Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szegedi professzort jelöl alkotmánybírónak a Fidesz
A Fidesz Balogh Elemér szegedi jogászprofesszort jelölte az Alkotmánybíróságba. Balogh a 2002-es önkormányzati választáson indult a szegedi polgármesteri székért egyebek mellett a Fidesz támogatásával.
Jövőre eltüntetik az apró szakokat
Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény
Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.
15 éve nem akaszthatnak fel senkit
Október 24-én van a halálbüntetés eltörlésének tizenötödik évfordulója. Noha a magyar lakosság nagyobb része, hasonlóan a kelet-európai országokéhoz, valószínűleg még ma is a visszaállítása mellett foglalna állást, Európában ma már egyetlen országban sem hajtanak végre halálos ítéletet.
A skizofrének járnak legrosszabbul a drága recepttel
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Pszichiátriai Társaság a magánorvosi receptírás korlátozása miatt. A magánorvosok októbertől ugyanis nem írhatnak fel gyógyszereket kiemelt támogatással. A pszichiáterek szerint a skizofrén betegek orvosváltásra kényszerülhetnek a korlátozás bevezetése miatt, ez pedig visszavetheti a kezelésüket, sőt az öngyilkosság kockázata is nőhet. Az ombudsman indokoltnak tartja, hogy a társaság az Alkotmánybírósághoz fordult.
Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke
Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.
Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság elnöke
Az Alkotmánybíróság (AB) titkos szavazáson korábbi előadónkat, Bihari Mihályt választotta meg a testület jövőbeli elnökének. A politológus professzor november 12-én veszi át a hivatalt Holló Andrástól, az AB jelenlegi vezetőjétől.
Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt
Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz. A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.
Kedden új elnököt választ az Alkotmánybíróság
Új elnököt választ kedden az Alkotmánybíróság. Holló András jelenlegi elnök mandátuma ugyanis novemberben lejár.
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.
Kiutasíthatják a kamerákat a próbafülkékből
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányellenesnek találta a vagyonvédelemről szóló törvény több pontját. Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény lehetővé tette volna, hogy olyan helyeken is használjanak kamerát, mint például a próbafülkék vagy a mosdók. Az Ab szerint az intim helyzetben történő megfigyelés sérti az emberi méltóságot. A jogszabály miatt még Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a taláros testülethez.
Alkotmánybírákat választhat a parlament
Két alkotmánybíró-jelöltről szavaznak hétfőn a parlamentben. A testület két új tagja Bragyova András és Kovács Péter lehet. Utoljára több mint fél évtizede, 1999 júniusában választott alkotmánybírákat az Országgyűlés.
Ab: Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó szabályok
Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó egyes rendelkezések az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint, ezért azokat a testület visszaható hatállyal megsemmisítette. A Pénzügyminisztérium ennek pénzügyi hatásairól az írásos alkotmánybírósági döntés tanulmányozása után nyilatkozik - mondta Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke.
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy volt rákbeteg
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy volt rákbeteg, mert úgy látja, hogy a prosztatadaganatos betegeket Amerikában jobban gyógyítják, mint itthon. Emellett egy kiadványt is terjeszt, melyben arra bíztatja a férfiakat, hogy menjenek szűrővizsgálatra.
Lábady nem akar alkotmánybíró lenni
Nem vállalja újra a jelölést Lábady Tamás volt alkotmánybíró. Igaz, az SZDSZ is bejelentette, hogy nem támogatják volt alkotmánybírók újbóli megválasztását.
A négy új alkotmánybíróból kettő régi lesz
A közel egy éve húzódó vita az új alkotmánybírákról várhatóan szeptember 12-én megoldódik: a már tavasszal kijelölt két új bíró mellett meghosszabbítják Holló András mandátumát, és visszatérhet a testületbe Lábady Tamás.
Helyhiány miatt rakják ki a tévéket a parlamentből
Technikai akadálya van annak, hogy valamennyi kereskedelmi tévé közvetítsen a Parlamentből, ugyanis nem férnek el - közölte az igazságügyi miniszter. Petrétei József szerint ez nem sérti a sajtószabadságot. A közelmúltban öt kereskedelmi tévé és az újságíró-szövetség is az Alkotmánybírósághoz fordult azért, mert a plenáris üléseken nincs lehetőség saját képanyag készítésére.
Mádl álma nem teljesült
Az elnöki tisztről leköszönő Mádl Ferenc egyszer sem tévedett: ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben biztosan megsértette az alaptörvényt. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott Medgyessy Péter volt kormányfő vagy a baloldali koalíció működése miatt. Sok energiát fektetett a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyébe, de erőfeszítései kudarcot vallottak. Pedig ez volt az egyetlen ügy, amelyben éveken át kezdeményezőként lépett fel.
Pechje van az OM-nek az érettségivel
Többéves előkészítés után indult el a kétszintű érettségi gépezete, az Oktatási Minisztérium (OM) mégsem tudta megúszni botrányok és alkotmánybírósági, ombudsmani elmarasztalások nélkül. A pechsorozat még nem ért véget, legutóbb az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy igazságtalan előnyt kaptak a korábban érettségizettek. Az [origo] összegyűjtötte az OM érettségis bakijait.
Újra büntetnék a gyűlöletbeszédet
Újra és újra előkerül a gyűlöletbeszéd büntethetővé tételének gondolata. Legutóbb az MSZP jogi és közigazgatási tagozata állt ki emellett, és a kezdeményezésüket a miniszterelnök is támogatja. A gyűlöletbeszéd szankcionálását két éve szavazta meg a parlament, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megsemmisítette az erről született jogszabályt.
TASZ: az eddigi legszigorúbb drogtörvény készül
A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület szerint minden idők legszigorúbb drogtörvénye készül. Az Igazságügyi Minisztériumban viszont úgy vélik, hogy a szigorítás minimális, amit muszáj bevezetniük az Alkotmánybíróság korábbi határozata miatt. A jogvédők többek között azt kifogásolják, hogy a tervezet szerint súlyosabb büntetés jár egy füves cigi átadásáért az iskolában, és hogy továbbra sem tesznek különbséget az egészségre veszélyes, és kevésbé veszélyes kábítószerek között, holott ez uniós előírás.
Liberális maradna a drogtörvény
Továbbra is megúszhatnák a börtönt azok a 21 éven alatti fiatalok, akik közös szórakozás alkalmával droggal kínálják kiskorú társaikat - írja a Népszabadság a drogtörvény új tervezetéről. A lap szerint, ha ilyen formában rábólint a parlament a tervezetre, az ellentétes lehet az Alkotmánybíróság korábbi döntésével.
Alkotmánybíróság: mulasztott a kormány az érettségivel
Alkotmányellenesen mulasztott a kormány, amikor a felvételi pontok számításában igazságtalan előnyt adott a korábban érettségizetteknek - állapította meg az Alkotmánybíróság. Az ide vonatkozó rendeleteket azonban nem semmisítik meg, mert az alkotmánybírák szerint az anarchiát okozna. A problémával szülői szervezetek fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a korábban érettségizők most "pénzen vett plusz hét ponttal" juthattak be az egyetemekre.
Az esztétikum miatt tilthatják a koldulást Pesten
Megtiltanák a koldulást a Hősök terén, a Várban, a Váci utcában és a Vörösmarty téren egy MDF-es javaslat alapján. Az indoklás szerint a társadalom és a gazdaság érdeke is, hogy a koldusok ne lepjenek el minden helyet. Kaposvár és Szeged hasonló intézkedései miatt Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, döntés azonban még nem született.
Alkotmányt kapnak az érettségizettek a kormánytól
A kormány által használt szlogennel felcímkézett ("Lendületben az ország") alkotmányt kap minden érettségiző a bizonyítványához ajándékba. A Fidesz szerint öniróniára vall, hogy a kormány az alaptörvényt osztogatja a fiataloknak, miközben az Alkotmánybíróság jelenleg is vizsgálja az érettségi és felvételi pontszámítási rendszerét.
Mádl nem írta alá a kisebbségi választást
Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a kisebbségi választásról szóló törvénnyel. Az elnök szerint nem tűnik alkotmányosnak, hogy a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi képviselő a települési önkormányzatnak is tagja lesz.
A tollas csalást kizárja az új választási törvény
A négy parlamenti párt megállapodott a választási eljárási törvény módosításáról. A javaslat, amely rendezni próbálja az Alkotmánybíróság által észrevételezett hiányosságokat, rendelkezik a külföldön történő szavazás lebonyolításáról, valamint egyértelműsít bizonyos pontokat, így például a politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabályszegés szankcionálását és a jogorvoslati eljárásokat.
Mádl szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybírósághoz küldte az államfő az ügynöktörvényt, mivel egyes rendelkezései álláspontja szerint alkotmányellenesek. Mádl Ferenc szerint a módosítás megfelelő alkotmányos indokok nélkül korlátozza az ügynökök személyes adatainak védelmét. Az ügynökkérdés rendezése így még tovább húzódhat.
Folytatódik az elnökválasztás
A hétfői eredménytelen forduló után kedden folytatódik a köztársaságielnök-választás, amelynek két jelöltje továbbra is Szili Katalin házelnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A második forduló 10 órakor kezdődik, a harmadik pedig 13 órakor.
Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt
Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.
Elfogadták az ügynöktörvény módosítását
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az úgynevezett ügynöktörvény módosítását előírányzó törvényjavaslatot, melynek szocialista készítői előzőleg arra kérték a köztársasági elnököt, hogy jogkörénél fogva kérjen alkotmányossági normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Az Alkotmánybíróság neutrális
A Magyar Alkotmánybíróság sikerét annak köszönheti, hogy neutrális, pártpolitikától mentes és munkáját szakmai alapon végzi - állítja Holló András, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit Sólyom László előadása után kérdeztünk.
Sólyom Lászlót egyelőre nem foglalkoztatja az államfői poszt
Mivel egyetlen párt sem jelölte, így egyelőre nem tekinti magát köztársaságielnök-jelöltnek Sólyom László, aki a Mindentudás Egyetemén az alkotmánybíróságokról tartott előadást. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke szerint pártok sosem próbáltak meg közvetlenül nyomást gyakorolni a taláros testületre, az AB helyzetét azonban meg tudja nehezíteni, ha a parlament sokáig húzza az alkotmánybírák kinevezését.
Alkotmányellenesen kérnek másolási díjat a periratokért
Az Alkotmánybíróság szerint sérül a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy sokszor horribilis összegű másolási illetékeket kell fizetniük azoknak a gyanúsítottaknak és vádlottaknak, akik a nyomozati vagy perirataikhoz hozzá akarnak jutni. Az Országgyűlésnek év végéig ingyenessé kell tennie a másolást a terheltek vagy védőik számára.
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.
AB: Ismét mulasztott az Országgyűlés
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését állapította meg hétfőn kihirdetett határozatában.
Alkotmánybíróságnál a vagyonvédelmi törvény
A köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz fordult, mert kifogásolhatónak találja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését.
Az alkotmány őrei
"Az Alkotmánybíróság egyrészt kikényszerítette, hogy a politika betartsa az alkotmányt; másrészt ítéleteivel logikus rendszert épített belőle" - fogalmazott lapunknak adott őszi interjújában (Élet és tudomány 2004/43) a magyar rendszerváltásról Sólyom László alkotmányjogász. Ezúttal arról kérdeztük, hogy milyen eszközei vannak a "taláros testület"-nek arra, hogy őrködjön az alkotmányosság felett.
Jogszerűen titkolózik az Alkotmánybíróság
Jogerősen elutasították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét. A jogvédők azért indítottak pert az Alkotmánybíróság ellen, mert a testület nem adta ki egy országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát.
Nincs egyezség a taxik fix tarifájáról
Hiába találkozott szerdán szinte az összes érintett szervezet képviselője, továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni a taxizás új szabályairól. A Gazdasági Versenyhivatal nem támogatja a fix tarifa bevezetését, sőt kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha mégis bevezetnék azt. A taxisok képviselői a fix tarifát elfogadnák, bár a tervezett összeggel és a házhoz rendelési díj bevezetésével nem mindenki ért egyet.
Ismét elmarad az Alkotmánybíróság ülése
Az április 18-19-i alkotmánybírósági ülések is elmaradnak, mert a testület határozatképtelen lenne. Ezt megelőzően márius 21-22-én sem tudott ülésezni a testület. Az AB létszáma ugyanis jelenleg nyolc fő, ezért ha valaki hiányzik, határozatképtelenné válik a testület.
- címkék:
- létszám
- testület
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Környezetvédelmi okokból alkotmányellenes a Balaton-törvény
Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a négy évvel ezelőtt meghozott balatoni területrendezésről szóló törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben.
Elvennék az alkotmánybíró-jelölést a képviselőktől
Egy szocialista javaslat kivenné a parlament kezéből az alkotmánybíró-jelölés jogát, ha 15 napon nem tudnának jelöltet állítani. Ezt az alkotmánymódosítást azzal indokolják, hogy lassan két éve képtelen új bírákat választani az Országgyűlés, amellyel a saját maguk által hozott törvényeknek nem tesznek eleget.
Alkotmánybíróság dönthet a koldulásról
A Társaság a Szabadságjogokért és a Menhely Alapítvány közös indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Azt kérik, hogy a testület semmisítse meg azokat az önkormányzati rendeleteket, melyek kitiltják a koldusokat Kaposvár és Szeged egyes területeiről.
Több egyházi pénzért harcolnak az Alkotmánybíróságon
Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.
Novemberre teljesen ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság
A héten nem tudott ülésezni az Alkotmánybíróság, mivel nem tudott minden alkotmánybíró megjelenni az ülésen. Az Országgyűlés mulasztásából csak nyolc bíró van a tizenegy helyett, annyi, amennyi a működéshez éppen elegendő. Novemberben azonban újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, ha addig nem tudnak megegyezni a pártok az új bírákról, akkor teljesen ellehetetlenül a testület.
Az AB-hez fordult egy képviselő a koldulás tiltása miatt
Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult Béki Gabriella SZDSZ-s képviselő amiatt, hogy több város önkormányzata kitiltotta a kéregetőket a belvárosból. Eddig ilyen rendeletet hozott Kaposvár, Szeged, valamint hasonló lépésre készül Pécs is.
Az Ab-nél támadják az igazságtalan érettségit a szülők
Az Alkotmánybírósághoz fordul két szülői szervezet, azt kérve, hogy semmisítsék meg a kétszintű érettségire vonatkozó rendeletnek a pontszámításra vonatkozó részét. A szülők szerint ugyanis a korábban érettségizettek igazságtalanul előnyt élveznek a most érettségizőkkel szemben. Az Oktatási Minisztérium szerint viszont a kétszintű érettségi új szabályozása kiállja az alkotmányosság próbáját.
Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember
A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.
Szakértők bírálták a drogtörvény visszaszigorítását
A Magyar Kriminológiai Társaság ülésén jogászok, politikusok és szakértők vitatták meg az Alkotmánybíróság döntését, melyben büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítették meg. Ezzel az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. A felszólalók nagy része hibásnak, elfogultnak és korszerűtlennek tartja a határozatot.
Draskovics kérdőre vonja Járait
Draskovics Tibor az állam képviseletében levelet írt Járai Zsigmondnak, amelyben tájékoztatást kért a jegybank elnökétől: igaz-e, hogy közreműködött annak a beadványnak az összeállításában, amelyet a Fidesz az Alkotmánybírósághoz intézett a Monetáris Tanács tagjainak megváltozott kinevezési rendje miatt.
Alkotmánybíróság előtt az esztergomi vízháború
A környezetvédelmi tárca szerint Esztergom hamarosan a Dunából és a karsztvízból is nyerhet ivóvizet, így indokolatlanul fordult a város az Alkotmánybírósághoz. A tárca szerint a szennyeződések ellen a kasztvíz sem jelent biztosítékot. Esztergom viszont állítja: a minisztérium nem tesz semmit a karsztvíz bevezetése érdekében. A város a tavalyi dunai szennyezés miatt akar áttérni a mélyből nyert ivóvízre.
Saját döntését hagyta figyelmen kívül az Ab
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület elleni perében többek között azzal érvelt, hogy egy hozzá érkezett beadványt azért nem adhat ki, mert az döntés-előkészítő irat. Ezt az eljárást pont az Ab egy saját korábbi határozatában alkotmánysértőnek minősítette. A döntés-előkészítő iratok titkosságára vonatkozó jogszabályokat ugyanakkor az Országgyűlésnek már egy hónapja meg kellett volna változtatnia.
Titkolhatja a beadványokat az Alkotmánybíróság
Első fokon elvesztette az Alkotmánybíróság (Ab) ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet azért perelte be az Ab-t, mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos indítványt. A TASZ fellebbez.
A Fidesz Alkotmánybírósághoz fordult az MNB-törvény miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, Varga Mihály, és a kabinet egyik tagja Hargitai János, mert alkotmányellenesnek tartják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt.
Készül az új drogtörvény
Már készül a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó új tervezet az Igazságügyi Minisztériumban. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy hónapja megsemmisítette a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó szabályozás egyes passzusait. A kormány ezeket 2003-ban azért vette be a büntető törvénykönyvbe, hogy az Orbán-kormány által hozott szigorúbb intézkedéseket enyhítse. A sokat bírált "visszaszigorító" Ab-határozat ellenére a kormány folytatni próbálja eddigi drogpolitikáját.
A jogvédők szerint nem lehet a táskákban kutatni
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében január 1-jétől áruházakban a biztonsági őrök nem nyúlhatnak bele a szerintük gyanús vásárlók táskájába, legalábbis a sajtóban megjelent értelmezés szerint. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara szerint azonban nem kell változtatni az eddigi ellenőrzési szokásokon, azért, mert az AB megsemmisítette az őröket erre feljogosító szabályokat. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet nyílt levélben tiltakozott a BM állásfoglalása ellen. Szerintük a csomagok átvizsgálása jogellenes.
Törvényt sért a parlament az alkotmánybíró-választással
Noha december végétől már a működőképessége végső határához ér az Alkotmánybíróság a létszámcsökkenések miatt, csak februárban választ új alkotmánybírákat a parlament, ráadásul a harmadik jelölt személyéről egyelőre nem tudtak megállapodni. Az Országgyűlés nem először sérti meg a jogszabályokat az alkotmánybírák válaszátsával összefüggésben.
A jóindulattól függ most a füvezők sorsa
Az eltereléssel foglalkozó szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó haverjai és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszerűbb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.
Az Alkotmánybíróság visszaszigorította a drogtörvényt
A büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület azokat a részeket töröltette a törvényből, amelyeket ebben a kormányzati ciklusban fogadtak el, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett szigorú szabályozást enyhítsék. Így az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. Ezentúl újra büntethető lesz, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.
Medgyessy alkotmányellenes szabály miatt maradt 30 napig
Alkotmányellenes a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése, hogy a kormányfő csak harmincnapos határidő megjelölésével mondhat le posztjáról. Ezt a részt ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Így Medgyessynek egy alkotmányellenes rendelkezés miatt kellett még 30 napig maradnia lemondása után.
Fantomszakokat hirdetnek az egyetemek
A napokban megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztató már az új háromciklusú képzésnek megfelelő szakokat tartalmazza annak ellenére, hogy a főiskolai-egyetemi képzést felváltó, új struktúrának nincs meg a törvényi háttere. Az új tipusú képzést szabályozó rendeleteket ugyanis formai okok miatt hétfőn megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A Fidesz szerint mindez káoszt okozhat, az oktatási tárca viszont állítja, év végéig a parlament elé kerül a hiányzó jogszabály.
Az AB hétfőn dönt a kormányfő lemondási idejéről
Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök lemondási idejéről. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény Medgyessy Péter augusztus 25-i lemondása kapcsán került az érdeklődés középpontjába.
Új kórháztörvényt akarnak a pártok
Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, ha jövő tavasszal az Országgyűlés elé kerülne egy új kórháztörvény. Az MSZP szerint az új jogszabálynak a finanszírozási és strukturális átalakítást, valamint a tőkebevonás lehetőségét kell rendeznie. Az SZDSZ szerint jó volt a korábbi kórháztörvény, hiszen azt az Alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva semmisítette meg. Az MDF önálló javaslatot nyújt be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy közhasznú társaságokként működjenek a kórházak, és a dolgozókat is vonják be a döntéshozásba.
Kitiltották a koldusokat Kaposvár belvárosából
Megtiltotta a kéregetést Kaposvár önkormányzata a belvárosában. A képviselőtestület szerint a koldusok ugyanis zaklatják a járókelőket. A hazai szabályozás a szótlan kéregetést ugyan engedélyezi, az Alkotmánybíróság szerint viszont a helyi önkormányzatok hozhatnak szigorúbb szabályokat.
Hamarosan eldől, volt-e harminc napja Medgyessynek
Az Alkotmánybíróság megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tárgyalását. A jogszabályt Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa és egy magánszemély támadta meg a testület előtt. Mindketten azt a részt kifogásolták, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Medgyessy e miatt a jogszabály miatt maradhatott lemondása után még harminc napig hivatalában.
Beperelik az Alkotmánybíróságot
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet pert indít az Alkotmánybíróság ellen (Ab), mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos beadványt. A TASZ szerint ezzel az Ab sérti a közérdekű adatok megismerésének jogát, és megakadályozza, hogy vita alakuljon ki egy közérdekű kérdésről. A TASZ emellett egy beadványt is intéz a bírákhoz, mert jelenleg nincs megszabva, hogy az Ab-nek mennyi idő alatt kell elbírálni egy beadványt, és ez sértheti a jogbiztonságot.
Megtartható a népszavazás a kettős állampolgárságról
Az Alkotmánybíróság kedden jóváhagyta az Országgyűlés határozatát a kettős állampolgárságról tartandó népszavazással kapcsolatban. Két alkotmánybíró különvéleményt, kettő pedig párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz.
Az EKB kifogásolja a jegybanktörvény módosítását
Az Európai Bírósághoz fordul a Európai Központi Bank (EKB), amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabályt jóváhagyja az Alkotmánybíróság is - mondta a Magyar Nemzeti Bank szóvivője Gyöngyösön.
Veres András püspök: Összehangolt támadás éri az egyházat
A Magyar Katolikus Egyház az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvény jelenlegi tervezetét fogadja el - közölte Veres András püspök csütörtökön, rendkívüli budapesti sajtótájékoztatóján. Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkár "túl keménynek" ítélte a püspök megnyilatkozását. Az államtitkár azt mondta, hogy a költségvetési törvényről az egyeztetések elkezdődtek.
December 5-én szavazhatunk a korházprivatizációról
Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán december 5-ére kitűzte a kórházprivatizációval kapcsolatos ügydöntő népszavazást. Az államfő ugyanakkor felszólította az Országgyűlést, hogy haladéktalanul hozzák meg a szükséges törvényeket a külföldön tartózkodó magyar választók szavazásának biztosításához.
Nem lesz egyszerre három népszavazás
Nem vonható össze a tervezett három népszavazás, legfeljebb a kórház-privatizációról és a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárság egyszerűsített megadása érdekében kezdeményezett referendumról voksolhatunk egyszerre - írja a Népszabadság. Ez is csak akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság november 15-ig határozatot hirdet a szavazás elleni beadványról.
Veszélyesnek tartják a titkos kormányüléseket
Nyilvánosak és az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek lesznek a bírósági ítéletek és a teljes hatályos magyar joganyag - derül ki az informatikai tárcánál készített törvényjavaslat koncepciójából. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat színvonalas, azonban több lényeges kérdést nem szabályoz. Kimaradt belőle például az alkotmánybírósági beadványok, illetve a kormányülések nyilvánossá tétele. Ez utóbbi a TASZ szerint "súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot", hiszen a kormány munkája közügy, az ülésein elhangzottakat mégis 50 évre titkosítani lehet.
Kisbér jegyzője pereskedne Keletivel
Keleti György MSZP-s képviselőt Kisbér jegyzője beperelte becsületsértés miatt. Tavaly ugyanis Keleti bejelentést tett a megyei főügyésznek egy önkormányzati ügyben. Az ügyészség vádat emelt Kisbér fideszes polgármestere, a jegyző és egy önkormányzati képviselő ellen. A jegyző a politikus két sajtónyilatkozatát tartotta becsületsértőnek. A mentelmi bizottság azonban nem javasolja Keleti mentelmi jogának felfüggesztését az Alkotmánybíróság nemrég hozott állásfoglalására hivatkozva.
Továbbra sem rágalmazhatnak a képviselők
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította azt az indítványt, amely megtámadta a képviselői jogállásról szóló törvény egyik részét. Ez kimondja: a a képviselő nem vonható felelősségre a munkája közben közölt tény vagy vélemény miatt, kivéve, ha rágalmaz vagy becsületsértést követ el.
Alkotmánybíróság: lehet népszavazás a kórháztörvényről
Az Alkotmánybíróság elhárította az akadályt az úgynevezett kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazás elől, mivel elutasította az ezt kifogásoló indítványokat. A választópolgárok a megsemmisített kórháztörvényre vagy ellene szavazhatnak.
Alkotmánybírósághoz fordulnának a polgármesterek
Az alkotmánybírósághoz, de akár az Európai Bizottsághoz, sőt az Európai Bírósághoz is elmennek a polgármesterek, ha nem tudnak pénzügyi kérdésekben megegyezni a kormánnyal. A városvezetők az idénre ígért közalkalmazotti béremelés teljes fedezetét, illetve az áfatörvény módosításának visszavonását követelik a kormánytól - írja a Népszabadság.
Nyolc jelölt az alkotmánybírói posztokra
Az eredetileg tizenegy tagú Alkotmánybíróságnak jelenleg kilenc tagja van, ez a szám azonban tovább csökken, mert Strausz János alkotmánybíró decemberben betölti hetvenedik életévét. A frakciók még nem tudtak konszenzusra jutni a jelöltekről. A Népszabadság úgy tudja, a kormánypártok Halmai Gábort, az ellenzékiek Pokol Bélát jelölnék, de további nevek is felmerültek.
Vádat emeltek Bácsfi Diána ellen
Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata miatt vádat emelt Bácsfi Diána, a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője ellen. A közösség elleni izgatás ügyében viszont megszüntették az eljárást.
Alkotmányellenes helyzet az Országgyűlés mulasztása miatt
Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg idejében a külföldi szavazásról szóló rendelkezéseket. A választási eljárásról szóló törvény záróvitára vár. Novemberben ugyanakkor két választókörzetben is időközi választás lesz, amikor a törvény szerint szintén lehetne külföldön szavazni.
Szeptember után dönt az AB a harminc napról
Alkotmánybírósági szakértők szerint nincs esély arra, hogy a testület szeptember végéig döntsön Medgyessy Péter plusz harminc napjáról. Ezt a szabályozást már két beadványban is kifogásolják - tudta meg a Népszabadság alkotmánybírósági forrásoktól, de még nem volt rá példa, hogy a testület 3 héten belül határozott volna.
GYISM: Börtön járna a doppingterjesztőknek
A sporttárca tervei szerint a doppingterjesztőket és csempészeket szabadságvesztéssel sújtanák, a doppingoló versenyző egyesületétől és szövetségétől pedig megvonnák az állami támogatásokat. Néhány évvel ezelőtt egy rövid ideig már fenyegette börtön a doppingolókat és a doppingolásban közreműködőket, azonban négy évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a rendelkezést.
Torgyán volt bizalmasa sietett Medgyessy segítségére
Alkotmánybírósághoz fordult Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa, aki jelenleg az Európai Bíróság munkatársa. Beadványában azt kérte, semmisítsék meg a kormány tagjai jogállásáról szóló törvény egyik mondatát, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Béres szerint a rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, amely a miniszterelnök belátására bízza lemondásának időpontját.
Alkotmányjogászok egy része vitatja az államfő döntését
Téves Mádl Ferenc köztársasági elnök és az Igazságügyi Minisztérium kormányfői lemondással kapcsolatos jogértelmezése - mondta Bragyova András alkotmányjogász. A szakember más alkotmányjogászokhoz hasonlóan a napokban már többször is kifejtette, hogy álláspontja szerint a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint nem kell várni 30 napot a miniszterelnök lemondásának hatályosulásához, illetve az új miniszterelnök-jelölt parlament elé terjesztéséhez.
Polthoz és az AB-hez fordul a Britton-vezér védője
Törvénysértőnek tartja a brókerügy egyik gyanúsítottjának, a Britton Kft. vezetőjének ügyvédje azt a bírósági döntést, amellyel védencét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyvéd ezért a legfőbb ügyészhez fordult. A védő megerősítette azt a sajtóhírt, hogy védence nem fogad el ételt fogva tartóitól, és csak a családtól kapott csomagokon él. Az ügyvéd ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy az ügyészség és a rendőrség párhuzamosan nyomoz.
Kegyetlensége miatt eltöröltetnék a tényleges életfogytiglant
A legsúlyosabb, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés megsemmisítését kérte két jogász az Alkotmánybíróságtól, mivel szerintük ez a büntetés alkotmányellenes. A magyar jogrendszerben a tényleges életfogytiglan öt éve jelent meg, amikor szigorították a Btk.-t. A többi európai országban megadják az életfogytiglanra ítélteknek a szabadlábra kerülés lehetőségét.
Nem végezhetnek házkutatást a revizorok
Az Alkotmánybíróság 2004. december 31-i hatállyal megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a passzusát, amely lehetővé tette volna, hogy az adóhatóság szolgálati igazolványával és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, gépjárművet, vagy magánlakást átvizsgáljon.
Szigorúbban szabályozzák a csomagok átvizsgálását
Késik a csomagok átvizsgálására vonatkozó új jogszabály koncepciója, a tervezetet a Belügyminisztériumnak még áprilisban kellett volna a kormány elé vinnie. Ha év végéig nem születik új szabályozás, a vagyonőrök januártól nem vizsgálhatják át a táskákat az üzletek pénztárainál és az állami intézményekben sem - írja a Népszabadság.
A megállapodás miatt nem nőhetnek a gyógyszerárak
A gyógyszercégek túlnyomó többsége a határidő előtt aláírta a kormány és a gyógyszergyártók közötti megállapodást szabályozó szerződést, ezért az július 1-jén hatályba léphet. Ennek alapján nem nőhetnek a lakossági terhek a gyógyszervásárlások terén, noha az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően visszaáll a gyógyszerár-befagyasztás előtti állapot. Ezért a kormány további 12, a gyógyszergyártók pedig 9 milliárd forintot fizetnek be a gyógyszerkasszába. Csütörtökön jórészt megszűnt a pár nappal korábban hirtelen támadt gyógyszerhiány is.
Mádl aláírta a gyógyszerár-törvényt
A köztársasági elnök aláírta a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló törvényt, amit a parlament egy héttel ezelőtt, ellenszavazat nélkül fogadott el. A törvénymódosítás szerint a gyógyszerár befagyasztására legfeljebb kilenc hónapon át van lehetősége a kormánynak. Mádlhoz a gyógyszergyártók fordultak, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól mielőtt aláírja a törvényt. Mivel az államfő ezt most megtagadta, a gyógyszergyártók maguk fordulnak az Alkotmánybírósághoz.
Törvénysértő a parkolóóra az üres kerületekben
Sok olyan hely van a fővárosban, ahol annak ellenére fizetni kell a parkolásért, hogy nincs zsúfoltság. Márpedig az Alkotmánybíróság döntésének értelmében az önkormányzatok csak forgalomszervezési okokból alakíthatnak ki fizetős övezetet, pusztán a pénzszerzésért nem. Az Autóklub jogásza szerint viszont az ügy megoldását nehezíti, hogy nem könnyű olyan bizonyítékokat beszerezni, amelyekkel érdemes lenne a bírósághoz fordulni.
Normakontrollt kérnek az árbefagyasztásról a gyógyszergyártók
A gyógyszergyártók levélben fordultak Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, hogy a gyógyszerárak befagyasztását lehetővé tevő törvény kihirdetése előtt kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
A kormány ígéri, idén nem lesz drágább a gyógyszer
Megállapodás született a kormány és a gyógyszergyártók képviselői között arról, hogy idén már nem emelkednek a gyógyszerek fogyasztási árai. A két oldal képviselői azt követően ültek tárgyalóasztalhoz, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyógyszerárak átlagosan 15 százalékos befagyasztásáról szóló kormányrendeletet.
Parlament előtt a gyógyszerár szabályozása
A parlament a gyógyszerek árának szabályozásáról hétfőn rendkívüli ülést tart. Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint előbb az alkotmányos helyzetet állítják helyre, melyet átfogó szabályozásnak, majd egy összeurópai normának kellene követnie - írja a Népszabadság.
A mobilposta miatt perelne Komlóska
Az alig 400 fős Zemplén megyei település, Komlóska a mobilposta kiszámíthatatlanságát kifogásolja. Emellett diszkriminatívnak tartja azt a kormányrendeletet, mely szerint a 600 fő alatti településeken nem kell fix postahivatalt működtetnie a Magyar Posta Rt.-nek, míg a 600 és 2000 fő közötti településeken a postának az önkormányzattal közösen kell döntenie. Ezért a település amellett, hogy pert indít, kész az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz is fordulni. A Magyar Posta Rt. nem kommentálja az ügyet.
Alkotmánybíróság dönt a privatizációs népszavazásról
Soron kívül dönt az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás jogszerűségéről az Alkotmánybíróság, amelyet két magánszemély keresett meg az ügyben. Kolláth György alkotmányjogász egy korábbi alkotmánybírósági határozatra hivatkozva úgy véli, hogy a testület várhatóan nem fogja megakadályozni a népszavazás megtartását.
Alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztása
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes, hogy az egészségügyi tárca korábbi döntésével befagyasztotta a gyógyszerárakat. A kormány azért döntött a gyógyszerárak átlagosan 10 százalékos befagyasztásáról március közepén, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt. Az Ab döntése értelmében a rendelet június 30. után veszti hatáját, így a gyógyszerárak akkor ismét az év eleji szintre emelkedhetnek. A kormány azt ígéri: megtalálják a megoldást, hogy ne kelljen majd többet fizetni az orvosságokért.
Nem lesz bűntény a cigányozás
Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.