Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nevet az álom-kormányon több jelölt
A Fideszhez közel álló intézet által összeállított szakértői kormány névsorát nevetségesnek tartja több, a listán szereplő politikus. Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke már hétfőn elhatárolódott attól, hogy miniszterelnöknek jelöljék. Bod Péter Ákos közgazdász szerint pedig az egész felvetés operettszerű, és akár honvédelmi miniszternek is jelölhették volna.
Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény
Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a felsőoktatási törvény módosítását. A testület szerint a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az MSZP szerint az alkotmányossági vétó nem érinti a tandíj bevezetését.
Alkotmánybírósághoz fordul a VOSZ
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul az Új egyensúly program keretében alkotott törvénycsomag miatt - közölte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kedden, az elnökség döntését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
Tízezer tanár veszítheti el állását
A konvergenciaprogramban szereplő óraszám-növekedés miatt mintegy 10 ezer pedagógus veszítheti el állását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének becslései szerint az ingyenesen vállalt többletórák miatt évi 100 ezer forinttól eshetnek el a tanárok. A PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult - írja a Világgazdaság.
Elsőbbséget kaptak a Gyurcsány-csomagot kifogásolók
Már szeptemberben elkészülhetnek az Alkotmánybíróság első határozattervezetei a Gyurcsány-csomagot támadó indítványok kapcsán. A megszorító intézkedésekkel szembeni kifogásokat soron kívül tárgyalják az ügyek kiemelt társadalmi súlya miatt - döntött a testület hétfőn.
- címkék:
- kifogás
- súly
- indítvány
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot
A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.
Alkotmánybírósághoz fordultak a fuvarozók
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a főváros XI. és XII. kerületi önkormányzatok azon rendeleteit, amelyek a kamionosok helyi közútra behajtását július 1-jétől közútkezelői és útfenntartási hozzájárulási díj megfizetéséhez kötik.
Egy nap alatt bebiztosítaná a tandíjat az MSZP
Az MSZP szerint egy nap alatt kiküszöbölhető a csorba, ha alkotmányellenesnek találják a felsőoktatási törvénynek - többek között a tandíj bevezetését is tartalmazó - módosításait. A köztársasági elnök szerdán küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az államfő nem a tandíjat, hanem a gazdasági tanácsok túlzott vétójogát kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mégis abban bízik, hogy a kormány átgondolja a tandíjjal kapcsolatos terveit.
Az Alkotmánybíróság előtt a felsőoktatási törvény
A felsőoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordult szerdán az államfő. Sólyom László szerint a felsőoktatási intézményeken belül felálló gazdasági tanácsok jogköre korlátozhatja az egyetemek autonómiáját. A mentelmi jogról szóló szabályozást az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek.
Nem büntetik az önfeljelentő aktivistát
Megszüntették a nyomozást az önfeljelentő aktivista ellen, aki kábítószeres tűcsere-programokban vesz részt. Mivel a törvényhozók, az Alkotmánybíróság felhívása ellenére, a mai napig nem szabályozták a kábítószereseket segítő programokban résztvevők jogi helyzetét, ezért a tettük formailag bűncselekménynek számít.
Keddre dönt a megszorításokról Sólyom
Keddig dönt Sólyom László államfő arról, hogy kér-e előzetes normakontrollt a parlament által elfogadott megszorítási törvényekről az Alkotmánybíróságtól (AB). A Népszabadság korábban úgy írt, hogy ha a köztársasági elnök normakontrollt kér, az akár hónapokra is elodázhatja a megszorító rendelkezések alkalmazását.
A 26 éven felüliek kérhetnének meddővé téltelt
Várhatóan még júniusban elkészül a művi meddővé tételt szabályozó új törvény, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisítet régit váltja fel. Az új szabályozásban 26 évben húznák meg a korhatárt - írja a Népszabadság. Ha július 1-ig nem fogadják el az új törvényt, akkor 18 éven felül bárki kérheti a beavatkozást.
Az MDF-nek nem hagytak alelnöki helyet
Az MDF az Alkotmánybírósághoz fordult, miután a többi parlamenti párt megállapodása miatt nem jelölhetett senkit a parlamenti alelnöki posztra.
Megtagadná több orvos a meddővé tételt
Határozottan ellenezték az [origo] által megkérdezett orvosok, hogy júliustól -az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében - minden nagykorú személy kérheti meddővé tételét. Szerintük meg kell akadályozni, hogy fiatalos felelőtlenségből, kényszerből vagy egy átmeneti depresszió miatt szánja el magát valaki a sterilizációra, ami gyakorlatilag visszafordíthatatlan.
Szabályoztatná a képviselők hozzászólási idejét az AB
Az Alkotmánybíróság a képviselők felszólalási idejének szabályozását kéri az Országgyűléstől hétfői határozatában. A bírói testület szerint nincsenek megfelelő előírások és garanciák arra, hogy egy parlamenti képviselőnek elég ideje legyen kifejteni a véleményét a tisztelt ház előtt.
Az Alkotmánybírósághoz fordul három egyház
Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a katolikus, a református és az evangélikus egyház az ez évi költségvetési törvény elfogadása, illetve a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítása miatt, mert ezeket a jogszabályokat az egyházakra nézve hátrányosnak és alkotmányellenesnek tartják.
Tüntetők várják a lengyel elnököt
Egyenlőségért tüntető jogvédők várják a Magyarországra látogató lengyel elnököt péntek délelőtt a Sándor-palotánál. A civil szervezetek a Lengyelországban kialakult melegellenes légkör, a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetése és a gyülekezési szabadság megsértése ellen akarnak tiltakozni Sólyom László és Lech Kaczynski találkozója előtt.
Választók átirányításától tart a Fidesz
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul egy, a választási eljárásról szóló törvényhez kapcsolódó belügyminiszteri rendelet miatt. A rendelet szerintük "tömeges választási visszaélést" tesz lehetővé - jelentette be Szijjártó Péter szóvivő sajtótájékoztatón. Az Országos Választási iroda vezetője szerint ugyanakkor a rendelet megfelel a választójogi törvénynek.
Három kitüntetést kifogásolt Sólyom
Három személy - Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője - kitüntetésével kapcsolatban voltak kifogásai Sólyom László köztársasági elnöknek. Az államfő végül is aláírta a listát, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kitüntetések odaítéléséről szóló hatáskör tisztázására. Fekete János az [origo]-nak azt mondta, nem érti, mi baja Sólyom Lászlónak az ő kitüntetésével.
Tizenegyszer sértett alkotmányt a parlament
Tizenegy esetben nem teljesítette határidőre az Alkotmánybíróság (Ab) határozatait a parlament. A legrégebbi, Ab által megállapított alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos: az Országgyűlés erről annak ellenére nem alkotott törvényt, hogy az Ab erre 1992. decemberig adott határidőt.
Nyártól szabad a meddővé tétel
Júliustól szabadon kérheti minden nagykorú nő művi meddővé tételét - írja a Népszabadság. A korábbi szabályt ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és a jogalkotók még nem módosították a törvényt.
Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa, mert továbbra is jogsértőnek tartja az új főigazgató, Makói Zita kinevezését - nyilatkozta Demeter Katalin, az intézet tanszékvezető tanára.
Gyurcsány újratárgyalná az ügynöktörvényt
Gyurcsány Ferenc szerint újra kell tárgyalni az ügynöktörvényt. A kormányfő szerint a tárgyalások alapja az a javaslat lehet, amelyet korábban elfogadott a parlament és amelyet adatvédelmi aggályok miatt alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság.
Alkotmánysértő a költségvetés salátázása
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a tavalyi költségvetési törvény azon szabályait, amelyek más törvények módosításáról rendelkeztek. Ezek "salátatörvénnyé" tették a jogszabályt, és ezt kifogásolva fordult az Alkotmánybírósághoz az MDF elnöke.
Jogellenes a kereskedelmi törvény tervezete
Februárban dől el, hogy megtámadja-e a szakma a kereskedelmi törvényt az Alkotmánybíróságon. A készülő végrehajtási rendeletekről megkezdődött az egyeztetés a szakma és a szaktárca között.
Jogsértő a 13. havi bér átalakítása
Az Alkotmánybíróság után a helyettes ombudsman is fogást talált azon a törvényen, amely szerint az év végi 13. havi illetményeket egy januárban kifizetendő nulladik havi bér váltotta fel. Takács Albert szerint ez sérti a jogbiztonságot.
A földtörvényt támadja a Magosz
Az Alkotmánybíróságtól remél jogorvoslatot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), mert megítélésük szerint a földtörvény módosítása sérti a gazdák alkotmányos jogait.
Elakadt a Fidesz aláírásgyűjtése
Elakadt az állami vagyonnal kapcsolatban indított fideszes aláírásgyűjtés, a párt kezdeményezését ugyanis több magánszemély megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az MSZP szintén aláírásgyűjtést hirdetett tavaly ősszel, az akcióval azonban a figyelemfelhíváson kívül nincs különösebb célja.
Késnek a hivatalok az adatközléssel
Akadozva indul a jogszabályok tervezeteinek közzététele: elvileg januártól már az előkészítés alatti jogszabályokat is - amelyeket véleményezhetünk is - nyilvánosságra kellene hoznia a minisztériumoknak. A gyakorlatban azonban a tárcák döntő részénél még nem készültek el ezzel a szolgáltatással, de még az adatvédelmi biztos sem tudja maradéktalanul betartani az előírásokat. A késlekedés egyik oka lehet, hogy csak december legvégén készültek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.
2005: a készülődés éve
Államfőválasztás, érettségi botrány, madárinfluenza-pánik, szécsényi gyerekgyilkosság és móri ítélet - az [origo] összefoglalója 2005-ről, amelyre alaposan rányomta a bélyegét a választási készülődés is.
Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre
Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.
Ősöreg alkotmánysértések a parlamentben
A parlamenti képviselők nem sietik el az alkotmánysértő helyzetek megoldását. Jelenleg hét olyan ügy van, amelyről az Országgyűlés annak ellenére nem hozott jogszabályt, hogy az Alkotmánybíróság előírta számára a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetését. Igaz, a törvényhozók nyugodtan tehetik ezt, ugyanis semmilyen szankció nem fenyegeti őket. A legrégebbi elmaradásuk már 13 éves.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók
A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.
Lezárta a hatásköri vitát a két főbíró
Lezárta a hatásköri vitát az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait. Az LB elnöke ugyanakkor kérte, hogy a jövőben fontolják meg a jogegységi döntés kötelező jellegének megszüntetését. Ezen kívül azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság szabjon bővebb határidőt a megállapított alkotmányellenesség kiküszöbölésére.
Sólyom szerint túl zárt a bírói pálya
Túlságosan zárt a bírói pálya - jelentette ki Sólyom László államfő, amikor a legfelsőbb bíróval találkozott. Az államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke volt, kijelentette: a bírói függetlenség nem jelenti az alkotmánytól való függetlenséget. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait.
Elfogadták az új felsőoktatási törvényt
Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.
Hiába törvénysértő, a pártok fillérekért kapnak irodát
Ingyen vagy jóval a piaci ár alatt bérelnek irodákat a pártok több önkormányzattól. Annak ellenére, hogy a törvénysértő gyakorlatra az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet, több településen is meghagyták maguknak a kedvezményeket a pártok.
Nem lehet három gyerek a sterilizáció feltétele
Alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló törvény művi meddővé tételről szóló rendelkezését. A testület szerint ugyanis sérti az alaptörvényt az a szabály, amely szerint csak azok sterilizáltathatják magukat, akiknek legalább három vér szerinti gyerekük van.
Ismét teljes az Alkotmánybíróság
Megkapta a parlament igazságügyi bizottságának támogatását Balogh Elemér, a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje. A parlament is igent mondott a jelölésre, megkapta a kétharmados többséget a kormányoldal által jelölt Holló András is, így több mint három év után ismét teljes létszámú az Alkotmánybíróság.
Beiktatták az Alkotmánybíróság új elnökét
Beiktatták hivatalába Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság új elnökét. Az új elnök beszédében a testület hagyományaihoz való ragaszkodást emelte ki A leköszönő elnököt, Holló Andrást az Országgyűlés várhatóan ismét alkotmánybíróvá választja.
Szegedi professzort jelöl alkotmánybírónak a Fidesz
A Fidesz Balogh Elemér szegedi jogászprofesszort jelölte az Alkotmánybíróságba. Balogh a 2002-es önkormányzati választáson indult a szegedi polgármesteri székért egyebek mellett a Fidesz támogatásával.
Jövőre eltüntetik az apró szakokat
Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.
15 éve nem akaszthatnak fel senkit
Október 24-én van a halálbüntetés eltörlésének tizenötödik évfordulója. Noha a magyar lakosság nagyobb része, hasonlóan a kelet-európai országokéhoz, valószínűleg még ma is a visszaállítása mellett foglalna állást, Európában ma már egyetlen országban sem hajtanak végre halálos ítéletet.
A skizofrének járnak legrosszabbul a drága recepttel
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Pszichiátriai Társaság a magánorvosi receptírás korlátozása miatt. A magánorvosok októbertől ugyanis nem írhatnak fel gyógyszereket kiemelt támogatással. A pszichiáterek szerint a skizofrén betegek orvosváltásra kényszerülhetnek a korlátozás bevezetése miatt, ez pedig visszavetheti a kezelésüket, sőt az öngyilkosság kockázata is nőhet. Az ombudsman indokoltnak tartja, hogy a társaság az Alkotmánybírósághoz fordult.
Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke
Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.
Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság elnöke
Az Alkotmánybíróság (AB) titkos szavazáson korábbi előadónkat, Bihari Mihályt választotta meg a testület jövőbeli elnökének. A politológus professzor november 12-én veszi át a hivatalt Holló Andrástól, az AB jelenlegi vezetőjétől.
Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt
Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz. A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.
Kedden új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Új elnököt választ kedden az Alkotmánybíróság. Holló András jelenlegi elnök mandátuma ugyanis novemberben lejár.
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.