Képekben az elmúlt 24 óra - július 19.

Aszály előrejelző rendszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetemen

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az EU területének felét aszály fenyegeti, veszélybe kerülhet a vízellátás

Az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály - hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által hétfőn közzétett jelentés.

Megdöbbentő fotók: rekordalacsony a Tisza vízállása

Egy közel nyolcezer négyzetméteres sziget bukkant elő a Tiszából

Lesz elég búza a hazai igények kiszolgálására

Az aszály ellenére is fedezi a búzatermés a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban - mondta az Aratási Koordinációs Bizottság ülése utáni sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Képekben az elmúlt 24 óra - július 8.

Megdöbbentő felvételek: Kiszáradt a Bogyiszlói Holt-Duna

Rómában egy ókori híd romjai bukkantak elő a Tiberis folyó medréből

Hatalmas tűzvész pusztít Görögország középső részén

Rendkívüli vízhiány és szárazság van Kaliforniában

Döbbenetes aszály sújtja Spanyolországot és Portugáliát, 1200 éve nem volt ilyen szárazság

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában - állapították meg kutatók.

Debrecen ökológiai katasztrófája: kiszáradt a Vekeri-tó

Videó: Kiszáradt Olaszország leghosszabb folyója, sós tengervíz nyomult a helyére

Tovább tombol a hőség Olaszországban, a Pó vize már 30 kilométer hosszan sós

A hosszan tartó súlyos aszály miatt annyira elapadt a leghosszabb olasz folyó, a Pó vize, hogy már a sós tenger nyomul be a medrébe.

Bírsággal sújtják a fodrászatokat egy olasz városban a többszöri hajmosás miatt

Egy olasz város polgármestere megtiltotta a fodrászoknak és borbélyoknak, hogy többször alaposan átmossák a vendégek haját, arcát, ugyanis a hőhullám és az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt takarékoskodni kell a vízzel - írja a The Guardian. 

Ilyen lesz az idei meggyszezon

Míg néhány hete még optimisták voltak a hazai meggytermelők, mára kiderült, hogy az idén sem várható kiemelkedő termés. Az ültetvényeket ugyan ebben az évben megkímélte a fagy és a jég, az aszály miatt azonban az össztermés akár 20-40 százaléka is eladhatatlan lehet. Az árak is méltánytalanul alacsony szintre kerültek, amiért elsősorban a nagy német felvásárlók okolhatók - írja a Magyar Nemzet.

Aszály miatti válsághelyzetet rendeltek el Olaszországban

Válsághelyzetet hirdettek Olaszországban az aszály miatt

Olaszországban elsőként a középső térségben található Emilia-Romagna tartomány nyilvánított válsághelyzetet a rendkívüli aszály miatt, miközben szerdától újabb hőhullám éri el az országot negyven Celsius-fok feletti hőmérséklettel. Milánó érseke az esőért tart imádságot.

Országszerte zivatarokra, felhőszakadásra figyelmeztetnek

Hosszabb és súlyosabb aszályok várhatók

Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esőtlen időszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.

Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen

Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó kukoricatáblákról - írja a Kék Bolygó Alapítvány a honlapján.

Titokzatos víztározót fedeztek fel ausztrál kutatók

Ausztrália keleti partvidéke alatt húzódó, földalatti víztározó medencét fedeztek fel a Sydney-i Egyetem kutatói.

Alig van már víz a Drávában, szinte teljesen kiszáradt a folyó - Szomorú képsorok

A csapadékszegény időjárás miatt rendkívül alacsony a folyó vízállása.

Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Ezért hagyták el a vikingek rejtélyes módon Grönlandot

Négy évszázad jelentős részében Grönland déli partja határozta meg a viking megszállások legnyugatibb szegélyét. A 10. század végén a zöldellő dombokról és a termékeny talajról szóló álmok csábítónak tűntek, így skandináv bevándorlók indultak útnak a könnyebb élet reményében. Csúcspontján az itt élő viking lakosság több ezerre volt tehető, három nagyobb településen szétszórva. És akkor vége lett. Egy új kutatás most ennek az okaira kereste a választ.

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

Gödöllő, 2022.03.22 - Az ENSZ Vízügyi Szervezete (UN-Water) minden évben egy kiemelt témára fókuszál, amelyhez a Víz Világnapjának mottója is kapcsolódik. Ez 2022-ben a „Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant". A jeles nap alkalmából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézete Nemzetközi Víztudományi Konferenciát szervezett, illetve számos kutatása kapcsolódik a nélkülözhetetlen természeti kincshez.

Kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.

Interjú: A természeti katasztrófák árnyékában

Pusztító viharok, szárazság, árvizek, földcsuszamlások és számtalan, egyéb katasztrófa sújtja egyre gyakrabban a világ minden táját. A klímaválság hatásait – amelyek részben a természeti katasztrófákat is okozzák – egyre jobban érezzük a bőrünkön. A felmelegedés következményeiről Scheftsik Tamás szakújságíróval beszélgettünk.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

Az emelkedő éjszakai hőmérsékletek miatt hosszabbá váltak a bozóttüzek

A bolygó szerte emelkedő éjszakai hőmérsékletek elősegítik, hogy több intenzív és hosszantartó bozóttűz alakuljon ki, jelentik a kutatók.

Turistalátványosság lett a falu, amely előbukkant Spanyolországban - képek

Ismét látható egy falu Spanyolország Galícia tartományában, amelyet még 1992-ben kellett elhagyniuk a helyi lakosoknak egy víztározó építése miatt.

Németország erdőségeinek öt százaléka tűnt el 2018 és 2021 között

Németország erdőségeinek majdnem öt százaléka tűnt el 2018 januárja és 2021 áprilisa között műholdfelvételek tanúsága szerint - jelentette a Német Űrkutatási Központ (DLR) hétfőn.

1200 éve nem látott aszály pusztít Észak-Amerikában

Az elmúlt 1200 év legnagyobb aszálya pusztít Amerika nyugati részén. Az immár 22 éve tartó szárazságot a tudósok az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés következményének tartják.

Hatalmas szárazság sújtja Spanyolország és Portugália egyes területeit

Előbukkantak a víz alól egy portugál falu romjai - képek

A Portugália középső részén található Vilart 1958-ban árasztották el egy duzzasztógáttal, de most az aszály miatt leesett a vízszint, így láthatóvá váltak a romjai.

Vilar, a víz alól előbukkant portugál falu

Felére csökkent az utolsó szabadon élő keskenyszájúorrszarvú-populáció

Két év alatt felére csökkent a világ utolsó, teljesen szabadon élő keskenyszájúorrszarvú-populációja az aszály miatt Namíbiában - közölte pénteken az állomány védelmével foglalkozó szervezet, a Save the Rhino Trust (SRT).

Fejlett mérnöki képességekkel igazgatták 3600 éve ezt a települést

Egy több mint 3600 évvel ezelőtti ősi település körvonalait fedezte fel az Egyesült Államok Segélyek és Nemzetközi Fejlesztési Állami Ügynöksége (United State Agency for Aid and International Development), miközben felszín alatti vízforrásokat kerestek az Arab-félsziget keleti részén.

Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.

Ilyen trükkökkel élték túl a szárazságot a maják

Nem vitás, hogy a 9. század végén többször is aszály súlytotta a Yucatán-félszigeten Mexikó délkeleti és Közép-Amerika északi részét, amikor is a maja városok rejtélyes módon elkezdtek elnéptelenedni. Néhány tudós úgy véli, hogy a civilizáció sorsa leginkább a szárazságra érzékeny kukoricától, babtól és töktől függött, ezért azt feltételezik, hogy a többszörös aszály éhezéshez vezetett. Az új kutatások azonban más mutatnak.

Tudja-e, hogy miért omlott össze a maja civilizáció?

A maják legalább időszámításunk előtt 1800 óta élnek Közép-Amerikában és a Yucatán-félszigeten, ráadásul az általuk teremtett civilizáció évezredeken át virágzott a régióban. Számtalan tanulmány szerint a maja civilizáció a Krisztus után 800 és 1000 között omlott össze, ám az új kutatások szerint a valóság ennél jóval összetettebb.

Katasztrófahelyzetet hirdetett Kenya a tartós aszály miatt

Uhuru Kenyatta kenyai elnök nemzeti katasztrófahelyzetet hirdetett a kelet-afrikai országot sújtó tartós aszály miatt.

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Rég nem látott aszály sújtja Kaliforniát

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Ezért riasztóan alacsony a utahi Nagy-sóstó vízszintje

A rendkívüli szárazság miatt riasztóan alacsony lett a Utah állambeli Nagy-sóstó déli részén a vízszint. A mérések kezdete, 1847 óta a mostani a legalacsonyabb vízállás.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.