Ettől a tudósok is megdöbbentek: fémmé változott a víz

Először sikerült a tiszta vizet fémmé alakítani – írja a Science Alert tudományos portál.

Új anyagot hoztak létre Miskolcon

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból.

Nincs magyarázat arra, amit az első atomrobbantás helyszínén találtak

Különös dolgokat hozott létre a világ első atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a tudósok, és a fizika törvényei szerint nem is volna szabad létezniük – idézi a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat cikkét az IFL Science tudományos portál.

Ezzel a fejlesztéssel bárkiből asztalos lehet

Japán mérnökök bárki által használható szoftverrel és a hozzá tartozó kivitelezőapparátussal álltak elő, amellyel mindenféle ragasztás és csavarozás nélkül össze- és szétszerelhető fa szerkezeteket lehet tervezni és építeni. A speciális 3D illesztőfelületeknek köszönhetően az elemek önmaguktól is stabilan rögzülnek egymáshoz.

Megfejtették az agyonnyomhatatlan bogár titkát

Ez a bogár nem adja könnyen az életét: az állatvilágban egyedülálló páncélzatának köszönhetően még azt is túléli, ha átmegy rajta egy autó. Mérnökök próbálják megfejteni, hogyan lehet egy szerkezet ilyen elképesztően ellenálló.

Küldetését túltejesítve megsemmisült a magyar ATL-1 műhold

Befejezte küldetését az első magyar magán műhold, az ATL-1, miután a légkörbe visszatérve elégett. A tervezett féléves működési idejénél jóval tovább, mintegy 10 hónapig keringett a Föld körül. Egy különleges anyagtudományi kísérletet illetve tesztet végzett, sikeresen.

Ha ez sikerül, nem lesz többé szükségünk elemekre és akkukra

Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag.

Létrehozták a legfényesebb anyagot, és ez forradalmat hozhat

A most először sikeresen előállított szilárd fluoreszcens kristályok a legfényesebb ismert anyagok, amelyek a napelemektől a 3D-kijelzőkig számos alkalmazásban hasznosak lehetnek.

Neumann professzori címet kapott a kvázikristályok Nobel-díjas felfedezője

Az idén Dan Shechtman, a kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott izraeli professzor tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa.

Fantasztikus filmbe illik, ahogy az aranyat megolvasztották

Az anyagfizikában bármi megtörténhet. Még az is, hogy szilárd aranyból szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotút csinálnak. Ehhez pedig nem kell más, csak egy különleges mikroszkóp. Az egyedülálló eredményről a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem munkatársait kérdeztük.

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

Bebizonyították: mégsem lehetetlen időkristályt alkotni

„Időkristály” – ez úgy hangzik, mint egy másodrangú sci-fiből vett handabanda. Pedig az időkristály létezik, és nagyon is komoly: egy Nobel-díjas fizikus évekkel ezelőtt megsejtette, sokan lehetetlennek ítélték, viszont amerikai kutatók most megvalósították.

Grafénnal turbózott mobilok Barcelonában

A mobiltechnológia régóta kacérkodik a jövő anyagának nevezett kétdimenziós, egyatomi vastagságú szénnel, a kiváló vezetőképességű, hőálló, rugalmas, könnyű és szuperszilárdságú grafénnal, s a legutóbbi barcelonai mobil világkiállítás egy egész sor ígéretes alkalmazási lehetőséget vonultatott fel. Az Európai Unió egymilliárd eurós kutatási projektje, a Graphene Flagship szervezésében bemutatott több mint húsz különböző termék és kísérleti modell jórészt vezető ipari cégek és kutatóintézetek együttműködésében készült el.

Szőrén-szálán eltűnt a forradalminak beharangozott felfedezés

Forradalmi felfedezésnek harangozták be, most nyoma veszett: nincs meg az a fémes hidrogénminta, amit néhány héttel ezelőtt állítottak elő egy amerikai laboratóriumban.

A gyémántnál is keményebb gyémántot állítottak elő

Ausztrál kutatóknak sikerült az ékszerészek által használt gyémántnál is keményebb gyémántot előállítaniuk. Ez a gyémánt hasznos lehet például, hogy áthatolhassanak a szuperkemény anyagokon a bányászati helyszíneken.

Bukósisak grafénerősítéssel

Elkészült az első, grafénnal erősített motoros bukósisak, mely a gyakorlatban igazolhatja a jövő anyagának kikiáltott kétdimenziós szén alkalmazhatóságát.

Levegővel bélelik a jövő kabátját

Megszilárdult füstnek is nevezik az aerogél nevű szuperkönnyű, rugalmas szigetelőanyagot. Az űrkutatásban fejlesztették ki, de a jövőben hűtőkben, sátrakban, hálózsákokban, ruhákban, kabátokban használhatják. Talpbetét formájában már járt a Mount Everesten.

A gyűrhető kütyüké a jövő

A készülékgyártók egyre vékonyabb és egyre könnyebb táblagépeket ígérnek, amelyeknek a teljesítéménye is generációról generációra nő. A szakértők szerint azonban a jövő ennél többet tartogat.

Akkumulátor lesz a jövő pólója

Mobil akkumulátorként is működhetnének a jövő ruhái. A Dél-karolinai Egyetem két kutatói olyan szövetet dolgozott ki, amelyek hatékonyan képesek energiát tárolni, bírják a többszöri újratöltést és pólót is lehet varrni belőle - adta hírül a BBC online híroldala.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

Telefonruhák