Oszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Szulejmán
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- II. Lajos magyar király
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?
Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- paviai csata
- hódoltság
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét
Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.
- címkék:
- Savoyai Jenő herceg
- II. Musztafa
- XIV. Lajos francia király
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- II. Miksa Emánuel
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- zentai csata
- karlócai béke
- rajnai háborúk
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- ütközet
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- kahlenbergi csata
- Címkefelhő »
A kalózból lett kormányzó, akire még Szulejmán is felnézett
Ki ne hallott volna a Karib-tenger kalózai című filmsorozat hírhedt tengeri útonállójáról, Barbossa kapitányról, aki a Fekete Gyöngy első tisztjéből, a Jack Sparrow ellen elkövetett zendülés után vált a hajó legfontosabb vezetőjévé? A történelem ezúttal sem hazudtolja meg magát: a karakter alapját a valóságban élt Barbarossa kapitány, avagy Rőtszakáll szolgáltatta, aki idővel az Oszmán Birodalom admirálisa lett, hasonlóan ahhoz, ahogy a filmsorozat negyedik részében Barbossa az angoloké.
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- Címkefelhő »
Akikért a harangok szólnak délben
1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.
- címkék:
- I. Ulászló
- Hunyadi János
- Kapisztrán János
- II. Mehmed
- Luxemburgi Zsigmond
- Magyar Királyság
- Szilágyi Mihály
- hadilobogó
- nehézlovasság
- ostromágyú
- III. Callixtus pápa
- várnai csata
- V. László
- kormányzó
- diadal
- ostrom
- keresztesek
- középkor
- Oszmán Birodalom
- török hódítás
- hadtörténet
- nándorfehérvári diadal
- Címkefelhő »
Befagyott a történelem Európa utolsó kettéosztott fővárosában
Jegelt konfliktusok, hidegháborús örökség vagy történelmi hagyaték? Hogy létezhetnek két településen belül olyan különbségek, hogy Nicosia még mindig Európa egyetlen kettéválasztott fővárosa? A közelmúltban az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziójánál tett látogatást a Pécsi Tudományegyetem Béke és Konfliktus a Balkánon és Közép-Európában Kiválósági Centrumának hattagú küldöttsége, hogy az évszázados viszály történelmi hátterét tanulmányozza.
- címkék:
- II. Szelim
- II. Abdul-Hamid
- Makáriosz érsek
- Ciprusi Török Párt
- Ciprus
- Nicosia
- Velencei Köztársaság
- versailles-i békeszezerződés
- ciprióták
- enózisz
- Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete
- 1974-es török invázió
- Földközi-tenger
- megszállás
- Római Birodalom
- Athén
- békefenntartó erő
- első világháború
- görögök
- koronagyarmat
- Oszmán Birodalom
- Brit Birodalom
- ENSZ
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy mi volt a történelem legtrágárabb diplomáciai üzenete?
A diplomáciai etikett, az államok közötti külpolitikai érintkezés írott és íratlan szabályai hosszú, több évszázados múltra tekintenek vissza. A diplomácia írásos és szóbeli jegyzékeit a választékos és kifinomult stílus valamint az udvarias hangnem jellemzi még nehéz, konfliktusos ügyekben is. Akadnak azonban a kivételt erősítő szabályok, amelyek közül a leghíresebb a zaporozsjei kozákok 1676-ban IV. Mehmed szultánnak írt válaszlevele, amit a padisah aligha tett ki az ablakba.
Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?
Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.
Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke
Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.