állambiztonság
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hazugságkényszer
A Fidesz és a KDNP leszavazta a múlt héten azt az LMP-s javaslatot, amely nyilvánossá tette volna a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervezet ügynökaktáit. A pártállami múlttal való szembenézés, mint a magyar politikai osztály csődje. Ungváry Krisztián történész írása.
Figyel a kakukkos óra: kiállítás a szocialista állambiztonságról
Babakocsiba rejtett fényképezőgéppel cirkáltak a kismamák, hónuk alá csapott táskájukkal fotózgattak az öltönyös urak, Örkény Istvánt pogácsahalmok takarták. Az egykori állambiztonsági szervek működésébe enged bepillantást a szocializmus időszakában készített titkos felvételek bemutatásával az OSA Archívum kiállítása.
Schmitt múltjában vájkálna Gyurcsány egy törvényjavaslattal
A legfőbb közjogi méltóságok átláthatóságát célzó törvényjavaslatot nyújtott be Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök egy képviselőtársával hétfőn. Gyurcsány szerint ezzel azt akarja elérni, hogy Schmitt Pál államfő reagáljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A javaslat kötelezné többek között a miniszterelnök- és államfőjelölteket, hogy nyilatkozzanak arról, volt-e kapcsolatuk állambiztonsági szervekkel.
"Technikailag lehetetlen lett volna" - Találkozás az egykor Schmitt Pál alatt dolgozó szt-tiszttel
Belügyi akciók és lehallgatások színtere volt az Astoria szálloda egy történész szerint abban az időben, amikor Schmitt Pál is vezető beosztásban a szállodában dolgozott. Állítólag két szt-tiszt is dolgozott a jelenlegi államfő alatt, és az egyiküket sikerült megtalálnia az [origo]-nak. Az idős férfi sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó, hogy az állambiztonságnak dolgozott volna, azt viszont határozottan állította: Schmittnek annak idején semmi köze nem volt ahhoz, melyik vendég melyik szobába került.
Ungváry: Kapcsolatba hozható Schmitt-tel az szt-tiszti adatbázis
Ungváry Krisztián szerint Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnöknek az Astoria egykori igazgató-helyetteseként tudnia kellett arról, hogy "mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén." Ungváry a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinél "szigorúan titkos" minősítéssel dolgozó, úgynevezett szt-tisztek adatait közzétevő történészek egyike; írása a Hvg.hu internetes oldalon jelent meg.
Volt szt-tiszteket bocsát el a Külügyminisztérium
Vizsgálatot indított a Külügyminisztérium, miután nyilvánosságra került több korábbi szigorúan titkos tiszt neve. Ennek eredményeként hét ember munkaviszonyát szünteti meg a tárca.
Újabb politikusokat azonosított az szt-tisztek listáján a Heti Válasz
Külügyminisztériumi alkalmazottak, újságírók, valamint egy jelenlegi nagykövet is szerepel abban az összeállításban, amelyet a Heti Válasz csütörtökön jelentetett meg az egykori szigorúan titkos állományú tisztek nevét tartalmazó lista alapján.
MN: Állambiztonsági tiszt lehetett Gyurcsány korábbi államtitkára
Születési éve és anyja neve alapján azonosítani vélte a Magyar Nemzet Fekszi Márta korábbi államtitkárt a szigorúan titkos állambiztonsági tisztek listáján. Ha a lap következtetése helyes, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkára a '80-as években a kémelhárításnak és a külföldi hírszerzésnek is dolgozott. Fekszi korábban azt állította, hogy minden külügyesnek köze volt az állambiztonsághoz, de tagadta, hogy szt-tiszt lett volna.
Közzétették a Medgyessyhez hasonló SZT-tisztek többszázas listáját
Az eddigi legteljesebb összesítést tették közzé a Kádár-korszak állambiztonsági szolgálatának szigorúan titkos tisztjeiről. Az SZT-tisztek - akik közé tartozott Medgyessy Péter egykori miniszterelnök is - magasan a hétköznapi ügynökök felett álltak a pártállami hierarchiában, belügyi rendfokozatot viseltek, és illetményt is kaptak. Olyan munkahelyekre helyezték őket, amelyeket az állambiztonság érzékenynek ítélt, ott voltak a minisztériumokban és a szállodai portákon is.
Az állambiztonsági adatok miatt bírálja a kormányt az LMP és a Jobbik
Az LMP és a Jobbik is bírálta a kormányt, amiért megszüntette az állambiztonsági szolgálatok adattárainak vizsgálatát felügyelő Kenedi-bizottságot, és az Álkotmányvédelmi Hivatalra bízta a mágnesszalagokat. Az ellenzéki pártok szerint a kormány nem kíván szembenézni a múlttal, ráadásul megeshet, hogy egykori állambiztonsági tisztek döntik el, mi számít ma is titkosnak.
Törvénytervezet készül az állambiztonsági iratok visszaadásáról
Egy friss kormányhatározat szerint jövő novemberig törvényben kell rendezni az elmúlt rendszerben, nem jogállami keretek között rögzített adatbázisokban lévő iratoknak a megfigyelt személyek részére történő visszaadását.
Hiteles a Heltai secus múltjáról szóló dokumentum
Valóban a román Securitate aktáit vizsgáló tanácstól származik az a dokumentum, amely szerint román titkosügynök volt Heltai Péter, az MTV korábbi főszerkesztője. A román tanács hétfő délután megerősítette, hogy hiteles a megállapítás, miszerint Heltait korábban "Hegel" fedőnéven tartotta nyilván a titkosszolgálat. Az újságíró tagadja, hogy ügynök lett volna.
Lemondott az Advenio igazgatósági tagja a Securitate-kapcsolat miatt
Lemondott az Advenio Zrt.-ben betöltött igazgatósági tagságáról Heltai Péter, az MTV korábbi főszerkesztője a róla szóló "sajtóhíresztelések" miatt, lemondását az Advenio kezdeményezte. A Hírszerző szombaton a birtokába került dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy Heltai korábban kapcsolatban állt a román állambiztonsággal, a Securitatéval, és beszámolói alapján több jelentés készült.
Pintér engedélyére vár a pártállami titkokat vizsgáló bizottság
Három hónapja nem tudta megkezdeni az érdemi munkát az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagokon tárolt adatainak felülvizsgálat felügyelő Kenedi-bizottság, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal nem adja meg a több ezer oldalnyi adathalmaz értelmezéséhez szükséges információkat. A kormányzati kapcsolattartó szerint nem került le a napirendről a mágneszalagok ügye, csak a belügyminiszternek nem volt ideje foglalkozni vele.
Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész
Hárommillió forintos kártérítésre kötelezte a bíróság jogerősen Ungváry Krisztián történészt és az Élet és Irodalom című lapot egy cikk miatt, amely Kiss László alkotmánybíró és a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok kapcsolatáról szólt. Kiss korábban egy sajtóhelyreigazítási pert is megnyert, Ungváryt ugyanakkor a rágalmazás vádja alól felmentették.
Tisztázták az alkotmánybíró múltjáról író történészt
Első fokon elítélték, de másodfokon felmentették a rágalmazással és becsületsértéssel vádolt Ungváry Krisztián történészt, akit Kiss László alkotmánybíró jelentett fel. Ungváry még 2007-ben írta egy tanulmányában, hogy Kiss az 1980-as években párttitkár-helyettesként "besúgásban serénykedett". Az alkotmánybíró két polgári pert is indított a történész, illetve a cikkét közlő lap ellen. Kiss Strasbourgba megy az igazáért.
Vállalkozóként tért vissza az államhoz az egykori NBH-főnök
Galambos Lajos az Egymásért-botrány kirobbanásakor szerelt le a titkosszolgálattól, majd egykori állambiztonságiakkal dolgozott egy Demján-cégnél, jelenleg pedig tanácsokat ad a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Cége egy kétnapos oktatásért alkalmanként 2,1 millió forintot számláz az intézménynek, Galambos szerint azonban más állami ügyfele nincs. Az [origo] utánajárt, mihez kezdett üzletemberként a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke.
Új őrzőt kaphatnak a pártállami titkok
A szocializmus súlyos titkait őrzi az állambiztonsági szolgálatok iratait tároló levéltár, amelynek élére új főigazgató kerülhet hét évre. A pártok - néhány kis párt kivételével - ódzkodnak attól, hogy jobban belelássunk a levéltár titkaiba. Bár a levéltár működését külön törvény szabályozza, a témával foglalkozó történészek szerint a főigazgatónak van mozgástere.
Informatikusok vizsgálják meg először a titkosszolgálatok szalagjait
Hetekig vizsgálják informatikusok azokat a mágnesszalagokat, amelyekre a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok vitték fel ügynökeik és a megfigyeltek listáját. A cél, hogy kiderüljön, manipulálták-e később a szalagokat.
Titkos szalagokat venne elő a Kenedi-bizottság
Az iratmegsemmisítések, lopások és a többszöri szállítás miatt már lehetetlen rekonstruálni az állambiztonsági irattárak eredeti rendjét. A Kenedi-bizottság jelentése szerint azonban nem igazak a legendák, hogy 1989-90-ben mindent ledaráltak volna, hiszen az NBH ma is őrzi a mágnesszalagokon lévő nyilvántartást. A bizottság azt javasolja, alkossanak új dossziétörvényt, ami közszereplőnek nyilvánítana minden hálózati személyt, és felszabadítaná a ma még titkokként kezelt iratokat.
Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról
Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.
Elölről indul a per az egyházi vezetők aktáiért
Visszakerült az elsőfokú bírósághoz az egyházi vezetőkről szóló állambiztonsági iratok nyilvánosságának ügye, amelyben az [origo] egy korábbi munkatársa indított pert. Az állambiztonsági iratok eddig azért nem kerültek nyilvánosságra, mert az érintettek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak: nem tartják magukat közszereplőknek, ezért a róluk szóló akták is titkosak. A per célja, hogy kiderüljön: közszereplőnek számítanak-e a történelmi egyházak vezetői.
Ungváry Krisztián: A társadalom krokodilkönnyeket fog hullatni
Akár politikai botrányok árán is nyilvánosságra hozná a titkosított ügynökadatakat Ungváry Krisztián, a júliusban alakult iratfeltáró bizottság tagja. A történészt, aki szerint a múlttal való szembenézés gyógyító hatással lesz a magyar közéletre, arról is kérdezték a Vendégszobában, hogy milyenek a személyes tapasztalatai az állambiztonságról és miért nem ad szót leleplező cikkeiben az egykori ügynököknek.
Az eldugott naplókra is kíváncsi az ügynökbizottság
A hajdani állambiztonság hivatásos tisztjeinek aktáira és a tisztek által vezetett munkanaplókra lenne leginkább kíváncsi Kenedi János, az úgynevezett ügynökbizottság elnöke. Szerinte ezek a dokumentumok olyan titkos irattárakban lapulhatnak, mint amilyet ő is látott a BM épületében. A bizottság munkáját a szabadságolások és a nemzetbiztonsági átvilágítás is késlelteti.
Újabb adatok szólnak Martonyi ügynökmúltja mellett
Martonyi János nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem jelentett az állambiztonságnak - írja dr. Kende Péter, aki a volt külügyminiszter múljáról szóló áprilisi cikkét folytaja az ÉS pénteken megjelenő számában. Kende szerint a Martonyi jelentéseit tartalmazó akta azért nincs a levéltárban, mert Martonyi 1990 után is kapcsolatban maradt a szolgálatokkal.
Gyurcsány "nyílt sisakkal" képviselte a KISZ-t
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Petrétei József igazságügyi miniszter és Kiss László alkotmánybíró neve is felbukkan Ungváry Krisztián Élet és Irodalomban megjelent cikkében, amely a nyolcvanas évekbeli Dialógus békemozgalom elleni fellépés pécsi történéseiről szól. A szerző szerint a történet tanulsága, hogy a diktatúrát nem az állambiztonsági ügynökök, hanem a pártfunkcionáriusok működtették, akik közül a legtöbben máig nem gyakoroltak önkritikát.
Kém lehetett az iráni nuklerális ügyi tárgyaló
Névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be egy iráni hírügynökség, hogy kémkedéssel gyanúsítják Hoszein Muszavian egykori nukleáris ügyi tárgyalót. A férfit nemrég vették őrizetbe állambiztonsági vád alapján, de hivatalos információ egyelőre nincs arról, pontosan mit követhetett el.
- címkék:
- Irán
- kémkedés
- állambiztonság
- tárgyaló
- Címkefelhő »
Áldozatnak érzi magát a beperelt egyházi vezető
Frenkl Róbert, az evangélikus egyház felügyelője pénteken kijelentette: áldozatnak érzi magát abban a próbaperben, amelyet az [origo] kezdeményezett azért, hogy kiderüljön: a legfőbb egyházak vezetői közszereplők vagy sem. Ha azok, vagyis befolyásolhatják az emberek politikai véleményét, akkor nyilvánossá kell tenni a rájuk vonatkozó levéltári adatokat. Ezekből pedig derülhetne, hogy együttműködtek-e az előző rendszer állambiztonsági szerveivel.
Elismerte III/III-as múltját a kampányfőnök
Elismerte állambiztonsági tiszti múltját Rummel József, aki kampányfőnökként dolgozik a hódmezővásárhelyi szocialista polgármesterjelölt mellett.
Diplomataként is dolgoznak volt titkosszolgák
Az elmúlt évek során nyilvánosságra került egykori ügynökök, valamint állambiztonsági tisztek nevét adja közre az [origo]. A birtokunkba került, eddig nem publikált listákon többek között olyan volt SZT-tisztek is megtalálhatók, akik a rendszerváltás után is kormányhivataloknál dolgoztak vezető beosztásban. Az összeállításban szerepelnek olyan különleges női ügynökök is, akiknek feladatuk az volt, hogy papokkal létesítsenek szexuális kapcsolatot, és így kompromittálják őket. Mivel a listákon nemcsak nevek szerepelnek, hanem az állambiztonsági tevékenység módja is fel van tüntetve, így az összeállítás segíthet rámutatni az egyének elltérő ...
Püspökök is dolgoztak az állambiztonságnak
Az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága eddig ötven ügynök fedőnevét kutatta föl - írja pénteki számában a Népszabadság. A lap szerint túlnyomó többségüket még nem azonosították, némelyikük kilétére viszont már fény derült. Három volt evangélikus püspökről bizonyítható, hogy hálózati tevékenységet végzett.
Felkutatnák a besúgó romákat
A kommunista rendszer állambiztonsági szervei ügynökök beszervezésével próbálták gátolni a roma szervezeteket - állítja a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Zsigó Jenő, aki ezért roma ügynöklista összeállítását kezdeményezi. Az [origo] által megkérdezett történészek szerint kisebbségek ügynöklistái helyett arra volna szükség, hogy hozzák nyilvánosságra az összes egykori ügynök nevét.
Tagadja ügynökmúltját az egri érsek
Seregély István egri érsek egy pénteken megjelent interjúban közölte, nem igaz, hogy az előző rendszerben ügynök lett volna. Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalomban korábban több katolikus egyházi vezetőről - köztük Seregélyről - írta azt, hogy kapcsolatban álltak az előző rendszer állambiztonsági hatóságaival.
Egyházügyi állambiztonságiak nevét tették közzé
Egyházakkal foglalkozó egykori állami szervek munkatársainak és egyházügyi állambiztonságiak nevét tartalmazó listát adott közre csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája olyan személyek nevét is tartalmazza, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek. Többek között a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. A listán szereplő egyik személy az [origo]-nak azt mondta, már a rendszerváltás előtt a vallásszabadságról szóló 1990-es törvényen dolgozott.
Pontosítaná a közszereplők körét az SZDSZ
Módosító javaslatot nyújt be a héten az SZDSZ az ügynöktörvényhez. A javaslat úgy biztosítaná az ügynökakták nyilvánosságát, hogy pontosan meghatározná a közszereplők körét, kibővítve azokat az egyházi személyekkel. Az elmúlt hetekben Szabó István Oscar-díjas rendezőről és Paskai László bíborosról derült ki, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal.
ÉS: Ügynök volt Paskai László
Paskai László bíboros kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal, 1965 és 1974 között egyházi személyekről jelentett - írja pénteken megjelenő számában az Élet és Irodalom. A katolikus egyházi vezető jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat. Paskai az [origo]-nak azt mondta, a cikket nem ismeri, így nem akar mondani semmit.
Szabó István beismerte ügynökmúltját
Az Élet és Irodalom hetilap pénteken megjelenő cikke szerint főiskolás korában ügynök volt Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező. Szabó István a pénteki Népszabadságban azt mondta az ügyről: két évfolyamtársa kérésére vállalta a feladatot, azért, hogy egy társuk - aki '56-ban fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában - alibije is hiteles legyen. A filmerendező úgy vélte, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét.
Kétségei vannak Szabó leleplezőjének
Kétségei vannak Szabó István magyarázatával kapcsolatban Gervai Andrásnak, aki az Élet és Irodalomban közölt cikkében beszámolt róla, hogy a világhírű filmrendező fiatalon jelentéseket írt diáktársairól az állambiztonsági szerveknek. Szabó állítja, hogy egy forradalmár megmentése érdekében vállalta az ügynökmunkát. Kézdi-Kovács Zsolt egykori osztálytárs nem ítélkezik Szabóról, míg Rainer M. János történész szerint ebben a történetben minden hihető, és mindennek az ellenkezője is.
Paul Lendvai több magyar újságíró ügynökmúltjáról ír
Paul Lendvai ismert magyar származású újságíró, közíró az Élet és Irodalom (ÉS) című lap pénteki számában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikért anyagok alapján azt írta, hogy több magyar újságíró jelentett róla.
Nem találtak újabb ügynököket a parlamentben
Az [origo] márciusban kezdeményezte a parlamenti képviselők átvilágítását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál: azt próbáltuk kideríteni, hogy volt-e olyan képviselő, aki ügynök volt, vagy nyilvántartotta az előző rendszer titkosszolgálata. A levéltár hétfőre végzett a munkával. Akiknek érintettsége a Mécs-bizottság munkája során felmerült, azokról már korábban kértünk adatokat, így róluk most nem érdeklődtünk újra. A többi képviselő közül egyedül Orbán Viktorról kaptunk egy úgynevezett A-kartont, amelyet a katonai elhárítással foglalkozó ügyosztály állított ki. Az A-kartont Orbán júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta.
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.
Egyházi vezetők nem engednek az ügynökaktákhoz
A nagy történelmi egyházak vezetői megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel megakadályozták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adatokat adjon ki róluk. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy. Az [origo] bírósághoz fordult állásfoglalásért.
Esküvőről, 56-os évfordulókról jelentett Krakus
Az "1956-os ellenforradalom" évfordulójáról, március 15-i eseményekről, unokanővére esküvőjéről jelentett többek között a 80-as években a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott - derült ki Ungváry Krisztián történész kutatásaiból, aki feldolgozta a munkadossziéjában található 137 különféle iratot. Krakus Péter pedig az állambiztonsági papírok szerint nem más, mint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere. Szita ügyvédje most is tagadta, hogy ügyfele azonos lenne Krakussal.
A KGB szerint külföldről pénzelik a készülődő forradalmat
A fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) szerint külföldről pénzelik azokat a terveket, amelyek célja Alekszandr Luskasemko elnök rendszerének a megbuktatása.
Várat magára az ügynöktörvény
Hétfő este szavazott a parlament az ügynöktörvény módosítási javaslatairól. A képviselők nem szavazták meg az ügynöktörvényhez kapcsolódó MSZP-s alkotmánymódosítást. A törvény későbbi módosítása esetén a leszerelésüktől számítva csak tíz évig maradhatnának inkognitóban a szocialista állambiztonság hivatásos tagjai, és a titkosszolgálatok nem rejtegethetnének papírokat az iratátadó bizottság elől.
Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek
Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.
Az [origo] átvilágíttatja a parlamentet
Közel négyszáz politikusról, valamint az egyházi vezetőkről kértünk adatokat az állambiztonsági levéltártól arról, hogy együttműködtek-e a pártállami tikosszolgálatokkal. Jelenleg ez az egyetlen törvényes út arra, hogy egy politikusról megtudjuk, valóban ügynök volt-e. A mostani parlamentben csak két képviselőről tudhatjuk bizonyosan, hogy együttműködött a III-as főcsopotfőnökséggel, noha korábban többeket is meggyanúsítottak ezzel.
Még 1989-ben is szerveztek be ügynököket
Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök elismerte, hogy átadott egy ügynöklistát utódának, Antall Józsefnek, de hozzátette: a dokumentumot nem ő állíttatta össze, a tartalmára pedig nem emlékszik. A hvg.hu eközben kiderítette: a rendszerváltás előtti utolsó hónapokban is szerveztek be ügynököket a szocialista állambiztonsági szervek. Összesen 165 ezer embert figyeltek meg az országban a titkosszolgálatok közvetlenül a rendszerváltás előtt.
A szaklevéltár szerint Szita Károly III/II-es volt
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatai szerint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere hálózati személyként együttműködött a kommunista diktatúra állambiztonságával. Az [origo] meg is kapta a levéltártól az ezt alátámasztó iratokat. A fideszes politikus továbbra is tagad, szerinte visszaéltek a személyes adataival.
Alkotmányt módosítana az MSZP ügynökügyben
Alkotmánymódosítással kerülné meg az ombudsman ügynöktörvénnyel szembeni aggályait az MSZP. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos korábban a közszereplők és a magánszemélyek közti adatvédelmi határ elmosását tartotta aggályosnak a készülő ügynöktörvény-módosítás kapcsán. Az MSZP úgy módosítaná az alkotmányt, hogy abba az állambiztonsági adatok külön törvényben szabályozott módon megismerhetőek legyenek.