archeológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- régészeti feltárás
- régészeti lelet
- régészet
- feltárás
- Római Birodalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Allahhoz címzett viking gyűrűre bukkantak
Eddig azt hittük, csak mese, most viszont kiderülhet, hogy igaz: a vikingek valóban szorosabb kapcsolatban állhattak az iszlám világgal, legalábbis egy díszes Allah-gyűrű erre enged következtetni.
Hétezer év után bomlanak a múmiák
A világ legrébbiként ismert, az újkőkorszakból származó múmiáit veszélyezteti a globális klímaváltozás, a Harvard Egyetem kutatóinak legfrissebb vizsgálata szerint.
- címkék:
- Chile
- múmia
- archeológia
- neolitikum
- izotópok
- Címkefelhő »
Páratlan fogás Luxorban
Fantasztikusan gazdag leletanyagra, köztük 38 szoborra bukkant egy francia-egyiptomi régészcsoport a Kairótól 700 kilométerre délre fekvő Luxorban, Ptah isten templománál.
A titokzatos piramisépítők nyomában
Régészek nemzetközi csapata évről évre összegyűlik, hogy néhány hónapig a világ egyik legjelentősebb archeológiai lelőhelyén, a gizai piramisok lábánál tárják fel azt a várost, ahol ezeknek a titokzatos és csodás építményeknek az építői laktak. A rangos nemzetközi kutatócsoportnak Pabeschitz Virág magyar régész is tagja, aki az Origónak exkluzívan számolt be az izgalmas régészeti feltárásról.
Megvan Jézus názáreti háza?
Az első század elejére datálják annak a lakóépületnek a maradványait, amely fölé az Angyali üdvözlet bazilikát emelték Názáretben, a bizánci időkben. A hagyomány és a régészeti kormeghatározás érdekes egybeesést mutat.
Indiana Jones is megirígyelné
A kutatók a legendás, mesésen gazdag fehér várost keresték, helyette egy ismeretlen kultúra romjaira leltek.
III. Richárd egész idáig egy nővel volt együtt
A volt angol király ólomkoporsóját egy leicesteri parkolóban találták meg Angliában. Amikor azonban a Leicesteri Egyetem régészei feltárták a sírt, „találkoztak” egy idős asszony csontvázával is – nyilatkozták a szakemberek tegnap.
Ritka római sírkövet fedeztek fel egy angliai építkezésen
Egy módos római családból származó fiatal nő sírját jelölte az a díszes sírkő, amelyet egy angliai építkezésen találtak meg.
Drónok kutatnak az elveszett civilizációk után
Drónok, műholdas képek és a LiDAR technológia segítségével a legeldugottabb helyek is feltárulnak a kutatók előtt – az Amazonas és a Szahara elveszett civilizációi az első célpontok.
- címkék:
- Szahara
- civilizáció
- archeológia
- drón
- Címkefelhő »
Cervantes nyomában a régészek
A spanyol és világirodalom egyik leghíresebb személyiségének ismert a temetekezési helyszíne, de a sírja nem. Spanyol régészek és antropológusok egy új kutatási projekt részeként, Don Quijote atyjának azonosításán dolgoznak.
Idén is lesznek izgalmas régészeti felfedezések
Néhány nagyobb publicitást kapott és az elmúlt években megkezdett archeológiai projektnek idén várhatók az igazán izgalmas eredményei.
Dávidhoz és Salamonhoz köthető bullákat találhattak
Egy Dél-Izraeli ásatás világíthat rá arra a rejtélyre, miszerint Dávid és Salamon csupán bibliai figurák, vagy történelmi személyek voltak-e.
- címkék:
- Dávid király
- Izrael
- archeológia
- vaskor
- Címkefelhő »
Eddig ismeretlen római istenséget találhattak
Német régészek bukkantak rá egy törökországi ásatás során arra a domborműre, ami egy eddig ismeretlen római istent ábrázolhat – a megjelenése alapján valószínűsítik, hogy valamiféle termékenységi vagy földműveléssel kapcsolatos szerepe lehetett. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy akár több nép isteneinek keveredéséből születhetett meg, ezen a területen ugyanis sok népcsoport élt az évszázadok alatt.
Boszorkánynak hihették a 13 éves lányt
Nem nyugodhatott békében a kislány, akinek csontvázát arccal lefelé találták meg Észak-Olaszországban egy középkori sírban. Egy ilyen temetés azt jelentheti, hogy a közösség félt tőle, kitaszította őt.
Mamutvért találtak orosz tudósok a Jeges-tengeren
Egy orosz tudóscsoport azt állítja, hogy egy 10-15 000 éve elpusztult nőstény gyapjasmamutból sikerült vért kinyerniük - olvasható a phys.org weboldalon. Ha ez igaz, a felfedezéssel az emberiség lényegesen közelebb kerül ahhoz, hogy sikerrel klónozhasson mamutot.
Mégse Európa az emberi technológia őshazája
A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Jádemaszkot fedeztek fel Teotihuacanban, a Nap-piramisban
Jádemaszkot fedeztek fel Teotihuacan-romvárosban, a Nap-piramisban - jelentette be az a mexikói kutatócsoport, amely 2008 és 2011 között tárta fel a 65 méteres építményt.
Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Lucy is használt kőszerszámot - szenzációs régészeti lelet Afrikából
Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kőszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberős, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kőeszközöket az állati maradványok feldarabolására.
Kőkori műpénisz kerülhetett elő egy svéd ásatáson
Ma már bárki bármilyen szexuális kiegészítőhöz könnyedén hozzájuthat, svéd archeológusok azonban egy nem mindennapi leletről számoltak be: a motalai lelőhelyen egy csontból formázott, fallosz alakú tárgyat találtak a kutatók. Abban azonban nem száz százalékig biztosak, hogy az eszközt valóban szexuális célokra használták.
A nap tudományos képe: negyvenezer éve kihalt faj ábrázolását találták meg
Az emberi történelem legrégebbi képi alkotása lehet az a falrajz, amelyre Észak-Ausztráliában bukkantak rá. A mű az archeológusok feltételezései szerint egy 40 000 évvel ezelőtt kihalt madárfaj két egyedét ábrázolja. A legidősebb európai barlangrajzok körülbelül 30 ezer évesek.