Új részecskegyorsító készült el a nagy hadronütköztetőben

Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), a Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját.

Még mindig szalagokon tárolja adatait a CERN

Petabájt. Még elképzelni is nehéz, mennyi adatot jelent ez - a CERN ATLAS részecskedetektora mégis másodpercenként ennyi információt szolgáltat a Nagy Hadronütköztetőnek, és ez még csak a detektorok egyike. A CRUNCH big datával foglalkozó konferencián Dirk Düllmann, a CERN elemzésért és dizájnért felelős szekciójának vezetője tartott előadást arról, hogyan birkózik meg a szervezet ekkora mennyiségű információval.

25 éve használhatja bárki a webet

Augusztus 23-án van 25 éve, hogy Tim Berners-Lee az emberiség szolgáltatába állította a világhálót. Az internet ekkor tört ki a kutatólaborok mélyéről, és milliárdok életét változtatta meg.

Íme a világ legbetegebb humorú tudósai

Felkerült a netre egy videó, amelyben fekete csuklyás alakok emberáldozatot mutatnak be a CERN genfi székházának udvarán. Az kutatóközpont szóvivője szerint valakik túlzásba vitték a tréfálkozást. Ha én Dan Brown lennék, már írnám is A Heisenberg-kódot.

Emberáldozással szórakoztak a CERN-ben

A napokban elég bizarr videó szivárgott ki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet svájci laborjából. A felvételen úgy tűnik, mintha egy csoportnyi csuklyás ember feláldozna egy nőt egy Siva-szobor előtt. A látottak természetesen nem valódiak, a CERN vezetése azonban nem örül a viccesnek szánt „ingyen reklámnak".

Eltűnt az évszázad felfedezésére utaló jel

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”. 

Legyen Ön is atomfizikus!

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségű adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.

A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető

A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják.

25 éves lett a világ első weboldala

Már egy negyednyi évszázad telt el azóta, hogy Tim Berners-Lee, az internet atyja bemutatta a világ első weblapját. A végtelenül egyszerű, csak pár apró formázást tartalmazó oldal azt magyarázta az embereknek, hogyan működik a web, és miként kereshetnek rajta információt. Azóta már az egész internetet zsebre vághatjuk, és belenőttünk a világhálóba.

Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Az elemi részecskék nyomába erednek az ELTE kutatói

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Nagy Hadronütköztetője a Higgs-bozon felfedezését követően idén minden eddiginél nagyobb energián indult újra. Az új mérésekben a Pásztor Gabriella által vezetett MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport is részt vesz.

Bájos kvark is része a CERN-ben megfigyelt új részecskének

A CERN Nagy Hadronütköztetőjének kutatói bejelentették, hogy felfedezték a részecskék egy új osztályát, az úgynevezett pentakvarkokat.

Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.

Újraindították a nagy hadronütköztetőt

A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.

Készen áll az újraindításra a nagy hadronütköztető

Két éven át állt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetője. A részecskegyorsító teljesítményét jelentősen megnövelték. Ettől azt várják, hogy az alkalmazása új távlatokat nyit a fizikában.

A CERN-nek segítségre van szüksége

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet munkatársai sem könnyen ismerik fel, mit ábrázolnak archív fotóik. Segítsen nekik!

Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala?

Azután, hogy az egyik leggyorsabb Nobel-díjat hozta a Higgs-bozon három atyjának, már a második menetre melegít a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Pontosabban hűt. Hatvan éves a CERN.

Pengeélen a Hawking-világvége

Stephen Hawking kedd reggel a Világegyetem teljes megsemmisülésével ijesztgetett, melyet a Higgs-részecske fog elhozni. Nem valószínű, hogy igaza lesz. A Higgs-részecske mögött rejlő Higgs-térnek viszont lehet egy olyan változata, amely alapvetően megváltoztathatja az univerzum szerkezetét.

Eltörpül a nagy hadronütköztető az új gyorsító mellett

Egy száz kilométer kerületű részecskegyorsító Svájc és Franciaország területén való megépítésének lehetőségét tanulmányozza az Európai Nukleáris Kutató Szervezet, amely csütörtökön jelentette be erről szóló terveit.

Orbán a genfi CERN-központban járt

A világ egyik legelvarázsoltabb kiállítása

A Higgs-bozon felfedezésének helyén, a CERN-ben két kitűnő kiállítás várja az érdeklődőket, és meg lehet nézni az igazi berendezések egy részét is.

A Higgs-bozon simán viheti az idei fizikai Nobelt

Szinte biztos, hogy a fél évszázada megjósolt és a CERN-ben 2012-ben felfedezett Higgs-részecske Nobel-díjat ér idén.

Mínusz kétszázötven fokon dolgozik a szupermágnes

Az évtized végére új mágnesekre cserélik a Nagy Hadronütköztető mostani célzóeszközeit, a fókuszáló mágneseket. A szupravezető anyagból készült tekercs már most is olyan vékony, mint egy vontatókötél. Speciális köpeny kell, hogy a mágneses tér ne feszítse szét a csövet.

Ez egy vidéki üzem - látogatás a CERN-ben

Nyugodtan megfér a vidéki kultúrház folyosója, a szupermodern antianyaglassító és az egyetemi kampuszok szabadságát sugárzó laboratórium egymás mellett a CERN-ben. Két napot töltöttünk a világ egyik legnagyobb kutatóhelyén.

Higgs-gyárrá változik a Nagy Hadronütköztető

Jövőre már az eredetileg tervezett ütközési energiával üzemelhet a Higgs-bozonokat kereső részecskegyorsító, a Genf közelében lévő Nagy Hadronütköztető, az LHC.

Megnyílt a CERN budapesti agyközpontja

A magyar tudományban is új távlatokat nyithat a világ legnagyobb tudományos kutatóintézete, a CERN budapesti számítógépközpontja, amelyet csütörtökön adtak át.

Űrhajós hull fekete lyukba

Mi történne egy fekete lyukba zuhanó űrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben.

Kulcsfontosságú eredményt közöltek a Higgs-bozonról

A csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján gyakorlatilag eldőlt, hogy valóban egy Higgs-bozont fedeztek fel 2012-ben a CERN-ben. Azt azonban még nem tudják, hogy ez Peter Higgs bozonja-e.

Felavatták a budai szuperszámítógépet

Felavatták a Csillebércen épített Wigner Adatközpont első géptermét. A központ száz gigabit per másodperces kapcsolaton csatlakozik a Nagy Hadronütköztetőhöz, amelynek adatait fel fogja dolgozni.

Száz dollárba fogadtak a Higgs-bozonok ellen

A 2012-es év egyik legnagyobb tudományos-technikai teljesítménye - a Marsra-szállás mellett - a Higgs-részecske felfedezése volt. A CERN által legutóbb közzétett adatok alapján azonban létezhet egy másik Higgs-bozon is. Bár a fizikusok ezt nagyon szeretnék, nem igazán bíznak benne, sőt ellene fogadtak.

Telekom kábelen jön a Higgs-bozon

Nagysebességű adatösszeköttetést hoz létre a világ legnagyobb részecskegyorsítóját üzemeltető CERN genfi és budapesti telephelyei között a Deutsche Telekom csoport - közölte a cég magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom csütörtökön az MTI-vel.

Megérkeztünk a sötét Univerzum kapujához

A Higgs-részecske felfedezése önmagában is fantasztikus teljesítmény, de még izgalmasabb, hogy ezzel egy új fizika, egy eddig ismeretlen világ bejáratához érkeztünk, amelyet a sötét anyag és a sötét energia ural.

Megnézheti a világ első honlapját

Bár a világ első, 1991-ben elindított honlapja már nem él, az oldal egy évvel későbbi állapota ma is lekérhető a CERN honlapjáról. A legrégebbi magyar honlap is üzemel még a budapesti műszaki egyetem szerverén.

Egy másik világra utalhat a Higgs-bozon mennyisége

Több van a Higgs-bozonból, mint amennyire a fizikusok számítottak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy nem egyféle Higgs-bozon létezik, ami viszont az elemi részecskék "árnyékvilágára", a hőn áhított szuperszimmetrikus részecskékre utalhat.

Stephen Hawking száz dollárt bukott a Higgs-részecske miatt

Nobel-díjat érdemelne Stephen Hawking szerint Peter Higgs, aki nevét adta a Higgs-bozonnak. A brit fizikus 100 dollárt vesztett az új részecske felfedezésének szerdai bejelentésével.

Célegyenesben a Higgs felfedezése

Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben, már csak igazolni kell, hogy valóban a Higgs-bozonról van szó. A kísérletekben részt vevő magyar kutatók szerint év végére kiderül, hogy mi is az új részecske.

Mire jó a Higgs-bozon?

Ha megtalálták a Higgs-részecskét, megnyugodhatnak a kutatók, hiszen a legelterjedtebb részecskefizikai modell működik. De ha mégsem akadnak a nyomára, mélyebb átalakítás szükséges, és új modellt kell gyártani - így foglalható össze a mai részecskefizikai bejelentés háttere.

Valószínűleg megvan az isteni részecske

Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont a Nagy Hadronütköztetőben, de a létezéséhez még további vizsgálatokra van szükség. Az isteni részecskének tartott higgs a részecskefizika egyik kulcseleme, mert a világunkat leíró részecskefizikai elmélet, a standard modell szerint a higgs ad tömeget a többi részecskének.

Szorul a hurok az isteni részecske körül

Új részecskét fedeztek fel a Nagy Hadronütköztetőben - ez már szinte biztos. Azt azonban még ellenőrizni kell, valóban a Higgs-bozonról van-e szó. A Nature folyóirat nem várta meg a CERN szerdai nagy bejelentését.

A telefonadóról dönt a parlament

Az Országgyűlés akár már pénteken dönthet a távközlési adó bevezetéséről, míg a médiaszabályozás változtatásáról szóló kormányzati javaslat esetében várhatóan csak a benyújtott módosító indítványokról határoznak. A Ház emellett pénteken kezdhet tárgyalni a svájci CERN kutatóintézet Csillebércre tervezett új adatközpontjának állami támogatásáról, valamint a Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukciójáról.

Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont

Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózaton a teljes magyar internetforgalommal összemérhető adattömeg érkezik majd folyamatosan Svájcból, ezt kell elemezniük a világ fizikusainak.

Öt évet kapott egy terrorizmussal vádolt atomfizikus

Terrorizmus előkészülete miatt öt év börtön kapott egy algériai születésű francia atomfizikus. A fizikus korábban a híres nagy hadronütköztetőt is működtető svájci kutatóintézetben, a CERN-ben dolgozott.

Öt percet adott magából a rejtőzködő miniszter

Először szólalt fel a parlamenten kívül a nyilvánosság előtt Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként. Némethné alig ötperces, papírról olvasott beszédében üdvözölte, hogy Budapestre helyezi adatközpontját a CERN svájci kutatóintézet, majd a sajtótájékoztató után gyorsan távozott. Az utána felszólaló Pokorni Zoltán azt mondta az [origo]-nak, hogy még szoknia kell a közszereplést Németh Lászlónénak, nem csoda, hogy kiszáradt a miniszter szája az izgalomtól.

Először vizsgálták az antianyag belsejét

Újabb nagy előrelépés történt az Univerzum egyik legnagyobb rejtélyének megfejtésében: lassan kiderül, miben különbözik az antianyag az anyagtól.

"Rövidesen levadásszák a Higgs-bozont"

Az utolsó nagy lépések következnek napjaink egyik legfontosabb tudományos problémájának megoldásához: rövidesen eldől, létezik-e a részecskefizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon, amely nélkülözhetetlen az anyagi világot leíró elmélethez. A kedden bejelentett eredmények szerint már csak egy szűk helyen lehet, és 2012-ben kiderül, valóban ott van-e.

A fényénél nagyobb sebességet mértek egy kísérletben

Megfigyelések szerint a neutrínó nevű részecskék átlépték a fénysebességet, annak húszmilliomod részével. Ha sikerül igazolni az eredményt, akkor megdől a fizika egyik alaptörvénye és Einstein speciális relativitáselmélete.

Vezető magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben

Az antianyag-vizsgálatok újabb mérföldkőhöz érkeztek: sikerült a protonéhoz hasonló pontossággal meghatározni az antiproton tömegét. A kutatásban több magyar fizikus is részt vett.

Sarokba szorult az isteni részecske

Tovább szűkítették a világról alkotott modellben alapvető, de még mindig csak feltételezett részecske, a Higgs-bozon lehetséges előfordulási helyét a világ legnagyobb részecskegyorsítójának hétfőn nyilvánosságra hozott adatai alapján a fizikusok. Már csak néhány hónap, és kiderül, valóban létezik-e a fontossága miatt "isteni részecskének" is nevezett összetevő.

A legizgalmasabb tartományban nem sikerült kizárni az isteni részecske létezését

Olyan eseményeket észleltek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, amelyek a fizika "Szent Grálja", a régóta keresett Higgs-bozon létezésére utalhatnak.

A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a CERN főigazgatója szerint

"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.