A testüreg-átvizsgálást is engedné a fogdákban egy új törvény

Egy készülő törvény szerint újra lehetne testüreg-átvizsgálást végezni  azokon, akiket rendőrségi fogdába visznek. Korábban egy belügyminiszteri rendelet adott lehetőséget erre, de azt a rendelkezést az Alkotmánybíróság alkotmányellenessége miatt megsemmisítette.

Alkotmányellenes a budapesti parkolás szabályozása

Ingyenessé válhat a parkolás jövő nyáron Budapesten az Alkotmánybíróság döntése alapján, ha addig a jogalkotóknak nem sikerül új, a jogállami normáknak megfelelő rendeletet alkotniuk. A testület szerint jogsértő, hogy a fővárosi közgyűlés önkényesen állapíthatja meg a díjakat, miközben anyagilag érdekelt a minél nagyobb bevételben.

Zöld út a szuperbruttónak

Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a januárban életbe lépő személyijövedelemadó-változásokról.

Komolytalan népszavazási kérdéseken bosszankodik az Ab-elnök

A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó két tagjáról, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértésekkel sem foglalkozik már - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke. Az elnök szerint megfelelő szabályozás hiányában napokat töltenek el olyan népszavazási kérelmek megtárgyalásával, mint például a sör ingyenessé tétele.

Megelégelte a TASZ az otthon szülés körüli totojázást

Évek óta tartó egyeztetések után az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet az otthon szülés jogi szabályozása érdekében. A jogvédő szervezet szerint már a rendszerváltás után meg kellett volna alkotni az intézményen kívüli szülés szabályozását.

Az Alkotmánybíróság dönthet az elvárt járulékról

Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről

Az Alkotmánybíróság szerint nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről. Bár Seres Mária sikeresen gyűjtött össze több mint 500 ezer hiteles aláírást a referendumért, a parlament megelőzte: módosították a képviselői jövedelmeket szabályozó törvényt, és átkeresztelték a költségtérítést választókerületi pótlékra.

Kedden döntenek a költségtérítésről szóló népszavazásról

A képviselői költségtérítésről szóló népszavazásról dönt kedden az Alkotmánybíróság. A parlament június 29-én úgy döntött, jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés - Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője szerint egyértelmű, hogy pártok a népszavazást akarták megelőzni.

Alkotmányellenes kivételezni a nagy rádiókkal

Az alaptörvénnnyel ellentétesnek találta az Alkotmánybíróság a médiatörvény tavaly decemberi módosítását, amely lehetővé tett volna, hogy pályázat nélkül meghosszabbítsák a rádiók és tévék műsorszolgáltatási jogosultságát. A testület a köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta a jogszabályt, amely a bírók szerint indokolatlanul kedvezett volna a médiapiac jelenlegi szereplőinek.

Ab: Sérülnek az elítéltek alkotmányos jogai

Alkotmányellenes, hogy a büntetőeljárási törvény nem szabályozza a jogerősen elítéltek jogát az ügyükről szóló iratokba való betekintésre. Ezzel sérül a tisztességes eljáráshoz fűződő joguk az Alkotmánybíróság szerint.

Versenyt futnak a láthatatlan pénzért a képviselők

Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert. Kedden kezdték egy MSZP-s javaslat tárgyalását, amely meghagyná a képviselők mostani juttatásait, de megadóztatná a bérpótlékot, ha nem tudják számlával igazolni, hogy mire költötték. A költségtérítések rendszerét átalakítani kívánó népszavazás kezdeményezője, Seres Mária szerint a javaslattal az a baj, hogy pont azt nem oldaná meg, ami most is probléma: nem derülne ki, mire megy a képviselők bérkiegészítése. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, azzal elgáncsolhatják a népszavazást.

Alkotmányos az objektív felelősség

Jóváhagyta az Alkotmánybíróság kedden az objektív felelősségről szóló törvényt, amely szerint a gépjármű üzemben tartója felel a közlekedési jogsértésekért még akkor is, ha nem ő vezette az autót. Az Alkotmánybíróság szerint az élet védelme indokolttá teszi a törvényt.

Alkotmányellenes a tubesi radart ellehetetlenítő rendelet

Az Alkotmánybíróság formai okok miatt megsemmisítette a pécsi közgyűlés rendeletét, amely kizárta a Pécs közelében lévő Tubes hegyre tervezett katonai radar építését. Az Ab azt kifogásolta, hogy a pécsi közgyűlés már hatályon kívül helyezett rendeleteket módosított többször is. Kedden újabb tárgyalás következik a radar ügyében.

AB: alakulhat vizsgálóbizottság a parkolócégek ellenőrzésére

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára. Korábban nem volt egyértelmű, hogy a parlamentnek van-e jogköre az önkormányzati cégek ügyeiben kutakodni - írja a Népszabadság.

Megbukott az Ab szerint zavaros távoltartási törvény

Megsemmisítette a távoltartásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A testület szerint a családtagokat bántalmazó emberek távoltartása nem ütközne az alaptörvénybe, de a tavaly decemberben elfogadott törvény túl tág, és lehetőséget ad visszaélésekre. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök küldte a testülethez, aki szerint a parlamentnek új, alkotmányos megoldást kell találnia a problémára.

Alkotmányellenes a vényre írni a betegek nevét

Az Alkotmánybíróság megsemmisített két, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését. Az Ab szerint alkotmányellenes feltüntetni a vényen a betegek nevét, lakcímét, születési idejét és taj számát. Szintén alkotmányellenes feltüntetni a gyógyászati segédeszközök rendelésére szolgáló vényen a beteg kórisméjének kódját. 

Paczolay: Az Ab a beszéd szabadságát védi

A gyűlölködő kifejezések használatát amég megengedettnek minősíti az Alkotmánybíróság, de a tettlegességre való uszítást már nem - mondta a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó vitákról Paczolay Péter, a testület elnöke. Az Ab-elnök szerint ma is lehetne büntetni bizonyos jelenségeket, de ennél sokkal hatékonyabb lenne a morális elutasítás.

Az AB dönt a járuléktartozás elengedéséről

Kora tavasszal dönthet az Alkotmánybíróság (AB) arról, hogy elengedheti-e az adóhatóság a járuléktartozásokat. Jelenleg - az adózás rendjéről szóló törvény értelmében - erre nincs lehetősége - írja a Napi Gazdaság.

Újra nekifut a rádiófrekvenciák ügyének az ORTT

Ismét napirendjére veszi az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának ügyét. Január elején a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, hanem megvárja, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az [origo] információi szerint Wéber János ORTT-tag kezdeményezte, hogy tárgyalják újra a pályáztatás kérdését.

Parkolásiper-dömpingtől félnek a bíróságok

A parkolási társaságok döntésén múlik, újraindítják-e az egy évnél régebbi parkolási tartozások behajtására indított pereket, miután az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az ilyen behajtásokat tiltó törvényt. A Magyar Parkolási Szövetség elnöke szerint az Ab döntése több tízezer ügyet érint, a Fővárosi Bíróság attól tart: elárasztják majd a kérelmek a bíróságokat.

Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a választási körzetek miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a ferencvárosi időközi választás apropóján, amiért az Országgyűlés továbbra sem igazította ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. A ferencvárosi voksolás névjegyzékét ezen az alapon nem sikerült megtámadniuk, mert a bíróság szerint alkotmányos kérdésről van szó.

Ab: Behajthatók a régi parkolási bírságok

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a törvényt, amely tiltotta az egy évnél régebbi parkolási bírságok behajtását. A testület utólagos normakontroll-indítványok, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.

Újra nekimehet a rádiópályázatoknak az ORTT

Újra napirendre tűzheti az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának meghosszabbítását a testület név nélkül nyilatkozó tagjai szerint. Alig két hete a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, mert meg akarják várni, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben.

Kikerülhet a versenytörvényből a vezetői felelősség

Alkotmánybírákra várnak a rádiópályázatokkal

Nem ír ki frekvenciapályázatot a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára az ORTT, mert meg akarják várni, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a médiatörvény módosításáról. A törvényt Sólyom László vitte a testület elé, mert aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélküli újrázási lehetőséget kapott volna a két nagy rádió.

Nem írta alá Sólyom a távoltartási törvényt

Sólyom László köztársasági elnök szerint részben értelmezhetetlen, részben alkotmányellenes a családon belüli erőszak esetén alkalmazandó, távoltartásról szóló törvény. Az államfő ezért nem írta alá a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre.

Nem tetszik Sólyomnak a módosuló médiatörvény

Nem írta alá a médiatörvény módosítását Sólyom László köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróság véleményét kérte róla. A törvény pályázat nélkül hosszabbítaná meg több rádió szerződését - ez érdemben a Sláger és a Danubius Rádiót érinti. Az államfő szerint a módosítás sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Csak félmegoldás lett volna a meleg párok bejegyzése

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amivel valójában az azonos nemű párok jogaiért állt volna ki. A törvény legnagyobb baja a melegek szerint az volt, hogy számos praktikus dologban nem volt életszerű: nem rendezte például az azonos nemű párok gyerekükhöz való viszonyát. Az igazságügyi miniszter februárra ígér új törvényt.

Szabályok megsértésével született a költségvetés

A törvényhozás nem tartotta magát teljesen az előírásokhoz a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Ezzel Sólyom László köztársasági elnök térfelére került a labda, de akár egy párt is keresztbe feküdhet. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint ugyanakkor kevés az esély a törvény utólagos elkaszálására.

Egyelőre nem lehetnek élettársak a melegek

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely január 1-től lehetővé tette volna az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. A testület azt kifogásolta, hogy az új szabályozás megkettőzte volna a házasság intézményét. Az Alkotmánybíróság azonban hangsúlyozta, nem alkotmányellenes az azonos neműek élettársi kapcsolatának biztosítása.

Megsemmisítette az Ab a luxusadótörvényt

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a luxusadóról szóló törvényt. A döntés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja.

Negyedszer is az Ab elé kerül a gyűlöletbeszéd-törvény

Sólyom László az Alkotmánybírósághoz küldte a gyűlöletbeszéd-törvényt, amely szerinte sérti a szólásszabadságot, és veszélyezteti a jogbiztonságot. Ez a kormány negyedik próbálkozása a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálására, az előző három próbálkozás alkotmányellenesnek bizonyult.

Az igazságtalan priusz ellen lépett az Alkotmánybíróság

Hátrányos megkülönböztetés érheti a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján akár azokat is, akiket gyanúsítottak valamivel, de később nem ítélte el őket a bíróság - derül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából. A bűnügyi adatokat indokolatlanul hosszan, nem egységes elvek alapján őrzik. Pórul járhat már az is, aki valamilyen kisebb súlyú kihágást követ el, és a legkisebb büntetésben, megrovásban részesítették - kifogásolta az AB.

Tíz éve perel a fiáért, de még nem látta

A Strasbourgi Emberjogi bíróságot is megjárta egy férfi ügye, aki tíz éve hiába harcol magyar bíróságokon azért, hogy apasági nyilatkozatot tehessen - írja a Népszabadság.

Elfogadta a parlament a plafontörvényt

Elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló plafontörvényre vonatkozó javaslatot hétfői ülésén a parlament. Elutasította viszont a bankmentő csomagról szóló törvényjavaslatot a költségvetési bizottság, egyedül a szocialista képviselők szavaztak mellette. A több-biztosítós egészségügyi rendszerre vonatkozó népszavazás ügyéről is döntött hétfői ülésén az Országgyűlés. A parlament elé kerül a kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló javaslat, az idősotthonokról szóló bizottsági jelentés, és folytatódik az adótörvények, valamint a költségvetés vitája is.

Lesz új agrártámogatási rendszer, ha az AB is akarja

Az Alkotmánybíróság dönt az egységes agrártámogatási rendszer (SPS), mivel Sólyom László köztársasági elnök az testület véleményezését kérte. Ha márciusig nem születik döntés, akkor marad a régi támogatási szisztéma.

Sólyomnak nem tetszik az egységes agrártámogatás

Megtámadja a januári időközi választást a Political Capital

Veszélyben van a soron következő országgyűlési választás a Political Capital elemző cég szerint, mivel az Alkotmánybíróság határozata ellenére sem igazították ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. Így már a januári ferencvárosi időközi választás is sérteni fogja az egyenlő választójog elvét a politikai elemző cég szerint. Figyelmeztetésként ezért megtámadják az időközi választás eredményét, bárki nyeri is el a mandátumot.

Törvény kell a testüreg-vizsgálathoz

Csupán egy BM-rendelet határozta meg eddig, hogy mikor motozhatják meg, illetve vizsgálhatják át az őrizetbe vettek testüregeit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez alkotmányellenes, törvényre van szükség - írja a Népszabadság.

A hiányzó képviselők miatt ment át a Robin Hood-adó

Késő este kezdi meg hétfőn az Országgyűlés a jövő évi adótörvények általános vitáját, miután egy sor javaslatról szavaztak a képviselők. Zöld utat kapott többek közt a Robin Hood-adóról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. Szavaznak a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról is, amit az Alkotmánybíróság már háromszor elkaszált.

Visszatérhetnek a megyei közigazgatási hivatalok

December 31-ig kétharmados törvényben kellene szabályozni a közigazgatási hivatalok működését, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábban hatályos kormányrendeletet. A Népszabadságnak nyilatkozó önkormányzati miniszter szerint konszenzust kell kialakítani, így nem kizárt, hogy a regionális szervezetről visszatérnek a megyei szintű működéshez.

Gaskó: Alkotmányellenesen döntött az Alkotmánybíróság

Alkotmányellenesnek tartja a több-biztosítós egészségügyi rendszerről szóló népszavazás tiltását elrendelő alkotmánybírósági döntést Gaskó István. A Liga Szakszervezetek vezetője szerint téved a testület, amikor arra hivatkozik, hogy az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, ezért nincs miről voksolni.

Alkotmányellenes a közigazgatási hivatalokról szóló rendelet

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet. Az indoklás szerint egy kétharmados törvényt nem lehet kormányrendelettel pótolni. Gyenesei István önkormányzati miniszter szerint az ellenzék nem volt partner a törvénymódosításban, a Fidesz szerint viszont az Ab a kormány hatalmi arroganciáját leplezte le. 

Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendeletet, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosításról. A népszavazást az Albert házaspár kezdeményezte, a félmillió aláírást pedig a Liga Szakszervezetek gyűjtötték össze. A népszavazást kezdeményező Albert Zsolt szerint az ügy még nem zárult le.

Ab: Lehet aláírást gyűjteni a parlament feloszlatásáról

Helyben hagyta az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó népi kezdeményezést jóváhagyó OVB-határozatot az Alkotmánybíróság. 50 ezer aláírás összegyűjtése után így a parlamentnek napirendre kell majd vennie saját feloszlatását. A döntéssel több alkotmánybíró nem értett egyet, Bragyova András szerint például ezen az alapon akár Mormon könyvét is a parlament elé lehetne vitetni népi kezdeményezéssel.

Nem hívhatja magát Ferencvárosnak a IX. kerület

Jogtalanul nevezi magát Ferencvárosnak a IX. kerületi önkormányzat - mondta ki az Alkotmánybíróság. A regionális közigazgatási hivatal fordult az ügyben a testülethez, amelynek döntése nyomán lehetséges, hogy a kerületi utcanévtáblákat, pecséteket és levélpapírokat is le kell cserélni - derül ki az MTV Híradó riportjából.

Sólyom és az Ab elnöke sem megy el a nemzeti csúcsra

Sólyom László köztársasági elnök nem megy el a Gyurcsány Ferenc kormányfő által kezdeményezett nemzeti csúcsra, amit több szempontból sem tart jó ötletnek. Keddig az Alkotmánybíróság elnöke és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök jelezte, hogy nem vesz részt a csúcson. A miniszterelnök szombatra hívta össze a csúcsot, amelyen hatvan egykori és jelenlegi közjogi méltóságnak, szakértőnek kéne dűlőre jutnia a világgazdasági válságra adandó válaszon.

Visszakozik a kormány az egészségügy átalakításában

Napokon belül a parlament elé kerülhet az egészségügy átalakításával kapcsolatos törvénymódosító csomag, amelyet az Alkotmánybíróság döntése kényszerített ki - olvasható a Népszabadságban. Visszaállítják az orvoslátogatói díjat, és hét kis szervezetre bontják az Országos Egészségbiztosító Pénztárat. A Világgazdaság azt írja, hogy nincs fedezete a hazai kórházaknak a törvényben előírt 13. havi bérek kifizetésére.

Túl nagynak találta a volt miniszter hatalmát az Ab

Alkotmányellenesnek találta, és ezért megsemmisítette a kórháztörvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. A testület azt kifogásolta, hogy a kórházbezárásokról, ágyszámcsökkentésekről a miniszter egymaga döntött. Az Ab szerint ebben a kérdésben túl nagy hatalom összepontosult a tárcát akkor irányító Molnár Lajos kezében.

Serényen döntöttek saját pénzükről a pártok

Egy nap alatt, ötpárti egyetértéssel lezavart egy törvénymódosítást az Országgyűlés hétfőn. Ha nem tették volna, 300 millió forinttól estek volna el a pártok saját alapítványai. Amikor nem a saját pénzükről van szó, akkor nem kapkodnak a pártok: van olyan kérdés, amit 16 éve nem tudnak megoldani.