fizetési meghagyás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Magyar Országos Közjegyzői Kamara
- közjegyző
- közjegyzők
- végrehajtás
- dr. Tóth Ádám
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A rendkívüli ítélkezési szünetben is működnek a közjegyzők
Megváltozott ügyfélfogadási rendben továbbra is folyamatosan igénybe vehetők a közjegyzői eljárások a mindenkor érvényben lévő jogszabályi és egészségügyi keretek között. Így a kormány által elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben is lehet például a halaszthatatlan banki és finanszírozási ügyekben közjegyzőhöz fordulni, viszont hagyatéki tárgyalást nem tűzhetnek ki a közjegyzők. A rendkívüli ítélkezési szünet miatt március 15-étől kezdődően nem telnek a szokásos határidők a közjegyzői eljárások, így például a fizetési meghagyásos, vagy a hagyatéki eljárás esetében sem.
Így lehetne csökkenteni a cégek közötti túl sok tartozást
Hiába javult az elmúlt egy-két évben a vállalkozások fizetési morálja, még mindig komoly probléma a cégek közötti tartozás: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint évente több mint 60 ezer esetben indítanak cégek fizetési meghagyásos eljárást egy másik vállalkozással szemben késedelmes fizetés vagy nemteljesítés miatt. A késedelmes teljesítések jelentős része ugyanakkor megelőzhető lenne, ha a vállalkozások közjegyzői okiratban szerződnének egymással.
Egyre kevesebb adós várja meg, hogy csődeljárás induljon ellene
Tizenöt százalékkal csökkent 2018-ban a fizetési meghagyásos eljárások száma – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából. A kevesebb eljárás arra utal, hogy javult a lakosság jövedelmi helyzete, kevesebben tartoztak tavaly, mint egy évvel korábban. A 491 ezer kérelem túlnyomó többségét továbbra is cégek kezdeményezték és csak minimális százalékát terjesztették elő magánszemélyek.
A fizetési meghagyások 88 százaléka sikerrel végződik
Mi is az a fizetési meghagyás és milyen követelések érvényesítésére szolgál? Az Origó átfogó írásban megpróbál minden olyan kérdésre válaszolni, amely érdekelheti a magánszemélyek és a vállalkozásokat. Tegnapi cikkünkben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartási adatai alapján megírtuk, hogy több mint 6 százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) száma 2017-ben Magyarországon, és 88 százalékuk néhány héten belül jogerőre is emelkedett, azaz sikerrel végződött.
A magyarok nem akarják könnyen visszaszerezni jogos pénzköveteléseiket
Több mint 6 százalékkal emelkedett a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) száma 2017-ben Magyarországon, és 88 százalékuk néhány héten belül jogerőre is emelkedett, azaz sikerrel végződött – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából. A több mint 559 ezer kérelem túlnyomó többségét továbbra is cégek kezdeményezték és csak csekély százalékát terjesztették elő magánszemélyek. Még mindig kevesen vannak tisztában vele, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb – 3 millió forint alatt pedig kizárólagos, jogszerű – módja a pénzkövetelés pereskedés ...
Hárommillió forintig közjegyzőnél érvényesíthető a lejárt követelés
Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (FMH) szabályai és összeghatárai. Amennyiben hárommillió forint alatti, lejárt pénzkövetelésünk van valakivel szemben, már kizárólag közjegyzőhöz fordulhatunk, hogy bocsásson ki fizetési meghagyást az adósunkkal szemben. Az FMH felső határa ugyanakkor 400-ról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés 2018-tól csak bírósági úton érvényesíthető.
Meg kell egyezni a tartozásokról
A Magyarországon működő követeléskezelő cégek több mint 330 milliárd forint tőkét vesznek át éves szinten kezelésre. Meghatározó szerepe van az egyezségeknek, melyek átütemezéssel, részletfizetéssel segítenek megoldani az adósok problémáját – mondta Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke.
Ne hagyja veszni a pénzét, lépjen!
Erőteljesen nőtt a fizetési meghagyások száma 2016-ban. Az eljárásokat jellemzően cégek kezdeményezik.
A lakók kiakadtak, nehezebb behajtani a közös költséget
2015-ben a közös képviselők még minden további nélkül jelzálogot tetethettek annak a lakónak a lakására, aki háromhavi közös költséggel tartozott. 2016 eleje óta ehhez már jogerős végzés kell, ami igazolja, hogy a lakó valóban tartozik. A kormány szerint igazságtalan volt, hogy a közös képviselők önhatalmúlag jelzálogot jegyeztethettek be, ezért kellett változtatni a szabályokon. A szigorítás nem lassítja nagyon a folyamatot, de egy kis pluszmunkát jelent a közös képviselőknek.