állambiztonság
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.
Egyházi vezetők nem engednek az ügynökaktákhoz
A nagy történelmi egyházak vezetői megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel megakadályozták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adatokat adjon ki róluk. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy. Az [origo] bírósághoz fordult állásfoglalásért.
Esküvőről, 56-os évfordulókról jelentett Krakus
Az "1956-os ellenforradalom" évfordulójáról, március 15-i eseményekről, unokanővére esküvőjéről jelentett többek között a 80-as években a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott - derült ki Ungváry Krisztián történész kutatásaiból, aki feldolgozta a munkadossziéjában található 137 különféle iratot. Krakus Péter pedig az állambiztonsági papírok szerint nem más, mint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere. Szita ügyvédje most is tagadta, hogy ügyfele azonos lenne Krakussal.
A KGB szerint külföldről pénzelik a készülődő forradalmat
A fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) szerint külföldről pénzelik azokat a terveket, amelyek célja Alekszandr Luskasemko elnök rendszerének a megbuktatása.
Várat magára az ügynöktörvény
Hétfő este szavazott a parlament az ügynöktörvény módosítási javaslatairól. A képviselők nem szavazták meg az ügynöktörvényhez kapcsolódó MSZP-s alkotmánymódosítást. A törvény későbbi módosítása esetén a leszerelésüktől számítva csak tíz évig maradhatnának inkognitóban a szocialista állambiztonság hivatásos tagjai, és a titkosszolgálatok nem rejtegethetnének papírokat az iratátadó bizottság elől.
Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek
Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.
Az [origo] átvilágíttatja a parlamentet
Közel négyszáz politikusról, valamint az egyházi vezetőkről kértünk adatokat az állambiztonsági levéltártól arról, hogy együttműködtek-e a pártállami tikosszolgálatokkal. Jelenleg ez az egyetlen törvényes út arra, hogy egy politikusról megtudjuk, valóban ügynök volt-e. A mostani parlamentben csak két képviselőről tudhatjuk bizonyosan, hogy együttműködött a III-as főcsopotfőnökséggel, noha korábban többeket is meggyanúsítottak ezzel.
Még 1989-ben is szerveztek be ügynököket
Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök elismerte, hogy átadott egy ügynöklistát utódának, Antall Józsefnek, de hozzátette: a dokumentumot nem ő állíttatta össze, a tartalmára pedig nem emlékszik. A hvg.hu eközben kiderítette: a rendszerváltás előtti utolsó hónapokban is szerveztek be ügynököket a szocialista állambiztonsági szervek. Összesen 165 ezer embert figyeltek meg az országban a titkosszolgálatok közvetlenül a rendszerváltás előtt.
A szaklevéltár szerint Szita Károly III/II-es volt
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatai szerint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere hálózati személyként együttműködött a kommunista diktatúra állambiztonságával. Az [origo] meg is kapta a levéltártól az ezt alátámasztó iratokat. A fideszes politikus továbbra is tagad, szerinte visszaéltek a személyes adataival.
Alkotmányt módosítana az MSZP ügynökügyben
Alkotmánymódosítással kerülné meg az ombudsman ügynöktörvénnyel szembeni aggályait az MSZP. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos korábban a közszereplők és a magánszemélyek közti adatvédelmi határ elmosását tartotta aggályosnak a készülő ügynöktörvény-módosítás kapcsán. Az MSZP úgy módosítaná az alkotmányt, hogy abba az állambiztonsági adatok külön törvényben szabályozott módon megismerhetőek legyenek.
Nyilvánosak lehetnek a titkos ügynöklisták
Március végére elfogadhatja a parlament az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt a javaslat kidolgozója szerint. Ha a jogszabály életbe lép, akkor az állambiztonsági levéltár bármely, eddig titkos iratába bárki betekinthet. Két korlát lesz, a megfigyeltek intim adatai és a nemzetbiztonsági érdekek.
Nem bíznak az MSZP ügynökjavaslatában
Korábbi álláspontjával ellentétben az MSZP javaslatot tett arra, hogy az állambiztonsági levéltárban őrzött iratok korlátozás nélkül megismerhetők legyenek. Az adatok megismerhetőségét azonban az adatvédelmi szabályok és a magánadatok védelme is nehezíti. A papírok közül pedig sok eltűnt vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt fontosságuk miatt.
Könnyebb betekintést szeretne az ügynökaktákba a levéltár
"Nem szerencsés az, ha közszereplők miatt perlik a levéltárat" - jelentette ki az [origo]-nak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) főigazgató-helyettese, aki több ponton is módosíttatná az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényt, és észrevételei alapján a nemzetbiztonsági bizottság egy kormánypárti és ellenzéki tagja közösen nyújt majd be módosító indítványt. Az [origo] egy hónappal ezelőtt három politikus nyilatkozata miatt indított pert a levéltár ellen.
Nem kap papírt a megfigyelt pap unokahúga
A Fővárosi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy igaza volt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, amikor nem adtak ki információkat egy évtizedekkel ezelőtt megfigyelt papról. A megfigyelt személy már elhunyt, ám a vele sokáig egy háztartásban élő unokahúga nem elég közeli rokon a törvény szerint ahhoz, hogy megtudja, mi történt vele.
Az SZDSZ újra rendezné az ügynökkérdést
"Az elmúlt hónapok ügynökügyei folyamatosan azt bizonyítják, hogy tisztázni kell a múltunkat, az SZDSZ ezért újból benyújtja a két évvel ezelőtt ügynöktörvény-javaslatot" - jelentette be Mécs Imre. Politikusok mellett többek között ismert focistáról, zenészekről és színikritikusról derült ki, hogy kollégáikról és barátaikról jelentgettek az előző rendszer állambiztonságának. Az MSZP időszerűtlennek tartja az SZDSZ felvetését, a Fidesz viszont tisztázni szeretné a múltat.
Grúzia szerint merénylet készült az államfőjük ellen
A grúz állambiztonsági miniszter helyettese szerint "megdönthetetlen bizonyítékokkal" rendelkeznek a Mihail Szaakasvili elnök meggyilkolását célzó összeesküvésről. Állítása szerint adzsáriai (Grúzia egyik autonóm köztársasága) politikusok a megbízók. Az adzsáriai vezetők abszurdnak nevezték az állítást.
SZDSZ: betelt a pohár ügynökügyben
Utolsó cseppnek minősítette Mécs Imre azt, hogy az MSZP-s házelnök nem nevezte ki az SZDSZ jelöltjét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesévé. "Ez annyira felháborította az SZDSZ meghatározó köreit, hogy az ügynökkérdés újratárgyalását fogjuk kezdeményezni" - mondta a politikus, aki szerint az MSZP ezzel újból megszegte a D-209-es botrány után kötött megállapodást, amely a közszereplők múltjának átvilágítására és a közelmúlt megismerésére vonatkozott. A házelnöknek korábban Kövér László írt levelet, hogy ne nevezze ki az SZDSZ jelöltjét.
Az SZDSZ ragaszkodik az állambiztonsági iratok megismerhetőségéhez
Addig nem tudjuk lezárni a rendszerváltást, amíg nem ismerjük a közelmúlt történelmét, ezt pedig az előző rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosságra hozatala nélkül nem lehetséges - jelentette ki az SZDSZ elnöke. A szabad demokraták szerint mind az MSZP, mind a Fidesz, mind az MDF érdekeinek a múlt megismerésének elszabotálása felel meg.
Újabb állambiztonsági dokumentumok Váriról
Újabb állambiztonsági dokumentumok kerültek elő a rádióelnökkel kapcsolatban egy sajtó-helyreigazításért folyó bírósági tárgyaláson. Eddig csak a rádióelnök állítólagos beszervezését igazoló 6-os karton volt ismert, ezt hozta nyilvánosságra a Népszava még szeptemberben egy cikksorozat keretében.
Szoftvert fejlesztettek a Stasi-akták összerakására
Németországban szoftvert fejlesztettek ki, amelynek segítségével össze lehet rakni a volt NDK állambiztonsági minisztériumának széttépett aktáit. A szoftvert hétfőn mutatták be Berlinben, s azt remélik, hogy így 400 év helyett 5-6 év alatt végezni lehet a körülbelül 16 ezer zsákban tárolt 600 millió fecni feldolgozásával.
Kenedi szerint lehetnek még iratok Kondor múltjáról
Kenedi János történész, kutató szerint az állambiztonsági levéltárban megtekinthető, Kondor Katalinra vonatkozó 6-os karton négy további irat létezéséről tanúskodik, melyek a hatályos titoktörvény és levéltári törvény értelmében nem titkosak, és az irat keletkezésének eredeti irattárában fellelhetők.
A Fidesz nem akar exfideszest az állambiztonsági levéltárba
Bár Kövér Lászlónak tetszik az a pályázat, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesi posztjának a jelöltje készített, de elmondása szerint nem tud elvonatkozni a jelölt személyétől, akit az SZDSZ emberének tart, és jelenlegi pozíciójában az ellenzék kiiktatásáért tevékenykedik. A kifogásolt személy, Gyekiczki András korábban szoros kapcsolatban állt a Fidesz akkori vezetőivel, hiszen a rendszerváltás idején fideszes volt. Pályázatában a múlt feltárását ígéri a jelölt.
Mától nyilvánosak a Kondor-iratok
Habár Kondor Katalin úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát közszereplőnek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára úgy döntött, hogy keddtől bárki megnézheti az állítólagos állambiztonsági múltjáról szóló iratokat. Az iratok azért lehetnek nyilvánosak, mert hétfőn a rádióelnök a dokumentum másolatait már a nyilvánosság elé tárta.
Keddtől látogatható az Állambiztonsági Levéltár
Kedden megnyitotta kapuit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) a tudományos kutatók és más érdeklődők előtt. A levéltár ennek keretében - normális munkarendjének megfelelően - biztosítja a szóban forgó iratok megismerhetőségét is. Az [origo] ennek megfelelően megszerezte a Kondor-iratok másolatát.
Keddtől nyilvánosak a Kondor-iratok
Habár Kondor Katalin úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát közszereplőnek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára úgy döntött, hogy keddtől bárki megnézheti az iratokat. Az iratok azért lehetnek nyilvánosak, mert hétfőn a rádióelnök a dokumentum másolatait már a nyilvánosság elé tárta. A levéltár a törvény azon rendelkezésére hivatkozik, mely szerint "bárki megismerheti és nyilvánosságra is hozhatja azokat az adatokat, amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak".
Kondor: Nem volt kapcsolatom az állambiztonsággal
Több hét után Kondor Katalin rádióelnök sajtótájékoztatón reagált az állítólagos állambiztonsági múltjával foglalkozó írásokra. Kondor Katalin és szakértői azt állították, hogy ugyan hiteles a Népszavában megjelentetett 6-os számú karton, de a rádióelnök nem állt kapcsolatban az előző rendszer kémelhárításával.
Kondor Katalin ma nézheti meg az iratokat
Kondor Katalin rádióelnök hétfőn nézi meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, vele kapcsolatos iratokba. A Magyar Rádió elnöke még a múlt héten, külföldről hazatelefonálva jelezte, hogy szeretné megismerni a feltételezett titkosszolgálati múltjával kapcsolatos iratokat. Amennyiben Kondor úgy nyilatkozik, hogy közszereplőnek vallja magát, akkor az iratokat a nyilvánosság is megismerheti.
Kondor még hallgat kémelhárító-papírjairól
Kondor Katalin hétfő reggel szakértőjével megnézte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, vele kapcsolatos iratokat, amelyek nem okoztak neki meglepetést a szóvivője szerint. A rádióelnök egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogy elismeri-e közszereplői minőségét. Ez azért fontos, mert ettől függ, hogy mások is betekinthetnek-e a dokumentumokba.
Kondorral együtt hatan néznék meg a kartont
Eddig öt beadvány érkezett a Kondor Katalin rádióelnökre vonatkozó titkosszolgálati iratok megtekintésére az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába - értesült a Magyar Hírlap. A rádióelnök várhatóan hétfőn nézi meg 6-os kartonját.
Egy elegáns ruha árát kaphatta Kondor alkalmanként
Kijavította korábbi közlését a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző bizottság elnöke, Sipos Levente, a Kondor Katalin rádióelnökről szóló kartonokkal kapcsolatban. Ezek szerint titkos, nem pedig társadalmi megbízottként szerepelt a kartonokon a rádióelnök. A titkos megbízott "az állambiztonsági hálózatnak olyan tagja, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben" - definiálja a Történeti Hivatal ismertetője ezt a szakkifejezést.
Kondor Katalin társadalmi megbízott volt
Társadalmi megbízott minőségében szerepel Kondor Katalin rádióelnök azokban az iratokban, amelyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kedden vett át a Nemzetbiztonsági Hivataltól - mondta Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző háromtagú bizottság soros elnöke. A Népszava pár héttel korábban adott hírt arról, hogy Kondor a Kádár-rendszer idején kapcsolatban állt a kémelhárítással. A rádióelnök tagadta ezt.
Megismerhetők lesznek a Kondor-iratok
A nemzetbiztonsági szolgálatok soron kívül elküldik a Kondor Katalinnal kapcsolatos iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, amennyiben találnak ilyet. A levéltárba érkező adatok pedig nyilvánosságra hozhatók lesznek. Kondor Katalin rádióelnökről a Népszava másfél hete jelentetett meg egy dokumentumot, amely szerint a rádióelnök a hetvenes években kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálat kémelhárításával.
A Népszava szerint Vári volt Kondor fedőneve
Dokumentumokat közölt a Népszava azon állításának alátámasztására, hogy Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a hetvenes években kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel. A lap pénteki száma szerint Kondort 1974 februárjában szervezte be a kémelhárítással foglalkozó csoportfőnökség. A rádióelnök csütörtökön azt közölte, a lap cikkeinek minden szava hazugság, és ezért pert indít a Népszava ellen. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint ez az eset bizonyítja, hogy igazuk volt, amikor a teljes nyilvánosságot és a széles körű átvilágítást szorgalmazták.
A Magyar Rádió elnöke tagadja az ügynök-vádat
A Népszava csütörtöki számában terjedelmes cikkben arról számolt be, hogy információik szerint Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a ´70-es évek közepétől kapcsolatban állt az akkori állambiztonsági szervekkel. Kondor tagadta a vádakat, szerinte a cikk egyetlen célja a rendzavarás. A rádióelnök közölte: beperli a lapot.
Halálkommandó végzett az államellenesekkel az NDK-ban
Minden bizonnyal egy egykori keletnémet halálkommandó nyomára bukkant a német szövetségi főügyészség, évekig tartó nyomozása után. A Berliner Zeitung című német lap szerint a kivégzendő személyekről nem egyedül az állambiztonsági minisztérium döntött, hanem bevonták Erich Honecker volt főtitkár közvetlen munkatársait is.
A Fidesz nem akar SZDSZ-est a levéltár második emberének
Az ellenzék kifogásolja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára egy egykori SZDSZ-es politikust jelölt az Országgyűlés elnöke. Az illetékes bizottság a kormánypártiak szavazatával támogatta a jelölt kinevezését, az ellenzék pedig kivonult. A jelölt ígéri: a hivatal honlapjára felkerülnek majd az ügyek és dossziék.
Az FVM EU-kampányát szervezi az MSZP volt kampányfőnöke
Meruk Józsefet, az MSZP 1994-es kampányának menedzserét EU-tájékoztatási ügyekben kommunikációs tanácsadóként foglalkoztatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Meruk neve legutóbb akkor merült fel a médiában, amikor az egyik kábeltévé műsorában közölte: ismeretei szerint egy ellenzéki párt prominens képviselőjének édesapja Pákozdi János néven dolgozott az állambiztonsági hivatalnak. A hír miatt Pokorni Zoltán akkori Fidesz-elnök minden pártbeli tisztségéről lemondott.
Nem szabadult meg senki sem titkos irataitól
A héten még büntetlenül adhatják le az előző rendszer állambiztonsági iratait azok, akik ilyet jogtalanul birtokolnak. Ennek ellenére egyetlen egy sem érkezett a Történeti Hivatalhoz, noha államtitoksértés címen akár öt év börtönnel is büntethetők akik ilyen dokumentumot bitorolnak. A jogtalanul birtokolt iratok elvesztik a bizonyítóerejüket is, ám a szakértők szerint ez még nem szünteti meg a zsarolási lehetőséget.
Felfedik az interneten volt cseh ügynököket
A cseh belügyminisztérium az interneten teszi közzé a volt cseh Állambiztonsági Hivatal ügynökeinek majdnem teljes névsorát, fontosabb adataikat, és feladataikat. Az ugyan még nem tisztázott, hogy a hivatal keretein belül működő korábbi ipari kémeket is felfedik-e, mivel ez milliós büntetéseket vonhatna maga után.
Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról
Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.
Ötvennégy dosszié hiányzik a Történeti Hivatalból
Mindössze 54 irat hiányzik a Történeti Hivatalban őrzött mintegy százezernyi állambiztonsági dosszié közül - jelentette ki Markó György, a hivatal elnöke - többségük 1980 előtt keletkezett, és egyik sem kapcsolatos a rendszerváltás utáni politikai élet szereplőivel.
Kemény ellentétek az ügynöktörvény vitájában
Elfogadhatatlannak tartják jelenlegi formájukban a kormány által benyújtott ügynöktörvényeket az ellenzék pártok. Szerintük az előző rendszer állambiztonsági szerveivel együttműködőket ki kell zárni a közéletből. A kormánypártok szerint a törvényjavaslatok jók, bár azt elismerték, hogy sok alkotmányossági aggályt el kell még oszlatni. Bárándy Péter igazságügyi miniszter kijelentette: a tervezetek elfogadása után sem lesz politikai boszorkányüldözés.
Szalay Gábor együttműködött az állambiztonsággal
Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Kuncze: Szalay továbbra is élvezi bizalmamat
Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Kádár Béla is tisztázódott az ügynökvád alól
Kádár Béla, az Antall-kormány minisztere tisztázódott a Mécs-bizottság előtt. A volt miniszternek regisztrációs száma volt az állambiztonságnál, ezért érintettnek találta a Mécs-bizottság, de beszervezési kísérlete kudarcot vallott. Bogár László és Sárossy László volt politikai államtitkár is cáfolta érintettségét, de Mécs Imre róluk nem nyilatkozott.
Iratok a D-8-ról: viták a valódiságukról
Az egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D8-asról megjelentetett dokumentumok, Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-minisztere szerint viszont hamisítványok a Népszabadságban közölt iratok, ezért pert fontolgat a lap ellen. Eddig három érintett személy neve került nyilvánosságra: Medgyessy Péter kormányfőé és az Orbán-kormány két miniszteréé, Boros Imre Phare-miniszteré és Járai Zsigmondé.
Egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D-8-as iratok
A III. főcsoportfőnökség egykori tisztjei szerint hitelesek a Boros Imre, az Orbán-kabinet tárca nélküli minisztere szt-tiszti múltjáról szóló iratok, az azokon levő aláírások.
Állambiztonsági kockázat Balogh szakértőjénél
A Népszabadság információi szerint kettős amerikai-magyar állampolgársága miatt nem érkezett meg Gorka Sebestyén, a Medgyessy-bizottság elnöke által felkért szakértő C-típusú átvilágítását igazoló papír. A lap úgy tudja, hogy Gorka esetében kockázati tényezőket is talált a Nemzetbiztonsági Hivatal. Balogh László, a bizottság elnöke feljelentést tesz titoksértés miatt, amennyiben a hírlapi információ beigazolódik.
Kezdődik az állami vezetők átvilágítása
Közel kétszáz személyt kell átvilágítania az állami vezetők titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottságnak. A munkacsoport arról készít jelentést, hogy az elmúlt 12 év állami vezetői közül kik álltak a szocialista rendszer állambiztonsági szerveinek szolgálatában. Amennyiben az adatvédelmi törvény nem tiltja, a jelentéseket nyilvánosságra hozzák a bizottsági munka lezárulása után.
Medgyessy-bizottság: kedden újra kezdik
Keddre halasztották hétfőn a kormányfő múltját vizsgáló bizottság ülését. A halasztást az elnök, Balogh László (MDF) kezdeményezte, C típusú állambiztonsági átvilágításának hiánya miatt - hogy elkerülje a politikai támadásokat. Balogh szerint a késésért Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár a felelős, aki viszont ezt viszautasítja. A hétfői rövidke ülésen nem folyt érdemi vita.