Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lázár visszavonta a rejtélyes alaptörvény-módosítót
Nem bocsátják szavazásra a parlamentben az a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történeti alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Az indítványt a benyújtója, Lázár János pénteken visszavonta, de nem árulta el, hogy ki fogalmazta meg, és pontosan mi volt vele a szándéka.
Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület előtt vannak olyan nagy horderejű ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
"Belehúztak a létszámleépítésbe" - perre készül több, indoklás nélkül kirúgott köztisztviselő
Nem minden kormányhivatalban állították le az indoklás nélküli kirúgásokat az után sem, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az indoklás nélküli elbocsátásokra lehetőséget adó jogszabályt - állította az [origo]-nak több érintett. A megkérdezett, indoklás nélkül elbocsátott köz- és kormánytisztviselők mindegyike azt mondta, munkaügyi bírósághoz fordul, többen közülük azt mesélték, hogy az indoklás nélküli kirúgás sértő és megdöbbentő volt. Egy szakszervezeti vezető szerint az önkormányzati kirúgások mögött alapvetően nem politikai okok állnak, egyszerűen sok helyen elfogyott a pénz.
Milyen súrlódások voltak eddig a kormány és az Alkotmánybíróság között?
Hivatalba lépése óta négy alkalommal fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság olyan törvényt semmisített meg, amely már az Orbán-kormány idején született. Több nagy jelentőségű ügy is a testület asztalára került, de ezekben még nem született döntés, miközbe a kétharmados kormánytöbbség közben azon dolgozik, hogy szűkítsék az alkotmánybírák mozgásterét.
Elbukott az Alkotmánybíróságon a köztisztviselők kirúgásáról szóló törvény
A kormánytisztviselők után a köztisztviselők esetében is alkotmányellenesnek találta az indoklás nélküli felmentés lehetőségét az Alkotmánybíróság. A törvénymódosítás beterjesztői azzal érveltek, hogy a korábbi szabályok bebetonozták az alkalmatlan tisztviselőket is. Az alkotmánybírók szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.
Egybetűs módosítóval szűkítené tovább az Alkotmánybíróság jogkörét Lázár
A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfőn benyújtott indítvány szerint. A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.
Orbán szerint a romáktól való félelem miatt bukott el a családi szavazati jog
A miniszterelnök szerint azért bukott el a családi szavazati jog, mert az emberek szerint a roma családoknál több gyerek van, így magasabb arányban részesednének a szavazati jogból. Orbán Viktor a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában emellett beszélt arról is, hogy ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája.
Elbukott a rejtélyes fideszes alaptörvény-módosító
A parlamenti bizottságban leszavazták azt a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Nemcsak a képviselők negyedének, hanem minden egyes képviselőnek joga lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatott egy jobbikos módosító indítványt.
Orbán keménysége miatt esélyük sem volt az Alkotmánybíróság védőinek
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
Az államadóssághoz kötné az Alkotmánybíróság jogait a Fidesz
Kósa Lajos szerint visszakaphatja korábban elvett jogköreit a költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság. Ennek feltétele azonban, hogy az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen, ami legfeljebb a távoli jövőben következhet be, ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem.
Vármegye nem lesz, de a zászlószíneket elmagyarázzák az alaptörvényben
Hétfőn egy sor módosítást nyújtott be a Fidesz és a KDNP a saját maguk által készített alaptörvény-tervezethez, ezekből kiderül, hogy lemondanak például a vármegye névről, amelynek használatával Orbán Viktornak is voltak aggályai. Megnövelik az Alkotmánybíróság létszámát is, és elmagyarázzák az alaptörvényben a nemzeti zászló színeinek jelentését is.
A paplan alá kerülnek-e az Alkotmánybíróság eddigi határozatai?
Huszonkét év alkotmánybírósági gyakorlatának érvényességét kérdőjelezheti meg alapjaiban az új alaptörvény elfogadása. Vannak, akik szerint el is kellene törölni a felhalmozódott, precedensjogként használt határozatokat, pedig azok egy része beépült a kormánypárti alaptörvény-tervezetbe is. Mások szerint szerint hiába tiltanák meg, az alkotmánybírók otthon akkor is a régi határozatokat lapozgatnák.
Sólyom László szerint súlyos visszalépés lenne az új alkotmány
Az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét az új alkotmányban Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök szerint az is kár lenne, ha a tervezetnek megfelelően megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat.
2013-ig rendezetlenek az élettársak vagyonjogi viszonyai?
Az élettársi viszony fennállása, megszűnése komoly vagyonjogi kérdéseket vet fel a hazai szabályozásban, ám egy hétvégi bejelentés szerint az új polgári törvénykönyv leghamarabb 2013 januárjában léphet hatályba.
Népszabadság: Megfúrhatják a bírák a 2006 őszi ítéletek eltörlését
Alkotmányosan aggályosnak tartja a semmisségi törvényt a Legfelsőbb Bíróság elnöke - írja a Népszabadság. Ha a főbíró véleményét a konkrét ügyeket elbíráló bírák is osztják, akkor Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, és akkor biztos nem születik döntés határidőre a 2006-os zavargások után rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről.
A szlovének népszavazást tarthatnak a nyugdíjreformról
A szlovén alkotmánybíróság engedélyezte a népszavazást a nyugdíjreformról. A kormány egységesen 65 évre emelné a korhatárt.
"Megfizettük az árát" - így farolt ki a Fidesz az AB jogkörének visszaadásából
Az utolsó pillanatban döntötte el a Fidesz legfőbb vezetése, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben az új alkotmányban is korlátozott marad az Alkotmánybíróság jogköre. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.
Korlátozott maradhat az Alkotmánybíróság jogköre
Az új alkotmány tervezetében is szerepel az Alktománybíróság jogköreinek tavaly novemberben elfogadott korlátozása: a testület az új alaptörvény szerint sem semmisíthetne meg korlátlanul adókról vagy költségvetésről szóló jogszabályokat. A tervezetben szerepel egy új eljárás, amellyel a kormánytöbbség maga kérhetne kontrollt a törvények felett.
Felfüggesztették az eljárást Biszku Béla ellen
Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette Biszku Béla, a Kádár-korszak belügyminisztere elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Soron kívül tárgyalja a Biszku-ügy beadványát az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a Biszku Béla ügyében írt bírói beadványt, amely miatt a volt kommunista belügyminiszter elleni eljárást felfüggesztették. Egyelőre nem tudni, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság mely jogszabály miatt fordult az Ab-hez.
Az AB előtt a magányugdíjpénztári szabályozás
Első körben csak azt vizsgálják az alkotmánybírók, hatáskörükbe tartozik-e egyáltalán a beadványok elbírálása.
Az alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman a titoktörvény miatt
Jóri András adatvédelmi ombudsman szerint indokolatlanul nagy nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé a hatályos titokszabályozás.
Az Alkotmánybíróság hamarosan foglalkozik a magánnyugdíjpénztárakkal
Rövidesen napirendre tűzi a magánnyugdíjpénztárak ügyét az Alkotmánybíróság - közölte a testület sajtófőnöke. Eddig 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.
Alkotmányellenes a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgása
Fennakadt az alkotmánybírósági vizsgálaton az Orbán-kormány hivatalba lépése után elfogadott első törvények egyike, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabály. Az alkotmánybírák szerint a központi közigazgatásban dolgozó tisztviselők indoklás nélküli elbocsátása sérti az alaptörvényt, de a jogbizonytalanság elkerülése érdekében nem azonnali hatállyal semmisítették meg azt. A kormánynak így van ideje arra, hogy változtasson a szabályokon.
Egy újabb súrlódás a kormány és az Alkotmánybíróság között
Nem először kifogásolta a kirúgásokról szóló törvényt alkotmányellenesnek nyilvánító Alkotmánybíróság a kormányoldal által elfogadott jogszabályokat a mostani ciklusban, de voltak a mostani döntésnél súlyosabb konfliktusok is. Tavaly ősszel hatalmas vihart kavart, amikor a 98 százalékos különadó ürügyén a kormánypártok megnyirbálták az alkotmánybírák jogait is.
Alkotmánybírósági döntés várható az indoklás nélküli kirúgásról
Várhatóan hétfőn vagy kedden döntést hoz az Alkotmánybíróság a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tevő törvényról. A tavaly nyáron elfogadott, 60 ezer embert érintő jogszabályt először az akkori államfő visszaküldte a parlamentnek, de a kormánypárti többség újra megszavazta azt.
Népszabadság: Megint lemaradt a nyugdíjcsomag az AB napirendjéről
A február közepi ülésén sem veszi napirendre a nyugdíjcsomagot az Alkotmánybíróság - írja a csütörtöki Népszabadság.
Fizetési meghagyások: az Ab szerint a közjegyző is az igazságszolgáltatás része
Az Alkotmánybíróság napokban meghozott határozata ismét megerősítette, hogy a közjegyzői jogszolgáltatás a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatási tevékenység részét képezi.
Több százan várják az Ab döntését nyugdíjügyben
Eddig több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a nyugdíjcsomag miatt; legtöbben a tulajdonjogra hivatkozva vitatják az új szabályozás alkotmányosságát - írja a Népszabadság. Az eddig feltételezett február végi, március eleji időpont helyett azonban inkább tavasz közepére várható az Ab állásfoglalása, miközben január 30-án lejár az a határidő, amíg a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak a pénztárukban való maradásról.
Az Ab még nem jelölte ki a médiatörvényes panaszok felelősét
A nyugdíjtörvényes beadványokért felelős bírót már kijelölte, a médiatörvényes beadványok előadóját viszont még nem jelölte ki az Alkotmánybíróság (Ab). Pontosan nem lehet tudni, hogy mikorra születhet ítélet a két ügyben, először a magán-nyugdíjpénztári elvonásokról dönthet a testület.
Megsemmisítette az Ab a prostituáltak orvosiigazolás-mintáját
Nem szerepelhet a "prostituált" kifejezés az egyik egészségügyi rendelet mellékletében, mivel nemzetközi szerződésbe ütközik, hogy a prostituált foglalkozása a hivatalos okirat alapján azonosítható legyen. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette a rendelet mellékletét, ami az egészségügyi igazolás formáját szabja meg.
MN: Kizárt, hogy az Ab időben dönt a magánnyugdíjpénztárakról
Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem dönt az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványokról - írja a Magyar Nemzet. A testület majd csak február végén, március elején határozhat a nyugdíjtörvények alkotmányosságáról, miközben a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kellene eldönteniük, hogy az állami nyugdíjat választják-e.
Sürgeti az alkotmánybírákat az alkotmányról népszavazást akaró MSZP-s
Az MSZP-s Molnár Csaba azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy rendkívüli eljárásban tárgyalja meg az új alkotmány népszavazásra bocsátására vonatkozó kezdeményezést.
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a nyugdíjtörvény miatt
A nyugdíjtörvények visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál az MSZP. A szocialisták beadványa szerint az elfogadott törvények három ponton is sértik az alkotmányt, és a jogszabály nem ad elegendő felkészülési időt.
Alkotmánybírósághoz fordult Molnár Csaba az ügyészségi törvény miatt
Az Alkotmánybíróságon támadta meg az ügyészségi törvény egy szakaszát Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformjának ügyvezető alelnöke. Azt kifogásolja, hogy a legfőbb ügyész kilencéves megbízásának megszűnése után is gyakorolhatja a jogköreit, ha az Országgyűlés nem tudja megválasztani az utódját.
Schmitt Pál segítségét kérik a Költségvetési Tanács tagjai
A Költségvetési Tanács tagjai levelükben azt kérik Schmitt Pál államfőtől, hogy küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, vagy legalább az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a Költségvetési Tanács feladat- és hatáskörének változásáról szóló törvényt.
Az Alkotmánybíróság sem tudja, mihez kezdjen a korábbi beadványokkal
Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése után a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítását támadók a jövőben csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak. Egyelőre az alkotmánybírók sem tudják, hogy mihez kezdjenek a korábbi beadványokkal - írja a Népszabadság.
Nem lesz büszke az elmúlt 20 évre az új alkotmány
Szinte teljesen nullázuk le az elmúlt 55 év minden emlékét; vegyünk egy nagy levegőt és pofozzuk helyre a mostani államrendet; tiszta lappal, a nulláról építkezve írjunk új alkotmányt - ez a három koncepció vetekszik egymással az új alkotmányt előkészítő testületekben. Van olyan, amelyikbe belefér a királyság visszaállítása vagy az ország jogrendjének teljes átírása. A közös bennük az, hogy az elmúlt 20 évet kisebb vagy nagyobb mértékben, de kudarcnak tekintik.
Lázár visszaszólt az alkotmányért aggódó Sólyomnak
A saját felelősségéről is kérdezte volna Sólyom László korábbi államfőt Lázár János fideszes frakcióvezető, ha meghívták volna a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen múlt héten rendezett vitára. Sólyom ott keményen bírálta a kormánypártok alkotmánymódosító terveit, Lázár szerint azonban a korábbi köztársasági elnök egy olyan hagyományt képvisel, amely gondnokság alá helyezte a választókat.
Az Alkotmánybíróságon támadja meg a médiaalkotmányt az LMP
Alkotmányellenesnek tartja az LMP a héten kihirdetett médiaalkotmányt, mert a párt szerint a törvény sérti a vélemény- és a szólásszabadságot. A párt az Alkotmánybíróságtól kéri, hogy semmisítse meg a médiumok kiegyensúlyozottságára, valamint az oknyomozó újságírók forrásainak kiadására vonatkozó részeket.
Az Ab elnöke szerint mindenkinek el kell fogadnia a döntéseiket
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke egy szerdai könyvbemutatón azt mondta: fontos, hogy a többi hatalmi ág is elfogadja az alkotmánybírósági ítéleteket. Paczolay közölte: bár a kormány és az Ab szembekerülhet egymással, a feszültségnek azonban nem kéne konfliktussá éleződnie. A parlament kedden szavazta meg az Ab jogkörének korlátozását.
Megszavazták az Alkotmánybíróság jogainak a szűkítését
Név szerinti szavazással döntöttek a képviselők az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról, és újra elfogadták a 98 százalékos különadót is. Lázár János Fidesz-frakcióvezető indítványára az utolsó pillanatban is tovább faragtak az Alkotmánybíróság jogkörein. Így az alaptörvény nem csak az adótörvények megsemmisítésének lehetőségét korlátozza, de azt is megnehezíti, hogy az alkotmánybírák tárgyaljanak ezekről.
Teát kapott hétfőn az Ab elnökétől Lázár
Teázott az Alkotmánybíróság elnökével hétfőn Lázár János fideszes frakcióvezető. Ezt a politikus keddi sajtótájékoztatóján árulta el, amikor megkérdezték tőle, mit csinált az Ab székházában hétfőn, amikor az [origo] fotósa kifelé jövet lefényképezte.
Az Alkotmánybíróságon járt a testületet korlátozni akaró Lázár János
Az Alkotmánybíróság székházában járt hétfő reggel Lázár János fideszes frakcióvezető, de a találkozóról egyelőre nem közöltek érdemi információkat. Lázár érdekes helyzetben látogatott az Alkotmánybírósághoz, a Fidesz frakcióvezetője ugyanis úgy módosítaná az alkotműnyt, hogy az alkormánybírák csak kivételes esetben semmisíthessék meg a költségvetési és adótörvényeket.
Keményen bírálta Sólyom László a kormány alkotmánymódosító terveit
Keményen bírálta Sólyom László korábbi köztársasági elnök a kormánypártokat egy szerdai pódiumbeszélgetésen. Sólyom elfogadhatatlannak nevezte az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozását, és arra intette a jelenelegi a kormánypártokat, hogy a készülő új alkotmányt ne a jelenlegi kétharmados, hanem a "normális" parlamenti viszonyokra szabva készítsék el.
Szembemehet az új alkotmánybíró jelölése közben a KDNP a Fidesszel
Trócsányi László korábbi alkotmánybíró megüresedett helyére péntek délig állíthatnak jelöltet a parlamenti frakciók. A KDNP jelöltje valószínűleg Dienes-Oehm Egon lesz, de elképzelhető, hogy külön jelölt állít a Fidesz is - írja a Népszabadság.
Szerdán szavaz a visszamenőleges különadóról a parlament
Mindössze egyórás ülést tart szerdán az országgyűlés. Szerdán azokról a módosító javaslatokról szavaznak, amelyek lazítottak a 98 százalékos különadóról, illetve az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről szóló javaslatokon.
Szerdára is összehívták a parlamentet az alkotmánymódosítás érdekében
Egy harmadik parlamenti ülésnapot is beiktat a hétre az országgyűlés, hogy minél előbb szavazhasson az Alkotmánybíróságot korlátozó törvényjavaslatokról. A törvényjavaslatokra hétfőn benyújtott módosító indítványokat szerdán tűzik napirendre, így hétfő és kedd után aznap is lesz egy rövid ülés.
Saját hívei árasztották el a Fideszt alkotmánybírósági ötletekkel
Számos konzervatívnak, jobboldalinak tekintett jogász küldött az [origo] információi szerint olyan javaslatokat a Fidesznek, amelyek alapján a kormányzó párt az Alkotmánybíróság korlátozása nélkül is megvalósíthatná gazdasági ígéreteit. A kormánypárt teljes visszatáncolása ugyanakkor nem várható, legfeljebb finomítanak az eredeti javaslaton. A végső döntés Orbán Viktor miniszterelnök kezében van.
Az Ab-vel semmisíttetné meg a magánnyugdíj-pénztáras törvényt az LMP
Alkotmánybírósághoz fordult az LMP a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése miatt. A párt szerint a tagdíjak ellentételezés nélküli kisajátításáról van szó.
Külföldön tett panaszt az Ab korlátozása miatt a Transparency
A Velencei Bizottság véleményét kérte a a Transparency International Magyarország és több más hazai civil szervezet a kormánynak az Alkotmánybíróság jogköreit csorbító tervei ügyében.
A vörösiszaphoz hasonlítja az Ab korlátozását egy korábbi alkotmánybíró
A saját bevallása szerint a kormányoldallal szimpatizáló Zlinszky János egykori alkotmánybíró egy, az [origo] birtokába került, kollégáinak és politikusoknak küldött levélben azt írja, hogy a kormány az Alkotmánybíróság korlátozása nélkül is végrehajthatná vitatott gazdasági intézkedéseit. A parlament korlátlan hatalmától óva intő Zlinszky az [origo]-nak azt mondta: a kormányt kívánta segíteni a javaslattal, és kapott már pozitív visszajelzéseket.
Horn Gyula még megállt az Alkotmánybíróság piszkálásánál
Nem először fordul elő, hogy a gazdasági szükséghelyzetre hivatkozó kormány ostrom alá veszi a terveit veszélyeztető Alkotmánybíróságot. 1995-ben a Bokros-csomagot elkaszáló testületet akkoriban példátlan módon nyíltan bírálta a Horn-kormány, az akkori bírák azonban most úgy emlékeznek, hogy eszükbe sem jutott az, hogy felvegyék a kesztyűt.
Még faragnak az Ab-t korlátozó fideszes törvényjavaslaton
Bizottsági módosító javaslattal finomítaná a parlament alkotmányügyi bizottsága azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a Fidesz korlátozni tervezi az Alkotmánybíróság jogkörét. A bizottság elnöke szerint "normalizálódhat" a javaslat, bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg azt, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálhassa a törvényeket. A módosítást hétfőn, Lázár János javaslatai alapján készíti majd el a bizottság.
"A kettős mérce rendszeréből van elegünk" - az Ab-ért tüntetett az LMP
Több százan vettek részt az LMP demonstrációján az Alkotmánybíróság épülete előtt. Schiffer András, a párt frakcióvezetője szerint, ha a kormánypártok elérik a céljukat, és korlátozzák a testület jogkörét, nem lesz, aki megvédje az embereket a zsebükben turkáló hatalomtól. Elek István, a Heti Válasz alapító főszerkesztője szerint a kormánypártok megszegték ígéreteiket.
Hamar letudta az Alkotmánybíróságról szóló vitát a parlament
Mindössze egy órán át tartott a parlamentben a végkielégítések különadójára, illetve az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitája. A keddi éjszakába nyúló ülés után a módosító indítányok megtárgyalásában nagyon kevés képviselő vett részt, a javaslatokat benyújtó fideszes Lázár János sem jött el. Olvassa el erről szóló parlamenti tudósításunkat!
A nyugdíjelterelés miatt alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett a Stabilitás
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A szervezet azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg a kormány nem tisztázza a részleteket, amelyek alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe; az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.
Gyorsan lezavarta az Alkotmánybíróságról szóló vitát a parlament
Hamar letudta az Alkotmánybíróságról és a különadóról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját szerdán a parlament, a módosító indítványokról a következő ülésen döntenek. A vitán kevesen vettek részt, nem volt ott a törvényeket benyújtó Lázár János sem. Az MSZP azt javasolta, hogy legalább a már elindult ügyekben ne korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét, a Jobbik pedig 2005-ig visszamenőleg megadóztatná a végkielégítéseket.
A parlamenti bizottságon átment az Alkotmánybíróság korlátozása
Rábólintottak az alkotmányügyi bizottság kormánypárti tagja Lázár János Fidesz-frakcióvezetői javaslataira, amelyek szűkítenék az Alkotmánybíróság jogkörét. Ezzel az országgyűlésben megkezdődhet a javaslatok vitája.
Tölgyessy: Orbán csak eszköznek tartja a jogrendszert
"A kormányfő a hatalom eszközeként használja a jogrendszert" - állapította meg Tölgyessy Péter egykori politikus, a mostani alkotmányos berendezkedés egyik kidolgozója a Kossuth Rádiónak adott interjújában, amelyben az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozását elemezte. Az egykori fideszes képviselő szerint Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel "keleties, plebejus demokráciát" javasol, és ez elmozdulás a "nyugatos irányhoz képet".
Bod Péter Ákosnak nem tetszik a kormány alkotmánymodosítási terve
Bod Péter Ákos a jegybank korábbi elnöke az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozásáról a Duna Tv-nek azt mondta: "Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam". A korábban a kormánynak is tanácsokat adó közgazdász szerint a válságadók visszahatnak majd a fogyasztókra.
Százmilliárdos törvényeit félti a kormány az Alkotmánybíróságtól
A Fidesz vezetői ugyan azt állítják, a magas végkielégítések miatt van szükség az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására, közben ők maguk is utalnak arra, hogy ennél sokkal nagyobb a tét: a gazdasági kampányígéretek teljesítése. A változtatással elérnék ugyanis, hogy az Alkotmánybírósághoz el se jussanak olyan sokkal nagyobb horderejű, de szintén vitatott törvények, mint a válságadók és a magánnyugdíj-pénztári pénzek eltérítése.
LMP: Orbán hülyének nézi a közvéleményt
Az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása az LMP szerint egy lépés a jogállam lebontása felé, és nem a nagy összegű végkielégítésekről, inkább a magánnyugdjpénztári befizetések eltérítéséről szól. A párt szóvivője szerint jövő szerdai tüntetésükre mindenkit várnak, de bírálta Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfőt, akinek "csak az ellenfél jogtiprása csípi a szemét".
Trükközés előtt nyit utat a Fidesz tervezett alkotmánymódosítása
Zűrzavarossá teheti az egész alkotmánybíráskodási rendszert a Fidesz által tervezett változtatás, alkotmányjogászok és korábbi alkotmánybírók szerint ugyanis megnyílhat az út a trükközés előtt. A Fidesz terve szerint nem dönthetne az Alkotmánybíróság például költségvetési ügyekben, viszont így a kormány bármit hozzácsaphatna a költségvetési törvényhez, és így kikerülné az egyik legfontosabb ellenőrző testületet.
Meglátogatta Schmitt Pált az Alkotmánybíróságért aggódó Sólyom
Tanácsokkal látogatott el Schmitt Pál köztársasági elnökhöz pénteken Sólyom László korábbi államfő, hogy megvitassa vele az Alkotmánybíróság körül kialakult helyzetet. Sólyom figyelmeztette az államfőt, hogy az Ab jogainak kurtítására vonatkozó tervek a "jogállamiság szempontjából aggályosak", és áttekintette vele, mit tehet az államfő a jogállamiság alapelveinek érvényesítéséért.
Orbán is kiállt az Alkotmánybíróság korlátozása mellett
Orbán Viktor kormányfő szerint a jövő Magyarországa és a múlt jogszabályai ütköznek az Alkotmánybíróság jogköréről kialakult vitában. A miniszterelnök kiállt a Fidesz elképzelése mellett, mert szerinte a jogszabályokat "az emberek igazságérzetéhez" kell igazítani. Orbán szerint a hasonló konfliktusok az új alkotmány elfogadásával csillapodnak majd.
Zúgolódnak a Fideszen belül is az alkotmánymódosítás miatt
A Fideszen belül is többen vannak, akik nem értenek egyet azzal a kormánypárti javaslattal, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. Az Orbán Viktor által személyesen meghozott döntést egy politikus "durvának", egy másik "támadhatónak" nevezte, és többek szerint rosszallással fogadta Navracsics Tibor kormányfőhelyettes is. Várhatóan nem is fog gyorsan lecsengeni a párton belüli konfliktus, az azonban nem valószínű, hogy a javaslatot visszavonják, bár a 98 százalékos különadóról szóló javaslaton még módosíthat a kormány.
Az Ab az alkotmányos rend biztosítékának tartja a jogköre fenntartását
Az Alkotmánybíróság szerint az utólagos felülvizsgálati jogkör fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka. A testület szerint az utólagos normakontroll gyakorlata megegyezik más európai országok alkotmánybíróságainak gyakorlatával. Az Alkormánybíróság csütörtökön a Fidesz frakcióvezetőjének arra a kezdeményezésre reagált, amely csorbítaná a testület jogkörét.
Commerzbank: Sérül a jogbiztonság a Fidesz alkotmánymódosítási tervével
A Fidesz Alkotmánybíróságot (Ab) korlátozó terve aláássa a befektetők bizalmát a magyar jogbiztonságot tekintetében - írta a Businessweek a Commerzbank elemzésére hivatkozva.
Levéllel bombázná a TASZ Orbánt az alkotmánymódosítás miatt
A TASZ jogvédő szervezet a honlapján arra buzdít, hogy aki nem ért egyet a Fidesz azon javaslatával, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét, küldjön egy e-mailt Orbán Viktor kormányfőnek és Lázár János frakcióvezetőnek. A civil szervezet segítségként egy formalevelet is közzétett.
Az alkotmánymódosítással indokolja lemondását a Fővárosi Bíróság elnöke
A kormány és az Alkotmánybíróság közötti konfliktus miatt mondott le szerdán a Fővárosi Bíróság elnöke. Gatter László az [origo]-nak azt mondta, nem tiltakozni akar, de nem tetszik neki, ahogy a kormánypárt az Alkotmánybírósághoz viszonyul. A bíró lemondásában az is közrejátszott, hogy nem akart vitát vállalni bíróságának átalakításáról az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal.
Összefog az MSZP és az LMP az alkotmánymódosítás ellen
Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP frakciójának vezetője szerdán közösen írt nyílt levélben fordult Schmitt Pál álamfőhöz. Arra kérték a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel az ellen a fideszes kezdeményezés ellen, amellyel a kormánypárt korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. A két ellenzéki párt között eddig kifejezetten hűvös volt a viszony.
Schmitt Pálhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak
A magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség szerint az elfogadott nyugdíjtörvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. A szövetség arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.
Alkotmánymódosítással válaszol a Fidesz a különadó megsemmisítésére
Az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozását tervezi a Fidesz, miután a testület megsemmisítette a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adóról szóló törvényt. A párt frakcióvezetője szerint olyan módosítást nyújtanak be, ami kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság nem dönthet olyan kérdésben, amiről népszavazást sem lehet tartani. A Fidesz egyik képviselője az [origo]-nak azt mondta, számoltak a törvény bukásával, tudták, hogy nem elegáns megoldásról van szó.
Mi köze a Tocsik-pernek a végkielégítések különadójához?
Az Alkotmánybíróság szerint a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatásával nincs gond, az [origo] által megkérdezett jogászok szerint viszont az korántsem egyértelmű, hogy hol van a jó erkölcs határa. Az indoklásban feltűnő "jó erkölcsbe ütközés" fogalma kulcsszerepet játszott a Tocsik-perben is.
Különvéleményt is írtak alkotmánybírók a 98 százalékos adó hibáiról
Diszkriminatív rendelkezései és visszamenőleges hatálya miatt is alkotmányellenes volt az a kedden megsemmisített törvény, amely 98 százalékos adót írt elő a 2 millió forint feletti állami végkielégítésekre - állítják a döntéshez különvéleményt csatoló alkotmánybírák. A döntést több bíró is kiegészítéssel látta el, amelyben saját érvrendszert adnak hozzá a testület döntéséhez.
Alkotmányellenes a GVH-alelnökök kinevezésének megszüntetése
Megsemmisítette a nyáron módosított versenytörvény egyik új rendelkezését az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében nem szűnik meg a versenyhivatal elnökhelyetteseinek megbízatása, ha lejár az elnök mandátuma. Nem ellentétes az alkotmánnyal viszont az, hogy már az elnöki posztra javasolt személy is kezdeményezheti helyetteseinek kinevezését.
Alkotmányellenes a kormány 98 százalékos különadója
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt. A különadót az első akcióterv keretében jelentette be Orbán Viktor és október 1-jével lépett hatályba. Az Ab azzal indokolta döntését, hogy az adó nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Régen még védte a Fidesz az Alkotmánybíróságot
Nem a jelenlegi kormány az első, amelynek gazdasági kérdésekben meggyűlik a baja az Alkotmánybírósággal. 15 évvel ezelőtt a Horn-kormány számításait is keresztülhúzta, hogy a testület megsemmisítette a stabilizációs csomag több elemét. Ezt a kormány nyilatkozatban ítélte el, amit viszont az akkor ellenzékben lévő Fidesz minősített "súlyos és elhibázott lépésnek".
Az Alkotmánybíróság dönthet a megemelt román nyugdíjkorhatárról
Alkotmánybíróságon készül megtámadni a román Szociáldemokrata Párt (PSD) a képviselőház által elfogadott új nyugdíjtörvényt.
Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a médiacsomag miatt
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a párt szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A július 22-én elfogadott jogszabály visszamenőleges megszüntetését kérik a szocialisták.
A Gárda korlátozása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik
A Magyar Gárda érdekében fordul az Alkotmánybírósághoz a Jobbik. A párt szerint meg kellene semmisíteni a közbiztonsági törvénycsomagnak azt a részét, amely szigorúbban bünteti a feloszlatott szervezet tevékenységében való részvételt.
Boross szerint korlátozni kellene az Alkotmánybíróság hatáskörét
Túl nagy az Alkotmánybíróság szerepe, ezért korlátozni kellene a beavatkozási körét, és meg kellene határozni azt is, hogy kik fordulhatnak a testülethez - mondta Boross Péter egykori miniszterelnök, aki tagja az új alkotmányt előkészítő bizottságnak. A korábban MDF-es politikus - aki az MTV reggeli műsorának nyilatkozott - úgy tartja, a köztársasági elnöknek igazodnia kell a kormányhoz.
Kevésnek tartják Stumpf szakmai gyakorlatát az ellenzéki pártok
Az MSZP, az LMP és a Jobbik is Stumpf István alkotmánybírónak jelölése ellen szavazott az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén. Az ellenzéki pártok kétségbe vonták, hogy Stumpf rendelkezik a törvény által előírt szakmai tapasztalattal. Stumpf kijelentette, hogy szerinte bőven megvan a kellő szakmai tapasztalata, az pedig szerinte kifejezetten az Alkotmánybíróság hasznára válik majd, hogy volt kancelláriaminiszter. A bizottság kormánypárti többsége végül az ellenszavazatok ellenére alkalmasnak találta Stumpfot, akit Orbán Viktor miniszterelnök javasolt az Alkotmánybíróság tagjának.
Orbán is felszólal az utolsó parlamenti ülésnapon
Jövő hét csütörtökön lesz az országgyűlés nyári ülésszakának utolsó napja, ekkor napirend előtt Orbán Viktor kormányfő is felszólal. A napirendi javaslat szerint az utolsó napra marad az új házelnök és az alkotmánybírók megválasztása, az alkotmány két módosítása, a gazdasági törvénycsomag és a médiafelügyelet átalakítása is.
Az LMP is megtámadta Orbán nyilatkozatának kifüggesztését
A nemzeti együttműködés nyilatkozat kötelező kifüggesztése az LMP szerint sérti a közigazgatási szervek és a fegyveres testületek pártsemlegességének elvét, ezért az Alkotmánybíróságtól kérik az ezt elrendelő korményhatározat megsemmisítését. Schiffer András frakcióvezető szerint az is gond, hogy az ügyeiket intézők akkor is szembesülnek vele, ha nem akarják.
Fideszes többségű bizottság jelölheti az Alkotmánybíróság tagjait
Tizenöt tagú, fideszes többségű bizottság jelöli a jövőben az Alkotmánybíróság tagjait a parlament hétfői határozata szerint. A parlament a tervek szerint jövő csütörtökön választja meg az új alkotmánybírákat.
- címkék:
- jogalkotás
- Fidesz
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Alkotmányellenesség a mezőgazdasági támogatási törvényben
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.
Megtámadták az Alkotmánybíróságon Orbán nyilatkozatát
A nemzeti együttműködés nyilatkozatának kötelező kifüggesztéséről szóló kormányhatározat megsemmisítését kérte valaki az Alkotmánybíróságtól. A beadvány már megérkezett a testülethez, de leghamarabb ősszel foglalkoznak vele.
Új Ptk. 2013-ban: széles körű egyeztetést ígér a Fidesz
Várhatóan 2013. január 1-jén léphet hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) - közölte a tavaly elfogadott kódex hatályba nem lépéséről szóló előterjesztés vitája során Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Megválasztották az ÁSZ új elnökét - parlamenti tudósítás percről percre
Meggondolta magát a Fidesz, az alkotmánymódosítás kivételével levették a parlament hétfői napirendről a médiacsomagot. Az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék új elnökét, Domokos László, és alelnökét, Warvasovszky Tihamért. A parlament felállította az új alkotmányt előkészítő bizottságot is. Parlamenti tudósítás percről percre.
Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament
Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.
Sólyommal dacolva döntött az alkotmánybírók jelöléséről a parlament
Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére másodszor is megszavazta az országgyűlés azt az alkotmány- és törvénymódosítást, amely lehetőséget ad a kormányoldalnak, hogy maga jelöljön és válasszon alkotmánybírókat. Az előterjesztő fideszes képviselő csak egy olyan technikai módosítást tett a javaslatban, hogy minden frakció helyet kapjon a jelölőbizottságban.
Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is
Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.
Bihari Mihályt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz
Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, volt szocialista parlamenti képviselőt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz. A párt elnöksége arról is döntött, hogy június 25-én tesznek javaslatot az új köztársasági elnök személyére. Kósa Lajos alelnök szerint jelenleg több mint hat személy van a listájukon.
Nagyobb beleszólása lesz a Fidesznek az alkotmánybírák jelölésébe
Elfogadta hétfőn a parlamenti többség azt a javaslatot, amelynek értelmében a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően felállított bizottság jelöli a jövőben az alkotmánybíróság tagjait. A javaslat elfogadásához többek között az alkotmányt is módosítani kellett.
Magyar Nemzet: Megússzák a vagyonosodási vizsgálatot a távozó kormánytagok
Megússzák a távozó kormánytagok a vagyonosodási vizsgálatot, mert az ezt előíró törvény hibás, a javítást pedig az elmúlt két évben a parlament kérése ellenére sem készítette elő sem a Gyurcsány-, sem az Orbán-kormány - írja a Magyar Nemzet.
Btk.-módosítás: kóros elmeállapotú bűnelkövetők a pszichiátriákon?
Májustól számos ponton változott a Büntető törvénykönyv, ám egyes módosításokat értetlenséggel fogadott a szakma. Elsősorban pedig a kényszergyógykezelésre vonatkozó, módosult előírásokat, melyek lényege, a kezelés nem addig tart, míg az szükséges.
Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését
Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.