Az év legnagyobb aszteroidája suhan el mellettünk

Nem üstökös, és nem is aszteroida a csillagközi térből érkező Oumuamua

Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint.

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én

Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én - jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.

A Földhöz hasonló bolygóra bukkantak a Naprendszer közelében

A meteoritok megőrzik az ősi csillagrobbanások körülményeinek emlékét

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete egyik sikeres munkatársának vezetésével azt vizsgálja, hogy 4,6 milliárd évvel ezelőtt milyen körülmények között keletkezett a Naprendszer. Legújabb felfedezésükről, hogy miként képződnek a periódusos rendszer legnehezebb elemei, az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Science-ben olvashatunk.

Megjöttek az első nagy felbontású képek a marsjárótól

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyeltek meg magyar csillagászok

A Leideni Egyetem és az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) csillagásza, Varga József vezeti azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három nagy exobolygó jelenlétére is találtak bbizonyítékot, ...

Egy rejtélyes bolygó lehet a közelben

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül - írja a Nature Communications című folyóirat tanulmánya.

Kizárták, hogy az Apophis kisbolygó 8 év múlva eltalálja a földet - de mi lesz 15 év múlva?

Az elmúlt években több alkalommal is a figyelem középpontjába került az Apophis kisbolygó, amellyel kapcsolatban felmerült, hogy eltalálhatja bolygónkat 2029-ben vagy 2036-ban. Hawaii csillagászok most új számításokat végeztek ezzel kapcsolatban.

A Föld hamarosan örökre elveszti a második holdját

Bár viszonylag kevesen hallottak róla, a Földnek jelenleg van egy második holdja is. Igaz, nem túl régi: 2020 szeptemberében fedezték fel a csillagászok, és nem is lesz túl sokáig Föld körüli pályán.

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

Azt hitted, az eget kémlelni unalmas? Ez a két lány megcáfolja

Sokan gondolják, hogy a csillagászat rémesen unalmas hobbi, és bármi érdekesebb, mint az eget vizsgálgatni. Ezzel valószínűleg nem értene egyet az a két lány, akik 15 évesen komoly felfedezést tettek egy NASA-projekt keretében, amit – valljuk be – igen kevesen mondhatnak el magukról.

Tízmilliárd éves szuperföldet találtak

A Tejútrendszer egyik legöregebb csillaga körül kering a Földnél másfélszer nagyobb kőzetbolygó.

Ősi szuperföldet találtak a galaxisunkban

Meglepő folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis

A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentő, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amiből új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...

Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot

Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...

Folytatódik a világegyetem csodáinak bemutatása

Január 10-től vasárnaponként új, 10 részes sorozattal jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló online műsora Spacebontó címmel.

Egyezségre jutottak a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Hoppá! Meteorhullás várható az új év első napjaiban

Január elején éri el csúcsát a Quadrantidák, azaz Bootidák meteorhullás. A  jól ismert meteorraj minden egyes évben december 28-a illvetve következő év január 12-e között éri el bolygónkat, a fényjelenségekre először 1825-ben lettek figyelmesek.

Halott civilizációkkal lehet tele a Tejútrendszer

Senki sem tudhatja biztosan, létezik-e intelligens élet a Földön kívül is. Egy kutatócsoport szerint nem vagyunk egyedül, sőt, nem is kell messzire menni ahhoz, hogy idegen civilizációkat találjunk. Egyetlen probléma van csupán: valószínűleg mostanra mindannyian elpusztultak, és csupán romok maradtak utánuk.

Csillagász: 2020 a Naprendszer éve volt

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a Holdról származó kőzetmintákat

A beszennyeződés megakadályozása és a "takarékosság" jegyében fogják vizsgálni a kínai kutatók a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulájában a Földre érkezett nagyjából 1730 grammnyi holdi kőzetmintát.

A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre

Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerű képződményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.

Történelmi sikerként ünnepli a holdkőzetek Földre érkezését Kína

Űrprogramja történelmi sikereként ünnepli Kína, hogy a Csang'o-5 űrszonda visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival. Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön köszönetet mondott a misszióban részt vevő tudósoknak.

Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról

Első alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkező rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre a Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája

Visszatért a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda kapszulája.

Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját.

A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Fekete szemcséket tartalmaz Hajabusza-2 űrszonda kapszulája

A Hajabusza-2 űrszonda múlt héten Földre érkezett kapszulája fekete szemcséket tartalmaz, amelyek egy távoli aszteroidáról, a Ryuguról származhatnak - közölte hétfőn a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA).

Egy hatalmas kannibál az otthonunk

Öt galaxist is felfalt a Tejútrendszer a távoli múltban – derítette ki egy új kutatás, amelyről a Sky and Telescope csillagászati portál adott hírt.

Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetővé egy új kisműhold

November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködés keretein belül elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklődik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez

A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez, a Nature-ben szerdán megjelent tanulmány szerint ugyanis a tudósoknak elsőként sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást - számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont szerdán.

Tényleg alkalmas egy szuperföld az életre?

A szuperföldeken, azaz a Földnél nem sokkal nagyobb bolygókon már elképzelhető az élet jelenléte. A szuperföldekből egyre többet fedeznek fel, már a lakható zónában is találtak ilyen bolygókat.

800 éve nem ragyogott ilyen szépen a karácsonyi csillag

Izgalmas vállalkozásra adják a fejüket a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagászai

Hatalmas űrrobbanások nyomait őrzik a fák

A fényévekre történő csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyűrűit vizsgálta.

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.

43 év után kiderülhet, honnan jött a leghíresebb földönkívüli üzenet

Egy amatőr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelőtt észlelt legendás „Hűha!" jel forrását.

Több millió galaxist térképezett fel az ASKAP teleszkóphálózat

Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek - közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz

Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2

A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2 japán űrszonda, az általa gyűjtött talajminták és adatok fontos információt nyújthatnak a Naprendszer eredetéről - közölte pénteken a japán űrkutatási hatóság (JAXA).

Stresszt okoz a súlytalanság az asztronautáknál

A súlytalanságban való hosszabb tartózkodás hatására megnő az űrhajósok stresszszintje a vérvizsgálatok szerint. Vérükben egy bizonyos DNS-részecske, a cfDNS koncentrációja megemelkedik - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Csodálatos dolgot fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Fosszilis galaxist fedeztek fel a Tejútrendszer mélyén

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Rejtélyes baleset tette tönkre a földönkívülieket kereső teleszkópot

Bezárják a Puerto Rico-i híres Arecibo obszervatórium nagy rádióteleszkópját - jelentette be az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF). A döntés nagy csapás a világ tudósai számára, akik a teleszkóp segítségével kutatnak bolygók, aszteroidák és a földönkívüli élet nyomai után.

A NASA egy nappal elhalasztotta a Crew Dragon amerikai űrhajó startját

A rossz időjárási körülmények miatt egy nappal elhalasztja a SpaceX űrkutatási magánvállalat Crew Dragon űrhajójának startját a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az amerikai űrhivatal, a NASA.

Egymásnak estek a tudósok: vitatják a nebrai csillagkorong korát

Vitatja egy nagy létszámú tudóscsoport, hogy a korábban feltételezettnél 1000 évvel fiatalabb lenne a híres nebrai csillagkorong, amelynek 3600 évesre becsült korát két német őstörténész kétségbe vonta.

Újabb aszteroida közelíti meg a Földet a jövő héten

Biztonságos távolságban repül el a Föld mellett egy kínai kutatók által újonnan felfedezett aszteroida a következő héten - közölte csütörtökön a Kínai Tudományos Akadémia egyik csillagvizsgálója.