Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek

Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy bár a kormány kész módosítani, de nem vonja vissza a Gazdasági Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló rendeletét - írta a keddi Népszava.

Elbukhat az Albert-féle népszavazás

A Népszabadság úgy tudja, hogy október elején határozatot hirdethet az Alkotmánybíróság (Ab) az Albert házaspár-féle népszavazással kapcsolatban. Így az államfő már november közepére kitűzheti a referendumot, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság így akarja.

Tartanak a melegek az Alkotmánybíróságtól

Az Alkotmánybíróság már az ősszel tárgyalni kívánja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amelyet tavaly decemberben fogadott el az Országgyűlés. Melegszervezetek attól tartanak, hogy ez a gyorsaság annak a jele, hogy még a januári életbelépés előtt megsemmisítik a jogszabályt - olvasható a szerdai Népszabadságban.

Gumikategóriákkal szűkítené alapjogunkat a kormány

Alakzat, egyenruha, félelemkeltésre alkalmas gyűlés, fizikai ráhatás - a kormány egy sor nehezen meghatározható cselekményt büntetne az eddigieknél keményebben. A probléma nem csak a megfoghatatlan kategóriákkal van: kétharmados többséget igénylő alapjogot szűkítenének egyszerű többséggel. A kormány hasonló tervei az elmúlt években többször fennakadtak az Alkotmánybíróságon.

Alkotmánybírósághoz fordul Kósa Lajos

Megtámadja az Alkotmánybíróságon a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet Kósa Lajos. Debrecen fideszes polgármestere szerint a jogszabály egyértelműen alkotmánysértő.

Alkotmányellenes az egyházi iskolák finanszírozásának módja

Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság. Miközben a testület nyilvánosságra hozta határozatát, az oktatási minisztérium elkészítette az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos új tervezetét, mert a régit az Állami Számvevőszék egy hónappal ezelőtti jelentése elégtelennek találta.

Megint elbukott a gyűlöletbeszédes tiltás

Megsemmisített az Alkotmánybíróság két olyan törvénymódosítást, amellyel a gyűlöletbeszédet akarta visszaszorítani az MSZP. A testület az alaptörvénybe ütközőnek találta a Btk. módosítását, amely bevezette a gyalázkodás tényállását, és a Ptk. azon rendelkezését is, amely alapján a kisebbségekhez tartozók perelhettek volna a szerintük sértő kijelentések miatt.

Megtámadták az egészségbiztosításról szóló népszavazást

Hatan támadták meg a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetésével kapcsolatos népszavazás kiírását. Valamennyien magánszemélyek, kifogásaikról az Alkotmánybíróság kora ősszel dönt. Az Albert házaspár kezdeményezte a népszavazást, később az egészségügyi reformról szóló törvényt visszavonták.

Katonai építkezésektől tartanak a baranyai fideszesek

Alkotmánybírósághoz fordulnak Baranya megye fideszes országgyűlési képviselői egy június elején elfogadott törvény miatt. Szerintük az érintett önkormányzatok beleegyezése nélkül keresztül lehetne vinni honvédelmi beruházásokat - így a Tubesre tervezett radar megépítését-, amennyiben hatályba lép az általuk kifogásolt jogszabály.

Baráti hitelt adnak maguknak a megdorgált pártok

Olyan törvényt hoztak a pártok, ami lehetővé teszi, hogy százmilliós összegért vásároljanak ingatlant kedvezményes hitelből, ráadásul az állam dönthet úgy, hogy ha nem tudják fizetni, akkor elengedi a hitelt. Minden parlamenti párt vásárol irodákat, a legnagyobb a MDF étvágya. Az Alkotmánybíróság májusban egyszer már elmarasztalta a pártokat, mert olyan törvényt hoztak, amivel indokolatlanul kedvező helyzetbe hozták magukat. Ennek ellenére az ingatlanvásárlást lehetővé tevő módosítást az SZDSZ kivételével minden párt megszavazta.

Eltörölte az orvoslátogatói díjat az Ab

Megszűnt az orvoslátogatói díj, az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette a gyógyszergazdaságossági törvény erre vonatkozó részeit. Maga a díj nem lenne eleve alkotmányellenes, de eddig formájában a jövőben nem kell megfizetniük a gyógyszercégeknek. Ezzel orvoslátogatóként évi ötmillió forintot spórolnak meg.

Paczolay veszi át az Alkotmánybíróság vezetését

A leköszönő Bihari Mihály helyett Paczolay Pétert választotta elnökévé az Alkotmánybíróság. Paczolay 2006 óta alkotmánybíró, megválasztása Sólyom László első komoly sikere volt, hiszen ő ajánlotta a pártok figyelmébe hivatalának vezetőjét, és az Országgyűlés elsöprő többsége támogatta.

Holló lehet újra az Alkotmánybíróság elnöke

Holló András egykori elnök és Paczolay Péter jelenlegi elnökhelyettes a két esélyes az Alkotmánybíróság elnöki posztjára - olvasható a keddi Népszabadságban. A mostani elnök mandátuma július elején jár le, a testület tagjai titkos szavazással döntenek az utódról.

Rághatja a gumicsontot a spontán tüntetéseken a rendőrség

Gondolkodik az ORFK, hogyan értelmezze az Alkotmánybíróság spontán tüntetéseket engedélyező határozatát. Bár a kérdésről Bencze József országos főkapitány elvileg már pénteken vezetői utasítást adott ki, az [origo]-nak a rendőrségnél még a vezetői utasítás bejelentése után is azt mondták: még tanulmányozzák az Ab határozatát. A tüntetések sorsa eddig is nagyban azon múlt, hogy értelmezik a rendőrök a gyülekezési törvény megengedő szabályait. Ez most sem változik majd.

Nem alkotmányellenes a különadó

Alkotmányos a költségvetés helyzetét javító négyszázalékos különadó - derül ki az Alkotmánybíróság friss határozatából. Két indítványozó is sérelmezte az adó bevezetésének jogosságát, mert szerintük az állam saját ígéretét szegte meg azzal, hogy 2006-ban bevezette a négyszázalékos adót - írja a Napi Gazdaság.

Megtámadják a villamosenergia-törvényt

Az Alkotmánybíróságon támadja meg a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) a villamosenergia-törvény úgynevezett menetrendadási passzusát - írta pénteki számában a Világgazdaság.

Öt böhöm nagy Audit vesz az őrezred

Ab: Megtarthatók a be nem jelentett békés tüntetések

A késedelmes bejelentésre hivatkozva nem oszlathatja fel a rendőrség a jövőben azokat a békés rendezvényeket, amelyeket a gyülekezési törvény szerint három nappal korábban be kellett jelenteni. Az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette a jogszabálynak ezt a részét.

Nem engedné a bírósági tudósítások korlátozását a TASZ

Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ jogvédő szervezet a miatt a rendelet miatt, amelyre hivatkozva a bíróságok több esetben megtiltották az újságíróknak, hogy tudósítsanak a nyilvános bírósági tárgyalásokról. A jogvédő civil szervezet a jogszabály megsemmisítését akarja elérni.

Jogellenesen szednek útdíjat Budapesten

Az Alkotmánybíróság egyik rendelete szerint az önkormányzatok nem szedhetnek úthasználati díjat, ezért jogellenes a Fővárosi Közgyűlésnek az a határozata, amely útdíjat kér a teherfuvarozóktól - írja a Népszabadság.

A KDNP is megtámadta a pénztártörvényt

Az MDF és a Nemzeti Egészségügyi Kerejkasztal után a KDNP is az Alkotmánybírósághoz fordult. Ők is azt kérik, a testület swemmisítse meg a szerintük alkotmányellenes jogszabályt. Közben azonban már az MSZP sem biztos benne, hogy jó a törvény: a szocialisták visszakozása miatt valószínűleg a koalíció is felborul.

Nem támogatta saját népszavazási kérdéseit az MSZP és a Fidesz

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn azt javasolta az Országgyűlésnek, ne írjon ki népszavazást abban a hat kérdésben, amelyet korábban vezető képviselők nyújtottak be. A testület szocialista elnöke azzal indokolta a döntést, hogy a kérdések egy részéről azóta már törvény született.

Életmentő műtét ellen nincs joga tiltakozni a szülőnek

Hamarosan változik a kötelező védőoltásokra vonatkozó jogszabály. Ha az oltás veszélybe sodorhatja a gyerek egészségét, akkor szülei jogorvoslatot kérhetnek, ha akaratuk ellenére kényszerítenék őket az oltás beadatására. A vallási, világnézeti ellenérzése azonban sem az oltás, sem más orvosi beavatkozás esetében nem elég. A makacs szülőket általában meg lehet győzni, de a szülők és orvosok közti párbeszéd Amerikában és Nyugat-Európában jól működő terei még hiányoznak Magyarországról, ahol a többség az atyáskodó szemlélettől vár javulást.

Civilek támadták meg a biztosítási törvényt

Februárban egy magánszemély, csütörtökön a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal nevű civil szervezet támadta meg az Alkotmánybíróság előtt az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. A februárban elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy a betegek ellátását megszervező pénztárakban megjelenjen a magántőke.

Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos beadványról döntött az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egészére vonatkozóan alkotmányellenesség megállapítását kérő és a jogszabály megsemmisítésére irányuló indítványt; ezzel a testület a tizenkettedik döntését hozta meg az úgynevezett Gyurcsány-csomaggal összefüggésben.

Saját népszavazási kérdéseik lepték meg a pártokat

Tanácstalanok a nagy politikai pártok az után, hogy az Alkotmánybíróság szabad utat engedett összesen hat, általuk kezdeményezett népszavazási kérdésnek. A kezdeményezések ugyanis egy olyan - nem túl régi - időszakban születtek, amikor még a képviselői fizetések és a Zuschlag-ügy volt a legfontosabb téma, nem a vizitdíj vagy egészségbiztosítás. Népszavazási kérdésből ez utóbbi ügyben sincs hiány.

Berzenkedett és osztott Gyurcsány

Az ellenzéktől az Alkotmánybíróságon keresztül az MSZP-frakcióig mindenki kapott kritikát Gyurcsány Ferenc népszavazás utáni parlamenti beszédében. A kormányfő szópárbajt vívott Orbán Viktorral is, aki hosszú idő után először szólalt fel a parlamentben. A Fidesz elnöke azt mondta, a népszavazáson az emberek az egészségbiztosítási törvényt is elutasították, és teljesen új egészségügyre van szükség. A  népszavazáson elbuktatott díjak eltörléséről kedden tárgyalnak a képviselők.

Alkotmánybírósághoz fordul az MDF a biztosítási törvény miatt

Az MDF szerint több ponton alkotmányellenes az egészségbiztosítási törvény, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A párt azt is aggályosnak tartja, hogy nem készültek el a hatástanulmányok az ellátórendszer és a betegellátás kapcsán.

Normakontrollra küldte Sólyom a büntető törvénykönyvet

Az Alkotmánybírósághoz küldte Sólyom László a büntető törvény módosításáról szóló törvényt, mert aggályai vannak az egyik új szabály alkotmányosságával kapcsolatban. Az államfő szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az önrendelkezési jogot az, ahogy a gyűlöletbeszédet szabályozták.

Megtámadták az egészségbiztosítási törvényt

Hétfőn írta alá a köztársasági elnök az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt, és már a héten megtámadták azt az Alkotmánybíróság előtt.

Minisztériumok lázadtak fel Szetey rendszere ellen

Több minisztériumi szakszervezet is Alkotmánybírósághoz fordul a teljesítmény-értékelési rendszer miatt, amelyet még Szetey Gábor volt személyügyi államtitkár dolgozott ki. Az érdekvédők azt nehezményezik, hogy a dolgozóknak csak előre meghatározott százaléka kaphat jó vagy kiváló minősítést.

Kampánycsendre intené a kormányt a Fidesz

Az OVB után az Alkotmánybíróságtól várja a Fidesz, hogy tiltsa meg a kormánynak a március 9-i népszavazás előtti kampányt. Az Ab egyszer már állást foglalt hasonló kérdésben, de nincs olyan jogszabály amivel csöndre kényszeríthetné a kormányt. A kormányszóvivő szerint nem kampányolnak, csak tájékoztatnak.

Mit hoz a biztosítási törvény? - A reform forgatókönyve

Az Országgyűlés hétfő este ismét megszavazta az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. De mi történik ezek után? Az államfőnek 5 napja lesz, hogy aláírja a jogszabályt, Sólyom László már nem mérlegelhet. Ezután lép életbe a koalíciós pártok és a kormány által elfogadott forgatókönyv. Tudja meg, mi történik majd a következő hónapokban!

Alkotmánybíróság elé kerül az objektív felelősség

Több ponton is alkotmányos alapelveket sért az objektv felelősség bevezetése a közúti szabálysértések ügyében - véli egy ügyvéd, aki ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. A jogász szerint az autó tulajdonosának esélye sincs, hogy kimentse magát a neki felrótt szabálysértés alól, ráadásul még többet is kell fizetnie, mintha a söfőrön hajtanák be a büntetést.

Március 9-én lesz a népszavazás

Március 9-én lesz a népszavazás a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és az egyetemi tandíjról - közölte Sólyom László államfő hivatala. A döntés egy nappal azután született, hogy az Alkotmánybíróság az utolsó kifogásokat is elutasította és átengedte a referendumot. A népszavazás megtartására 4,5 milliárd forintot különített el a kormány.

Tarlós áprilisra tippeli a népszavazást

Zöld utat adott a népszavazásnak az Alkotmánybíróság

Egyhangú határozattal elutasította az Alkotmánybíróság azokat a beadványokat, amelyek a Fidesz által kezdeményezett népszavazást elrendelő parlamenti határozatokat támadták. A köztársasági elnök munkatársa szerint Sólyom László nem fog késlekedni a kiírással. A népszavazás március 9. és április 20. között várható.

Sólyom dönt az egészségbiztosítási törvényről

A köztársasági elnökön múlik, hatályba léphet-e a tervezett időben az egészségbiztosítási törvény. Sólyomnak több választása is van, ha aggályosnak tartja a jogszabályt: visszaküldheti a parlamentnek, amely miatt csúszhat az új rendszer életbe lépése, de az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Döntését ma jelenti be a köztársasági elnök. Összegyűjtöttük a lehetséges forgatókönyveket.

Sólyomra számít a biztosítási törvény ellen az MDF

Alkotmánysértőnek tartja a hétfőn elfogadott új egészségbiztosítási törvényt az MDF, ezért arra a párt kéri Sólyom Lászlót, hogy aláírás helyett küldje el normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.

Kezdhet izgulni a biztosítási törvényért a kormány

Karácsony és szilveszter között jelentheti be a köztársasági elnök, hogy aláírja-e a hétfőn elfogadott, egészségbiztosítási reformról szóló törvényjavaslatot. Amennyiben Sólyom László visszaküldi a törvényt a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, nem biztos, hogy 2009-től életbe léphet az új rendszer. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a megszavazott törvényt tovább lehet fejleszteni olyan irányba, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a magántőke. Bár ez nem mostanában lesz.

Nem gyűjt aláírást a Fidesz a patikaliberalizáció ellen

Hiába engedte át az Alkotmánybíróság hétfőn a Fidesz patikaliberalizációval kapcsolatos népszavazási kérdését, a párt úgy döntött: mégsem kezdni meg az aláírásgyűjtést. A Fidesz szerint a kormány szándékosan lassította le a hitelesítést. 

Állami hivatalok is költöttek drága rendszámokra

Egyedi rendszámtáblákat rendelt több minisztérium, önkormányzat, állami hivatal és vállalat - olvasható a Népszabadság keddi számában. A borsos áron beszerezhető különleges betű-szám kombinációk megvételét azok reklámértékével magyarázzák az érintettek.

Az Ab elutasította az OVB döntéseit megtámadó kifogásokat

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az Országos Választási Bizottság (OVB) patikaliberalizációval kapcsolatos döntéseit megtámadó kifogásokat hétfői ülésén. Eszerint a Fidesz és a KDNP, illetve Kálmán László nyelvész ezzel kapcsolatos, ellentétes tartalmú népszavazási kezdeményezéseiben is megkezdődhet az aláírásgyűjtés. A Fidesz-KDNP kedden reagál az Ab döntésére.

Másfél millió felett a közjogi méltóságok fizetése

Havi bruttó másfél millió forint felett lesz jövőre a legfőbb közjogi méltóságok havi illetménye - írja a Népszava. Öt százalékkal automatikusan meg kell emelni a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének javadalmazását a kormány és a közszolgálati szakszervezetek között a közszféra 2008-as béremeléséről született megállapodás miatt.

Alkotmánysértő a versengő népszavazások szabályzása

Újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazási törvényben. Az Ab keddi döntése szerint amiatt áll fenn az alkotmánysértés, mert az Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az egymással versengő, különböző időpontban benyújtott népszavazási kérdések hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Nem döntenek idén a különadóról

Egyebek mellett a népszavazási kérdések alkotmányossági vizsgálata miatt nem marad ideje az Alkotmánybíróságnak, hogy még az idén határozatokat hozzon a Gyurcsány-csomag miatt beadott indítványokról - írta a csütörtöki Napi Gazdaság.

Sólyom félti a szólásszabadságot a kormánytól

Nem írta alá az államfő a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, ehelyett megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. A törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek polgári perben követeljenek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt. Az államfő szerint a törvény aránytalan mértékben korlátozna a véleménynyilvánítás szabadságát.

Szentesítik a kameramentes parlamentet

Évek óta tartó sikertelen egyeztetések után a parlamenti pártok megállapodtak a házszabály módosításáról. A javaslat több, az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezést is pótol, és szabályozza a televíziós közvetítések rendjét: a házszabály megerősíti a korábbi gyakorlatot, hogy a tévétársaságok kameráinak nincs helyük az ülésteremben.

A szlovák Alkotmánybíróság megválna magyar tagjától

Távozásának mérlegelésére szólította fel szerdán egyik testületi tagját, Horváth Györgyöt a szlovák Alkotmánybíróság. Horváthot egy 1996-ban meghozott, azóta elévült, adócsalás miatt kimondott felfüggesztett szabadságvesztés miatt mondatnák le.

Lehet népszavazás a vizitdíjról és társairól

Lehet népszavazást tartani a felsőoktatási tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetéséről - mondta ki hétfőn az Alkotmánybíróság, amely pontot tett annak a vitának a végére, amely az ellenzék népszavazási kezdeményezése után alakult ki.