biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az Év Vadvirága a borzas len - Sztyepprétek liláskék ékszerei
Az Év Vadvirága kezdeményezés célja, hogy megismertesse hazánk ritka, őshonos növényfajait, valamint felhívja a figyelmet az őket érintő problémákra, illetve veszélyekre. Jelentős fölénnyel nyerte el ezt a címet idén a borzas len. - írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Sasbarát erdő várja lakóit
A békászó sas jelenléte egyfajta bizonyíték a környék jó egészségi állapotára: zavartalan, idős erdőre van szüksége a fészkeléshez és megfelelő mennyiségű gyepre – amely az erdőhöz hasonlóan fontos társulás – a vadászathoz. - írja Kozma Attila a Bükki Nemzet Park Környezeti Nevelési Csoporjának vezetője a a Bükki Nemzet Park Igazgatóság honlapján.
Veszélyben van a természet, mert gyorsul a hegyi erdők csökkenése
A hegyi erdők riasztó sebességgel tűnnek el, fenyegetve a természetet a bolygó biológiailag leggazdagabb területein, figyelmeztetnek a tudósok. - írja a BBC tdomány rovata.
Indul a Gólyales!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez (https://www.mme.hu/lezarult-9-heten-tarto-teli-madarles-lakossagi-madarszamlalasi-akcio) hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüleet ...
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
Fokozott veszélyben van a szigetek biodiverzitása
A szigeteken élő emlősök fokozott kihalási kockázatára hívta fel a figyelmet egy új tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- Sziget
- ökológia
- biodiverzitás
- szigetek
- Címkefelhő »
Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.
Egy olyan madarat fedeztek fel Madagaszkáron, ami félő volt, hogy kihalt
A Madagaszkáron őshonos Crossleyia tenebrosa egy énekesmadár, jellegzetes sárga torokkal. Hármat észleltek a sziget észak-keleti részén egy esőerdőben, de egy nem várt lelőhelyen. - írja a BBC tusomány magazinja.
A Pilisi Parkerdő a védett fajok megőrzéséért küzd
Március 3. a vadvilág nemzetközi napja. Az idei dátum egyben kettős jubileum is: éppen ötven éve írták alá a veszélyeztetett vadállatok kereskedelméről szóló egyezményt, ennek emlékére pedig az ENSZ közgyűlése tíz éve nyilvánította kiemelt dátummá ezt a napot. A vadvilág napja minden évben egy-egy fő téma köré szerveződik: idén a „vadvédelmi együttműködések" állnak a fókuszában. A Pilisi Parkerdő, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a Budakeszi Vadaspark Vadmacska Fajmegőrzési Programja pontosan ilyen együttműködés - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon
Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22-én. (http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013) A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik. - írja Kiss Mónika a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Farkasok ürülékét kutatva a farkasok nyomába eredtünk. - Keresőkutyák a természetvédelem szolgálatában
A LIFE SWiPE és a WildskillsEU projektek keretein belül 2023. február 8-án közös, Nógrád vármegyei terepnapot tartottak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai (MATE) és hallgatói. - írja a Bükki Nemzeti Park Igatgatóság honlapján.
Kérdések és válaszok egy akácerdő kivágása kapcsán
Nemrég nagy érdeklődést váltott ki és mondhatjuk, hogy indulatokat is keltett az a posztunk, amelyben arról számoltunk be, hogy egy kunpeszéri akácosunk 2021. évi véghasználatát követően tavaly ősszel megtörtént a tuskók eltávolítása is. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Ünnepel a Chesteri Állatkert: táncoló makimajom született - videó
Egy kritikusan veszélyeztetett főemlős született egy angliai állatkertben. A mozgása miatt táncoló makimajomnak becézett faj első ízben született Európban.
Szeretettel ölel az Állatkert! - vidó
A közelgő Valentin-nap a szerelemről és a szeretetről szól: az állatok szeretetéről is! Így jó alkalom arra, hogy gondozóink „szíves" finomságokkal kedveskedjenek Állatkertünk lakóinak. Az Állatkertben már napok óta tart az ünneplés.
Uniós támogatás segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön
A világszerte veszélyeztetett madárfaj állománya 38%-kal esett vissza 10 év alatt a régióban, így az új projekt legfontosabb célja ennek az ijesztő tendenciának a megértése és visszafordítása. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A paradicsomi sziget, amely mintha egy másik bolygón létezne
Az Indiai-óceánon létezik egy szigetcsoport, amelyen annyira furcsa, szinte bizarr formájú növények élnek, hogy alig hisszük el, hogy valóban a mi bolygónkon van ez a hely.
Nagyon nőttek a pusztai macska kölykök
A márciusban született pusztai macska kölykök szépen felcseperedtek, méretüket tekintve már alig maradnak el anyjuktól. A hat kölyökből kettő már el is hagyta a „szülői házat", és másik állatkertbe került. A másik négynek is szervezzük a jövőjét. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Ma van a Vizes élőhelyek világnapja
1971-ben ezen a napon írta alá a 18 alapító tagország az iráni Ramsarban az egyik legrégebbi természetvédelmi nemzetközi megállapodást, amely Ramsar-i egyezmény néven vált ismertté. Több mint 20 milliárd forintból 40 ezer hektárnyi vizes élőhely újult meg.
Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. - adja hírül a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
Ikerbárányok születésével kezdődött a juhok ellési szezonja Kardoskúton
Január 25-én, hajnalban megszülettek az első bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Kardoskúton egy cigája mama ikreknek – egy jerkének és egy kosbáránynak – adott életet. - adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A légvezetéknek való ütközés komoly veszélyforrás a madarak számára
Az elektromos vezetékek nemcsak az áramütés miatt jelentenek veszélyt a madarak számára. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek, vagy olyan súlyosan sérülhetnek, amely lehetetlenné teszik számukra a táplálékszerzést. Különösen fenyegetettek az éjszaka aktív madarak, de a nagytermetű, rosszul manőverező szárnyasok - például a túzokok -, és a nagy csapatokban repülő partimadarak vagy a darvak, szürke gémek, hattyúk miatt is aggódhatunk. - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Nevet kapott az ország egyetlen indiai orrszarvú borja
150 kg és naponta elfogyaszt 20-30 liternyi anyatejet. Szépen gyarapszik az ország egyetlen indiai orrszarvú borja a Nyíregyházi Állatparkban. A 2 és fél hónapos kisállatnak igen népes rajongótábora van, hiszen az Állatpark felhívására (a látogatókat kérték meg, hogy segítsenek nevet választani a borjúnak) több mint 300 névjavaslat érkezett. A gondozók végül az ázsiai AMAN nevet választották neki, melynek a jelentése BÉKE. - írja a Nyíregyházi Állatpark honlapján.
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Egyre többet tudunk „a lopakodás nagymesteréről”
Másfél éve működik a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében megvalósuló program célja a főváros környéki vadmacskaállomány feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés. A populációt azonban számos veszély fenyegeti – ezekről, illetve a program eredményeiről tartottak december 8-án konferenciát a Budakeszi Vadasparkban. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
- címkék:
- Börzsöny
- Visegrádi-hegység
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- erdő
- vadmacska
- zoológia
- macskafélék
- nagyvadak
- örökerdő
- örökerdő gazdálkodás
- erdei ökoszisztéma
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Vadmacska Fajmegőrzési Program
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
„Népszámlálás” az Állatkertben
A hazai állatkertek közül a legtöbb féle állatot nálunk láthatja a nagyközönség: összesen 859 állatfaj 11.081 egyedét, illetve 96 tenyészetét. A bemutatott állatok változatossága nemzetközi szinten is kimagasló. - írja a Budapesti Állat - és Növénykert honlapján.
Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt
Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...
Az amazóniai esőerdők csaknem egyötöde elpusztult
Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Amazonas esőerdeinek állapotáról az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) alkalmából. A 200 oldalas dokumentum szerint a fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása akár 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségégben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult.
Hallottál már a vadvirágos méhecske-buszvárókról?
A méhecske-buszvárók legelőször a hollandiai Utrechtben jelentek meg, majd Dániában és Svédországban is felbukkantak, legújabban pedig az Egyesült Királyságban tervezik 1000 újjal bővíteni a már meglévők számát. Az érdeklődés pedig csak tovább nő Európa-szerte, sőt még Kanadában és Ausztráliában is.
Mitől zöld a zöldtető?
Már akár egy 10 centis extenzív zöldtető megnöveli a hőkapacitást, így télen, nyáron csökkenti a rezsiköltséget. A zöldtetők mérséklik a városi hősziget hatást. A tető növényei gazdag élőhelyek, és óvják épületeinket is. A napelem a zöldtetőnek jóbarálja. A tető zöldítésének kulisszatitkaiba a specialista BAUDER építész- közgazdász rendszertanácsadója: Rácz István vezet be. - hívja fel a figyelmet a Greenfo.
Így működjünk együtt az esővel: ássunk övárkokat!
Ahelyett, hogy az esőt ellenségnek tekintjük, ami mostanában egyre nagyobb problémákat okoz, ideje, hogy megtanuljuk hogyan működjünk együtt vele. Ha gondoskodunk a talajfelszín folyamatos borításáról, övárkokat és víztároló kerti tavakat építünk növelve a táj víztároló kapacitását, növeljük a kertünk ellenálló képességét a heves esők és aszályok idején egyaránt. - hívja fel a figyelmet Szalai Marietta tájépítész.
A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az ÖK kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány a nagy presztízsű Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg. - írja az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat honlapján.
„Oázis az aszályban” – Egy megújult vizes élőhely a Gödöllői-dombságban
A Pilisi Parkerdő területén száznál is több „kistó", vizes mikroélőhely található. A mostanihoz hasonló, súlyosan aszályos időszakokban különösen megnő az ilyen vizes élőhelyek jelentősége. A tavaly októberben felújított Hajagvölgyi-forrás mellett létrehozott erdei tavacska példája is bizonyítja, hogy a Parkerdő helyes úton jár, amikor stratégiai célként kezeli a vizes élőhelyek megóvását és megújítását. - adja hírül a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
Egy kakapó Új-Zéland természetvédelmi nagykövete
Sirocco, egy karizmatikus kakapó, nemzeti kincs és média sztár. Ő Új-Zéland hivatalos természetvédelmi szóvívője.
Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jővő generációknak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek.
Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt
Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.
Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. - írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.
Helyet a természetnek! - Egy új remény
Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- élelmiszerbiztonság
- fenntarthatóság
- Natura 2000
- környezetbiztonság
- peszticid
- vegyszermentesítés
- ökogazdálkodás
- ökológiai válság
- kémiai növényvédőszerek
- Birdlife International
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Poszméh Monitoring Program a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén
A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette. A rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30%-ának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Kaktuszok a természetben – bárki segítheti a kutatók munkáját
Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben" címmel (https://www.facebook.com/groups/326575746042541), melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Nemzeti park lesz Európa egyik utolsó természeti koronaékszere
Nemzeti parkká nyilvánítják az albániai Vjosa folyót, Európa egyik utolsó, ember által még nem átalakított folyóját és mellékfolyóit.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- Címkefelhő »
Ha június, akkor tarsza-nász!
A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) családjába tartozó fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) egy Kárpát-medencei bennszülött faj (endemizmus), amely elterjedési területén csak szórványosan, egymástól erősen izolált foltokban fordul elő. – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Golen Gerhard, természetvédelmi területfelügyelő.
- címkék:
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- rovarok
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- fenntarthatóság
- zoológia
- urbanizáció
- ízeltlábúak
- rovarirtószer
- peszticid
- szöcske
- endemikus fajok
- intenzív mezőgazdaság
- monokultúrás mezőgazdaság
- ökogazdálkodás
- ökológiai folyosó
- magyar tarsza
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Gyilkológéppé változott aranyhalaktól rettegnek Nagy-Britanniában
Súlyos környezeti problémákat okoznak azok az aranyhalak, amik valamilyen módon utat találnak a szabadba. A természetes vizekben óriásira, közel félméteresre is megnőhetnek, és nagy csapást mérhetnek az őshonos ízeltlábúakra és kétéltűekre, emellett kiszoríthatják riválisaikat is. Mindez a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.
Idén is lajstromba vettük az ürgelyukakat több területünkön
A napokban befejeződik az ürgeállományok felmérése a működési területünkön. Az egyedszám megbecsüléséhez a legjobb támpontot az ürgelyukak feltérképezése és megszámlálása nyújtja. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben
Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Nem veszélyes az óriás-tőrösdarázs!
A Magyarországon terjedőben lévő óriás-tőrösdarazsak (Megascolia maculata) Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúi, hiszen a nőstények hossza akár az 50 mm-t is elérheti. Tartani azonban nem kell tőlük, mert bár hatalmas termetük miatt ijesztő megjelenésűek, valójában jámbor óriások. A nőstényeknek ugyan van „fullánkja", de hacsak kézzel el nem kapjuk őket vagy rájuk nem lépünk, nem fogják azt használni. Félelemből történő elpusztításuk teljesen indokolatlan! - tájékoztat Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Medveészlelés Acsa határában
Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.