucat hullócsillagot figyeltek meg az érdeklõdõk, köztük látványos tûzgömböket. Sajnos a legnagyobb aktivitás idejére, csütörtök hajnalra az ország jelentõs része felett beborult az ég, ezért a legnagyobb meteorhullást sokan nem láthatták.
Hatalmas anyagfelhõ tart a Napból a Föld felé - sarki fény is lehet kedd éjjel
Augusztus 1-jén óriási anyagfelhõ dobódott ki a Napból, amely egyenesen a Föld felé irányult. A napanyag a következõ nap során ér el bennünket, ezért ma estétõl érdemes egy tõlünk csak elvétve látható természeti jelenségre, sarki fényre vadászni.
- címkék:
- csillagászat
- Nap
- sarki fény
- Címkefelhõ »
Negyvenkét méteres lesz a világ legnagyobb távcsöve
Negyvenkét méteres átmérõjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcsõ. A gigantikus mûszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fõ célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.
Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést
A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik elõnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.
Elsõ felvételek egy csillaga körül keringõ exobolygóról
Elõször sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.
Ûrkutatás és sci-fi a második ûrodisszea évében - programajánló
A székesfehérvári Szabadmûvelõdés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelõinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az ûr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élõben követhetik az interneten.
Nyílt nap hétfõn az akadémiai csillagvizsgálóban
Május 17-én, hétfõ délután nyílt nap keretében meglátogatható az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet budapesti központja, pár perc sétára a Normafától.
Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát
A feltételezett Földön kívüli intelligenciák üzenetei folyamatosan érkezhetnek a világûrbõl bolygónk felé, ám az üzenetek jellegét, irányát és egyéb paramétereit nem ismerjük, ezért nehéz õket azonosítani. Bár az 50 éve zajló keresés egyelõre nem járt sikerrel, napjaink asztrobiológiai kutatásai alapján a földi élet nem lehet egyedüli a Világegyetemben, így nem alaptalan a Földön kívüli intelligencia keresése sem. Almár Iván ûrkutatót, a nemzetközi SETI bizottság tagját kérdeztük.