Arktisz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
- Északi-sarkvidék
- Északi-sark
- jégolvadás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kannibalizmusba torkollott a tragikus expedíció
Százhetven éve, 1847. június 11-én halt meg Sir John Franklin, Észak-Amerika szubarktikus partvidékének feltérképezõje. Az angol felfedezõ 1845-ben indult el utolsó útjára, hogy megtalálja a legendás északnyugati átjárót, ám nyom nélkül eltûnt. Felkutatására hatalmas erõket mozgósítottak, de csak annyi bizonyosodott be, hogy az expedíció mind a 129 tagja a végtelen jégmezõkön lelte halálát. Franklin két hajóját csak a közelmúltban találták meg.
Újabb negatív rekord az Arktiszon
Újabb rekordot döntött meg az északi-sarki téli tengeri jég kiterjedése, az adatok feljegyzésének kezdete óta 2017 februárjában mérték a legkisebb téli maximumot.
Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?
A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli idõjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Rudolf, az agancsos klímamegmentõ
A rénszarvasok, mint a Mikulás legfõbb segítõi ilyenkor, karácsony tájékán újra és újra a figyelem középpontjába kerülnek. Azt azonban kevesen tudják, hogy létfontosságú szerepük van abban, hogy megvédjék az Északi-sarkot a klímaváltozástól.
Régi hajónaplók segítik a klímaváltozás kutatását
A Déli-sark meghódításáért küzdõ hajdani felfedezõk, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását, a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.
Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája
Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgõs beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élõknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.
Az Arktisz ad kulcsot a legnagyobb tömeges kihalás megértéséhez
A rendkívüli globális felmelegedés 252 millió éve súlyos tömeges kipusztulást okozott a Földön. Az élet helyreállása akár 9 millió évet is igénybe vett. Egy új tanulmány az Északi-sarkvidéken, azaz az Arktiszon talált támpontokat annak megértéséhez, miért tartott ilyen soká ez a regenerálódási folyamat.
Rossz hír a globális felmelegedés frontjáról
Osztrák kutatók mûholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyõs területek aránya.
Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere
A legtovább élõ gerinces állatról általában mindenkinek a galápagosi óriásteknõs jut az eszébe. Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségû csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.
Ezer évvel ezelõtt már élhetett ember az Arktiszon
Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelõtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott tetemébõl orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.
- címkék:
- Arktisz
- mamut
- kutatás
- ember
- Északi-sark
- Címkefelhõ »
Oroszország nyerésre áll az új, hideg háborúban
Az Arktisz hajózási útvonalai és nyersanyagai egyre könnyebben hozzáférhetõek a globális felmelegedés miatt. Viszont a Jeges-tenger még sokáig nem lesz jégmentes tenger, egyre nagyobb szükség lesz jégtörõ hajókra. Oroszországnak ilyenbõl negyven van, Amerikának kettõ. Oroszország 2015-ben hat katonai bázist nyitott meg az Arktiszon, katonai repterek és radarállomások építését tervezi. Az Arktiszon sok a vitatott terület, ezekrõl az ENSZ-nek kell döntenie.
Lenyûgözõ videó az arktiszi élõvilágról
Ha az északi sarkvidékre gondolunk, elsõként nem a népes élõvilág jut elõször eszünkbe – pedig ez a gyönyörû videó megmutatja, hogy itt is milyen sokszínû és gazdag az állatvilág.
A sarkvidéki jég olvadása növeli a metánkibocsátást
Az északi-sarkvidéki tenger jegének megolvadása növeli az arktiszi tundra metánkibocsátását, állítják svéd kutatók. Ezt az összefüggést már korábban is gyanították, de csak most sikerült bizonyítani.
- címkék:
- Arktisz
- metán
- éghajlatváltozás
- Címkefelhõ »
Harcos kisgyerek múmiáját rejtette a nyírfakéreg burok
Kibontották azt a titokzatos szibériai múmiát, amelyet fakéregbe tekerve találtak meg orosz kutatók egy ismeretlen, arktiszi népcsoport nekropoliszában.
Kannibalizmus az arktiszi expedíción
Újabb titkok tárultak fel Sir John Franklin végzetes arktiszi expedíciójáról: döntõ bizonyítékokat találtak arra, hogy valóban kannibalizmus történt a túlélésért küzdõ legénység tagjai között.
Ismeretlen kultúrához tartozhat a fakéregbe csavart múmia
Nyírfakéregbe csomagolt, ismeretlen népcsoporthoz tartozó múmiára bukkanhattak Oroszország északi, arktikus vidékén a kutatók – az elõzetes becslések szerint a koporsóban fekvõ idegen a középkorban élhetett, és valószínûleg tinédzserkorú volt.
Oroszország fegyverrel is megvédené északi-sarki érdekeit
Az Északi-sark lehet az oroszok Mekkája - legalábbis ezt mondja Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes, aki szerepet vállalt az arktiszi kutatások koordinálásában. A térséget borító jég olvadásából adódó kereskedelmi lehetõségek, és az ott található, még kiaknázatlan nyersanyagok státusza komoly diplomáciai és katonai feszültségekhez vezethetnek a nemzetközi színtéren.
Végveszélyben az arktiszi emlõsök
Az Északi-sarkvidék tengeri emlõseinek különösen bizonytalanná vált a sorsa. A tengeri jég olvadása és az átlaghõmérséklet jelentõs emelkedése miatt az amúgy is törékeny északi ökoszisztémák komoly veszélybe kerültek.
- címkék:
- Arktisz
- bálna
- fóka
- jegesmedve
- rozmár
- Címkefelhõ »
Nézze meg, hogyan tûnik el a sarkvidék!
Szinte három évtizedre visszamenõen készített animációt az USA Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatala arról, hogyan zsugorodik a tartós jég a Jeges-tengeren.
- címkék:
- Arktisz
- jégolvadás
- Jeges-tenger
- Címkefelhõ »
A hûvösebb nyár sem használt az arktiszi jégnek
Idén is a sokévi átlag alá zsugorodott a jég kiterjedése az Északi-sarkvidéken. Az olvadás ugyan nem döntött rekordokat, de a jég sérülékenyebb, mint korábban.
Minden idõk legmelegebb éve jöhet
Nem jók a 2013-as idõjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsõségeket tovább fokozhatja az idén érkezõ El Nino jelenség és az évtized legerõsebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretû olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerbõl pár éven belül teljesen eltûnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az esõ Magyarországon, de ha lesz is, valószínûleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
Miért nõ mégis az antarktiszi jég?
Több jeget sodor ki a tengerre az északi szél, ami aztán jótékonyan szigeteli a tenger vizét. Most, az antarktiszi tél folyamán akkora területet borít jég, mint két Európa.
Vigyázz, kész, csobban!
Nem lesznek tengeribetegek a kutatók, akik új hajóval vizsgálják az olvadó Arktiszt. Eddig az amerikai parti õrség hajóján voltak stopposok. A Sikuliaqot szombaton bocsátják vízre a Wisconsin állambeli Marinette-ben.
Még három évet jósol a sarki jégnek
Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog elõször elõfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tûnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Beszkennelik a sarki jeget
Tengeralattjáró robottal és lézerszkennerrel derítik fel a jégréteg valós vastagságát. A kutatómunkában 3D-technológiával foglalkozó mérnökök is részt vesznek.
Sosem olvadt ilyen gyorsan az Arktisz
Még sosem olvadt és vékonyodott ilyen ütemben Jeges-tengert borító jég, mint 2012-ben, állapította meg az amerikai kormányzat Nemzeti Hó- és Jég Adatközpontja (NSIDC). Az Európa-Kína szállításban érdekelt hajózási vállalatok kifejezetten jól járnak az olvadással.
Ahol aranyárban mérik a zöldséget
Fizetne ön 6400 forintot egyetlen fej káposztáért? Sokba kerül a modern életmód a kanadai õslakosoknak. A sarkvidéki Nunavut jórészt csak repülõvel megközelíthetõ, így a leginkább környezetterhelõ megoldással szállítják oda mind az élelmiszert.
A tartós jég sem bírja már az Arktiszon
Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellõen vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.
Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark
A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendõ az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.
Lemmingek miatt is zöldül az északi sarkvidék
Legelésükkel és ürülékükkel a lemmingek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék - derítették ki amerikai kutatók. A látszat ellenére ez nem feltétlenül rossz: a rágcsálóknak köszönhetõen nagyobbra növõ növények több szenet tudnak raktározni, ami elõsegíti a légkör szén-dioxid-koncentráció csökkenését.
A korom elleni háborúval fékezhetõ a felmelegedés
A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésû kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.
Rekordnagyságúra nõtt a rés az ózonpajzson északon is
Soha nem volt ilyen nagy az ózonlyuk az Északi-sark fölött. Az ózonlyuk február elején kezdett kialakulni. Mindössze néhány hét alatt, március közepére már jelentõsen lecsökkent az ózon mennyisége az Arktisz felett. A példátlan méretû fogyatkozást a légköri ózoncsökkentõ anyagok és a sztratoszférában tapasztalt rendkívül hideg tél okozza.
Gyanús jégrépák - sarkkutatók saját képei az Arktiszról
Zöld sarkifény-függöny az iglu fölött, ivóvizet lapátoló inuitok, a permafroszt talaj olvadását jelzõ jégrépák - mindezek egy több éves sarkkutatási program fotódokumentumain láthatók. A tudósok saját felvételeiken mutatják be eredményeiket, Budapesten is.
Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon
Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 mûhold elsõ, tudományos szempontból jelentõs mérései válaszolnak. Az eddig is sejthetõ volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak elõrejelzésére.
Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlõsöket
A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen elõfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élõvilágra.
Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását
Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta mûholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.
Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege
Erõsen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelõ jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.
Inuit õslakosok sikere egy nemzetközi kutatási program ellen
Korlátozta az észak-kanadai Nunavut tartományban folyó közös német-kanadai kutatásokat egy helyi bíró, miután az inuit õslakosok a tengeri élõvilág károsítására hivatkoztak.
Kanadai vadászgépek orosz bombázókat fogtak
Két, atomfegyver szállítására is alkalmas bombázót fordítottak vissza a kanadai légierõ gépei Kanada légterébõl - állítja a helyi védelmi minisztérium. Az oroszok szerint nem történt légtérsértés.
Drasztikus olvadás lesz a nyáron az Északi-sarkon
Az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékû olvadására számítanak német kutatók. Szeptember elejére eltûnhet a jelenlegi tízmillió négyzetkilométeres jégtakaró fele. Az ok a globális felmelegedés.
Jégmentes nyarak várnak a jegesmedvékre
Felgyorsult a sarki jég olvadása az Arktiszon. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek, legkésõbb az évszázad végére. Nézd meg térképeinken, hogyan zsugorodik a sarki jég!
Egyre több metánt szivárogtat az Északi-sark
A vártnál gyorsabban bugyborékkol fel a metán az arktiszi vizekben, ezzel növekednek a globális felmelegedés kockázatai. Az ipari társadalom elõtti korszakhoz képest mára több mint kétszeresére nõtt a metán mennyisége a légkörben.
- címkék:
- Arktisz
- üvegházgázok
- metán
- üvegházhatás
- Címkefelhõ »
Eltûnik a jég az Északi-sarkról a következõ húsz évben
Valószínûleg költözniük kell a jegesmedvéknek: teljesen jégmentes lehet nyaranta az Északi-sark. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de legkésõbb 2030-ig valószínûleg megtörténik, derül ki az eddigi legátfogóbb, a sarkvidék környezeti változásairól készült kutatásból.
Az éjszakai világító felhõk titka
A Föld felszínétõl 85 kilométeres magasságban idõnként vékony, fátyolos, világító felhõk lebegnek az ûrben - sõt, nemcsak irizálnak, hanem erõsen visszaverik a radarhullámokat is. Most az is kiderült, miért.
Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék
Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltûnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.
Mi is követhetjük, megnyílnak-e idén az északi átjárók
A NASA MODIS-felvételeket bemutató honlapján újabban egy-egy érdekes kép tûnik fel naponta: az Északi-sark tágabb környezetének felvételeibõl álló Arktisz-mozaik, amelyen valódi perspektívából láthatjuk a sarkvidéket, és követhetjük a jégtakaró kiterjedését.
Mindenütt olvad a jég: képsorozat egy 50 év alatt felére zsugorodott gleccserrõl
Két friss amerikai jelentés is komoly változásokról számol be a földi jégtakaró kiterjedésében. Észak-amerikai gleccsereknél 50%-os térfogatvesztést is megfigyeltek, az északi-sarkvidéki tengeri jégtakaró területe pedig 1,29 millió négyzetkilométerrel volt kevesebb júliusban a sokévi átlagnál.
Rekordhoz közelít az északi jégolvadás
A mûholdas megfigyelés kezdete óta idén nyáron tapasztalták az Északi-sarkvidék jégmezõinek második legnagyobb mértékû olvadását. A jégzsugorodás maximuma szeptember közepére várható, és kérdés, meghaladja-e a tavalyi rekordot.
- címkék:
- Északnyugati-átjáró
- Arktisz
- Címkefelhõ »
Felrajzolták, hol lehetnek északi-sarki villongások
Részletes térképet készítettek brit tudósok azokról a területekrõl, amelyek viták tárgyai lehetnek az Északi-sarkvidéken. A sarkkal határos országok az olvadó jég révén felszabaduló hajózó útvonalak és a mélybõl kinyerhetõ ásványkincsek miatt kacsingatnak a zord vizek felé.
- címkék:
- Kanada
- Arktisz
- ásványkincs
- Északi-sark
- Címkefelhõ »
Már idén nyáron eltûnhet a jég az Északi-sark környékérõl
A kutatók több mint 50 százalék esélyt látnak arra, hogy az idei nyár végére jégtakaró nélkül marad Földünk legészakibb pontja, az Északi-sark és környéke. Hogy valóban sor kerül-e klímaváltozás terén szimbolikus jelentõségû eseményre, már csak az idõjáráson múlik - állítja a sarkvidékek jég- és hótakaróinak állapotát nyomon követõ amerikai kutatóközpont egyik vezetõ szakembere.
- címkék:
- Grönland
- Kanada
- Föld
- Arktisz
- Északi-sark
- Címkefelhõ »
Feloszthatták a sarkvidéket az olajra szomjazó államok
Környezetvédõk azzal vádolják, az USA-t, Kanadát, Oroszországot, Norvégiát és Dániát, hogy titokban felosztották egymás között az Északi-sarkvidék nyersanyagban gazdag tengerfenekét. Az öt állam szerdán írt alá közös nyilatkozatot arról, hogy tiszteletben tartják az ENSZ tengerjogi egyezményét. A nyilatkozat idején tartott zárt tanácskozásról kihagyták a környezetvédõket, az inuitokat és azokat az államokat, amelyeknek nincsenek területi követeléseik a sarki vizeken.
Meglepetést hozott az antarktiszi nyár
Amíg az Északi-sarkvidéken a legutóbbi nyár melegrekordot hozott, addig az Antarktisznál meglepõ módon ezzel ellentétes helyzetet tapasztaltak a kutatók.
- címkék:
- Arktisz
- hõmérséklet
- Antarktisz
- Címkefelhõ »
Amerika halogatja a döntést a jegesmedvékrõl
Nem döntött a vállalt határidõn belül az Északi-sarkkörön élõ jegesmedve-populációk védettségi státusának szigorításáról az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat. A hivatal arra hivatkozik, hogy a klímaváltozással járó valós veszélyek felméréséhez a kapott kutatási eredmények mellett további tudósok, állami intézmények és a civilek véleményét is ismerniük kell, ezért több idõre van szükségük. A környezetvédõk szerint a szolgálatnak nincs több ideje: a medvéknek azonnal komolyabb védelmet kell kapniuk, még azelõtt, hogy az amerikai kormány néhány hét múlva újabb óriási területeket nyitna meg az északi olajkitermelés elõtt.
Állapotjelentés az Északi-sarkvidékrõl
Az utóbbi idõszak kutatási eredményei szerint a globális felmelegedés hatásai sokkal intenzívebben és szélesebb körben jelentkeznek az Északi-sark környezetében, mint azt korábban a klímamodellek alapján gondolták. A felmelegedés jelentõs hatást gyakorol mind a növényzetre, mind az állatvilágra azáltal, hogy élõhelyük természetes környezetét nagymértékben átalakítja.
Rozmárinvázió Alaszkában
A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédõk, hogy hirtelen ezrével jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és õsszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek. Idén nyáron azonban a jég olyan messze északra húzódott vissza, mint eddig még soha, a Bering- és a Csukcs-tengerig.
Kanada nem mond le az Északi-sarkvidékrõl
Kanada egy sor tudományos kutatást indít az Északi-sarkvidéken - jelentette be pénteken Stephen Harper kanadai kormányfõ annak megerõsítéseként, hogy az észak-amerikai ország jogot formál az olajban gazdag területre.
Jelentõs döntések születtek az ózonréteg és a klíma védelmében
Szeptember 24-én az ENSZ 62. ülésszakának keretében rendezték meg minden idõk legmagasabb szintû klímatalálkozóját. A megjelentek közös célul fogalmazták meg, hogy áttörést érjenek el a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. Korábban, a hétvégén szakértõk által történelminek minõsített megállapodás született a kanadai Montrealban rendezett ózonkonferencián az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának további korlátozásával kapcsolatban. A HCFC-k (hidrogénezett klór-fluoro-karbonok) kibocsátásának beszüntetése az ózonréteget védelme mellett hatásos lépés lehet a globális klímaváltozás ellen is.
Olvad a jég az Északi-sarkon
A globális felmelegedés hatására drasztikusan emelkedik a hõmérséklet az Északi-sarkvidéken, kétszer olyan gyorsan, mint bárhol máshol a Földön, komoly károkat okozva ezzel az ökoszisztémában.
- címkék:
- klímaváltozás
- Föld
- Arktisz
- Északi-sark
- Címkefelhõ »
A klímaváltozás tíz meglepõ következménye
A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következõkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.
- címkék:
- Grönland
- Föld
- mûholdak
- Arktisz
- faj
- mûholdfelvétel
- Címkefelhõ »
Egyre biztosabb a sarki jégolvadás rekordja
Az augusztusi adatok is megerõsítik, hogy idén rekord méretûre zsugorodhatnak a sarkvidéki jégmezõk. Egy hónappal a nyári olvadás vége elõtt már a sokévi átlagnál 30 százalékkal kisebb területet borít jég a világ tengerein, 30 év múlva pedig teljesen eltûnhet a jégtakaró az Északi-sarkvidékrõl.
- címkék:
- Amerika
- Arktisz
- jégtakaró
- olvadás
- Címkefelhõ »
A dánok is a sarkvidék feletti fennhatóságra utaznak
Vasárnap elindult az Oden nevû dán jégtörõ az Északi-sarkvidékre. A hajón utazó tudósok ugyanazt akarják bizonyítani, mint orosz kollégáik Szibéria esetében: a sarkvidéki tengerfenék tektonikailag Grönlandhoz tartozik, így területi igényeket támaszthatnak.
Kanada is keménykedik a sarkvidékért
Kanada is bekeményített az Északi-sarkvidékért folyó versenyfutásban. Az ásványkincsekben gazdag területért az összes térségbeli ország sorban áll, és igyekszik bizonyítani jogosultságát, legalább egy részére.
Gigantikus jégmezõt kebelezne be Moszkva
Oroszország szerint geológiai bizonyíték van rá, hogy az Északi-sarkvidék hatalmas (13 magyarországnyi) része összeköttetésben áll az orosz szárazfölddel, azaz orosz fennhatóság alá tartozó terület. A sarkvidék senki földje, Oroszország azonban nem elõször nyomul, hogy kicsípje magának egy darabját. A rámenõsség érthetõ, a jég alatt több milliárd tonna gázt és olajat sejtenek.
- címkék:
- Oroszország
- Moszkva
- Arktisz
- gáz
- sarkvidék
- Címkefelhõ »
Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése
Kutatók elõrejelzése szerint komoly az esélye annak, hogy az északi-sarkvidéki jég minimális kiterjedése 2007-ben negatív rekordot dönt, és nem haladja majd meg a tavaly mért 3,7 millió négyzetkilométert. Becsléseiket az is alátámasztja, hogy idén márciusban a jégtakaró csak 9,1 millió négyzetkilométeren terült el - ez az érték a második legalacsonyabb a mûholdas megfigyelések kezdete óta. A sarkvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, és valószínû, hogy ezeken a területeken hagyja a felmelegedés a legnagyobb nyomot. Éppen ezért a klímaváltozás a központi témája annak a nemzetközi kutatóprogram-sorozatnak, amely a múlt hónapbban ...
Eltolódott az Északi-sarkvidék - rendkívüli idõjárás
Rendkívüli idõjárási helyzet alakult ki az északi félgömbön. A rendszerint északi-sarki centrummal elhelyezkedõ sarki hideg zóna igen erõsen eltolódott az amerikai kontinens irányába. Ugyanakkor Európa felõl magas szélességekig hatoltak fel a szokatlanul enyhe légtömegek. Ennek következtében kontinensünk nagy részén tavasziasan enyhe az idõ, sorra dõlnek az évszázados melegrekordok, nyugaton pedig viharos az idõjárás.
- címkék:
- idõjárás
- Arktisz
- Európa
- Alpok
- Címkefelhõ »
Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai
Északi-sarkvidéki tavak üledékébõl származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.
2004: a marsi víz éve
A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyûjti össze. Az idei "mezõny" különösen erõs volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelõre elnyûhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az elsõ helyen.
Északi klímacsúcs, áttörés nélkül
Látványos áttörés nélkül ért véget az Északi-sarki tanács izlandi értekezlete. A gyorsuló éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok egy olyan határozattervezetet fogadtak el, amelyhez nem kapcsoltak konkrét megvalósítási javaslatokat. Így nem adtak választ arra a kérdésre, hogyan lehetne lassítani a felmelegedési folyamatot és megelõzni annak az Északi-sarkvidéket sújtó drámai következményeit.
Északi-sarkvidék: a katasztrófa megkezdõdött
Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható. A változás drámai következményekkel jár az itt élõ emberek és számos sarkvidéki állatfaj számára.
Még mindig nem találják a Jeges-tengernél eltûnt kutatónõt
A sarki sötétség és a fogyatkozó üzemanyag vetett véget a mentõhelikopter munkájának március 11-én, csütörtökön, miután az Északi-sarkvidék embert próbáló körülményei közt közel egy hete nyoma veszett egy finn kutatónõnek. A keresesést a rossz idõjárás miatt felfüggesztették.
- címkék:
- Arktisz
- Jeges-tenger
- Címkefelhõ »
Bajba került egy orosz sarkvidéki kutatóállomás
Megrepedt a jégtábla egy orosz úszó kutatóállomás alatt az Északi-sarkvidéken, a határõrség megkezdte a tudósok kimentését.
- címkék:
- Arktisz
- baj
- határõrség
- Címkefelhõ »
Tûzhányók az örök jég alatt
Az északi-sarkvidéki Arktisz jege alatt tûzhányók és hõforrások buzognak.
- címkék:
- tûzhányó
- Arktisz
- jég
- Címkefelhõ »