Ezekkel a programokkal várnak a múzeumok március 15-én

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából országszerte érdekes programokon, kiállításokon, történelmi sétákon vehetünk részt a mai napon. Ne felejtsétek, hogy március 15-én a legtöbb múzeum állandó kiállítása ingyenesen látogatható! Az alábbiakban kiemelünk néhány, népszerűnek ígérkező programot.

Miért követeltek önálló nemzeti bankot a márciusi ifjak?

Az önálló magyar jegybank megalakítása már az 1848-49-es forradalom követelései között is megjelent. Vajon miért került 1848-ban a forradalom követeléslistájára a szabadságjogok mellett a független jegybank megteremtésének igénye, és miért volt ez ugyanolyan fontos, mint a közteherviselés vagy éppen a sajtószabadság? Az önálló jegybank létrehozására ugyanakkor Magyarországon még jó ideig kellett várni: a független pénzügyi intézmény létrejötte csak 1924-ben valósult meg.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, kedd délelőtt az Országház előtt.

Ilyen volt az 1848-49-es szabadságharc a magyar filmekben - képgaléria

A Nemzeti dal története: Petőfi négy helyen is elszavalta március 15-én

Ha csak egyetlen momentumot kellene kiemelnünk az 1848. március 15-én történt események kapcsán, akkor legtöbben valószínűleg azt említenék meg, amikor Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva a hatalmas tömegnek elszavalta a Nemzeti dalt. A kortársi feljegyzésekben azonban nyoma sincs annak, hogy a költő a Nemzeti Múzeumnál szavalt volna, de még annak sem, hogy bárki elszavalta volna a verset, a "forradalom himnuszát". Az ünnep alkalmából e legenda keletkezésének körülményeit, valamint a március 15-i események legfrissebb kutatási eredményeit jártuk körbe Hermann Róbert történésszel, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ...

„Cassandrának igaza volt!”

Kossuth Lajos 1867. május 22-én nyílt levelet küldött Párizsból Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezésről írja meg véleményét. Ezen az évfordulón Fabó Edit, a Magyarságkutató Intézet munkatársa cikkét közli a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Görgei emlékezete

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezhesse hősiességének." A Magyarságkutató Intézet Babucs Zoltánnak, a Történeti Kutatóközpont munkatársának korábbi évfordulós írásával emlékezik Görgei Artúrra, a szabadságharc kiváló hadvezérére.

„Katonává kell lenned” – A huszártiszt Görgey

A Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát!- írja a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán Görgei Artúr halálának évfordulójára.

A magyar nőnevelés egyik úttörője, akinek házában ágyúkat kerestek

Százhatvan éve, 1862. október 23-án halt meg gróf Teleki Blanka, az első magyar nőnevelő intézet alapítója. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren.

A gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett miniszterelnök

Kétszáz éve, 1823. március 8-án született Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere.